Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-17 / 195. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1958. augusztus 17. Mi újság a világpolitikában ? Politikai pókerjáték Nyugaton — a szem,fény vesztés nem segít A kártyás minél többet veszít, annál kétségbeesettebb hazárd­játékba kezd. Idegei már-már fölmondták a szolgálatot, az összeomlás előtt áll, pénze is fogytán, de mindent leplezni igyekszik, vakmerőéin hív, blöf­föl és, ha ellenfelei elvesztik fe­jüket — nyerhet is. A jó lapok ellen azonban minden erőszakos manőverezés, minden blöff hiá­bavaló, akinél több adu van, több ütést visz ed; Egyszerű igazság ez és érvényes a nagy politikára is. Az imperializmus alól szerte a világon lassan kicsúszik a ta­laj. Az imperialisták kétségbe­esve igyekeznek menteni, ami még menthető és politikájuk ép­pen azért vad póker játékhoz ha­sonlít, egyre nagyobb tétet dob­nák az asztalra. Azonban a bé­keszerető népek nem riadnak vissza, bizonyosak benne, hogy jobb lapokra tettek, mert az ő kezükben aierő mellett, ott van a jogés az igazság is. Ez a meg-megújuló politikai póker-játék különösen az elmúlt hetek világpolitikai eseményeire jellemző. Ahhoz, hogy megért­sük a mát, s következtetni tud­junk a holnapra, feltétlenül ösz- szefüggéseiben kell néznünk a világ különböző pontjain előfor­duló jelenségeket. Ha csak hét nap töjténetét akarjuk elemez­ni, akkor is emlékeztetnünk kell az olvasót arra a júliusi délután­ra, amikor az első amerikai ten­gerész-gyalogos Libanon földjé­re lépett és az ezt követő na­pokra, amikor angol ejtőernyő­söket indítottak ú'tnak Ciprus szigetéről Jordániába. Maguk az egyszerű tények is felháborí- tóak. Két világhatalom megro­hant egy kis országot, sokmilliós hadseregek parancsnokai fegy­verrel támadtak két kis nem­zetre, amelynek az összlétszáma is csak töredékét teszi ki az Egyesült Államok és Anglia fegyveres erőinek. Ezek a szorosan vett tények, de lényegében nemcsak ez tör­tént. Az imperialisták ezzel a lé­pésükkel a szabadságáért és füg­getlenségéért harcoló egész arab nép ellen támadtak és, ami talán még ennéL is súlyosabb; kihívó támadásukkal felidézték az egész emberiség létét fenye­gető harmadik világháború ve­szélyét; Számításukba azonban —* mint már annyiszor —- hiba csúszott, A béke erői résen vol­tak „az agresszorok megfékezé­sére irányuló nemzetközi ellen­állás gyors és hatékony veit?’. Az angolszász imperializmus kénytelen volt meghátrálni K5- ael-Ke&eten, a közvetlen háborús veszély eümúltj A szovjet kor­mány kezdeményezésére a leg- Ifletékesebb nemzetközi fórum, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének rendkívüli közgyűlése megkezdte a közelkeleti helyzet megvitatását; Korai lenne még érről beszélni, hogy milyen ered­ményeket hoz az ENSZ vita, egy azonban kétségtelen, hogy teáén a nagy nemzetközi fóru­mén az angolszász imperializmus 49 vádlottak padján ül Az éj helyzet természetesen taktikát kényszerít az impe- «sdásta körökre is. Az Egyesült Államok politikusaiban a „kár- '%yásfvér’s megint megmozdult. ’Dultes propagandagépezete a legutóbbi napokban nagyszabású szemfényvesztő tevékenységbe kezdett. Mintha mi sem történt volna, Washington azt akarja elhitetni az arab országok köz- véleményével: az Egyesült Álla­mok belátta, hogy eddigi közel- keleti politikája hibás volt, s kész teljes fordulatot végrehaj tani, baráti kezet nyújtani az araboknak. Lényegében ebben a szellemben szólalt fel az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszaké nak első napján Eisenhower el­nök is. Beszédében igazolni akarta az Egyesült Államok po­litikáját, de mint az egyiptomi