Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-28 / 203. szám
1958 augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kosvan hasznosítják termeliszivetkezeteink a haladó mezőgazdasági tudomány eredményeit? írta: Csapó Gyula mezőgazdasági mérnök, járási főagronómus jes és jövedelmezőbb gazdálkodás felé. Tág teret nyit például a köztes-bab és borsó, valamint a korán lekerülő növények termesztésének. így pl. a jászjákó- halmai Kossuth Tsz 15 kh-on köztesként fajbabot termelt ikersoros kukoricájában. Amikor Deszpoth László elvtársat, a tsz. elnökét megkérdeztem, hogy mit vár a kísérlettől, szerényen 24—25 mázsa csöves kukoricát, és két mázsa babot mondott kataszteri holdanként! várható legmagasabb termésátlagként. Azóta a bab már lekerült és kataszteri holdanként 2.000 Ft-ot jövedelmezett (a bab átvételi ára 700.— Ft (q.), a kukorica pedig 28—30 q) kh termésről biztosítja a tsz tagságát. Ehhez a rövid példához azt hiszem, nem kell külön kommentárt fűznöm. Az Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési Tanszéke kidolgozott egy hibridkukorica előállítási módszert is, melyet sikeresen alkalmaznak a gödöllői ikersoros kukoricatermesztés gyakorlatában. A hibridkukorica előállításánál, mint tudjuk, apa- és anyasorok kell, hogy váltsák egymást. A két anyasort az ikersor képezi, az apasort pedig a széles sorköz középvonalába helyezték el. anyasor apasor anyasor XX X XX XX X XX XX X XX XX X XX XX 1.30 m x 1.30 m XX XX X XX XX X Xx XX X XX XX X XX XX X XX XX X xx a növények tőtávoUága 30 cm. A módszer lényeges előnye az eddigivel szemben tetejezés meggyorsítása és könnyebb ellenőrzése, valamint a széles sorköz közepén lévő apasorok a beporzás utáni silókukoricaként való felhasználásából származó kb 60 q/kh silókukorica tömeg, amely növeli az üzem takarmánybázisát. Távolabbi perspektívákat is nyit azonban e módszer más növények termesztésére nézve, pl. a lucerna magtermesztést is meg lehet ikersoros módszerrel oldani. A mi vidékünkön is nagyban késlelteti az őszi búza vetését a kukorica-betakarítás elhúzódása. Az ikersoros módszer egyik előnye, éppen ezt a káros jelenséget hivatott kiküszöbölni. Tág lehetőség nyilik ugyanis a gépi betakarítás számára. A Zetor fűkasza minden különösebb átalakítás nélkül alkalmas a fosz- tás elvégzése után a szár vágásra. Egyrészt megszabadítja a tsz tagságát a szárvágás nehéz és haladatlan munkájától, másrészt pedig alkalmasabbá teszi a kukoricaszárat nagytömegű és főként jóminőségű silózási anyagként történő felhasználásálja. A gödöllői ikersoros kukorica után kerülő őszi búza — ha megfelelő mennyiségű alapműtrágyát kap és megismételt tárcsázással biztosítani tudjuk számára a jó vetőágyat — a soros, vagy négyzetesen vetett kukorica előve- teményi őszi búzák termésátlagánál minimálisan is 3 mázsa termés^öbbletet fog kát. holdanként eredményezni. Iparosodik a lubSini vajdaság A Lengyel Népköztársaság lublini vajdaságának Niederzvica nevű községében korszerű tejfeldolgozó üzem épült. Itt dolgozzák fel a környék mezőgazdasági üzemelnek tehenészeteiben termelt tejet. r lzhttek a Szolnok megyei borok A megyei borverseny után termelőink 28 bormintája került az országos borversenyre. Ezen — nagy és erős ellenfelek között — két tsz-ünk ért el figyelemreméltó helyezést. A tiszakürti Űj Élet Tsz az alföldi vörösborok kategóriájában első díjat, a jászberényi Petőfi Tsz pedig az alföldi fehérborok kategóriájában harmadik díjat nyert. A bírálóbizottság engedélyezte, hogy Kovács László tiszakürti egyéni gazda a nemzetközi borversenyen indulhasson 1957. évi szü- retelésű kadarkájával. Megy — ahol akarják — Újév óla harminchárom új belépő — írásunk nyomán: Kórházban a kis beteg Rosszallóan írtunk nemrég egy tiszaföldvári tsz-ről, mely volt agronómusának — kinek beteg gyermekét kellett Budapestre, kórházba vinnie — vonakodott az elmaradt állami támogatást kifizetni. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét és munkatársait illeti a köszönet: erélyes és határozott fellépésük eredményeként az apa megkapta a pénzt, a beteg gyermek kórházban van. A magunk részéről is köszönjük a tanács dolgozóinak elvtársi kiállását; a kis betegnek pedig mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk. csak lett volna valahogy, cje az asszony főztje, az asszony csókja nélkül semmikép ... Tüzér korában sem vétette el sosem a helyes Irányt. — ugyanis irányzó volt. (Megért, ki volt valaha katona.) Minek tétovázna hát civilben? ... Parasztember ré- részére egyedüli helyes Irány: a tsz. Novemberre számítja, hogy felveheti a munkát; addig eldolgozgat a rizscsépiésnél. Rozika — asszonya — igen reméli, hegy akkorra a szövetkezet állatállománya is úgy megszaporodik, hogy oda kerülhet felcsernek. — Erre az értékes tudományra a Vörös Csillag Tsz taníttatta meg; illő hát, hogy az lássa hasznát. Tavaszra bizonyára felépül a községi bölcsőde. Oda „jár-’ majd mindennap a legkisebb Alattyányi; apja-anyja nyugodtan dolgozhat a közösben. * Dolgos fiatalokkal, földes parasztokkal gyarapodik a fegy- vemeki Vörös Csillag Tsz tagsága. Mi viszi oda az embereket?... A nagyüzemi gazdaság fölényének felismerése, a jobb és könnyebb élet? — kétségtelenül ezek is. De legalább annyira a fáradhatatlan felvilágosító munka, a baráti szó, mellyel a szövetkezeti gazdák fordulnak hozzájuk, ök pedig mennek; jó szívvel, önként. És ugyanúgy dolgoznak majd együtt a közös* ben; s úgy látják a hasznát ti? Egyik az őszinte szónakj másik a bizalomnak, mellyel fogadta, == boryáré m , A jászberényi járás termelő- szövetkezeteiben, szinte kivétel nélkül alkalmazzák az agrártudomány valamennyi haladó, modern eljárását, amely a gazdálkodást a belterjesség felé, az egyes mezőgazdasági termények és termékek önköltségét az elérhető legalacsonyabb érték irányába tereli. Egyik ilyen módszer a gödöllői ikersoros kukorica termesztése. A jászteleki Alkotmány Tsz kezdeményezésére (a tavalyi évben egyedül náluk állítottak be 8 kát. holdon ikersoros kukoricát). 1957. szeptember havában a járási termelőszövetkezeti elnökei, agronómusai és növény- termesztési brigádvezetői számára bemutatót tartottunk, amelyen ismertettük az addigi kísérleti eredményeket, felsoroltuk az új eljárás számos előnyét a többi elavult kukorica-termesztési módszerrel szemben. A résztvevők számára különösen az tűnt fel és adott nagy segítséget későbbi munkánkhoz, hogy az ilyen módszerrel termesztett kukorica minden egyes munkája - a vetéstől a betakarításig - majdnem száz százalékig gépesíthető. Az eddigi országos kísérletekben beigazolódott adatok, amelyek szerint: ..A gödöllői ikersoros kukorica 27 százalékkal nagyobb termést adott, mint a négyzetesen vetett és 19 százalékkal többet, mint a sorosan vetett’’, továbbá az egy mázsára eső vetési, ápolási és betakarítási költsége 54.8 százalékkal volt kevesebb a négyzetesénél és 11 százalékkal kevesebb, mint a soros kukoricáé. ' E meggyőző adatok, továbbá a termesztési eljárás más előnyei késztették arra termelőszövetkezeteink vezetőségét és tagságát, hogy a következő, vagyis a fo-» lyó gazdasági évben nagy terű- $ létén vessenek gödöllői ikerso- ♦ ros kukoricát. Ezévben a jászte-í leki Alkotmány Tsz 90 holdon, a | jászjákóhalmi Béke Tsz 115 kh-| on termeszti ilyen módon kuko-j ricáját. A jászteleki Alkotmány« Tsz tagjainak jórésze a háztáji | kukoricáját is így vetette el esnem is bánta meg. I Az említett két tsz példáján* felbuzdulva, valamint a tavaszi folyamán Jászjákóhalmán meg-2 tartott vetési és gépi bemutatói tapasztalataival gazdagodva, -1 termelőszövetkezeteink többsége 1 bevezette a nagyüzemi kukorica- j termesztés e forradalmi módsze-« rét. A jászteleki Alkotmány, a* jászjákóhalmi Béke és Kossuth« Tsz, a jászárokszállási Táncsics* Tsz, a jászboldogházai Uj Élet« Tsz, valamint a jászfelsőszent-« györgyi Petőfi Tsz tagsága elő-j szőr kissé bizalmatlanul nézte aj 2.80 m-es széles sorközök válta-J kozását és a 40 cm-es keskeny! sorközökben díszlő egyre erőső«-} dő kukoricát. Bizony sok vitára^ adott okot a szövetkezet tagságai körében is, de talán még több-i re az egyéni gazdák körében el látvány. 1 Az időben és jóminőségben 1 elvégzett korai, 3—4 leveles álla-i pótban történt egyelés után a; keskeny sorközök növényei a jó; tnlajművelés és gyomtalanítás; hatására, a kedvezőtlen, száraz; idöiárás ellenére is rohamosan j fejlődtek. ; A tárcsával folytatott talaj-; művelés, a többszöri 4—5 cm-es J kultivátorozás, egyes helyeken a! keskeny, sorköztől 40 cm-re ada-1 golt nitrogén fej trágyázás együt-1 te« hatása folytán a határ díszé-1 "ó váltak az ikersoros kukoricák! a termelőszövetkezetek tábláin. ! Természetesen más. szélesebb! perspektívákat is nyújt a belter-: ♦ kertessel egyenertekunek tart♦ jak a járás legjobb tsz-ének ♦ irodáján ezt a kérdésit: Itt van-e | az elnök, vagy a párttitkár? ..: ♦ Dehogy van! Idebenn csak ven♦ óég mindkettő; hol a közös bir- j tokot járja, hol — jobbadán j ünnepen — az egyéniek háza- Z táját. A megokosodás lehetősége Xmégsem esett kútba; az éppen »számvetést végző Magyar Már- Í ton állattenyésztő is ismeri a i fegyverneki Vörös Csillag Tsz I eredményeit: — Búza 12.26 mázsa, őszi árpa 13.46, tavaszi árpa 12.48, zab * 14.09 mázsa termett holdanként. ♦ Csiga Magda — a könyvelő — ? pedig szinte gondolkodás nélkül | sorolja a rövidesen kezdődő gaz- jdasági év legfontosabb terveit: — Autógarázs-, lakóház-, raktár-, lóistálló-építés, szőlőtelepítés hat holdon. Veszünk vagy „ harminc borjút, kibővítjtik a | baromfitenyészetet. 2 Mindezek nem suttyomban, 1 hanem úgy történnek, hogy az egyéniek is tudomást szerezhessenek róla. ♦ Idén 4 tsz-látogatásra került J sor a közös birtokon. A vendégek ♦ nemcsak azt látták, mint dol- ♦ goznak a szövetkezeti gazdák, ♦ hanem a lényeggel: a jövede- 2 lemalakulással is megismerked- j tek. Sokuk számára nem volt í világos: mi is az a sokat emle- tgetett munkaegység? Megmagyarázták nékik. Tóth István pénztáros pedig nem mulasztotta el egy alkalommal sem hozzátenni, hogy a Vörös Csillag Tsz-ben egy munkaegység idén 48 forint 37 fillért ér. Tavaly úgy harmincöt forint körül járt. — A legfontosabb dologban: munkás-kézben is gyarapodtunk — jegyzi meg Csiga Magda. — Újév óta huszonnégyen léptek közénk; augusztusban további kilencen. Az utóbbiak 50 hold földet is hoztak magukkal. Nagy gyakorlattal biró parasztok, géphez értők egyaránt jöttek .;. A „géphez értő" szó Szarnák Józsefet illeti. Szamákot, aki vagy tíz hónapig pöfögtette egy' pesti vállalat vontatóját — havi 1200 forint körüli fizetésért. — Minden hónapban négyszer tette meg a Budapest—Fegyvemek- utat. Ennyire szeretne utazni?... Dehogy! — Nem házasság az, ahol itt az ember — ott az asszony —, mondja az érdekelt. — A párom idehaza keresett annyit, mint magam Budapesten. Férfi létemre csak nem hagy maga mögött, gondoltam, mikor a felvételemet kértem; s a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Igaz, volt egy kis protekcióm is... A „protekció’1 pedig nem voLt más, mint Szarnák Józsefné hat esztendei becsületes szövetkezeti munkája. A fiutalasz- szonyra vár a kibővítendő baromfitelep munkája; az ura mint fogatcs dolgozik majd. Itthon és többért — jobb ez, mint idegenben a kevesebbért..; Fábián Gábor nyolc Jioldas gazdát a földje szeretefe hozta a szövetkezetbe. A feje fölött már hatvan év szállt el, nem bírja úgy a munkát, mint legénykorában. Az utóbbi esztendőben maga már csak három holdat művelgetett; a többit fiai, vejei, — az öregember kedvéért. — A nyáron azt mondták: elég volt abból, hogy itt is, ott is... Jobban helytállnak, ha nem kell egy-egy holdacskával törődniük a maguk munkája mellett..; A Fábián-fiúkról van szó, róluk beszéli el mindezt özvegy Karkusz Istvánné, a koros gazda anyósa. Ű nevelgette emberré korán elhúnyt édesanyjuk helyett az árvákat. — Nem bírna már nyolc holddal a vejem, — teszi le sodrás közben a nyújtófát Karkuszné. — Megválni nem akar, nem tud tőle; viszi magával a szövetkezetbe. Oda, ahol öreg napjaira majd gondoskodnak róla ;;. Az Alattyányi házaspár esze nem a nyugdíjon jár; messze vannak még attól a kortól, mikor az ember már csak pihenni vágyik. Alattyányi János — zsebe mélyén a leszerelő papírral — először Pesten próbált boldogulni, A keresettel még
