Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-27 / 202. szám
1958. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ A gyakorlat tudományáért Szerte a világon mindenütt kísérleteznek azzal, hogy a hihetetlenül fejlett technikát a XX. század modern világképét hogyan sajátíthatják el a felnövekvő fiatalok. A technika szédületes Jejlődése, az óriási tudományos eredmények átértékelik az általános műveltség fogalmát is. Ebbe, egészen napjainkig elsősorban és csaknem kizárólagosan az úgynevezett humán műveltség tartozott, tehát a történelmi, irodalmi, földrajzi, nyelvtudásbeli készség és ismeretgyűjtés. Ma a rádió, televízió és atommáglya korszakában ez nagyon kevésnek bizonyul. Az elektronikus számológépekhez, az automata gépsorok megalkotásához és üzembentartásához, a modern gépesített mezőgazdaság ismeretéhez és műveléséhez hatalmas technikai tudás szükséges. Magyarország meglehetősen elmaradt azoktól az erőfeszítésektől. amelyek egész sor állam, — elsősorban a Szovjetunió — tett a technikai műveltség elterjesztéséért. A Minisztertanács politechnikai oktatásra vonatkozó áprilisi határozatát éppen ezért mindenki örömmel üdvözölte, akinek szívügye ifjúságunk fejlődése és az egyetemes emberi haladás. Ezévben ötszáz zöket, a konyhakerti talajművelés módjait, a gyümölcsösök kártevői elleni védekezést. A téli műhelymunkában mezőgazdasági használati tárgyak készítésére tanítják meg őket: szerszámtisztító kést, virágkarót, tojásosz- tályozót, virágpolcot készítenek. Ezenkívül előadásokat hallanak a baromfitenyésztésről. Tavasz- szal a tavaszi kertimunkákat végzik. Mindkét iskolatípusban alaposan foglalkoznak az üzemi balesetek elhárításával és megelőzésével is. A tanítás megkezdéséhez megyénkben igen sok előkészületet tettek. Az iskolák megkapták a szükséges szerszámokat, ezenkívül Szolnokon az ipari, Török- szentmiklóson a mezőgazdasági iskolákon oktató pedagógusok vettek részt egy háromhetes tanfolyamon, ahol elsajátították a politechnikai oktatáshoz szükséges elméleti ismereteket és igen sok gyakorlati fogást. Tóth Tivadar tanfelügyelő elmondotta, hogy minden pedagógus nagy kedvvel, akarással vett részt a tanfolyamon. A gyerekek is nagy érdeklődéssel várják az oktatás megindítását. Kíváncsiak a gyári munkafolyamatokra, a gépi termelés bemutatására, ■— üzemlátogatásokra. A nevelők is azon lesznek, hogy a politechnikai képzés elérje igazi célját: a termelő munka, az alkotás, a nagyüzemi termelés kézzelfogható előnyeinek már a fiatalokkal való megismertetését és megszerettetését. Találomra kiválasztottunk a készülő iskolák közül egyet, a szolnoki Áchim András úti általános iskolát és megnéztük, — mit tettek a gyakorlati oktatás bevezetéséért. Az alagsorban rendeztek be tágas műhelyhelyiséget. Már kirakták a megérkezett vadonatúj szerszámkészletet, a fa- és gépipari szerszámokat, reszelőket, fogókat, acélsatukat. Dr. Horváth Ferenc tanár az oktatás vezetője, most az üzemeket kéri meg, hogy nyersanyaggal segítsék az oktatás megindítását. A gyakorlati munkával kapcsolatban természetesen elméleti kérdések is szőnyegre kerülnek, megismerik például a papír jelentőségét a termelésben, a műveltség terjesztésében. Néhány nap múlva kezdődik a tanév. És a politechnikai oktatással valami új indul meg: Gyermekeink jobban megismerik az őket körülvevő világot, megszeretik a fizikai munkát, a gyárat, a termelőszövetkezetet és képessé válnak arra .amit mi a minket felváltó nemzedéktől várunk: a szocializmus felépítésére hazánkban. — ht. — Két sokgondú parasztember Arcukon mély barzádát szántottak a munkában, bajban le* pergett évtizedek, Ám a szivük még fiatalos hévvel dobban, ha a köz érdekében kell cselekedni. Kérges kezükben idegenül áü a toll, de szavaik mindent kifejeznek. Hűséget, lelkiismeretessé* get, segítő készségek Soós János a• tlszaőrsi 3-as választókörzet tanácstagja. Nyolc év óta tölti be e tisztséget. Választói véleménye szerint, nem is akárhogyan. Szószólója mindennek, ami helyes. Amikor munkáról van szó, akkor sem húzódik vissza. Elsők között volt, amikor járdát építettek a Kossuth utcában és akkor is választói között dolgozott, amikor a a régi kutat javították. Három hold földje mellett mindenre tud időt szakítani. Oláh László bácsit négy éve választották meg tanácsitagnak Nagyréven, az I-ee körzet választói. Azóta jóformán naponta megfordulnak nála. Együtt munkálkodnak vele a községfejlesztési tervek, végrehajtásán. Figyelnek minden szavára, mert Oláh elvtárs munkában eltöltött élete gazdag tapasztalatokbanj Tanácsai csak előre viszik az égvén és a község fejlődését. (ebből megyénkben 25) iskolában kezdik meg a politechnikai oktatást. Egyelőre csak az ötödik osztályokban indul meg — azután évenként fokozatosan a felsőbb osztályokban is bevezetik. Egy középiskolában, a Verseghy gimnáziumban is megindul ez az oktatási forma. Ez az év kísérleti év lesz. A gyakorlatban próbálják ki'nagy gonddal összeállított tantervet és a felmerülő problémák megoldásával a tapasztaíatok felhasználásával keresik majd a legcélravezetőbb formákt. Az oktatás kétirányú. Az iskolák egy része, Szolnok megyében tizenhat, mezőgazdasági jellegű szakoktatást, kilenc pedig ipari jellegűt ad. Ezeket úgy választották ki, hogy városokban legyenek. Községben mindössze két helyen vezettek be ipari szakoktatást: Jászjákóhalmán és Jász- árokszálláson, ahol a kisiparnak, háziiparnak komoly hagyományai vannak. Néhány érdekesség az új tantervből Az ipari területen működő általános iskolák ötödik osztályában: itt elsősorban papírmunkát végeznek. Kartonpapírból dobozokat, keménypapírból könyvtáblákat, játékokat, fiókos dobozokat készítenek. A fémmunkában megismerik az alapvető munkafolyamatokat, a kéziszerszámokkal való munkát, apró használati tárgyakat készítenek. Dugóhúzót, négyzetes tálcát, fiókos fémdobozt, vegyszer lapátot. A leányok a nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkák helyett praktikus kézimunkákat tanulnak, sálkészítést, beszövést. A mezőgazdasági általános iskolákban aa ötödikesek megismerik a kézi talajművelő eszköTUDNIVALOK Szeptember 12—28. között ez évben is megrendezésre kerül Budapesten az Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár. A kiállítást megtekintő vidéki látogatók kedvezményes belépőjegyet váltanak. A belépőjegyek árusítását a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya már megkezdte. A kedvezményes vásári belépőjegy ára: 6 forint, (Budapesten 7 fai-int). Az utazás úgy történik, akár egyénenként, akár csoportosan, hogy a látogató az indulás székhelyén egész jegyet vált Budapestre, ahol a kiállításon vonatjegyét és belépőjegyét a rajta lévő utazási igazolvánnyal együtt lepecsételteti, s ezek _ együttes felmutatása esetén in-? gyen utazhat vissza az indulási helyére. A kiállítással kapcsolatosan a sajtó, valamint a rádió és a különböző tájékoztatók részletes felvilágosítást fognak adni. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár alkalmával nagyértékű tárgyak kerülnek kisorsolásra. így: 1 db Zetor, vagy 1 db _ Pannónia motorkerékpár oldal-1 kocsival és 1 db zenegép, 1 db J 125 cm3 Csepel motorkerékpár,? 1 db 2 személyes rekamié, 1 * komplett konyhabútor, 1 db „Robot” Háztartási gép, 1 db Sipger Varrógép, 1 db. villanytűzhely, 1 db mosógép, 1 db nffl- férfi kerékpár. — A felsoroltakon kívül több mint 7 ezer darab melléknyeremény kerül kisorsolásra. — A sorsjegyek árusítása 4 forintos áron ugyancsak a Mezőgazdasági Osztályon történik. Felhívjuk a város lakosságának figyelmét, hogy a várható nagyarányú látogatásra való tekintettel kellő időben szerezze be vásári belépőjegyét. Tizenegy ötö»íogat vonul fel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron az idén is megrendezik a hagyományos fogatbemutatókat. A múlt éviek-» nél látványosabb lesz a különböző tájegységeken használt pa-» ra&zt-szekerek felvonulása. A hajdúságiak bemutatják ekhós szekerüket, felvonul a szabolcsi könnyű szekér, a vásárhelyi lőcsös kocsi, az Ormánság. Zala, Somogy jellegzetes szekértípusa és a tolnatamási kocsi érdekes piros-kék színezésével. A paraszt-szekér bemutatót a kiváló lótenyésztésükről ismert termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók tartják. Az állami gazdaságok és méntelepek bemutatóján 11 ötösfogat vonul fel. A Bábolnai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság könnyű fonott, sallangos hámmal szürke arab kanca ötösfogatot mutat be. A Gyöngyösi Állami Gazdaság öt lipicai ménje cseklészi kocsi előtt, csipkés szerszámba fogva fut majd. A Hild- pusztai Állami Gazdaság sárga gidránkanca ötösfogatát 1782-ből származó Gaál-féle rézveretes, sallangos szerszám ékesíti. Egy község két arca Nyolc millió devizaforint megtakarítás A nehézipari minisztériumban háromféle módját dolgozták ki az importcsökkentésnek és a deviza-megtakarításnak. Először felülvizsgálták a külföldről származó anyagkészleteket és megállapították, hogyan lehet azokat gazdaságosabban felhasználni. Jó eredménnyel járt a takarékosság második módja, a fajlagos anyagfelhasználási normák csökkentése és az importanyagoknak belföldiekkel való helyettesítése is. Igen hatásosnak bizonyult al harmadik takarékossági mód, a; belföldi termelés növelésévelj végrehajtott importcsökkentés X is. A felsorolt három mód sze-X rinti importcsökkentés együtte-f esen nyolc millió deviza forint] megtakarítását eredményezte azj év első felében. . Sima”“ forint-, ban ezek a megtakarítások meg-j közelítik a 22 milliót. (MTI). TISZASÜLYÖN a negyvenes években 3265 lakost számláltak. Jobbadán cselédemberek voltak dr. Brachfeld Sándor 3000, dr. Led- neczki Jenő 1400 holdas földbirtokán, Halasi Tibor és a Szénásiak uradalmában. A föld 70 százaléka, mintegy 16 ezer hold, a nagytőkések kezén volt. A cselédek sorsa itt is ugyanaz, mint a többi 3 millióé: napfelkeltétől késő estig robotolni napszámért, vagy kommen- cióért, ha arra érdemesnek találtatott. Az érdemet a múlt urai aszerint mérték: jó erőben van-e, tud és akar-e sokat dolgozni, sorsába belenyugvó-e, nem kommunista-e. A napszámos, ha nem ért ki a munkahelyre napfeljöttre, haza is mehetett, vagy legfeljebb fél napot számoltak el neki. A negyvenes évek végén egy boltot is létesítettek olyan igénytelen árukkal (textília nélkül), mint amilyen igénytelenek a cselédemberek. Tiszasüly a külvilágtól teljesen el volt szigetelve. Utazásra csak a lovaskocsit használták, s a posta is így jutott el a jászkiséri vasútállomáshoz. A „kultúrát” a tiszasülyiek egy-egy cirkusz idevetődésekor ismerték meg, melynek műsorát főszolgabíró uraimék vizsgálták felül. Valami élet, mozgolódás csak választások idején volt tapasztalható, amikor szegény választópolgár azt sem tudta, kire szavazzon, melyik kortes ígérete hihetőbb. Egyet mégis megtanultak: bármelyikre adják is szavazatukat, az ő helyzetükön úgysem változtat. Ezt tudták anélkül, hogy némelyik még iskolába sem járt. Sok volt az analfabéta. * Mindaz, ami egykor csak álom és reménység volt, a lelkekben, jórészt valóra vált. 1945- ben a tiszasülyieknek is elhozta a szovjet hadsereg a szabadságot. A párt iránymutatásával birtokba vette a nép a földet, saját maga formálja sorsát. A község lakosainak száma 5 ezer fölé emelkedett. Mintegy 12 ezer hold földön, egy szép állami gazdaság virágzik, amely többszáz családnak biztosít becsületes megélhetést. Emellett a kultúrát is szolgáltatja. Hatalmas kultúrtermében ismeretterjesztő és műkedvelő előadások követik egymást, s a televízió adásait is megtekinthetik az érdeklődők, A 4 termelőszövetkezet, a 3 tszcs és S szakcsoport tagjai annyit keresnek, hogy komoly beruházásokat eszközölnek. Számtalan az újon- nön épült ház a faluban, nem is beszélve a motorkerékpárról, amely lassan kiszorítja a biciklit. A földművesszövetkézet három boltjában nagy a forgalom, a textilosztályon is mindig sok a vásárló. Az igények nőnek, s még egy bolt szükséges lenne a községben. VAN MAR A KÖZSÉGNEK orvosa is. A közügyeket a nép fiai intézik a községi tanácsnál A postahivatalból autóbusz viszi a postát Szolnokra és Jászapátiba. Hat autóbuszmegállóhely van, de a két autóbuszjárat lassan már nem elégíti ki az utazás igényelj A község általános iskolái biztosítják, hogy egyetlen analfabéta se legyen. Az egyszerű dolgozók, a tsz-tagok gyermekei előtt nyitva állnak a főiskolák, egyetemek kapui. Id. Pe- szeki Mihály a múltban cseléd volt, ma a Győzelem Csillaga Tsz tagja, fia pedig tanult ember lesz. A termelőszövetkezet javaslatára beiratkozott a .Jászberényi Mezőgazdasági Szakiskolába. így sorolhatnánk tovább a tényeket, adatokat, amelyek e kis község fejlődését, az emberek megváltozott életkörülményeit tükrözik. ( DÉNES GÉZA Tiszasüly, Győzelem Cßillafia Tai