As Saab című lap cikke is meg­állapítja, „beszédének minden egyes betűje és minden szava azt mutatja: Eisenhower nem azért jelent meg az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli ülésszakán, hogy megmentse a békét, beje­lentse az amerikai csapatok tá­vozását Libanonból, vagy „kons- tnlktív‘, javaslatokat terjesszen elő, hanem azért, hogy félreve­zesse a világ közvéleményét, iga­zolni próbálja az agressziót, to­vább bonyolítsa a helyzetet, megfenyegesse az arabokat és kijelentse, hogy Amerika' hű marad a háború peremén tán­colás régi politikájához’*. A Szovjetunió álláspontja világos és félreérthetetlen. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere előterjesztett határozati javasla­tában követelte, hogy haladékta­lanul vonják ki az amerikai csa­patokat Libanon, illetve Jordá­nia területéről. A világsajtónak a közgyűlést kommentáló cikkeiből általában kiderül, hogy a népek szerte a világon tudják, hogy óriási sza­kadék tátong az imperialisták szavai és tettei között. A szem­fényvesztés nem segít, a blöffök helyett tényekre van szükség. A szabad arab országok ezért tá­mogatják egyhangúan a szovjet küldöttségnek az ENSZ közgyű­lés edé terjesztett javaslatát, hangsúlyozva, hogy az Eisenho­wer által beterjesztett gazdaság­fejlesztési terv nem más, mint átlátszó kísérlet a kérdés lénye­gének megkerülésére. Az arab nép az angol—amerikai csapatok azonnali kivonását akarja és kö­veteli; Az angolszász hatalmak egyéb­ként a kulisszák mögött is láza­san folytatják a közgyűlést megelőző napokban megkezdett politikai és diplomáciai tevé­kenységüket. Tekintettel arra, hogy most a világ közvélemé­nyének számot kell adniok esz­telen és felháborító közelkeleti cselekedeteikről, egyrészt Ennek a közvéleménynek az erejét érzi Hammarskjöld főtit­kár is, aki a legújabb hírek sze­rint „kis csúcsértekezlet' össze­hívásán fáradozik és az elgon­dolása szerint az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, a Szovjet­unió és az Egyesült Arab Köz­társaság külügyminiszterének külön megbeszélésen kellene ki- dolgozniok valamiféle kompro­misszumot. összegezésképpen megállapít­hatjuk, hogy bár még minden kérdés nyitott, az elmúlt hét ese­ményeinek mérlege mégis inkább kedvező, mint kedvezőtlen. — Az imperialista nagyhatalmak kényszerültek arra, hogy a tár­gyalóasztalhoz üljenek és, ha mellékvágányra is akarják te­relni, ha meg is akarják torpe- dózmi az ENSZ rendkívüli ülé­sét, szándékaik egyre inkább le­lepleződnek. Az imperialista po­litika ma már kétségbeesett hazárdjáték és éppen ezért, mert kétségbe­esett, veszélyesebb is, mint bár­mikor volt, de a békét akaró közvélemény ereje is sokkal na­gyobb, mint bármikor volt a történelem folyamán. Addig azonban, amíg a nyugati hatal­mak kormányai nem hajlandók nemzetközi kérdések békés ren­dezésének útjára lépni, az em­beriség nem érezheti magát biz­tonságban egy új háború veszé­lyével szemben. Hruscsov élv­társ szavaival élve bízunk azon­ban abban, hogy „végül is dia­dalmaskodik majd a józan ész a legmagasabbszíntű értekezlet —, amelynek összehívását minden nép várja — megteremti majd az államközi kapcsolatokban a feszültség enyhülésének, az egész nemzetközi helyzet megjavulá- sáruak feltételeit?’ Útban az otthonból az otthonba Mintha a tanítás első napja lenne. A sarokban, az asztalok körül zsongó gyermeklárma. — Én mindig játszottam. — Én meg segítettem anyuká­nak — vágnak egymás szavába. Nem iskolában vagyunk pedig. A megyei Nőtanács két helyiség­ből álló irodáját gyermekek töl­tötték meg. S az is való, hogy vakációról jöttek. Elég a találgatásból. Nekünk is megmondták, mi is megmond­juk, kikből állott a zsibongó csoport. A Fóti Gyermekváros harminc kis lakója Szolnok me­gyében töltötte a nyarat, s most a vonat indulását várják, amely Fótra repíti őket. Darai Imre elvtárs, a Gyer­mekváros otthonvezetője Ken­gyel Mihálynéval, a Megyei Nő­tanács elnökével beszélget. Kö­szöni a segítséget. Mert nagy se­gítség volt ez. A Gyermekváros­ban ugyanis építkezés kezdődött a szünidőben, s a „vérostulajdo- nosokat” össze kellett zsúfolni néhány terem renoválása miatt. Azonkívül a nevelők sem mehet­tek volna szabadságra. Jól jött hát a Szolnok és Fejér megyei Nőtanács kezdeményezése. Har­minc-harminc gyermeket nyaral­tattak családoknál. S mit jelentett a fóti nyara­lóknak? Nekik a legtöbbet. Bisztrovics Lacika új édesanyát szerzett, Sebestyén Istvánná szol­noki családanya személyében, így is hívja: anyuka. És Sebes­tyén néni lányát a hasonlókorú Magdikét testvérének tekinti. Örömmel mutatja, szájharmoni­kát kapott ajándékba. Magdiké­val halászni és strandolni jártak. Hárman ülnek a kereveten. Székely Erika, akit a Gyermek­város hangszórójának becéznek, itt sem válik hűtlenné nevéhez. Nagy Gyula azzal kérkedik, ne­ki új neve van. Halál Lászlóék- nál nyaralt Nagyivánon két hé­tig, s hálából felvette a Halál nevet is. Most természetesen in­kább a nagyadag fagylalt érdek­li, amit Halálnétól kapott, aki bekísérte őt Szolnokra. Sárközi Marika az írógép mel­lett ül, levelet címez. Pöszinek írja Mezőhékre, Bagi Jánosék lá­nyának. Jó barátságot kötöttek. Pöszi tizennégy éves, Marika ti­zenhárom. Megfogadták, levelez­nek egymással. Van ennél még másabb foga­dalom Is. Nagybogyó András Balogh Albertéknél ugyancsak Nagyivánon töltött két hetet, ö is nagyon jól érezte magát, s legnagyobb öröme, hogy Balog- hék örökbe fogadják. Andris ió szülőket kap, gondos, szerető édesapát, édesanyát. Máris úgy tekintik, mint családtagot. Kellemes volt a nyár, az együttlét. Annál fájóbb a válás. A két hétig Szolnok megyei csa­ládtag harminc gyerek élmé­nyekkel, s az új szülők készítette nagy csomagokkal itthagyják a megyét. S szívükből is hagynak itt valamit. — bl — Közérdekű közlemény A Szolnok városában augusztus 19—20-án megrendezésre kerülő ün­nepi vásár építkezéseinek és lefoly­tatásának zavartalan biztosítása ér­dekében aug. hó 18-án reggel 8 órától aug. 21-én 0 óráig a Kossuth Lajos utcán, Kossuth téren és a Beloiannisz utcán (valamint ezen útvonalba betorkoló utcákon) a köz­úti forgalom szünetel minden jár­mű részére. E helyett a jármüvek (átmenő for­galom is) csak a József Attila utca, Eötvös tér, Thököly út—Ady Endre utca—Balogh Kálmán utca. Szabad­ság tér útvonalon közlekedhetnek. A MAVAUT autóbuszok 18-án 14 órától a vasútállomás és a Vegyi­művek felé a Szabadság téri végál­lomás helyett a Hősök teréről in­dulnak, illetve odáig közlekednek, a Szandaszöllős és Tüdökórbáz fele továbbra is a Szabadság térről in­dulnák, Illetve oda érkeznek be. A Tisza Szállót a Szabadság téren át az F. Bedé László utcán keresz­tül közelíthetik meg, illetve hagy­hatják el a jármüvek. A vásár művikét napján a parkí­rozó helyek a következők: GÉPJÁRMÜVEK RÉSZÉRE; Dózsa György és Üttörő utca. LOVASKOCSIK RESZERE: Gábor Áron tér, valamint a Fiumei és Ady Endre utca torkolata. MOTORKERÉKPÁROK ES KERÉK­PÁROK RESZERE: Ütasellátó vállalat Szabadság tér előtti és Kinizsi Sporttelep előtti terület, Hősök tere és Szív utca sa­rok, Költői Anna és Sütő utca sa­rok, Ady Endre utca «1. számmal szemben lévő üres tér. Változatos, élmény dús program Alkotmányunk ünnepén mindent elkövetnek, hogy eltereljék a népek képvi­selőinek figyelmét a lényegről, rabdó szándékaikról, másrészt különböző taktikai fogásokkal, hízelgésekkel és fenyegetésekkel próbálják „megolajozni’* az egy­kor oly jól működő, de most egyre inkább csikorgó ENSZ- beli szavazógépüket, de ez egyre nehezebb lesz. Nem azért, mint­ha a jelenlévő nyugati és dél­amerikai diplomaták többségét nem tudnák megpuhítani, ha­nem azért, mert ezek a diploma­ták is tudják, hogy országaik igazi közvéleménye, a dolgozó milliók, békét akarnak és eluta­sítanak minden agressziót, Megyénk községeiben, városai­ban eseménydús kulturális prog­ram; népünnepélyek, munkás paraszt-értelmiségi találkozók, utcabálok gazdagítják az idei Alkotmány ünnepét. Szolnokon 19-én, a kétnapos ünnepi vásár megnyitása mel­lett a Kossuth téren felállított szabadtéri színpadon a Járómű­javító művelődési házának tánc­csoportja, a Jászkun KISZ együttes ének- és tánckara, a földmüvesszövetkezet kultúr- munkásai, valamint a Szigligeti Színház művészei: Karácsonyi Magda, Benkó Béla, Szirmai Reginaid szórakoztatják majd az ünnepi vásár látogatóit. Az augusztus 20-i sportműsorból a folyamúszás és a Szolnoki Dózsa —Honvéd vízilabda találkozó ígérkezik a legérdekesebbnek. Serény készülődés előzi meg Jászberényben is augusztus 20- át. Tízezer példányban nyomtat­ták ki az ünnepi műsort. Alkot­mányunk előestéjén, augusztus 19-én két mun­kás-paraszt találkozó lesz a Fémnyomó és Lemezárugyár, valmínt az Aprítógépgyér klub- helyiségében. Este 8 órakor a Tiszti Klub szabadtéri színpadán a budapesti Állami Operaház művészei szó­rakoztatják a megjelenteket. Másnap, augusztus 20-án a zene hangjaira ébred a város. Délelőtt 10 órakor veszi kezdetét a nagygyűlés, melyen ünnepi be­szédet Tömpe István, a földmű­velésügyi miniszter első helyet­tese mond. Délután 5 órakor gazdag kul­turális és sportműsoron szóra­kozhatnak az ünneplők. A sport­pályán a mérkőzés szünetében repülő-modellező bemutatót tart a helyi MHS. Este 8 órakor a Déryné Színházteremben színvo­nalasnak Ígérkező kultúrműsort rendeznek, amelyen a városi szimfónikus zenekar, az MTH iskola és a művelődési otthonok színjátszói szórakoztatják a meg­jelenteket. Kunszentmártonban Gyólai Já­nos elvtárs tartja a nagygyűlé­sen az ünnepi beszédet. A járás községeiben a Tiszazugi Napok alkalmából jól szerepelt tánc és színjátszó csoportok lépnek fel. Cserkeszöllőn, Cibakházán a sza­badban ünnepelnek a község lakói. A mesterszállási Üttörő Tsz tagjai hétfőn utaznak a bu­dapesti Ruggyanta Gyárba, ahol a tsz-t patronáló munkások látják vendégül a termelőszövet­kezet tagjait, 20-án pedig buda­pesti patronálok utaznak le Mes­terszállásra, hogy együtt ünne­peljék a termelőszövetkezet dol­gozóival Alkotmányunk ünne­pét. Jászfelsőszentgyörgy községbe a nagybátonyi bányászok láto­gatnak el. Nagygyűlésen talál­koznak a község lakosaival, me­lyen ünnepi beszédet a. nagybá­tonyi bányaüzem pártbizottsá­gának első titkára mond. Jászboldogházán a korábbi évektől eltérően nem a község­ben, hanem a csíkos] határrész gazda­körénél rendeznek ünnepi gyűlést. A nagygyűlés után kiállítást nyitnak meg, amely bemutatja a Jászság földjének idei termé­nyeit. Besenyszögön délelőtt tér­zene szórakoztatja az ün­nepségre felvonult dolgozókat az új kultúrotthon előtti téren, majd 10 órakor veszi kezdetét a nagygyűlés. Délután három órakor a mű­velődési otthonban a Martfűi Tisza Cipőgyár műkedvelői a Mandragóra című három felvo- násos színművel lépnek fel. A község közép- és főiskolásai a KISZ tánccsoportja mellett egy- felvonásos színművekkel, népi táncokkal, énekkari számok elő­adásával teszik emlékezetessé Alkotmányunk ünnepét, — aj

Next

/
Oldalképek
Tartalom