Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-13 / 165. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 13.- mmw ODESSZA ; I VíJfSTER; 2 Kh. . EL0VETEÍ1ENY- O. ARPÁ. SÓ # ÍV-4955 mm ADAG; 100 K«£i VCI IDŐ • • IV, 30, ' i KEVESEBB FÁRADSÁGGAL ILYEN KUKORICA ERRE MEG SOHA NEM VOLT — Ötszáz mázsa takarmány egy holdról — Seveaenkó elvtárs három kukoricafajtát vetett a karcagi Hunyadi Tsz területéin is. Az Odessza-faj tából két hold van. Akár a sűrű erdő, olyan ez a kukoricás.:. Három lépésre elvesz •benne az ember, A kép közepén x-szel jelölve egy férfi áll; mindössze két méterre volt a fényképezőgép lencséjétől, de csak fehér imgválla latsak. Karcagon most néhány napja, országos verseny volt a mező- gazdasági szakiskolában. Ott ta­lálkoztunk Szabó Imre elvtárs­sal, a Hunyadi Tsz elnökével. Mi akkor még nem tudtuk, hogy ő elnök és ő nem tudta, hogy mi újságírók vagyunk. Beszélget­tünk. Az ebéd befejezése után Szabó elvtárs megkérdezte: — Van-e még sok munkájuk? Ha ráérnek valamennyi ideig, akkor ugyanis mutatni szeretnék valamit, Olyat még úgy sem láttak. — Mit? — Majd megmutatom. Addig ne kíváncsiskodjanak. Annyi bi­zonyos, ha érdekli magukat a mezőgazdálkodás, akkor a látni­való megéri a fáradtságot. Ezek voltak az előzmények és útnak indultunk. Kunmadaras felé mentünk, az egykori Április 4, most Hunyadi Tsz majorsága mellett Szabó elvtárs, az elnök a gépkocsit a földútra irányítot­ta, majd néhány perc múlva álljt vezényelt, s bajusszá alatt huncut mosollyal így szólt. — Itt lennénk. Meg is érkez­tünk. f A poros dűlőúton elült a po<r és Szabó elvtárs rámutatott egy zöldelő kukoricásra. — Emiatt jöttünk. Ez az, amit mindenkinek érdemes megnézni. S mesélt. — Emlékeznek rá az elvtár­sak, hogy néhány hónappal ez­előtt Hruscsov elvtárs itt járt Karcagon. Fogadásán a tanács­háza előtt ott volt szinte az egész város. A nagy embert, a világ első szocialista államának veze­tőjét, a legkiválóbb békeharcost mindenki látni akarta. Hruscsov elvtárs a nagygyűlés után meg­látogatta a Béke Tsz gazdasá­gát. Látogatása után híre járt annak, hogy érdeklődéssel nézett meg mindent, hasznos tanácso­kat adott és megígérte a Béke Tsz elnökének, hogy majd küld egy szakembert, aki megtanítja az ittenieket a nagytömeget adó, dús tápértékét adó takarmány, a silókukorica-termesztés csín- jára-binjára. — Itt Karcagon is voltak két­kedők, akik csak mosolyogtak, s azt mondták: Hruscsov elvtárs­nak több annál a gondja, sem­hogy még a karcagiakkal is tö­rődjön. — A többit már az elvtársak is tudják. Ehhez én csak annyit akarok hozzátenni, hogy Sev- csenko elvtárs, a kiváló silóku­koricatermesztő szakember ku­koricát és vetőgépet is hozott magával és ezt a 15 holdat szintén ő vetette. így beszélt a Hunyadi Tsz elnöke, miközben beljebb lépe­gettünk a kukoricásba. Amit láttunk, az minden túlzás nél­kül bámulatba ejti az embert. Gépkocsivezetőnk nagyon tár­gyilagos ember, ő aztán egy­könnyen nem lelkesedik, mégis csodálkozva és szemmel látha­tóan meglepődve nézte ezt a szemnek is gyönyörködtető lát­ványt. Sokat hallottunk már a szovjet mezőgazdaság, a szovjet agrártudomány óriási fejlődésé­ről, előrehaladásáról és most itt, a karcagi határban szinte szem­betalálkoztunk ezeknek a kézzel­fogható jeleivel, önkénytelenül is arra gondoltunk, hogy csak az őszinte és az önzetlen bará­tok képesek ezeket a tapasztala­tokat, módszereket így, ellen­szolgáltatás nélkül átadni, azok, akik testvéri szeretettel, nem­csak szemlélik, hanem segítik is szocializmust építő törekvésein­ket. Hogy is néz ki hát ez a siló­kukorica? Első, ami szembetű­nik, hogy a sorok keresztbe- hosszába nyílegyenesek. A levéU zet haragoszöld, a szár erős. Magassága általában meghalad­ja a két métert. Ilyen magassága ban borítja értékes takarmány a földet. A sorok 70x70 centimé­teres távolságban vannak egy­mástól, 2—3 szál kukoricát hagy­tak egy tövön. — Ötszáz mázsát várunk hold­járól — mondja meggyőződés­sel a szövetkezet elnöke. Hát ez hatalmas mennyiségű takar­mány. Nem nehéz gyors szám­vetést tenni és megállapítani, hogy ha mindenütt átveszik és alkalmazzák a szovjet silókuko­ricatermesztés tapasztalatait, ak­kor ez néhány év alatt szinte forradalmasítja a kunsági állat­tenyésztést. Ugyancsak az elnök elvtárs mondja el, hogy sűrűn járnak erre mostanság a szomszédos Budai Nagy Antal Tsz tagjai, akik közül nem egy tsz-tag el­mondja, hogy ilyen kukorica erre még soha nem volt. Az a legérdekesebb, hogy Szabó elv- társék vetettek régi módon is silókukoricát 11 holdat, arról holdanként mindössze 250 má­zsát várnak. — Ugye? megérte? — kérdezi az elnök. Bizony megérte. Aki teheti, nézze meg ezt a kúkori- cást. Ennek a néhány holdnak a szemlélődésénél is könnyűszer­rel rájönnek arra még a kétke­dők és a cinikusok is, hogy a szovjet elvtársak segítsége és a szovjet agrártudomány fejlettsé­ge nemcsak afféle propagandat hanem nagyon is kézzelfogható valóság. Irta: Szekulity Péter Fényképezte: Andrási Béla Ötszáz mázsa ezilázs lesz minden holdon; s ezt a nagytömegű takarmányt a képen látható 35-ös Citrom hálálja meg igazán. Igaz, hogy eddig sem volt fukar: az elmúlt évben 6 ezer 58 litert adott. fl F&dmüvelésiigyi Minisztérium felhívása a termelőkhöz A Földművelésügyi Minisztériumba érkezett jelentések sze­rint különösen örvendetesen növekedett a napraforgó másod­vetések területe, s ennek legnagyobb részét zöld trágyaként akarják felhasználni. A minisztérium már most felhívja a figyel­met arra, hogy napraforgóval történő zöldtrágyázás csakis megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágya adagolásával hozhat eredményt. — A termelőknek ezzel a műtrágyaigénnyel fel­tétlenül számolniuk kell, mert ellenkező esetben a talaj lerom­lását idézhetik elő. A műtrágyaadag nagysága a zöldtömegtől és a szántás idő­pontjától függ. Az általános gyakorlat szerint 60—80 mázsa zöld­tömeg esetében hoidankint mintegy száz kiló nitrogénműtrágya kiszórása elegendő ahhoz, hogy a beszántott növény bomlása a legkedvezőbb feltételek mellett menjen végbe. (MTI) Szövetkezetünk a betakarítás nagy munkáját jóformán né­hány nappal ezelőtt kezdte meg. A gépek — túlzás nélkül mond­hatjuk — hatalmas területen dol­goztak, hiszen ezerhatszáz hold gabonavetésünk volt ezévben. Az aratógépek szinte falták a búzatáblát. Sok gondot okozott a kévék keresztbe rakása. De segítséget kaptunk patro­náló üzemünktől; a Tisza Cipő­gyár párt- és KlSZ-szervezeté- től. Három délután jöttek el az elvtársak és hordták össze a ké­véket. Ma már a mezőgazdasági munkák legnehezebbikén túlju­tottunk. Az aratást befejeztük. A Táncsics Tsz tagjai ezúton is köszönik a Tisza Cipőgyár- beli elvtánsak segítségét. A szö­vetkezet tagjai nevében Varga Lajos párttitkár Détár Mihály elnök ---------------­Be vált a gépi aratás Eddig egyetlen évben sem ha­ladtunk oly jól az aratással, mint az idén, annak ellenére, hogy a le-lezúduló eső erősen hátráltatott bennünket. — Ezzel szemben: amit elvitt az idő, visszaadta a gép. Minden ara­tási munkát géppel végzünk; így ezek körül tagságunkból mind­össze körülbelül harmincán van­nak lekötve. Sok-sok kezet pó­tol a gépállomás kombájnja és két aratógépe. így nem kelet­kezik kár az elmaradt munkák miatt a szőlőben, gyümölcsös­ben, kertészetben, mint — ta­valy, Itt mutatkozik meg: meny­nyire érdemes a gépállomás se­gítségével élnünk. Rendszeresen szállítunk a piacra; nem csekély részben en­nek köszönhetjük, hogy a június 1-ig megszerzett munkaegysé­gekre tíz forintos előleget tu­dunk osztani. Olvasom a Néplapban, hogy sok helyütt elhanyagolják az annyira fontos tarlóhántást. Egy biztos: a Vörös Mező Tsz tag­sága nem ad majd okot efajta kifogásra. Ivanics József Szandaszöllős. A szőlőeltartás nagyüzemi módszere A szőlőnek gyümölcsként való fogyasztása az érés időszakától függ. Bár az egyes fajták érési ideje elég széles skálájú, évente legfeljebb három hónapon át kerülhet szőlő asztalunkra. Érdekes, eredményes kísérle­teket végzett a Szőlészeti Kutató Intézet a szőlő nagyüzemi eltar­tására. A frissen leszedett für­töket a helyszínen csomagolták megfelelő minőségű és szemcse­nagyságú fűrészport tartalmazó ládákba. Ezek nyomban a hűtő- házba kerültek. Az ily módon csomagolt szőlő ellenőrzése könnyű; nem kell háborgatni a fürtöket. A kísérlet során •— a most ismertetett — nagyüzemi módszerrel tárolt 20 vagon nagy- mennyiségű szőlő december vé­géig, sőt jelentős hányada kő­vetkező év márciusáig őrizte meg frissességét. Kemények, ru­galmasak maradták a szemek; a veszteség a 20 százalékot sem haladta meg. i. A mezöhékí Táncsics Tsz befejezte az aratást

Next

/
Oldalképek
Tartalom