Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-28 / 203. szám

1958. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O A SZOL Ni OK MEGYEI NÉPLAP KÜLÖNKIADÁSA Hatezer forint tatalom Augusztus 20-án reggel 1 órakot Izgatott hangulat uralkodott a Közn séggazdálkodásl Vállalat irodájá­ban. Röpgyülésre jöttek össze a dolgozók, s érdeklődéssel várták az Alkotmány ünnepi felajánlás érté­kelését. Kálmán elvtárs, a párttitkár mél­tatta augusztus 20. jelentőségét, —< majd Havasi elvtárs, a vállalat fő­könyvelője értékelte a 12 000 forint értékű társadalmi munka eredmé­nyeit és kiosztotta a vállalat legjobb dolgozói között a 6000 forint jutal­mat. A legjobb részlegek, a kertészet és a javító részleg dolgozói 1100, il­letve 1050 forintot kaptak. A rőp- gyülésen a vállalat dolgozói célul tűzték ki az élüzem szint elérését. Gondolatok, tervek a Hazafias Népfront őszi munkájához mimíizeJk neaeléte A HAZAFIAS NÉPFRONT mozgalom összefogja mindazo­kat a becsületes dolgozó haza­fiakat, akik egyetértenek ha­zánk szocialista építésének nagy feladataival. Népfront bizottsá­gunk érzi feladatának fontos­ságát. Hogyan* milyen módszerrel dolgozzunk, hogy a kívánalmak­nak a legmesszebbmenőkig meg­feleljünk? Állandóan keressük a jobbat, a célravezetőbbet. Mun­kánkat a párt irányításával, a ta­nács segítségével folyamatossá kívánjuk tenni, s a társadalmi szervekkel karöltve a lakosság érdekében tevékenykedni. Célkitűzéseink között szere­pelnek politikai* gazdasági és a kulturális élet időszerű kérdé­Kettős a célunk: foglalkoztatni a bizottsági tagokat* nevelni őket, hogy egyre öntevékenyeb­ben kapcsolódjanak be a gya­korlati munkába, másrészt a megosztott feladatok elvégzé­se eredményesebb lehet. A már felosztott területeken a bizott­ság rendszeres kapcsolatot tart a tanács egyes szerveivel, s az újabb rendeleteket, intézkedése­ket a népfront bizottság tagjai viszik ki a dolgozók közé. Minden összejövetelünkön az elnökség által megbeszélt terv szerint számolnak be az egyes szakbizottságok munkájukról, il­letve ismertetik a közvetlen fel­adatokat. Rendeletek ismerteté­se, városunk építésének időszerű kérdései, fejlesztésének soronkö­dülettel fog munkához. Látja az összefogás szükségességét, hogy jnit jelent fejlődésünk érdeké­ben a társas munka, a társas gazdálkodás. A nagyüzemi gaz­dálkodás mellett száll síkra. Jó­zan ésszel, tárgyilagosan világo­sít fel mindenkit a termelőszö­vetkezetek életéről, gazdálkodá­suk előnyeiről. A NÉPFRONT BIZOTTSÁG táborába hív minden dolgozót, akinek kedves a magyar jövő, aki önmaga és családja boldo­gulásáért dolgozik. Egységben, összefogásban van az erő. A je­len erőfeszítését könnyíti a szép jövő tudata. 1958 augusztus 21-én ért vé­get a két hetes csellótáborozás, melyet Papp László, a zeneis­kola igazagtója szervezett és irányított. A táborozás legna­gyobb sikerét az adta, hogy a foglalkozások mellett a szórako­zásról is gondoskodtak. Többször voltak berekfürdőn a pajtások és „tanulásuk“ tényleg játék volt. A jó módszer és a tapasz­talatokban gazdag művészek munkájának eredménye volt a remekbe szabott záró hangver­seny. Papp László igazgató elv­társ kedves egyénisége, a min­dig mosolygós, derűs Tóni bácsi — Friss Antal zeneakadémiai tanár —, a fáradhatatlan Kálo- csainé, zeneiskolai tanár komoly és értékes munkát végzett, A megjelent szülők elragadtatással halgatták az álig egy éve ta­nuló nebulókat —, kár, hogy na­gyon kevesen a több éve gyakorlók művészi játékát. Papp László, az iskola igaz­gatója és csellótanára össze­gyűjtötte nemcsak saját növen­dékeit, de vidékről is sereglet­tek tudni vágyó fiatalok. A lel­ke ennek a kis együttesnek az igazgatón kívül Friss Antal ze­neakadémiai tanár, a kiváló pedagógus, aki pihenéséről le­mondva meghallgatta, sőt egyenként foglalkozott a tanu­lókkal. A tanulók a rövid két hét után meglepő jártasságot tan nusvtották a hangszeren. *r, a* ÉlménYeb a Hanságban sei. Népfront bizottsági összejö­vetelken politikai tájékoztatást nyújtunk, amelyet vita követ — Szükség van arra, hogy fokoz­zuk a politika iránti érdeklő­dést, hiszen a tájékozottság a gyakorlati élet minden területén hasznosítható. Gazdasági és kultúrális kérdé­seink irányítója szintén a párt azonban elgondolásaink gyakor­lati keresztülviteléhez a tanács segítsége nélkülözhetetlen. HOGYAN DOLGOZZUNK e területeken? Népfront mozgal­munk szakbizottságain keresztül. vetkező állomásai szerepelnek beszámolóikban. Sok egészséges kezdeményezés születik az el­gondolásokból. Dolgozó népünk összefogása mozgalmunk nyo­mán egyre nagyobb. Feladatunk és felelősségünk éppen ezért egy­re nő. Kultúrális vonalon is sok fel­adat vár ránk. A dolgozók kultú­rális igénye növekszik, s azok kielégítésére hivatalos és társa­dalmi szerveinkkel együtt kí­vánunk dolgozni. Népfront bi­zottságunk elnökségét ilyen gon­dolatok töltik el, amikor új len­IGEN NAGY ÖRÖMET kel­tett a karcagi diákok körében a hír, hogy nyár folyamán a Han­ság lecsapolására önkéntes diák­tábort szerveznek. Azonnal je­lentkezett vagy 16 tanuló, azon­ban csak 8 tanuló mehetett el. így augusztus 10-én 2 tanár és 8 diák indult el Karcagról két­hetes önkéntes munkára. A III. a)-ból 1 fő, a III. c)-ből 3 fő és a II. c)-ből 4 fő jelentkezett er­re a nehéz, de igen szép fel­adatra- A vasárnap a munka­ruha felvételével és a sátor be­rendezésével telt el. 40 sátorban 400 diák helyezkedett el. A kar­cagiak megigazgatták a sátrat, kitakarították és a sátor előtt kaviccsal kirakták a gimnázium nevét és a jelvényüket: egy ásót és egy lapátot. Meg is lett az eredménye, mert a „legtisztább sátor” jelzőt rögtön az első nap megszerezték. Hétfőn reggel fél­ötkor volt ébresztő: Föl vörösök, proletárok... Nagy munka vár ma reátok..; mozgalmi induló­val. ötkor reggeliztünk. Kap­tunk félliter tejeskávét és ke­nyeret, továbbá tízóraira 10 dkg szalonnát és paprikát. Reggel halkor kezdtük meg a munkát és mindennap 2 óráig dolgoz­tunk. Egy csatornát ástunk, amelyből folyóméterenként 5 köbméter földet kellett kidobni a csatorna egyik partjára. Két ásónyom száraz talaj volt, de aztán kezdett nedvesednl a ta­laj és mire kiástuk a csatorna fenekét, már bokáig ért a víz. Délután lezuhanyoztunk és 3 órakor ebédeltünk. Mindenki kapott félliter jó, sűrű levest és főzeléket hússal, majd gyümöl­csöt. Délután a fiúk sportoltak, sakkoztak, dominóztak, vagy ol­vastak. Este 7-kor zászlólevoná<- volt, majd utána vacsora: főze­lék hússal vagy kifőtt tészta, gyümölcs vagy sült tészta. A tá­bor területén volt egy kantin ahol jégbehűtött sört, szörpöt és más közszükségleti cikket lehe­tett vásárolni. A gyerekek biztos nem fogják elfelejteni Józsi bá­csit, a szakácsot és Matyi bá­csiba kantin vezetőjét. ESTÉNKÉNT ELŐADÁSOK voltak. Kedden a rajkó-zenekar szórakoztatta a munkáiban kifá­radt fiatalokat, csütörtökön a győri filharmonikus zenekar adott igen szép színvonalas mű­sort. Láttuk a „szabadtéri mo­ziban a „Gábor diákot’’ és a „Karneváli éjszakát”. Szerdán esett az eső és nem tudtunk dolgozni, azonban egy nagy élmény kárpótolta a fiúkat. Kádár János, Apró Antal és Ko­mócsin Zoltán elvtársak váratla­nul megérkeztek a táborba A fiúkkal ebédeltek. Meglátogatták a különböző sátrakat, végül a fiúkkal röplabdamérkőzést ját­szottak. Ebben a csapatban a karcagi gimnázium is képviselve volt. A fiúk nyerték meg a mér­kőzést. Búcsúzóul az elvtársak aláírták a fiúk hozzátartozóihoz írott üdvözlő lapokat és estefelé eltávoztak. Bár, tudták, hogy Kádár elvtárs milyen közvetlen szokott lenni, de az az őszinte közvetlenség, ahogyan beszélt velük, tréfált, igen kellemes meglepetést jelentett. Apró Áru. tál elvtárs ismerős volt a kar­cagi viszonyokkal és megemlí­tette, hogy 1945—46-ban sokat járt itt. Augusztus 20-án egy pusztai vihart is átéltek a fiúk, de a jól megépített sátor megvédte őket az esőtől. A munka jól ment. A 21 kö­zépiskolás sátor közül, 3 köbmé­teres átlaggal, a fiúk a negyedik helyen végeztek. Tíz munkanap alatt nyolcán 250 köbméter föl­det mozgattak meg. A SOK ÉLMÉNY MELLETT* büszkén