Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-29 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETERI IX. évfolyam, 201. szám 1958. augusztus 29. péntek. Arra szövetkezzenek9 amire akarnak a közös gazdaság tipikus miintá­EGY1K-MASIK községben véget neim érő vitákat folytató nak, latolgatják, hogy a szövet­kezés melyik formáját válasszák a dolgozó parasztok. Felesleges ilyen dolgokon rágódni. Egyrészt mert rendszerint ez afféle mel­lébeszélés, a fejlesztési munka megkerülése és takaródzás, hogy lám „mi is foglalkozunk a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésével“; Igen, csak nem úgy, ahogy kellene és nem olyan mó­don, ahogy az célravezető lenne. Másrészt azért sincs semmi értelme az iiyentárgyú tanácsko­zásoknak, mert egyértelmű és világos a dolog. Az egyéni gaz­dák arra szövetkezzenek, amire akarnak. Azt a formát válasz­szák, ami nekik legjobban meg­felel, amelyről úgy gondolják, hogy számukra a legjobb. Természetes azonban, hogy agitációnkbam fel kell hívni a dolgozó parasztok figyelmét ar­ra, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás legfejlettebb formája a me­zőgazdasági termelőszövetkezet. Fáradhatatlanul és sokszor kell beszélni arról, hogy miért. Azért, mert itt használhatják ki legtel­jesebb mértékben a gépeket és alkalmazhatják az agró- és zoó- technika minden vívmányát, <— Emellett a szövetkezeti gazda kedvező helyzetben van, mind a gyógykezeltetés, mind a kórházi ápolás, mind pedig a nyugdíja­zás terén. S ami még igen fon­tos, • jövedielme állandóan nő. Ezekről a dolgokról nyilván be­szélni kell, de azt is segítsük, ha egyik-másik egyéni gazda az alacsonyabb formák valamelyi­kében keresi boldogulását. NE AKADÁLYOZZAK ezt a helyi vezetők. Helytelen és elíté­lendő az a vélemény, hogy a tár­sulások a közös gazdálkodás fej­letlenebb formái, csak arra jók, hogy ott egyesek különböző fon­dorlatokkal spekuláljanak, meg nem érdemelt anyagi előnyök­höz jussanak éppen annak foly­tán, hogy államunk jelentős ked­vezményeket ad mind a szak­csoportoknak, mind a tszcs-knek. A helyi vezetők dolga olyan irányú tevékenységet kifejteni, hogy a szakcsoportok ésatszcs-k ne a spekulánsok búvóhelyei le­gyenek, hanem a szorgalmas dolgozó parasztok nagyüzemi előiskolái. S hogy tulajdonkép­pen egyik, vagy másik szakcso­portban, tszcs-ben milyen mér­tékű a közös tevékenység, az legtöbbször nem a tagokon, ha­nem a vezetőkön múlik. S arfti még igen fontos! Hely­telen gyakorlat csak. azokat az alacsonyabb típusú társulásokat észrevenni, amelyek az alapsza­bályt nem tartják be és ezek­nek a munkájáról általános ér­vényű következtetést levonni. Ez a következtetés ugyanis nem általános és így hamis. Elég sok olyan tsz van itt Szolnok me­gyében is, amely először szakcso­portként, vagy termelőszövet­kezeti csoportonként kezdte, s ma már az ottani gazdák a leg­fejlettebb utat járják. ITT VAN EGY ÉRDEKES példa. A karcagi Lenin Tsz 1951 februárjában alakult. Az I-es tí­pusú tszcs-k alapszabályai sze­rint kezdte meg működését. Ez zoja annak, hogy ahol megfele­lően foglalkoznak az emberek­kel, ott előbb-utóbb a gazdák maguktól jönnek ná a nagyüzem előnyeire és idők során megala­pozott saját vagyonnal a fejlet­tebb formára térinek át. Bártfai eivtárs, a Lenin Tsz akkori és jelenlegi elnöke min­denkinek szívesen elmondja, hogy milyen módon nőtték ki szinte saját magukat az évek so­rán; Ezerötszáz hold igen rossz mi­nőségű földön kezdtek gazdál­kodni és ez a terület gyorsan, rövid idő alatt megduplázódott. Kialakult olyan helyzet, hogy egymóhányszáz holdas területen a csoporttagok pénzért dolgoz­tak. Ugyanakkor a tszcs alap­szabálya szerint is, sőt a rizstele­pen munkaegységre. Később a tszcs-n belül egy külön kis termelőszövetkezet „alakult" és így — nyáridőben például, amikor kiosztották a gabonaterületeket — volt olyan tábla, ahol a tszcs-pártiak ka­szával arattak, a tsz-pártiak pe­dig ugyanott kombájnnal. Mon­dani sem kell, hogy a kaszások sűrűn tekintgettek a kombáj­nok, az aratógépek felé, s a kö­vetkező évben már azt mond­ták, hogy ők is a fejlettebb for­mát akarják. AZ IS BEBIZONYOSODOTT, hogy akik már munkaegységre dolgoztak, azoknak több lett a jövedelmük, mint a tszcs-pár- tiaknak. Egyszóval, ott a cso­porton belül próbálgatták és ta­nulták el egymástól a jobbat és ezzel egyidőben évről-évre nö­velték a közös vagyont. 1955 őszén azután a Lenin szinte át­nőtte magát és egy közgyűlésen a szövetkezeti gazdák egyhangú akarattal kimondták, hogy egy­ségesen mindannyian a tsz-ek alapszabályai szerint munkál­kodnak a jövőben. A közös va­gyon értéke ekkor már jóval meghaladta az egymillió forin­tot. Ide kívánkozik még, hogy ennek a különös tszcs-nek a fejlődését nemhogy gátolták vol­na, hanem segítették a karcagi vezetők. Jelenleg a Lenin Tsz 562 gaz­dája hét és félezer holdas nagy­üzemet mond magáénak. De nem ám akármilyet, hanem kor­szerű gépekkel és munkaeszkö­zökkel, többmillióforintos va­gyonnal rendelkező nagyüzemet. A KARCAGI LENIN példája is bizonyítja tehát, hogy ahol megértik és segítik az alacso­nyabb típusú formákat is, ott az eredmény nem maradhat el- Itt most persze nem azokról a kivénhedt. tszcs-kről van szó, amelyet éppen a perspektívát- lanság következtében megreked­tek, hanem azokról, amelyek­ben valóban az igazi földszerető emberek fogtak, vagy fognak össze. A dolgok lényegét kell nézni. Azt, hogy ahol gazdálkodó em­berek társulnak — mindegy, mi­lyen módon —, ott ezit a törek­vést igenis segítenünk kell, mert az ilyen emberekből álló szak­csoport, vagy tszcs törvénysze­rűen előre halad. SzP. Új nitrogénmütrágyagyár kezdi meg működését, felépül az évi öiszáz tonna kapacitású DDT üzem, megindul a magyar nagyüzemi müszálgyártás Jól kamatozó beruházások a nehézvegyipar hároméves tervében A vegyipar hároméves tervének fő célja több nagyüzem rekonstrukciójának folytatása, a megkezdett beruházások befe­jezése, a műtrágyagyártás növelése, a magyar műanyagipar ki­építésének megkezdése, a kőolajfeldolgozó ipar fejlesztése a kp- zai motorhajtóanyag-szükségletnek megfelelően, az alumíniufn félgyártmányipar olyan mértékű bővítése, hogy a hazai teljes kohó-alumínium termelés feldolgozásra kerülhessen. A szervetlen vegyiparban — a szovjet hitel segítségével — be­befejezik a borsodi vegyikombi­nát nitrogénüzemének építését. Ez azt jelenti, hogy a hároméves tervben évi százharmincháromezer ton­na kapacitású nitrogénmű­trágyagyár kezdi meg mű­ködését, ami 20,5 százalékkal növeli a magyar műtrágya- termelést. A Tiszamenti Vegyiműveknél új szuperfoszfát üzem épül. Szu­perfoszfát termelésünk évi 350.000—400.000 tonna lesz. Meg­épül a péti nitrogénműveknél az argon üzem, amely a nitrogén- műtrágya többlettermelésen kí­vül az eddig kárba veszett, úgynevezett lefújt gáz hasznosí­tását is megoldja. A Hungária Vegyiműveknél évi 500 tonna ka­pacitású új DDT üzem, három száz tonna teljesítményű kapro- laktán üzem, hatszáz tonna tel­jesítményű PVC üzem, később egy hatezer tonnás PVC üzem, ezenkívül tízezer tonnás maró­nátron üzem épül. Az ipari gázgyáraknál a le­hetőségekhez képest növelik a palack-állományt. A hároméves tervben körülbelül hatezer új gázpalackot szereznek be. A Tisza vidéki Vegyikombi­nát építése a nitrogénmű­trágyagyártás és a lakkfes- tékgyártás fejlesztését cé­lozza. Az üzem a hároméves terv után teljes felszerelésű nitrogén­műtrágyagyárat kap hosszúlejá­ratú szovjet hitelből. A három­éves tervben meg kell itt te­remteni a szovjet gépek beépí­tésének feltételeit. A műszénter- melő vállalatnál 1959-ben befe­jezik az aktív szénüzem áthelye­zését, amelyet elsősorban mun­kavédelmi szempontok indokol­nak. Még ebben az évben befe­jezik a porkohászati üzem be­ruházásait. A szervesvegyiparban a nyergesújfalusi magyar Viscosa gyárban ebben az esztendőben befejezik az évi 330 tonna kapacitású perion-üzem építését és megkezdődik a magyar nagyüzemi műszálgyártás. A gyógyszeriparban teljes erő­vel folytatják a három nagy gyógyszergyár rekonstrukcióját és 19S2—1963-ban fejezik be. A gumiiparban a Ruggyanta­gyár és a Műszaki Gumigyár re­konstrukciójának folytatása, a Hungária Műanyag- és Gumiáru­gyár felújításának befejezése a fő feladat. A bauxitbányászat­ban új bányákat nyitnak. Meg­nyílik az Iszka II. és a Halimba II. bánya. Nyirád és Halimba között 116 millió forint költség­gel megoldják a szállítás problé­máját. ötvennégymillió forintot fordítanak a bányák műszaki fej­lesztésére, a gépesítés, a rako­dás tökéletesítésére. Nyolcmil­lió forint értékben lakásokat építenek a bauxitbányászoknak. Az aluminiumkohászati iparban , szovjet hitellel megépül a szé­kesfehérvári présmű. Ennek eredményeként a hároméves terv befejezése után az alumini- um-f élgyártmányok nagy ré­szét itthon dolgozzák fel. Foly­tatják a timföldgyárak és alu- miniumkohók bővítésének befe­jező munkáit, megépítik az alu- miniumkísérleti üzemet, Ma- gyaróvárott a fluor-üzemet, Ajkán pedig a bauxitból nyerhető, aranynál értéke­sebb Gallium-fém kísérleti üzemét. A dolgozók lakás- ellátására nyolcmillió forint jut. Az ásványolajfeldolgozásban folytatják a szőnyi Kőolajipari Vállalat fejlesztését évi egymillió tonna feldolgozási teljesítmény eléréséig. Tovább folyik az al- másfűzitői Kőolajipari Vállalat rekonstrukciója is, a zalai Kő­olajipari Vállalat építését pe­dig befejezik. A szállítás fejlesz­tésére a tartályrendszer bővíté­sére és az Ásványolajforg. Vál­lalat korszerűsítésére körülbe­lül ötvenmillió forint jut a há­roméves tervben. Megoldják a kőolajfeldolgozó vállalatok szo­ciális és munkavédelmi problé­máit is. Szőnyben például laká­sok épülnek. Jelentős összegeket fordítanak munkavédelmi beruházásokra is. A vállalatok rekonstrukciós ter­veiben szereplő munkavédelmi beruházásokon kívül még hu­szonhét millió forint munkásvé­delmi beruházási előirányzat szerepel a hároméves tervben. (MTI). A huzavona taktikája — a Pravda cikke Moszkva (TASZSZ). Ismere­ják, hogy bármilyen eszközzel is 48 ú j szövetkezeti gazda Az elmúlt héten megyénkben negyvennyolccal szaporodott a termelőszövetkezeti gazdák szá­ma. Legtöbb felvételre a török­szentmiklósi járásban került sor. Itt tizenketten léptek a nagyüzemi szocialista mezőgaz­daság útjára.-------------mm -----------------­A Szovjetunió technikai segítséget nyújt Lengyelországnak kőolaj­finomító építésében Augusztus 23-án Moszkvában egyezményt írtak alá. amelynek értelmében a Szovjetunió tech­nikai segítséget nyújt Lengyel- országnak egy kőolajfinomító építésében. Az egyezmény alap­ján szovjet szakemberek dolgoz­zák ki a kőolajfinomító techni­kai berendezésének terveit is. Lengyel szakemberek utaznak a Szovjetunióba, hogy tanulmá­nyozzák a kőolajfinomítók ter­vezését, szerelését és üzemelte­tését. Az építendő lengyel kőolajfi- nomító a Szovjetuniótól kapott nyersolajat dolgozza majd fel. tes, hogy az Egyesült Államok és Anglia, megsértve az ENSZ alapokmányát, milyen lázas gyorsasággal hatolt be az arab országokba: Libanonba és Jor­dániába — írja Medvegyev a Pravda hasábjain. — De hová lett ez a tetterő most, amikor eljött az ideje, hogy teljesítsék az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának azt a határozatát, amely szerint az Arab-Keletről ki kell vonni az amerikai és az angol csapatokat? A jelekből ítélve az Egyesült Államok nemcsak, hogy nem szándékozik kivonni csapatait Libanonból, de fe! is akarja használni ezeket a csapatokat a libanoni nemzeti felszabadító mozgalom elnyomására, Jordá­niából is aggasztó hírek érkez­nek. A gyarmatosítók nem titkol­de arab földön akarnak marad­ni. A Wall Street Journal című amerikai lap beismeri: feltámad az a régi terv, hogy Jordánia, Szíria és Irak egyesüljön a „bol­dog félhold’’ szövetségben, ame­lyet lelkesen pártfogolt Nuri Szaid, a meggyilkolt miniszter- elnök. Ilymódon arról van szó, hogy újabb kalandor-terveket szőnek az Egyesült Arab Köztár­saság szíriai térsége ellen. Mind­ezek okvetlenül bonyolulttá te­szik a közel- és közép-keleti helyzetet.­Valamennyi földrész népei mm hangzik befejezésül a cikk — határozottan követelik, hogy ha­ladéktalanul teljesítsék az ENSZ közgyűlésnek a külföldi csapa­tok kivonásáról szóló határozatát és felháborodásukat fejezik ki az Egyesült Államok és Anglia e kérdésben követett huzavona taktikája ellen. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom