Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-27 / 202. szám

1958. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s AZ EGYIK ÉS A MÁSIK... Munkaegységhígitás a törökszentmiklósi Buzakalász 'lsz-ben A törökszentmiklósi Búzaka­lász Tsz gazdáinak javarésze hatéves múltra tekinthet vissza. A Búzakalász Tsz ugyanis az el­lenforradalom alatt feloszlott Haladás Tsz jogutóda. Hat év — sok év. Ennyi idő alatt érté­kes tapasztalatokat lehet sze­rezni ... Miért, hogy ennek el­lenére az alább elmondandók eshettek meg és folyhatnak a szövetkezetben ; Februárban történt, hogy a tsz két tehenésze: Pásztor And­rás és Bodzsár János meglepő kijelentést tett. Azt, hogy vagy megkapnak fejenként és napon­ként másfél munkaegységet — vagy gondozza az állatokat az, aki akarja. Akkoriban tizennégy tehene volt a tsz-nek. Júliusra 17 tehénre szaporo­dott a közös állomány. . A tehe­nészek ekkor azzal álltak a közgyűlés élé: Több tehénért több munkaegység jár! Vagy kapnak naponként és fejenként kettőt, vagy — gondozza az ál­latokat, aki akarja. Mircsov János, a tsz elnöke elmagyarázta, hogy a két tag követelése jogtalan. Tizennyolc, azaz fejenként 9 tehén után mél­tánytalan napi nyolcvan forin­tot követelniök. Eljárásuk ter­melőszövetkezeti gazdához mél­tatlan. Ha a tsz teljesíti köve­telésüket, szabálytalanul jár el, s a kormány által nyújtott ked­vezmények egy részének megvo­nását kockáztatja. Pásztor András és Bodzsár János hajthatatlan maradt; a közgyűlés pedig — egyelőre szep­temberig — megszavazta szá­mukra a napi két fix-munka- egységsit. Szeptemberre egy új belépő is a tehenészethez kerül, akkor — remélik a tagok!.:: — helyreáll a rend. • A Búzakalász Tsz-ben történ­teken érdemes elgondolkodni. A két tehenész arra hivatkozik, hogy nehezen boldogul a jószág­gal, mely négy istállóban van elhelyezve. Épülőben van az öt­ven férőhelyes korszerű tehén­istálló; ha az elkészül, könnyebb lesz a dolguk. Egyszerű a ta­nulság: nagyüzemi gazdálkodást nem lehet kisparcellás viszo­nyok között folytatni. Abban, hogy két szövetkezeti gazda jogosulatlanul jut több­let-munkaegységhez, elsősorban maga a tagság hibás. Hibás, mert a közgyűlésen megjelen­tek közül egy sem vállalta az állatok gondozását a munka­egység-könyvben rögzített java­dalmazás alapján. Hibás, mert nam állt a sarkára, hanem meg­szavazta a jogtalan követelést. Vétkes mulasztás terheli Kecs­kés Ferenc agronómusit is, aki jelen volt a szabálytalan hatá­rozatot hozó közgyűlésen-, de a jogtalan követelés ellen nem emelt szót. Kecskés Ferencnek nemcsak beosztásánál, hanem marxista műveltségénél fogva is keményen ki kellett volna áll­nia a munkaegység-hígítás e tormája ellen. A városi tanács mezőgazdasá­gi osztályának dolgozói is figyel­meztették a Búzakalász Tsz gaz­dáit: maguk látják kárát, ha az alaptalan követelésnek enged­nek. A szabálytalan határozat meghozatala után azonban be­lenyugodtak abba, hogy „szep­tembertől másként lesz." Mi ar­ra a biztosíték? Talán az, hogy a szabálytalan másfél munka­egységet kettőre emélite a köz­gyűlés? : -.; Jogszabályaink nem­csak a tsz-ek megsegítésére, de megbüntetésére is módot adnak. Határozatlanságra, gyengekezű- ségre vall a megtorlás valamely — legalábbis enyhe, figyelmez­tető jellegű — módjának nem alkalmazása. Szeptembertől néhány nap vá­laszt már el csupán. Akkorra ígérték a Búzakalász Tsz gazdái, hogy az alapszabálynak meg­felelően írják jóvá tehenésze­iknek a munkaegységet. Idejében utána nézünk s meg­írjuk: urai lettek e szavuknak. Pontos ellenőrzés, saját erőből történő építkezés a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben — Kevesebb lesz, kevesebb; j. akárhogy számolom, — ezzel a szóval tett le Gulyás Lajos köny­velő egy halom papírt Lucza Ba­lázs elé. — Elvitte az időjárás... — Az él! — bólintott rá az elnök. — Vagy hat forinttal alább fizetünk a 40 forint ötven- néi.;: Igaza lehet annak, aki úgy véli: Pár esztendővel ezelőtt nern egy szövetkezeti gazda be­szélt volna ilyenek hallatán csa­lafintaságról, meg arról, hogy a szövetkezet terve csak hum­bug .: j — a törökszentmiklósi Dózsa Tsz tagságát azonban másra tanították az elmúlt évek tapasztalatai. Először is arra, hogy a szántóföldnek nincs te­teje — tehát a jó, vagy rossz termés nemcsak a gazdák szor­galmán, hanem az időjáráson is múlik. Másodszor meg arra, hogy — ha kevesabb is pár fo­rinttal a pénz — mégis erős vár a szövetkezet. Biztosabban él­nek a benne munkálkodók a kívülállóknál. Azon már nem lehet segíteni, hogy például'a borsó 80.000 fo­rinttal kevesebbet hozott a várt­nál-—de a meglévővel lehet jól gazdálkodni. Hogyan? ... Első­sorban azzal, hogy nem pocsé­kolják a munkaegységet. A szi­gorúságot a szövetkezeti veze­tők magukra nézve tartják a legeiengiadheíetlenebbnek. Ke­menczei István párttitkár a mi­nap háztáji földjén dolgozott — nyolc órányi távollétének nyoma van a munkaegységkönyvében. Bucza Balázs elnök áprilisban hét napig, májusban egy napig volt beteg; ezekre a napokra ja­Cipő kiállítás Budapesten Szeptember 2-án a Külkeres­kedelmi Vállalat, Népköztársa­ság útja 10. sz. alatti termében cipőkiállttás nyílik, amelyet az első napokban a kereskedelem képviselői, szeptember 5-től 10-ig pedig a közönség tekinthet meg. A látogatók szavazólapokat kap■ nak, amelyeken közölhetik, mi­lyen cipőket szeretnének, mik az eddigi tapasztalataik és á be­mutatott modellek közül melyik gyártását kérik, vadalmazásának 50 százalékát kapta. Túrós József agronómus könyvében is három bejegyzés tanúskodik arról, hogy a Dózsa Tsz-ben nem játszanak a mun­kaegységgel . : | — Hát nem — mondja, akiről szólunk —, a Miskát meg a La­jos gyereket, kik kötözéskor a hasukat süttetiték: aznapra ha- zaküldtük a munkából. Ingyen heverészni csak otthon szabad... Százhetvenegy dolgozó tagja, mellettük 43 bedolgozó tagja van a Dózsának. Ekkora lét­szám mellett is csak két eset­ben fordult elő, hogy valakinek többet írtak jóvá a jogosnál; összesein mintegy negyven mun­kaegység értékben. Amit a fránya idő elvitt, maga erejéből igyekszik pótolni a tag­ság. — Állami segítséget csak olyan építkezéshez vesz igénybe, melyet más módon semmikép nem tud elvégezni. A hétszáz férőhelyes birkahodályt — pél­dául — a maga erejéből hozza tető alá. Egy kis anyag akad a közös birtokon, a hiányzót 29.000 forintért megvásárolják; hatszáz munkaegységet pedig az építés­ben dolgozó tagoknak írnak jó­vá. így körülbelül 150.000 forin­tot érő épülethez juhiak — ösz- szesen mintegy 53 ezer forintért. Ugyancsak saját erőből hozzák helyre az ezerötszázas csibene­velőt, az ötszázas barcmfiszál- lást és fúrnak egy új kutat. Amit a „ma’1 elvitt — közös erővel visszahozza a „holnap’1. A jövőnek, nem a pillanatnak élnek, dolgoznak a törökszent­miklósi Dózsa Tsz gazdái. — borváró — Kimagasló eredmények a tejtermelési versenyben A Földművelésügyi Miniszté­rium Állattenyésztési főigazga­tóságán most értékelték a III. országos tejtermelési verseny háromnegyedévi eredményeit. A rendelkezésre álló adatok sze­rint máris igen sok a kiváló tel­jesítmény. Az egységnyi terüle­ten legtöbb tejet termelő gazda­ságok versenyében a bólyi Ál­lamai Gazdaság, továbbá a Ma­gyar Tudományos Akadémia martonvásári kísérleti gazdasá­ga, valamint a mágocsi Béke és a babaiéi Béke Termelőszövet­kezet ért el legjobb helyezést; A legnagyobb tejtermelést eh ért tehenészetek versenyében a magyaróvári Kísérleti Gazdaság, a kiskunfélegyházi Tangazdaság, továbbá az abádszalóki Lenin és a mosonszolnoki Béke Tsz ke­rült az élre. A fejők versenyében az állami gazdaságok csoportjából Király István, a Görösgali Állami Gaz­daság fejőgulyása, a termelő- szövetkezeteknél pedig ifj. Ma­kó János, az abádszalóki Lenin Tsz tehenésze lett a legjobbak listavezetője. (MTI.) . ■■ ■ ­Gazdag aratás a Szovjetunióban Több mint két hónapja folyik a Szovjetunióban a gabonane- műek aratása és betakarítása. — Eddig már 66,346.000 hektárról, az egész vetésterületnek mint­egy 58 százalékáról aratták le a kalászosokat és a hüvelyeseket és csaknem 47 millió hektáron a betakarítást is elvégezték. Az idei termés a hűvös, esős tavasz ellenére is rendkívül jó. A Szovjetunió déli vidékein, ahol már befejeződött az aratás és a betakarítás, a termésátlagok fe­lülmúlják az eddigieket. A krasz- nodári területen például hektá­ronként 30 mázsás gabona ter­mést értek el. A sztavropoli terü­let nagy részén átlagosan öt má­zsával, Rosztov vidékén 2.5 má­zsával több gabona termett egy hektáron, mint az elmúlt eszten­dőben. Ukrajna nagy részén a termésátlag 20 mázsás, ami hosz- szú idő óta a legjobb eredmény. Az állami gazdaságok és a kol­hozok eddig már 7.7 millió ton­nával több gabonát adtak áz ál­lamnak, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Jelenleg a Szovjetunió keleti területein folyik gyors ütem­ben az aratás. Kazahsztán és Szibéria nemrég művelés alá vett szűzföldein mintegy 36 millió hektáron önkéntesek ezrei segí­tik a termés mielőbbi betakarí­tását. Egyedül Észak-Kazahsztán szűzföldein 10.000 kombájn veze­tő és mintegy 190.000 önkéntes fiatal dolgozik. Az első jelenté­sek arról tanúskodnak, hogy a szűzföldeken az 1956-os rekord- esztendőnél is jobb a termés. —- Észak-Kazahsztánban például több helyen hektáronként 20 mázsa gabonát takarítanak be a földekről. frJsö lett a fegyverneki Vörös Csillag ls% A legutóbbi tsz Látogatáson a fegyverneki Vörös Csillag gaz­daságát tekintették meg az ér­deklődők. A közös gazdaság tag­jainak volt miről beszélgetniük, volt mit megmutatniuk. — A 3004-es kormányrendelet nyúj­totta kedvezmény igénybevételé­vel telepített szőlő 96 százalékos beálloítságú, s így a beruhá­zott összeg 20 százalékát kell Tíz év alatt őt és félmillió forintot takarítottak meg A tői Szolnoki Járműjavító újí- és műszaki dolgozói tanul­ságos újító ankétot tartottak meg a napokban. Az ankét be­számolóját Rózsavölgyi Béla, a vállalat igazgatója tartotta és méltatta az üzemi újító-mozga­lom 10 éves fennállását s annak jelentőségét. Érdemes visszapillantani népgazdasági szemszögből erre a tíz évre, — mondotta —. 1948. év előtti időben, mikor még nem beszéltünk újításokról, a dolgozóknak saját fizikai ere­jükre kellett támaszkodni sok olyan munkánál, amelyet ma már az újítómozgalom gépierő­vel, vagy jobb, könnyebb mun­kamódszerrel helyettesít. Nem volt könnyű a kezdet. Az első évben mindössze tizenhét újí­tást adtak be a dolgozók, amely­ből három került bevezetésre, így is az évi megtakarítás több mint hétezer forint volt. Az újítómozgalom évről-évre fej­lődve 1951-re elérte az évi 1181 újítást, amelyből a bizottság 425- öt fogadott el. Az évi megtaka­rítás közel egymillió forintnak felelt meg. 1955-ben a beadott javaslatok száma 619-re apadt le. Ez a csökkenés annak tud­ható be, hogy a népi állam sok fizikai munkát megtakarító fel­adattervet valósított meg ki­sebb beruházások segítségével. Az ellenforradalom az újító­mozgalomban is súlyos károkat okozott. A konszolidálódás után azonban ismét a fejlődés útjára lépett ez az egészséges mozga­lom. Ez év első felében a be­nyújtott 170 javaslatból 81-et fogadtak el, amely közel 106 ezer forintot jövedelmezett a vállalatnak, illetve a népgazda­ságnak. így az újítási mozgalom a Járműjavítóban — tíz évet mérve — eredményesnek mond­ható, mert öt és fél millió fo­rintot takarítottak meg. A tíz év alatt számos neves újítót adott az üzem. így töb­bek között Kurucz József fő­mérnök, Mihályi János osztály- vezetőhelyettes, Barta László osztályvezető, Lendvai István alvázlakatcs és még sokan má­sok országos viszonylatban is komoly szerepet betöltő újítá­sokat adtak be — fejezte be be­számolóját az igazgató. A hozzászólások között érde­kes adatokat ismertetett Kapos­vári Béla elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ki­küldötte. Elmondotta, hogy ha­zánkban a felszabadulás óta a vasutas újítók 150 000 újítást adtak be kétszázhatvan millió forint megtakarítási értékben. Nagy jelentőségűek az újító- mozgalomban a rendszeresen megrendezett újító kiállítások — mondotta —, ahol az újítók, a műszakiak és a dolgozók gaz­dag tapasztalatokat gyűjthet­nek. A vasút dolgozói ne hát­ráljanak meg a pillanatnyi ne­hézségektől, kezdeményezzenek bátran, hogy az elkövetkező időkben még nagyobb eredmé­nyekről adhassanak számot, — fejezte be Kaposvári elvtárs. A hozzászólások nyomán kialakult élénk vita az esti órákban ért véget, s remélhető, hogy az an­két adta lendület az elkövetke­zendő időben öregbíteni fogja a Járműiavító újítóinak hímevét. Csömör János üzemi tudósító csak 20 év alatt visszafizetni. A gépimunka, a kombájnnal való aratás olcsósága, az állat­tenyésztés jövedelmezősége, az egy tagra eső jövedelem alaku­lása igen jó benyomást keltett a látogatókban. Megérdemelten kapta a Vörös Csillag1 Tsz az oklevelet és a 2000 forintot, amelyet a járási versenybizottság az augusztus 20-án rendezett kiállításon adott át. A termelőszövetkezetek ered­ményeit bemutató kiállításnak sok látogatója volt. Elismerés­sel nyilatkoztak a közös gazda­ságok eredményeiről, a fegyver­nek! Vörös Csillagról és a tisza- bői Petőfi Tsz-ről, amely a járás szövetkezetei között a második helyet vívta ki. Oklevelet és 500 forint jutalmat kapott. A hasz­nos és igen tanulságos kiállítás megrendezéséért elismerés illeti Virág István járási főállatte­nyésztőt és Angyal Mihály köz­ségi gazdasági felügyelőt. Az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy minél többen meg­ismerjék a közös gazdaságok eredményeit és hogy újabb be­lépőkkel erősödjenek a termelő- szövetkezetek. Az utóbbi hónap­ban a Vörös Csillag Tsz 13 csa­láddal, 17 taggal és 64 kát; hold földdel, a Kossuth Tsz 9 család­dal, 12 taggal és 40 hold földdel gyarapodott. A Béke Tszcs-be 2D család 105 kát. hold földdel kérte felvételét. Bán Ferenc, Fc.ryveraskj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom