Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-29 / 204. szám

1958. augusztus 29* SZOLNOK MW1TEI NÉPLAP @iápdúiki*ályM& helyett népi kultúrát falunkba! A mühlenbergi ördög Színes német film egy kővévált molnárról. A mi falunkban, de általában falun tapasztalható egy bizonyos közönyösség. Ezt így fogalmaz­hatnánk: kultúrális téren éppen eleget tettünk, majdnem minden háznál van rádió, mozit nézhe­tünk, van színjátszócsoportunk, iskolánk, könyvtárunk, álljunk hát meg. Jó lenne, ha véget érne az ilyenfajta közömbös megatartás. Annál is inkább, mert a falusi ember mind igényesebb lesz kul­túra dolgában. Ma már nem elégszik meg egy cigányzene melletti halvacsorával, hanem művelődni, tanulni is akar. Hadd tapintsak rá az eleven­jére: van kultúrházunk, csak az a baj, hogy abban főleg bálokat rendeznek a fiatalok számára, néha pedig a helyi kultúrcsoport még a pesti nagy színházakat is próbára tevő háromfelvonásos operettet ad elő. Sok esetben nemcsak a nemtörődömség, ha­nem a szakértelem hiánya elő­idézi e visszás helyzetet. Érzik az illetékesek, hogy a kultúrális feladatokat meg kellene oldani, de erre önmaguk nem képesek, a kultúrotthon vezetője pedig nem tud tanácsot adni> mert sok esetben csak a művészeti részé­hez ért a dolgoknak, szervezni és tervezni, a tömegekkel bán­ni nem tud. Mindezek a kulturális téren I fellelhető falusi hiányosságok gazdasági eredményeinkre is ki­hatással vannak, méghozzá ká­rosan. Ha Dögéi, vagy Dékány szomszédjaim es sokan mások csak egyszer is végignézhetnék a kultúrházban keskenyfilmen, hogyan is megy az igazi nagy­üzemi négyzetes vetés, vagy lát­nák az egyik nagy szovjet ál­lattenyésztő kolhoznak tudomá­nyos módszereit, meghallgatnák a járási főagronómus előadását, egészen más felfogásuk lenne a nagyüzemről. Hiszen beszélünk mi nekik róla eleget, de nem tudjuk szemléltetni: mindjárt a helyi, sajátos gyenge tsz műkö­dése van az eszükben. S legfel­jebb azt gondolják: „beszélj csak beszélj, majd én bólo­gatok!" A falu ma jól, anyagiakban tehetősen éL Ha egy jó filmet vetítenek a moziban, a falusi ér­telmiségiek körül ott ülnek a fej­kendős nénikék, a munka után átöltözött parasztemberek is. Az előadást megértik, és meg is beszélik egymás között. Ezt csak szívós, Úassú munkával lehetett elérni. De ez nem jelenti azt, hogy most már csak az értel­miségiek számára hozzáférhető, magasszínvonalú előadást tartsa­nak évente egyszer. Vannak fi­atal íróink, új egyfelvonásosa- ink, amelyek nevelik a népet szocialista erkölcsre, emberi ma­gatartásra. A jelenlegi állapotok között azonban lassan elérjük, hogy kellő felkészültség és anyagi esz­közök nélkül rövidesen már be­lefognak a Lamermoori Lucia előadásába is a falusi kultúrcso- portok. A kultúrház a népé. Hassanak oda az illetékesek, hogy legyen ott minden héten társadalmi, tu­dományos előadás is, mivel az egyszerű dolgozókat szocialista erkölcsre, magas általános mű­veltségre és világszemléletre ne­veljék. Álljon az élén egy ilyet nemcsak akaró, de jó szervező­képességű, erre termett és ezt tanult ember, akinek keze alatt megváltozik a kihalt kultúrházi élet, aki megvalósítja a népi színjátszást is új, giccsmentes színművek tolmácsolásával. A mi falunkban ez különösen fon­tos. összegezve: A falusi pedagó­gusok bevonásával, rátermett kultúrotthon vezető beállításával, tudományos előadásokkal a fa­lusi kultúrgárda játékerejét meg nem haladó darabok bemutatá­sával a párt kultúrális program­jának szellemében adjunk igazi kultúrát Tiszaroffnak, de a töb­bi megyei községnek is. Dénes Géza Tisza roff Bemutatja a kunszentmártoni „Körös“ filmszínház. A hagyomány szerint sok-sok évvel ezelőtt a Harz-hegységben irigysége és kapzsisága miatt kővévált egy molnár. Megérdemelte büntetését, mert felgyújtotta az erdei malmot, tönkretette a mol­nárt, nehéz helyzetbe hozta a falu lakóit, megzavarta Anne és Jörg boldogságát. A falubeliek nem maradtak adósok a gonosz molnárnak és cinkosainak. Mikor aljas merényletük kitudódott, a parasztok Htokban felépítették az erdei malmot s szembeszálltak a molnárral. A gonosz tulajdonos még próbált ártani a népnek, de az erdő jó szellemei büntetésből kővé változtatták a molnárt. Harc az írástudatlanság ellen Észak-Vietnámban komoly küz­delem folyik az analfabétizmus utolsó nyomainak eltüntetéséért. Az országban az év elején még több mint 1 millió analfabéta volt, ezek közül 820.000-en írás­olvasás tanfolyamokon vesznek részt 1956, tehát alig három év óta, 211 faluban, 31 városban és városi körzetben és 2 kerület­ben teljesen megszüntették az analfabétizmust. Annak érdekében, hogy ez év végére teljesítsék az analfabétiz­mus megszüntetésére irányuló hároméves tervet, szeptember 8-án újabb, nagyszabású analfa­bétizmus elleni kampány kezdő­dik. Remélik, hogy 1959 szeptem­ber végéig újabb 391 községben és 16 körzetben szűnik meg a múlt átka. az írástudatlanság. *KÖVESS. SZÉP FÉRFIÚ...“ Juan Lasmiranjo, ismert spa­nyol régész görögországi ásatá­sai során különleges szandálokat talált, amelyek az i. e. V. szá­zadból származnak és minden kétséget kizáróan kurtizánok ru­határához tartoztak. A szandá­lok alapján a szögek olyan el­rendezésűek, hogy a hölgy lép­tei nyomán _> homokban ez a szöveg olvasható: „Kövess, szép férfiú.” J)rága kis kerítés Ejnye-ejnye — csóválja fejét az olvasó — nincs jobb vágy sürgősebb dolga az újságírónak, mint az, hogy egy kerítéssel fog­lalkozzon. Csuda aprólékosság. Talán értelme sincs. Pedig, saj­nos, -nem így van. Arról van szó ugyanis, hogy 1955 decemberében a szolnoki Épületkarbantartó KTSZ tete­mes költségen épített egy kerí­tést az Abomyi úti iskolánál. Az­óta eltelt két és fél kemény esz­tendő. Igaz, sok éjszakán át kint aludt a kerítés, de emberi szá­mítások szerint a tégla jobban bírja az idő viszontagságait mint mondjuk az agyag Mégis most jócskán dűlőfélben van az „épít­mény” egy szakasza. Miért? Az építő szerint: talaj­szint különbség az oka. Viszont avatatlan külső emberek és a Városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság szerint már az elkészítésnél sem végeztek megfelelő munkát. Erre vall, hogy csak egy része veszélyeztet kidőléssel. De ha ta­lajszint, hát legyen az. Ám úgy vélik egyesek, hogy ezt egy kis cementhabarccsal ki lehetet) volna küszöbölni annak idején. Node nem is ez a lényeg, ha­nem az, hogy két és félév múl­tán újra pénzt kell erre a mun­kára fordítani. Még meg nem is keveset, körülbelül 11 ezer fo­rintot. S ha egy kicsit számo­lunk, könnyen rájövünk: lassan költségesebb lesz az egész, mint a kínai fal. Szóval a takarékos- sági szempontok — ha szabad így mondani — nem jutnak ér­vényre a KTSZ munkájában. Erre vall az is, hogy a munka megkezdésének határidejével is kicsat dobálóznak. Ugyanis a szóbeli vállalási határidő július 9-én: augusztus elseje volt. Lassan azonban augusztusnak a végére járunk és még fel sem vonult a vállalat. Mikor fog? Ezt csak ők tudják megmondani. Tanulságként azonban érde­mes szólni arról, hogy ne húz­zák sokáig, mert ha ismét de­cemberben kezdik el javítani e kritikus építményt és megint nem vállalnak érte felelősséget, mint ötvenötben, akkor két év múlva kezdhetik elölről. Ennek pedig semmi értelme. Nem jövedelmező az ilyen felfo­gás. Sőt mitöbb, ráfizetéseket is eredményezhet. == nagy — Egy cuhddhdn—iiirom rejtvény Édes örömöt szerzett ötvenhét őszén Huber Gyula szüleinek: büszkén mutatta cukrász-segéd­levelét, melyet jó előmenetele, szorgalma, szaktudása elismeré­séül a kitűzött idő előtt hóna­pokkal megkapott. A fegyver­nemi fiatalembert a fmsz tanít­tatta, majd szerződtette szaba­dulása után. Egy ideig hárman dolgoztak a cukrászdában, míg­nem egy nap a vezető megvált a cukrászdától. Huber Gyula vállalta ekkor a termelő-munkát, Engler József pedig az eladást. Május 7-én, leltározás alkal­mával 294 forint 29 fillér több­let mutatkozott a" cukrászdában, mely havonta körülbelül 30 ezer forintos forgalmat bonyolít le. 19-én Varga Kálmán, az fmsz ügyvezetője felszólította Huber Gyulát és Engler Józsefet, hogy a cukrászdát délután 2 órakor leltár szerint adják át. Ez meg is történt. Huber ezután — az ügyvezető kívánságára — kivet­te szabadságát. Letöltötte; ezt {követően pedig a fegyverneki kisvendéglőben kapott beosztást. Huber Gyulát bántotta — ma is bántja — az eset. Ha a pin­cér-szakmához érzett volna ked­vet, nem tanulta volna ki a cukrászatot. Süteményeivel meg voltak elégedve a fegyvernekiek — ő azonban annál kevésbé az­zal a ténnyel, hogy jövedelme a kisvendéglőben előreláthatólag havi 150—200 forinttal lesz ke­vesebb, mint volt a cukrászdá­ban. Problémáját mintegy más­fél hónappal ezelőtt elmondta a szakszervezeti gyűlésen, de vá­laszt még nem kapott..: ;.. nem kapott továbbá — már körülbelül két hónapja! — az fmsz igazgatósága sem az ügyvezetőtől. — így — Varga Kálmánon kí­vül — aligha , van valaki Fagy- vemeken, aki tudná: miért kel­lett Huber Gyulának a cukrász­dától megválnia. Az eset elgondolkodtató. Elő­ször azért, mert nehéz megérten; — miért taníttatta ki az fmsz Huber Gyulát cukrásznak, ha pincérnek alkalmazza? Másod­szor: miért Fegyvernekre szer­ződtetett helyébe egy Budapest­ről jött cukrászt ugyanakkor, midőn Huber Gyula fegyverneki lakosnak a Tiszafüredi cukrász­dában ajánlott fel állást? Har­madszor: miért késlekedik a vá­TANULOT és tejkiho'dó fiút felvesz a Csemege Kér. VAU. Szolnok, Kos­suth L. ■ u. 12. NYOLC általános iskolát végzett fiút tanulónak felvesz a Keletmagyaror­szági Rövid- és Kötöttáru Nagyke­reskedelmi Vállalat Szolnok, Petőfi utca 30/a szám, ______________ FE LVESZÜNK kőműves és segéd­munkásokat. Fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés kedden és pén­teken az Alcsiszigeti AUami Gazda­ság központjában délelőtt 8—12 őréig. SZOLNOKI Ruházati Vállalat felső- ruházati cikk gyártásához önáUó be­dolgozókat azonnal alkalmaz. Je­lentkezés hétköznap 8—16 óráig. Pó­lya Tibor U. 5. sz. Szolnok. SZAJOL1 főldmúvesszövetkezet ve­zetősége mezőgazd. admln. munkára férő dolgozót vesz fel. Előnyben, aki mezőgazdasági technikumot vég­zett, vagy ha azt nem, mezőgazdasá­gi munkában némi gyakorlata van, Jelentkezés azonnali belépéssel a földművesszövetkezet irodáiéban. A MEZŐTÚRI Gépíró és Gyorsíró Iskola 1958. szeptember 1-én kezdő­dő új évfolyamára a beíratások minden nap Dózsa György u. 8. sz. alatt. A TTSZAVARKONYI Földművesszö­vetkezet vásárolni kíván 1 db nagy­méretű Jégszekrényt, bármelyik földművesszövetkezettől hitel—átvál­lalásra. Cím: Tisza várkonyl Föld- mű v easzö vetkezet, Tiszavárkony. H púig lm szerződéskötésének határideje augusztus 31-én lejár, ezért felhívjuk a PHlvkafenvésztöket, hogy a földművesszövetkezetek baromfi felvásárlóinál a fenti időpontig kössék meg a szerződést. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT lasssadással Varga Kálmán ügy« vezető és a szakszervezet? Érdeklődéssel várjuk a három rejtvény megfejtését — borváró — KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT és VONTATÓVEZETŐT felvesz a Héki Állami Gazdaság. Jelentkezni lehet a gazdaság központjában, Me­zőhéken. EGY hold szántóföld a Belső-Mil­iőben eladó. Érdeklődni: Szolnok* Szivárvány u. 4. Mattot Antal. ELADÓ Szolnok, Kisfaludy u. 1. szá­mú lakóház. Érdeklődni a helyszí­nen. 500-as BMW eladó, Kiszely, Szol­nok, Ady E.. u. 48. és Állami Gazdaságok FIGYELEM! 2 db M 25-ös vadonatúj traktort ELCSERÉLNÉNK I db Csepel vagy 2 db 3 tonnás Rába gépkocsiért. gYogyviztermelO és értéke­sítő VÁLLALAT Budapest, Báthori u. 15. T: 121—ÉH, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnok Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Felelős kiadó: a Szolnok Megyei Párt-Végrehajtő Bizottság Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Szolnok, Tisza Antai u. s> L em* Telefon: 20—93, 20—69, 83—20 A lapot előfizetésben és árusításéért a Szolnok megyei postahivatalok és fiókposták terjesztik. A lap előfize­tési dija egy hóra 11.— forint. Elő­fizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős nyomdavezető: Mészáros Nándor J, (apróhirdetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom