Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-02 / 182. szám
1958. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 a d „JUaxta-Lakatfíitínete Lengyelországnak készül A Jászberényi Aprítógépgyárban a 30 négyzetméteres vakum-« dobszűrő befejezés előtt áll. A Tassi lakatosbrigád tagjai a befejezésen dolgoznak. Nagyréven is megoldható Pár napja, hogy egyik ismerősömmel találkoztam a Szolnoki Cukorgyárban. Minden bevezető nélkül a következő kérdéssel fordult hozzám: — Ismered a „Marta-lak’’ történetét? — Nemleges válaszomra már ömlött is belőle a szó: — A napokban adta át a cukorgyári lakótelepen az Építőipari Vállalat az új négycsaládos házat. Kívülről elég takaros az épület, de a csinos külső belülről sok hibát rejteget. A két- szoba fürdőszobás lakásokban majdnem mindenütt van valami hiányosság. A szobákba nem fér be egy rendes hálószobabútor. A cserópkályhák beállítása rossz, és némelyik olyan nagy, hogy tornatermet is lehetne vele fűteni. Az ajtók ferdén vannak beállítva, a tető már most rossz, úgyhogy egy nagyobb méretű eső esetén beáznak a lakások. A vízelzáró főcsapok hiányoznak a lakásokból és így ha valahol csőrepedós van a házban, akkor nem lehet sehol használni a vizet. Különben bővebb felvilágosítást az ÜB-én kapsz. Szervusz — s ezzel elviharzott. Tóth József, az Üzemi Bizottság elnöke aztán még a következőket mondta: — A Marta-lak elnevezés onnan ered, hogy már a lakás felépítése előtt is nagy volt a kavarodás, hogy kik költöznek majd be. Az elnevezés főokát azonban az szolgáltatta, hogy a Szolnok megyei Építőipari Vállalat, a cukorgyári vezetőség és az Üzemi Bizottság „marakodik”. — Végeredményben kit terhel felelősség? — Elsősorban az épífőket. Már sok lakás átadásán voltam Jeten, de ilyen rossz munkát még nem láttam. Emellett a vezetőség sem járt el a leghelyesebben, mert az épület átvételéről nem értesítette a tűzoltóságot és az egészségügyi hivasem Azt hiszem, helyes volna, ha ezt az ügyet az illetékesek tárgyalnák. A történetihez tartozik még az, hogy a lakóépületet 527 ezer forintos költséggel építtette a Cukorgyár. Jelenleg az Üzemi Bizottság azzal van elfoglalva, hogy felméri az épület hiányosságait és ezek kijavításának ellenértékét az Építőipari Vállalattal akarja megtéríttetni. Az ügy végén tehát még nincs pont A ház lakói és a Cukorgyár vezetői szeretnék, ha végre nem térne ki a határozott válasz elől az Építőipari Vállalat. —pj— TEHERSZÄLLITÖ repülőgép VISZI AZ ÉLELMISZERT BRÜSSZELBE A brüsszeli Világkiállítás magyar vendéglője részére eddig teherautókon, s a vasúti szállítmányokon kívül a menetrend- szerű repülőjáratokkal juttattak élelmiszert. A vendéglő forgalma azonban az utóbbi időben annyira fellendült, hogy sürgősen nagyobb élelmiszer szállítmányt kellett továbbítani. Ebben az évnegyedben 382 ezer pár cipőt adtak át a belkereskedelemnek és több mint 100 ezer párat készítenek mérték szerint. A magyar kézműipari cipőket szívesen vásárolják külföldön is és' az idén 100 ezerrel többet exportálnak, mint tavaly. A divatárukészítő szövetkezeteknél 14 millió forint értékű, különböző divatcikket, sálat, kendőt, nyakkendőt rendeltek. Az őszre és télre 200 ezer sapkát és 18 ezer szőrmekucsmát is gyártanak. A neFELEJTEETETLEN EMLÉK A közelmúltban 12 napot töltöttem a Német Demokratikus Köztársaságban, Kürlungsburg tengerparti üdülőben. Elmondhatom: olyan emlékeket szereztem, amelyeket nem felejtek el soha. A szives fogadtatás és vendéglátás, amiben 65 társammal együtt részem volt, szinte kifejezhetetlen szavakban. A vendéglátók gondoskodását lépten-nyomon tapasztaltuk. Még étrendünket is úgy igyekeztek összeállítani, hogy abban személyes kívánságaink is szerepeljenek. Naponta gazdag program szórakoztatott bennünket. Meglátogattuk a környező üdülőket, hajókirándulásokon vettünk részt. Estéinket pedig színvonalas műsorok tették felejthetetlenné. Nem csoda tehát, hogy a 12 nap után rosszul esett a búcsúzás. Nehéz volt elszakadni német barátainktól, akik utoljára még gyönyörű emléktárgyakkal kedveskedtek mindannyiunknak. Pásztor Lászó Szolnok gyedév végéig 50 ezer plasztik táskáig 8000 műanyagtáskát és 5000 női neszeszert is forgalomba hoznak. (MTI.) — a jászberényi aprító GÉPGYÁR 115.3 százalékra, a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 118.2 százalékra, a Malomipari Egyesülés rizsből 111 százalékra teljesítette féléves exporttervét. A Szolnoki Városi Tanács — figyelembe véve a dolgozók javaslatait — a Hősök terén padokat helyezett el a fák alatt. Az Idősebb emberek és az SZTK-ba érkező betegek elismeréssel adóznak ezért, mivel most már van, ahol megpihenjenek. A Nagyrév! Községi Tanács Is követhetné a szolnoki tanácsvezetők példáját, s megoldhatná, hogy a hajóállomáson ülőhelyek álljanak az utasok rendelkezésére. A közelmúltban jártam Nagyréven, ahol ismerőseimhez már az új betonjárdán mentem. Visszautazáskor tapasztaltam azt, hogy a haj óállomáson igen sok utas várakozott, közöttük idősek, betegek is, de sajnos, még leülni sem tudtak. Lenne ott egy váróterem-féle épület^ de az olyan állapotban van, hogy bármely pillanatban összedőlhet, s így nem is lehet használni. Talán megoldható lenne, hogy padokat helyeznének el, melyeknek épségére a révész felügyelne* Téglást Istvánná Szolnok-------------------------—-----------------------------------------A kisipari szövetkezetek szeptember végéig 15 millió forint értékű finom konfekció árut küldenek az üzletekbe ItlWIttlllttllllüllltttlülllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIlIf A z előző múzeumi levél ked- vező visszhangja arra ösztönöz bennünket, hogy sorra vegyük a szolnoki Damjanich János Múzeumba újabban bekerült leleteket. Ez nemcsak a régiségeket kedvelők számára lesz erdekes, hanem megyénk hely- történetével foglalkozók számára is hasznos adatokat közöl. A Jászberény-borsóshalmi éremlelet 1958. májusában vétel utján jutott a múzeumba. Sisa József (Borsóshalma 14. sz. lakos) földjén a tavaszi vetéskor találta egy kis edényben, melynek szájnyílása fadarabkákka1 volt eltömve. A megszenesedeti Múzeumi levél Jászberénybe jéből, a XI. század közepéről való pénzek. A múzeumnak átadott érmekért az ezüst súlyának megfelelő, de a szokásos árfolyamnál magasabb összeget kapott. * Múzeumi és művelődéstörténeti szempontból a földből előkerült leletben nem a „kincs" érdekel bennünket, elsősorban, hanem annak a tudományban hasznosítható értéke. Itt a megtaláló Sisa József igen helyesen cselekedett, amikor épen hagyta az esés anyagból készült: magassága 9 cm., peremszélessége 10 cm, a fenék átmérője 7,5 cm. Az edényt felfelé fordítva, észrevesszük, hogy fenékbélyeggel van ellátva: a rajzon látható keresztalakú kidomborodó mesterjegy van rajta. Az edény részletes leírásával azért foglalkoztunk annyit, mert ez az éremlelet meghatározta ennek az edénynek a korát és ha máskor szántás közben hasonló edény töredéke kerül a felszínre, annak meghatrozása már könnyű, mert az ilyen fenékbélyeg, vagy árkolt párhuzamos vonaldísz az árpádkori kerámiára jellemző. fatörmeléket kivette és egy halom vékony ezüst pénzecske csurgott a tenyerébe. Csak egy néhányon látszott feketedés, — vagy zöldes rozsda. Szabad szemmel is könnyen ki lehetett olvasni egyik-másikon a Béla felírást. Mivel azonnal látszott, hogy ez régi dolog lehet, Sisa József értesítette a múzeumot, ahol megtudta, hogy az érmek Béla herceg, 1. Béla király ide5 cm edényt, mert az éremlelet föld- bekerülésének idejéből származó cserépedényt mentett meg a tudományos kutatás számára. Milyen is ez az edény? A rajzból is láthatóan alakja gömböly- ded, felül kissé kihajló peremmel, felső felében három körbefutó nagyjából párhuzamos, árkolt vonaldísz. Ha jobban meg vizsgáljuk, látjuk, hogy kézzelformált, vörösre égetett, sz&mA rajzon feltüntettük mindkét pénzfajtának elő- és hátlapját. Röviden le is írjuk, hogy jobban kivehető legyen. Az előlapon recés, — vagy gyöngykörben: + BELA DUX, belül a legendakezdő keresztkével kapcsolódó kereszt, karjaiban pénzverőjegyekkel, un. siglákkal; a hátoldalon kettős vonalkörben + PANNÓNIA, belül kereszt, mint az előlapon, de karjai közt a rendes négy háromszög. Ez az éremfajta az árpádházi érmék között sorrendben a 15. és a szakirodalomban CHN. 15-nek jelölik. 1. Béla király pénze, mint a rajzokból is kitűnik, nagyon hasonló, csak az előlapon + BELA REX felírás szerepel, és a középen látható verdejelekben különbözik. (CNH 16.) A kétféle érmet tehát Béla herceg, illetve koronázása után, királyságának idején keletkezett I oldbekerülésének idejét mindig az utolsónak vert pénz határozza meg. Tehát a földberej- tés 1065-ben, vagy röviddel utána történhetett, mert később már Salamon király pénzei voltak használatban. j^Wilyen tudományos eredmé- nyékét várhatunk a lelet részletes feldolgozása után? -* Már a rövid vizsgálat is érdé* kés eredményeket hozott. Ha a Magyar Pénztörténet című nagyszabású monográfia adataival összehasonlítjuk a mi eredményeinket, lényegesen módosulnak az eddigi mérési adatok. 171 db BE^jA DUX pénz átlagsúlya 0,6959 g., de az általunk mért 586 db átlagsúlya 0,6998 g, és a kettő összegezése után sokkal biztosabb eredményt kapunk. így Béla herceg pénzeinek átlagsúlya 0,69785 g-ra módosul. Még nagyobb eltérést tapasztalunk Béla király pénzeinél. Eddig az átlagsúlyát 0,5125 grammban határozták meg, a mi 72 darabunk viszont 0,6626 gramm át- lagsúlyt ad. A kettő összegezésével az új átlagsúlyt 0,5875 grammban rögzíthetjük. Felvetődik a kérdés, hogy vajon fontos-e ez a néhány tized, vagy század grammnyi eltérés? Erre is könnyű a válaszolás: Eddigi ismereteink szerint Béla királyságának idején pénzromlás indult meg, amire az eddigi alacsony átlagsúlyok alapján következtettek, de a mostani magasabb eredmények után ezt érdemes felülvizsgálni. Igen érdekes eredményeket hozhat a sokféle verdejel vizsgálata is. Béla herceg pénzei között 197 féle verde jel csoportosítást találtunk. Ennek alaposabb kutatása a magyar pénztörténet szempontjából fontos. Más kérdés lehetne az is. hogy mennyit értek abban az időben ezek a pénzek? Erről majd egy más alkalommal számolunk be. KAPOSVÁRI GYULA Szolnok, Múzeum 4 7V ézzük most már magát az M" éremleletet! A szakiroda- lom Szolnok megyéből aránylag kevés éremleletet ismer. — (Római éremlelet került elő a múltban Jászberényben, Kisújszálláson, Nagyréven és Tisza- földváron; árpádkori pénzeket találtak Mezőtúron, és Ujszá- szon; XV. századi éremlelet bukkant elő Szelevényen, és XVI. századi Túrkeve-Ecseg pusztán . Érthető tehát, hogy fontos dolog egy újabb éremlelet felbukkanása. Különösen olyan korból, amelyből országos viszonylatban sem ismerünk nagyszámú érmét. Az edényben 668 db. ezüstpénz volt, amelyből 596 db Béla herceg korából való (1046—1660) és 72 db már a királlyá koronázása utáni időből (1060—1063) való. Az összes pénz, 10 kivételével, jó állapotban van, vizsgálatra teljesen alkalmas.