elmondhatják, hegy résztvettek az országépítésben. Az összes fiúk jól dolgoztak, de Lippai Mihály és Sipos István, mint „öreg kubikosok’’ külön kitűntek munkabírásukkal. Most itthon vannak kissé fáradtan, feltört tenyérrel, de egy élmény* dús nyár és egy jelvény birtoká­ban, amely igazolja, hogy az or­szág építésében ők is résztvet­tek önként, szívesen: Kétségtelenül a legnagyobb élményt számukra az ország ve­zetőivel való találkozás jelen­tette és ez a táborozás is meg­erősítette bennük azt a hitet, hogy a „szocializmus építése” az egyetlen helyes út Ahhoz, hogy a még két éve bizonytalan politi­kai felfogással rendelkező, hely­telen propagandával megtéveszd tett gyerekek, öntudatos, fejlett és szocializmushoz hű If jakká fejlődnek, ez a táborozás sokai segített. j B. Major László gimnáziumi tanás Tanácstagok munkája az első félévi tanácstagi beszámolók tükrében Tanácstagjaink munkáját az első félévben legfőképpen az 1958. évi községfejlesztési ter­vek megvalósítása jellemezte. Annak ellenére, hogy a válasz­tás óta eltelt 4 év alatt több tanácstag működése megszűnt (visszahívások, elköltözések) olyan túlságosan nem éreztette hiányát, mert a többi tanácstag annál aktívabban vette ki részét a munkából. 1958 első felében 54 tanács­tag tartotta meg beszámolóját a választópolgároknak. A beszá­molókon összesen 1081 választó- polgár jelent meg, melyen 145 hozzászólás történt A hozzászólásokból 18 köz­érdekű javaslat volt, 17 pe­dig panasz, melyekre a ta­nácstagok írásban is meg­válaszoltak a dolgozóknak. A tanácstagok és a választó- polgárok közötti jó kapcsolatok azt bizonyítják, hogy a tanács­tagok lelkiismeretesen foglal­koznak a dolgozók problémáival és igénybe veszik segítségüket, javaslataikat. — Különösen jó munkát végeznék ezen a terü­leten Bártfai Sándor, Kun Imre, Kulcsár Pál, ifj. Vajó Imre, Csaba Andrásné, Hézinger Jó­Bálint, Papp Jánosné, Mátyus Imre, Balogh Imre és Kovács István tanácstagok. A tanácstagi beszámolókon el­hangzott kérelmek és javasla­tok alapján új aszfalt-járda épült a Püspökladányi és a Dózsa György utcán. Üj beton­járdát készítettek az Arany Já­nos, Villamos, Kisújszállási, Jó­kai- és Attila utcákon. Több olyan régi kívánsága tel­jesült és teljesül még ez évben a város lakosságának, mélyéit a múlt rendszerben hiába könyö­rögtek volna „a gazduramék- ból“ összetevődött városi képvi­selőknek: Ilyenek pl. a Kisföldek és a Tanács Téglagyár bekapcsolása a vízhálózatba, melynek meg­valósítása Törőcsik Lajos és Bo­kor János tanácstag elvtársak nevéhez fűződik, vagy a Kert­város (régi Oncsa-telep), ahol egy új korszerű iskola épül, amely Hajdú Béla tanácstag ak­tivitását dicséri. Régi kívánsága teljesül az idén a Vasút utca lakóinak, amikor is a Vasút utcát vé­gig kikövezik és összekötik a kisújszállási úttal. Bartucz István városi tanácstag sokat harcolt a Vasút utcai vá- jogos kérelmének teljesítéséért, amely az idén a községfejlesztésből megvalósítás­ra kerül. Ugyancsak a választók régi óhajának tesznek eleget, amikor is Kundra József, Cs. Németh Lajos és Törőcsik Lajos tanács­tagok fáradhatatlan közreműkö­dése következtében a Beloian­nisz utcát végig kikövezik. Városunk egyik legelhagyatot- tabb része volt a Déli-külváros. Az itteni lakók kívánságai és kérelmei a régirend városatyái­nál süket fülekre találtak. A félszabadulás óta tanácstagjaink erre a területre is fokozottabb gondot fordítanak és a lehető­séghez képest segítenek az ot­tani dolgozók problémáin, így pl. Bihari József tanácstag köz­benjárására igen sok utcában történt járdajavítás, az ivóvíz- ellátás megkönnyítése érdeké­ben ezt a területet is bekapcsol­ták a központi vízhálózatba, A félévben elvégzett felada­tok megvalósítása a választópol­gárok és tanácstagok szoros együttműködésének eredménye. Ehhez az eredményhez a lakosság idáig többmint 20.000 forint ér­tékű társadalmi munkával já­rult hozzá. T, A. zsef, Lakatos István, Szentesi László, Fi Kovács Sándor, Nagy lasztók ezen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom