Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-29 / 204. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 29. Kendevavatás A knnmadarasl Petőfi Termelő szövetkezetben ebben az évben géppel aratták a kendert. így— két-három nap alatt elvégezték. A gép az emberi munkaidőt 70 százalékkal csökkenti, s emellett holdanként 3 ezer forint önköltség megtakarításhoz segíti a termelőszövetkezetet. Jövőre az idei 40 holddal szemben 120 holdon termelnek kendert a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Szabó Sándor, a termelő szövetkezei tagja száradás után lombjától megszabadítja a kendert. Az Állami Biztosító megkezdte a viharkárok felmérését Augusztus 20-án az ország több vidékén — így Szolnok megyében is — zivatar, szélvihar pusztított, mely egyes területeken jelentős kárt okozott. Tömön Sátylor, az Állami Biztosító megyei igazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A szél és a zivatar által okozott károkat a biztosítást kötött gazdák egymásután jelentik be intézetünknél. Eddig körülbelül hatvan bejelentés érkezett hozzánk. Kármegállapítóink már útnak indultak a károk felmérésére. Annak befejezése után rövid időn belül megtérítjük a vihar által okozott tényleges kárt. Pontos összegről még korai volna beszélni — annyi azonban bizonyos, hogy az Állami Biztosító sok tízezer forintot fizet majd ki az előrelátó termelőszövetkezeti és egyéni gazdáknak. Azoknak, akik éltek az önkéntes biztosítás lehetőségével, nem okoz gondot az elemi csapás, fáradozásuk nem ment veszendőbe: kárukat teljes egészében megtéríti az Állami Biztosító. Kötött talajok előkészítése ősziek alá SOKAN VANNAK ABBAN tudatban, hogy terméseink nagysága kizárólag az időjárástól függ. Nem vitás az, hogy kivált a mi szélsőséges éghajlatú vidékünkön a termések kialakításában nagy szerepe van csapadéknak is, a hőmérsékletnek is. Gyakran tapasztalhatjuk azonban azt, hogy azonos minőségű talajon a szomszédok egyikének rendszerint nagyobb a termése, mint a másiknak. És ez így. van évről-évre, akár kedvező az időjárás, akár nem. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a termések kialakításában nagy szerepe van a természeti tényezőkön kívül az emberi tevékenységnek is, a gazdálkodásnak is. A gazdálkodás elemei közül legjelentősebbek a talajművelés, a talaj táplálóanyagának pótlása és a műveleti növény és fajtájának megválasztása. Minél kedvezőtlenebbek a természeti tényezők, azaz az éghajlat, a talaj, annál nagyobb jelentőségű a felsoroltak közül a talajművelés. A talaj élő valami, nem holt anyag. Beérett állapotban a leg- termőképesebb. A talaj beéret- ten porhanyósabb, könnyebben művelhető, a járás rajta rugalmasabb, a színe is sötétebb. A talaj beérésében az okszerű gazdálkodás mellett nagy segítségünk a talaj élő, apró hasznos szervezetek milliárdnyi serege. Ezek segítenek minél hasznosabbá alakítani mind az általunk talajba juttatott istállótrágyát, zöldtrágyát, műtrágyát, mind a talajban visszamaradó gyökér és tarlómaradványokat. Életműködésükhöz a talajban kellő nedvesség, bizonyos hőmérséklet és megfelelő talajállepot szükséges. Kiszáradt, erősen felmelegedett, kemény, rögös talajban megszűnik az életműködésük, a talaj élettelenné válik, nem érik be. Az okszerű talajműveléssel elsősorban is arra kell törekednünk, hogy talajunk ne váljon élettelenné, sőt minél erősebben biztosítsuk, nagy segítségünk, a talajt lakó hasznos apró szervezetek életműködését. A kedvezőtlen tulajdonságokkal terhelt szikes talajokon vagy az igen kötött, rétianyag talajokon a talaj életre hátrányosabbak az adottságok, mégis ezeken a talajokon is igyekezzünk a talajélet körülményeit javítani. MINÉL ASZÁLYOSABB a nyár, minél kötöttebb és kedvezőtlenebb a talajunk, annál nagyobb szükség van arra, hogy a növényzet lekerülte után a talaj takarását egy jól elmunkált réteggel biztosítsuk; A jól elmunkált réteg alatt értsünk egy legalább 6—8 cm mélyen fellazított, majd hengerrel egyenletesen, magágy szerűen tömörített üregmentes tarlótörést. A tarló törését legjobb az egyirányú tárcsával végezni. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, lehet duplatárcsával is, vagy ekével is megoldani Sajnos, még az idei nyáron is sok tarló maradt töretlen megyénkben és vált élettelenné. Ezzel nemcsak a talaj beérését hátráltatták, hanem alaposan meg is drágították a további talajművelést. A töretlen tarló megkésett el- munkálásával járó többletköltség ugyanis anyagban, munkabérben, gépkopásban többszöröse a tárlótörés költségének. Az ősziek alá végzendő talaj- előkészítés során feltétlenül tartsuk szem előtt a talajélet biz tosításét. Elsősorban igyekezzünk minél korábban megadni a talajelőkészítést, mert a kellő beérőihez idő is kell. Igyekezzünk omlós, porhanyó szárításra. A szántásunkat ősziek alá száraz időben mindig hengerezzük meg azonnal, mert így nem marad üreges a szántás, az előforduló rögöket is szétmunkáljuk. Ha a tarlót idejében és megfelelően törtük fel, azon esetben a hő és nedvesség-szigetelő elmunkált réteg alatt még száraz időben is beérik a talaj, úgyhogy mire szántunk, kellő minőségű, omRétestészta, vagy villamosított hídmérleg Távlati tervek a jászberényi járásban A jászberényi járásban 8 községben: Alattyáncm, Jánoshidán, Jószágán, Jászboldogházán, Jász- félsöszentgyörgyön, Jásszjákóhal- mán, Jászteleken és Pusztamonostoron 3 éves távlati községfejlesztési terv, míg 2 községben; Jászárokszálláson és Jászfény- szarm 10 éves községfejlesztési távlati terv készült el A terveket a végrehajtó bizottság vezetői és a járási tanács VB községfejtesztési bizottságának tagjai a választópolgárok és a községi tanácstagok javaslatai vak figyelembevételével készítették él A tervezeteket a ta vőastagok beszámolókon és kis- Ot/BHéseken beszélték meg a falvak lakosságával, és azok utő- s véleményét is figyelembe Véve terjesztették a tanácsülések Nagy feladatokat oldott meg a MÁV a felszabadulás óta. Ehhez természetesen hozzájárult az a fejlődés, ami a MÁV berkeiben is megmutatkozik. Uj kocsik, új mozdonyok szállítják az utazókat és az árukat. Az új hároméves tervben ismét nagy lépést tesz előre a yasút. Uj Diesel motorok vontatják a szerelvényeket. Üzemeiben új gépek teszik könnyebbé a munkát \ Ebben a fejlődésben nem kis része van az egy évtized óta fennálló és szép eredményeket felmutató ujítómozgalomnak. — Még eredményesebb lenne ez a mozgalom, ha a MÁV-on belül az arra hivatottak lelkiismeretesebben bánnának minden észszerű újítással. 1956 elején a MÁV tervbe vette a vasút birtokában és kezelésében lévő kézi üzemeltetésű vágány hídmérlegek, átalakítását, villamos üzemre. Igen jelentős terv ez. Az állomásokon lévő vágányhídmérlegek mérésre való kiemelése ezidáig nehéz fizikai munkát igényelt. Lassú volt és sok munkaerőt kötött le. A MÁV helyes kezdeményezésével ezt a régi, elavult módszert kívánja megszűntetni. A MÁV Vasútter- vező Üzemi Vállalatot bízták meg az év elején, hogy készítsen egy olyan villamoskiemelőberendezést, amelyik kiküszöböli a fentemlített nehézségeket. Kilenc hónap múlva el is készült a tervrajz, azonban egy roppant bonyolult szerkezetet ábrázolt, mely költséges és sok hibalehetőséget rejt magában. A tervezeti szerkezetet aztán szakemberek vizsgálták felüL s mivel országos viszonylatban a mérlegeket szolnoki Járómű javító készíti és javítja, azt javasolták a szolnokiak, hogy azt a bonyolult szerkezetet ne gyártsák le, mert költséges és az igénybevételt nem bírja. Ez a vita teljesen egy évig folyt, amig a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat egyik munkásújítója pontot nem tett a végére. A bonyolult szerkezet helyett egy egyszerű elmés megoldású gépezetet hozott létre. A KPM 7/d. 2. újítási előadója örült az új villamoskiemelő- nek. Mint szakember, rögtön felismerte előnyét. Látta, hogy az egyszerű szerkezet automata- rendszerben működik, a hibaszá- zaléki lehetőség szinte eltűnik a korábbihoz viszonyítva. Az előállítási költség a tervező vállalatéval szemben 50 százalékkal csökkent. Az egyszerű, de praktikus szerkezei alkatrészei esetleges hibák alkalmával könnyen cserélhetők. S úgy látta, hogy a mérlegkiemelő villamosításának két éve húzódó problémája ezzel a szerkezettel megoldható. Az elmés szerkezet újítója, hogy a különböző hivatalos szervek előtt bebizonyítsa újításának létjogosultságát és eredményét, a prototípust a Budapesti Vasútépítő Vállalat 40 tonnás vágány- hídmérlegére szerelte fel. Erre a bemutatóra a minisztérium illetékes szerveitől és az AVI-tól is megjelentek. Elismerésüket jegyzőkönyvbe foglalták. A siker után az újító beadta újítását hivatalosan is. Azóta ismét egy év telt el. A Szolnoki Járműjavító tíz híd mérleget szerelt fel az újrend- szerű villamos kiemelővel. Még ebben az évben tizenkettőre van megrendelés. Közben a vállalatot, illetve az újítót felkereste az Élelmezésügyi Minisztérium. A malomipar vállalatai számára hasonló berendezések szerelésére kötött szerződést. így a békéscsabai és a budai malomban már működik az újító által konstruált szerkezet. A MÁV az újítás beadása után egy évre tudta elkészíteni az újítóval kötendő szerződést. Azonban ez a szerződés a mai napig sincs az újító kezében. Érthetetlen — mikor meggyőződtek az újító által bemutatott villamoskiemelő minden kritikát kiálló működéséről, — miért húzzák-halasztják annak elfogadását. Ennél az újításnál van még egy érthetetlen pont. Mégpedig az, hogy miért ér többet ez az újítás az Élelmezésügyi Minisztériumnak, mint a MÁV-nak. Ugyanis az Élelmezésügyi Minisztérium a kormány rendeletéi alapján utalta ki az újítónak járó díjat. És így kellene a MÁV-nak Is eljárni, de ott a ceruza vékonyabban fogott, mint az Élelmezésügyi Minisztériumnál. Csodálatos ez annál is inkább, mer az Élelmezésügyi Ministerium hir-rrs hét alatt intézte el azt a dolgod, amit a MÁV-nál pontosan egy évig húztak, ügy véljük, kár egy ilyen újításból rétestész*át csinálni. —- andrási — lós szántást, jó talajállapotot nyerünk. Nedves idő esetén is előnyösebb az elmunkált réteg, mert a csapadékot jobban hasznosítja, a gyomokat kikeleszí*. Ha töretlenül maradt a tarlónk, azon esetben nemcsak drágább és rosszabb a további munka, hanem sok esetben esőt kell várni elfogadható talajmunka végezheté6éhez. Egy nagyüzemben ez megzavarja a munka folyamatosságát, a munka torlódását és a munkák megkésósét idézi élő. A LEGNAGYOBB HÁTRÁNY azonban a talajélet megszűnése a feltöretlenül maradt tarlóban. Ebben az esetben is igyekezzünk minél előbbi és minél kevésbé rögös szántásra. Inkább szántsunk sekélyebben, vagy igyekezzünk megoldani tárcsával, kultí- vátorral a kemény felszíni talajréteg megbontását omlósabb, rögmentesebb szántás érdekében. Kerüljük a nagy felszaggatott rögöket eredményező szántást; Az ilyen nagy rögökből álló szántást az ősziekkel való elvetésig nem tudjuk kellően élmunkálni és ezt a vetésünk erősen megsínyli; A vetés a beérett, rögmentes, tömött, talajéletben gazdag magágyban indul legerősebben fejlődésnek. — Alföldi viszonyaink között nagyon lényeges a kezdeti fejlődés elősegítése, mert így takarja minél előbb be a vetés a talajt, így kerül a vetés kellően megerősö- dötten a télbe; A kötött talajok ellenállása erős a talajműveléssel szemben. Nagy előny ma a mezőgazdaság gépesítése, mert nagyobb erővel is, mélyebben is, gyorsabban is tudjuk a talajművelőét végezni, mint amikor még a fogatósművélésre voltunk utalva. A mezőgazdasági nagyüzemek ezért is előnyben vannak a kisparaszti gazdaságokkal szemben, mert azokban a nagyméretű újabb talajművelő gépek nem hasznosíthatók, hacsak talajművelésre nem társulnak nagyobb összefüggő területen. A MOTORIKUS ERŐ birtokában sok helyen erős a hajlam a talajt élettelen anyagként kezelő erőművi talajművelésre. Az ilyen talajművelés után nem omlós, puha, morzsás a talaj, hanem kemény rögökből, éles, szegletes idomú darabokból áll. A mai gépesítés adta nagy lehetőségekkel éljünk okszerűen és legyen mindig szemünk előtt a talajélet támogatása, a talaj be- érésének elősegítése. Ha a természeti adottságokat és a gépesítés előnyeit együttesen aknázzuk ki, a terméseink növelésében biztosan haladunk előre. Vezekényi Ernő Európa legöregebb faluja D. Theoraris, görög régész rendkívül érdekes leletre bukkant Tesz- száliában, a Pinios-folyó partján olyan romokat talált, amelyek állítólag Európa legrégibb mezőgazdasági településének maradványai. Az ősi falu korát 7000 évre becsülik. A rendkívül érdekes régészeti lelőhelyen búza-, rozs-, zab- és babszemeket találtak teljesen Jó állapotban, továbbá kőszerszámokat és csontból készült földművelő eszközöket. A görög régész kutatásai arra mutatnak, hogy ezen a helyen már Időszámításunk előtt ötezer évvel paraszti település volt, ahol a lakosság földműveléssel és halászattal foglalkozott. Amennyiben D. Theoraris következtetései beigazolódnak, ez azt Jelentené, hogy Görögországban az európai kultúra legősibb nyomait fedezték fel.
