Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-05 / 184. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 5. II gyorskiszolgáló boltban Amikor szétnézünk a szolnoki | mege Szinte csalogat. Gyoróki- 61-es kiskereskedelmi áruház-1 szolgáló bolt — tetszés szerint ban, egyszerre szeretnénk irtán-liehet kérni — fizetni csak egyetlent megvásárolni. A sok cse-1 szer kell: távozáskor. A csemege-részlegen bő a választék. Megfőtt a kolbász Makai Margit már adja is az üzletnek Az ízléses, tiszta áruda a reggeli órákban csúcsforgalmat bonyolít le. A munkába siető emberek százai ikeresik fel, reggelit, uzsonnát vásárolnak. Kívánságuk gyorsan teljesül. Nagy választék áll á vevők rendelkezésébe. Kapható nyers és fórralt tej, kávé, kakaó, főtt-, sültkolbász, vagdalt, sült sertés és hal, sőt kocsonya is. Persze, panasz is van. Például reggel hat órakor, amikor a vásárlók zöme munkás, péksütemény még nincs, legjobb esetben is csak háromnegyed hétkor érkezik; Ezt a hétre igyekvő gyári dolgozók már néni tudják megvárni Az üzletnek konyhája is van. Az elárusító teremből csak a tolóablak látszik. Ezen át kerül ki az ízletes főttkolbász. A kis konyha ragyog a tisztaságtól. Új gépek a Szolnok megyei gépállomásokon 0t csatomanyitó ekét, tíz silókombájnt várunk A gépállomások *» mint tudjuk •—* fontos bázisai a mező- gazdaság szocialista átszervezésének. A párt és a kormány ennek megfelelően segíti őket, s az erkölcsi és szakmai támogatáson túlmenően olyan mennyiségben és minőségben juttatja őket gépekhez, amennyit csak a népgazdaság erői lehetővé tesznek; Megyénk gépállomásai az idén — több más gép mellett r— hat szovjet gyártmányú kenderkombájnt kaptak. A két kezelővel dolgozó kenderkombójn napi teljesítménye 8—10 kh —-ez körülbelül hatvan ember kézi munkájának felel meg. A gépek ára a szocialista országok között meglévő kölcsönös* segítségnyújtási elvnek megfelelően alacsony: 24 ezer forint darabonként. A Mosonmagyaróvári Gépgyár készíti azokat a silókombájnokat, melyekből kettő már megérkezett. S további tízet még augusztus folyamán megkapnak megyénk gépállomásai. Ezeket a gépeket három fő üzemelteti; teljesítményük viszont körülbelül húsz ember kézi munkájával egyenértékű. Napi teljesítményük 8—9 kh; értékük egyenként 77 ezer forint. A tavaly kapott tizenegy siló- kombájn jól bevált a gyakorlatban. A- Mauhvurf-traktor a Német Demokratikus Köztársaság iparának terméke. Talajelőkészitést vetést, növényápolást, növény- védelmi munkát egyaránt lehet Végezni segítségével. Ebből a mintegy húsz féle munkára alkalmas gépből hatot rendelt meg a Szolnok megyei Gépállomások igazgatósága. A szállítmány előreláthatólag még augusztus hó folyamán megérkezik; így jelentős segítséget biztosít az őszi mezőgazdasági munkák maradéktalan elvégzéséhez. Az öntözésre berendezett területek tereprendezését követően fontos munkaeszköz a csatomanyitó eke. Ebből a gépből ötöt várunk a közeli hetekben. Tíz új pótkocsi kapcsolódik be nemsokára megyei gépállomásaink gépparkjának munkájába. A Magyar Rádió Damjanich Adójának közleménye A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának hétfői adása áramhiány miatt elmaradt; A rádió vezetősége ezúton kéri a hallgatók szíves elnézését az adás Szüneteléséért. A mai naptól a szokásos időben, — 17 órakor — a 2?3 'méteres középhullámon már zavartalanul történik a műsor sugárzása. A mai nap műsora: Hírek. — Előszóval! Riportok-tudóSítások! —Szív küldi szívnek szívesen. — S'pórt. — Nőknek szól... — T.egfőhb érték az ember... Riporlmüsor. ÉH Elsőnek Karcag látja hasznát a kisérleli gazdaság üzemszervezési kutatómunkájának Könyvet lehetné írni a karcagi kísérleti gazdaság sokirányú munkájáról — egy cikk kevés erre, oly sokirányú, változatos tevékenységet végeznek a gazdaság dolgozói a magasabb termésátlagok biztosítása érdekében. — Feladatkörünkbe tartozik, a növény nemesítés; a növénytermesztéssel kapcsolatos sokoldalú kutatás, ezen belül a megyei erősen kötött talajok 'művelési kérdései, á szíkjávítás, a tápiálóanyag visszapótlás, a legelő- és rétgazd&lkodás. az öntözéses gazdálkodás problémái, — mondja Vezekényi Ernő igazgató, majd így folytatja: Ezen túlmenően gazdaságunk az országos gépminősítő állomások egyike, végül — de nerh utolsó sorban — a mi dolgunk az üzemszervezési kérdések tudományos megoldása. Ezekkel önálló kutatócsoportunk foglalkozik. Az „üzemszervezés“ szó egyesekben tán aktahegyek, iktató- számok, szögletes és kerek bélyegzők — röviden: a bürokrácia képét idézi fel; holott lényege egészen más. Valóságos mibenlétéről Szarvas Ferenc főmérnök szól: — Az üzemszervezés magában foglalja a mezőgazdasági nagyüzem valamennyi ágának ésszerű tervezését, a helyes arányok és irányok megállapítását, s mindezek alapján a talaj- és egyéb természeti adottságoknak legjobban megfelelő; legjövedelmezőbb gazdálkodás kialakítását. Éz a munka tartalmazza a helyes vetésforgók kialakítását is; ami a karcagi határban előreláthatólag 1959—60-ban már megvalósul. A kutatócsoport az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács vb közreműködésével Karcagon kezdii a tájkutatást. Munkájában hasznosítja az OMI talajtérképeit, sőt a régi, levéltári feljegyzéseket. Említésre méltó, — ha nem is örvendetes — ezek közül: Karcagon 1889-ben nagyobb volt az állatállomány, mint napjainkban.:; Igen jelentős volt — például — egykor e vidék baromfitenyésztése. A legújabb tapasztalatok melléit a kutatómunka is igazolja majd: fontos, jövedelmező gazdálkodási ág a nagyüzemi állattenyésztés. A kísérleti gazdaság dolgozói a megbocsátható mértékű városi sovinizmus örömével kezdték munkájukat éppen Karcagon. Eddig — különösképpen — kevesebb helybeli érdeklődött tevékenységük után, mint más tájak gazdái. Ügy látszik: „Senki sem mezőgazdász a maga városában'’ — amint azt olykor a kísérleti gazdaság dolgozói mondogatják... Rövidesen megváltozik ez a heiyzét. A kutatások hasznát megyénkben először a karcagi nagyüzemek látják majd. — Eddigi megfigyeléseink alapján úgy Véljük: elsősorban azoknak a tsz-éknek érdemes tanácsainkra félfigyelntök, melyeknek közös birtoka a vasúti fővonaltól délbe fekszik, — folytatja Szarvas főmérnök. — Ilyen többek között a Szabadság és a Győzelem Tsz. — Milyen segítségre számíthatnak á tsz-ek a kutatócsoport részéről? — kérdezzük. ■— A talajviszonyoknak megfelelően javasoljuk, milyén arányban terjesszék az egyes növényféleségeket. Városunkban közel negyven tsz működik, így nem kerülhet sor arra, hogy mindegyik részére külön dolgozzunk ki konkrét vetéstervei. Érne nincs is szükség. A csoportunk által felderített és nyilvánosságra hozott eredményeket a Szövetkezetek agronómusai- nak kell a maguk gazdaságában hasznositaniok. Még ebben az esztendőben befejezi karcagi munkáját, az üzemszervezési kutátócs&po; t. JöVőre — előreláthatólag — Kisújszállásra, majd Mezőtúrra és Túrkevére megy. Tevékenyst • •- nek nemcsak a nagyüzemek, é az egyéni gazdák is hasznát láT- ják, hiszen á rrtesgyehatár nem jelenti egyben a táj talajmin-i- ségének határát is. Azt ugyan talán mondanunk sem kell: a tudományos kutatómunka eredményeit amúgy igazában csak a nagyüzem képes hasznosítani. — A gazdálkodás belterjességének fokozása nemcsak megyei, hanem országos feladat, — említi még Szaivas Ferenc. — A miénken kívül további hét kutatócsoport végez hazánkban átfogó jellegű üzemszervezési munkát. Helyesléssel kell fogadnánk azt az elhatározásit, mely éppen a kísérleti gazdaság dolgozóit jelölté ki erre a fontos munkára. Ma mér a tudományos kutatómunka és az eredményes nagyüzemi gazdálkodás elválaszthatatlanul öeszeforrottak egymással. — b. z. — Tamilt paraszt leszek — Levél Törökszehtfniklósről — Tizenkilenc éves vagyok; harmadik éve dolgozom itt a tsz- bén. A magam szemével láttam, mennyivel könnyebbért végzi munkáját a tsz tag, mint az égyéni — de azt is, hogy a tsz- tag évről-évre körtrtyeben végzi. Ügy gcnddltam: eredményesebben dolgozhatom, lia többet tudok, mint ahogy ma: csupán ösztönösen. A jobb munkából nemcsak a családom, a tsz s magam hasznolunk, — hanem egész hazánk is. Ezért jelentkeztem a jászberényi kétéves rrtézőgazdasági iskolába. Élethivatásomnak választottam a termelőszövetkezetben folyó munkát s eltökéltem: tanúit paraszt leszek. Megfogadtam, hogy emberül ta- rtulók, s utána visszajövök ide. PALOTÁI IMRE Törökszentmiklős, Dózsa 'tsz K Néplap GAZDA-ROVATA-r—inrawimi^Ln—ii—rj~fLArrj~i_—j—an.ra,u*i— Nyári mélyszántás Ahhoz, hogy gazdálkodásunk eredményes legyen, meg kell teremtenünk a növények fejlődéséhez szükséges körülményeket Elő kell segítenünk a talaj be- éredését, morzsaiékoesá válását, biztosítanunk kell a tápláló- anyag-visezapótl ást, a levegőnek, víznek a talajba való bejutását. Ezeket a fontos célokat szolgálja a nyári métytszántás és nyári trágyázás. Ha az altalaj-viszonyok engedik, adjunk nyári mélyszántást az őszi gabonaféléknek, repcének. A kívánatos mélység: 2C— 25 centiméter. Szódág altalajé szikeseken mélyszántást nem szabad alkalmazni! Ha szántás után rögösnek találjuk a talajt, ne sajnáljuk a csillagos és gyűrűs hengert, tárcsát, boronát. Ha talajunk magától ig omlós, por- hanyós: elegendő a fogasborona1 is. j A jó gazda nyári trágyázással gondoskodik az őszi gabonafélék, az őszi takarmánykeverék és a repce egészséges fejlődéséről. Az utóbbi főleg akkor igényli a nyári trágyázást, ha elővete- ménye gabonanemű volt. Célszerű á cukorrépa és egyéb tavaszi vétemérty nyári trágyázásáról a vetés sorrendjében gondoskodni. A repce és az őszi ta-1 karmánykeverék alá már a nrá-l — nyári trágyázás . ri mélyszántáskor ki lehet szórni a trágyát; a cukorrépat'ö’lc.ek trágyázásánál most középmély. ősszel pedig mélyítő szántást adjunk — ugyanannak a földnek. Tartsuk állandóan szem előtt; A" megbontott szarvasok trágyája kerüljön minél előbb a földbe; a lehetőségekhez képest legkevesebb időn keresztül érje a nap, a TéVegő. A kihordás, á terítés munkáját rte elaprózva, hanem az erőket összpontosítva végezzük. Az öntözésre berendezett területekbe kerülő takarmányfélék részére apró, morzsás talaj - szerkezetet kell biztosítanunk. A talaj — mint mondani szokták — legyen kerti föld-szerűen elmunkált. A talajeiőkészítés munkáit kezdjük meg hat-nyolc héttél a vetés előtt. Igyekezzünk, hogy a lucerna, a vöröshere lehetőleg már a közeljövőben földbe kerüljön, s így szeptemberig kikelhessen. Az ilyen r.ö'vényéb megerősödnek s könnyen átteA felhasználni szándékozott foszfor- és káliumtartalmú műtrágya kétharmad részét az is- • tállótrágyázással egyidőben juttassuk a földbe; a fennmaradó foszfor-műtrágya egyharmad részét pedig közvetlen a vetés előtti talajmunkákkal. A 40 százalékos káli-műtrágya kiszórásától a vetésig két-három hétnek kell eltelnie, máskülönbén ez a mű trágyaféleség ártalmas a csírázásra. Helyes, ha áz ősszel adandó nitrogén-műtrágya teljes mennyisége a közvetlen vetés előtti talajrrtunkákkal jut a földbe. _____ lelnek. H a a természetes csapadék folytán nedves talajba vethetünk: vessünk. Ha földünk szára* vetés előtt, vagy utána kell öntöznünk. Arra Vonatkozólag. hogy a vetés előtti, vagy az azt követő öntözés helyesebb-e: általános érvényű Szabályt nem lehet felállítani — ezt mindig a helyi adottságok döntik el. Kétség esetén megbízható tanácsot adnak a községi gazdasági felügyelők. Öntözésre berendezett területekbe kerülő takarmányfélék magágyának készítéséről
