Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-09 / 161. szám

2 8ZOI,NOK MEGYEI NÉPLAP 1058. július 9. Sokat haladtunk előre a párthatározat megvalósításában Hol áll a szociáldemokrata párt a két nagy világrendszer versenyeben ? BERLIN (MTI). A Neues Deutschland, Németország Szo­cialista Egységpártjának központi lapja, „Egy harmadik út illú­ziója — hol áll a Német Szociáldemokrata Párt a két nagy vi­lágrendszer versenyében?" címmel hosszú cikket közöl. A lap bevezetőben írja: a nem­régiben Stuttgartban megrende­zett szociáldemokrata pártkong­resszuson és a korábban benyúj­tott javaslatokban is számos olyan elgondolás látott napvilá­got — ami az alapkérdéseket il­leti —, hogy a kongresszus fog­laljon egyértelműen állást a szo­cializmus mellett és — ami a Né­metországon belüli békeharcot illeti — a kongresszus foglaljon állást a Német Demokratikus Köztársasággal való együttmű­ködés mellett. Ezeket a javasla­tokat azonban elutasították és e helyett a szociáldemokrata párt jobboldali vezetői olyan progra­mot dolgoztak ki, amelynek irányt kellene mutatnia a har­madik úton, a kapitalizmus és a szocializmus között vezető úton. így például Willy Eicler a prog­ramtervezetet megindokoló be­számolójában kijelentette: „Cél­jainkat és feladatainkat tekintve, mi a kapitalista és kommunista világ között állunk”. Ez azt je­lenti, hogy a szociáldemokrata vezetők reformista módon ismét lemondanak a munkásosztály uralomra kerüléséről. Ugyan­ilyen módon megkísérelték a gazdasági élet terén is megszer­vezni a harmadik út elméletét. Nem volt szó a szocialista gazda­ság létrehozásáról, hanem az úgynevezett szabad gazdálkodási rendszerről, amelyben gyakorla­tilag lemondtak a szocialista tu­lajdonról'. Ennek a szabad gaz­dálkodási rendszernek leglénye­gesebb jellemzője az olyan gaz­dasági ágak, illetve üzemek fe­letti ellenőrzés, amely döntő ha­tással vart az egész gazdasági életre. Ezt az ellenőrzést azon­ban nem a munkások vagy a szakszervezetek gyakorolnák, hanem kizárólag a parlament és a kormány. A programnyilatko­zat hangsúlyozza egyébként, hogy a Német Szociáldemokrata Párt nem világnézeti párt. Hogyha az úgynevezett demok­ratikus szocializmus és a harma­dik út alap jellemvonásait össze­foglaljuk, akkor a következő kü­lönös kép alakul ki. A politikai hatalmat mindaddig nem szabad a munkásosztálynak kezébe ven­nie, amíg az emberek többsége nem gondolkodik szocialista mó­don. Az államhatalom birtokba vételéről mindaddig le kell mon­dani, amíg a kapitalistákkal szemben az erőszak alkalmazá­sára kerülhet sor. Ez azt jelenti tehát, hogy a demokratikus szo­cializmusnak olyan szocializmus­nak kell lennie, amely a mono­póliumok döntő, sőt vezető köz­reműködése folytán jön létre. Hasonló a helyzet a demokrati­kus szocializmus más feltételei­vel is. Mindez azt jelenti, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezetők azt várják, hogy a Krupp, Flick, Pferdmenges és a többi monopóliumok urai szoci­áldemokratákká váljanak, illetve szocialista módon tevékenyked­jenek. Nincs egyetlen ember sem, aki csak valamennyire is kapcsolatba került a kapitalista politikai és gazdasági élettel, aki elhihetné ennek a programnak a realitását. Ez tehát azt jelenti, hogy a harmadik út nem a ka­pitalizmus és a kommunizmus közötti út, hanem a kapitalizmus fenntartásának az útja. A har­madik út csupán illúzió, amely­nek segítségével a kapitalizmus ellen harcban álló munkásosz­tály egy részét megbénítanák. Ilyen értelemben a harmadik út közvetlenül a monopolkapitaliz­mus érdekeit szolgálja. Ez a program tehát nem kapitalista- ellenes, hanem mélységesen kom- munistaelleries már csak azért is. mert minden együttműködést elutasít a marxista-leninista pár­tok vezette dolgozókkal, különö­sen Németországon belül. Ma azonban az antikommunizmus nem egyszerűen őrültség, hanem akarva, akaratlan fegyver az imperialisták és militaristák ke­zében. A harmadik út elméleté­nek visszautasítása ezért szük­ségszerű feladat a béke biztosí­tásáért folytatott harcban — fe­jezi be a cikk. (MTI) Külföldről jelenük A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1957 augusztusában határozatot ho­zott a termelőszövetkezetek po­litikai, gazdasági, szervezeti megszilárdítására. A Politikai Bizottság megszabta a párt és állami szervek feladatait erre vonatkozóan. Járási bizottságunk is megtárgyalta termelőszövet­kezeteinek helyzetét, és részletes határozatot hozott a munka megjavítására. A határozati ter­vezetet megvitattuk a termelő­szövetkezeti tagsággal, 81 javas­latot tettek a kiegészítésre. Az­óta közel egy év telt él. Most már le tudjuk mérni, hol is tar­tunk a végrehajtásban. Pártbizottságunk egyik legfon­tosabb feladatának a termelő­szövetkezeti pártszervezetek erő­sítését tekintette. Ezért megis­mertettük a párttagokkal a Po­litikai Bizottság határozatát, a párt agrártéziseit, és felkészítet­tük őket arra, hogy e határozat végrehajtásának élharcosai le­gyenek. Párttagjaink munkájá­nak eredménye, hogy szövetke­zeteink visszatértek az alapsza­bály szerinti gazdálkodáshoz. — Ma már egy-két tsz kivételével — mindenütt rend van. Az elmúlt évben termelőszö­vetkezeti pártszervezeteink kö­zül jónéhány gyengén működött, nem tudták átfogni a politikai, gazdasági munkát, nem harcol­tak kellően a határozat végre­hajtáséért. A járási bizottság a pártszervezeteknek megkülönböztetett módon segített Egy-egy elvtárs több Időt töltött ott, tanulmányozta a körülmé­nyeket, és a tapasztalatokat párttaggyűlésen beszéltük meg. Ebben az évben 7 tsz-ben erő­sítettük meg a pártvezetést. Az­óta ezeken a helyeken is foglal­koznak a munkafegyelemmel, a termelőszövetkezet jövedelmező­ségének bitosításával és a tsz- fejlesztésseL A meglévő párt- szervezetek erősítése mellett gondot fordítottunk újak létre­hozására is ott, ahol ennek az előfeltétele megvolt. Ez évben öt itsz-ben alakítottunk pártszer­vezetet. Maguk a pártonkívüliek is több helyen kérték ezt, mert érezték annak hiányát. Azóta a megalakult pártszervezetek mun­káját figyelemmel kísérik, segí­tik és többen kérik tagjelölt­felvételüket. Másik fontos feladatunknak tekintettük a termelőszövetkezeti. vezetés erősítését. Javasoltuk több tsz-nek: hívják vissza azo­kat a vezetőket, akiket az ellen­forradalmárok elzavartak. Taná­csunkat megfogadták és 5 hely­re visszahívták a régi elnököt, öt termelőszövetkezetünkben azonban még mindig nem tart­juk kielliégítőnek a vezetést. Pe­dig nagyon sok múlik az elnök munkáján. Ezt az élet is bizo­nyítja. Az, hogy egyes termelő- szövetkezetekben rossz volt a munkafegyelem, nem végezték el idejében a munkákat, legin­kább a vezetésen múlott. Pártbizottságunknak eltökélt szándéka, hogy a tsz-elnöki funkciónak becsületet teremt. Ezért javasolta a Párt Végre­hajtó Bizottság, hogy mezőgaz­dasági osztálya vezetőjét, Détár Mihály elvtársat a mezőhéki (Táncsics Tsz elnökének megvá­lasszák. Ezen túl még újabb érő­iét adunk járási szintről a ter­melőszövetkezetek élére ezév- beru Fokozott gondot fordítottunk mostanában a szakmai vezetés­re is. A kormány által biztosított lehetőséget 19 termelőszövetkezet vette igénybe, és állított be agronó- must, akiknek már nagyrészük van abban, hogy a termelőszö­vetkezetek gazdálkodása sokat javult. Ezért legtöbb helyen sze­retik, becsülik őket, tanácsaikat megfogadják. A termelőszövetkezetek gazdál­kodásának megjavításában na­gyon sokat segített a Miniszter- tanács 3004-es rendelete. A Poli­tikai Bizottság határozata és a rendelet alapján készítették el éves terveiket. A határozat most már a gyakorlatban, a termelés­ben realizálódott. Tizenkét ter­melőszövetkezetnél elértük, hogy a szántóterület több mint 15 szá­zalékán pillangós növényt ter­melnek, takarmányt a szántóte­rület közel 50 százalékán. Eb­ben az évben vetettek termelő- szövetkezeteink 936 kát. hold lu­cernát és 650 kát. hold vörös­herét. Elértük, hogy a szérűkön szép sorjában sorakoznak a szé­nakazlak és a megnövekedett állatállomány ellátásában sem lesz hiány. A takarmánytermelés mellett a fő figyelmet a talajerő pótlása felé fordítot­tuk. így elértük, hogy 35 ter­melőszövetkezetünk közül 29-ben az 1 kát. holdra eső műtrágya- mennyiség meghaladja a 100 kg-ot. Több helyen, például a tiszaföldvári „Lenin’‘-ben, a ti- szavárkonyi „Petőfi”-ben, a me- zőthéki „Táncsicsában és ,,Au­gusztus 20"-ban kísérleti par­cellákat is létesítettek. A megfe­lelő szakmai munkának, vala­mint az agrotechnika alkalma­zásának eredménye, hogy ter­melőszövetkezeteink már az el­múlt gazdasági évben is 2.8 má­zsával többet termeltek gabona­félékből, mint az egyéni parasz­tok. Ebben az évben kb. 3—3.5 mázsával, sőt jónéhány termelő­szövetkezetünk 5—6 mázsával termel többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez évben sokat javult az ál­lattenyésztés is. A pártszerveze­tek a legjobb kommunistákat irányították erre a munkára. — Meg is van az eredmény. Ma mindenütt szépen fejlődő állo­mány van. Ebben az évben 300-zal növelték szarvasmarha­állományukat. Elértük, hogy mindenütt van szarvasmarha- és sertéstenyésztés. Huszonkét he­lyen megvalósították a baromfi- tenyésztést is. Ettől azonban még idegenkednek a tagok, de az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy itt is megértésre találunk. Az állattenyésztés javuása nagyban elősegítette az áruter­melés növekedését, amit a ha-, tározat fő céLkitűzésnek tart. E téren van azonban még a legtöbb javítani való Különösen az utóbbi időben ütötte fel a fejét olyan hangulat a termelőszövetkezetekben, hogy amit megtermelünk,, osszuk szét és majd egyénenként értékesít­jük. Ez helytelen. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nem ezt vallják, ahol valóban az árutermelést tartják fontos­nak, már elérték, hogy rendsze­resen tudnak munkaegység-elő­leget osztani. Néhány példa: a csataszögi Szebb Élet Tsz 20 fo­rintot, a rákóczifalvai Béke Tsz 16 forintot, a tiszavárkonyi Pe­tőfi Tsz 12 forintot, a beseny- szögi Hunyadi Tsz 12 forint elő­leget osztott munkaegységen­ként. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának javulásával nem halad eléggé arányosan a fej­lesztés. Habár termelőszövetke­zeteink tekintélye nőtt, gazdál­kodásuk nagyon sokat javult, mégis ebben az évben, a járás­ban mindössze háromszáz belépő volt, és két tszcs alakult át ter­melőszövetkezetté. Miben látjuk az elmaradás okát? Abban, hogy termelőszövetkezeteink tagjai között eléggé eluralkodott az a nézet: nem házalunk, látják, hogy mit csinálunk, és majd jönnek — ha akarnak. Ezek az elvtársak azt hiszik, hogy elég csak eredményesen dolgozni, és az eredmény önmagáéit agitál. Elfelejtik, hogy őket is meg kellett győzni arról, hogy jobb a nagyüzemi gazdálkodós, ők is töprengtek, ki többet, ki keve­sebbet, míg Idáig értek. Most már az ő feladatuk az, hogy eredményeiket hirdessék is, vi­tatkozzanak az egyéni parasztok­kal, és hívják őket a termelő- szövetkezetbe. A Központi Bizottság falusi politikai munkáról szóló határo­zatának tárgyalásakor egyik fő kérdés a tsz-ekben az átszerve­zéssel kapcsolatos feladatok vi­tája volt. A vitában resztvettek a pártbizottság tagjaj, és han­goztatták: a legtöbbet tenni a tsz-fejlesztésben a tagok tehet­nek és a legtöbb kötelességük is nekik van. Azóta elértük, hogy minden termelőszövetkezetünk­ben szervezik az agitációs cso­portokat, látogatják az egyéni dolgozó parasztokat, vitatkoznak velük. Különösen jó munkát vé­geznek a besenyszögiek és a mezőhékiek, ahol legtöbb a be­lépők száma is. Véleményünk szerint másik akadálya a tsz-fejleszté&nek a községi vezetők közömbös ma­gatartása. A fejlesztési bizott­ságokat ugyan megalakították, ezek üléseznek is, vitatkoznak is, de egymást igyekeznek meg­győzni a tsz-gazdálkodás előnyé­ről. Azokkal viszont, akikkel legjobban kellene: az egyénileg dolgozó parasztok­kal nem vitatkoznak, azok kö­zött nem hirdetik a termelőszö­vetkezetek eredményeit. E téren falusi pártszervezeteink mun­kája sem kielégítő. Legfonto­sabb feladatunknak tartjuk, hogy a tsz-fejlesztés jelentősé­gét, az ezzel kapcsolatos gya­korlati munkának fontosságát a tsz-tagokkal és a községi ve­zetőkkel értessük meg, és ki­mozdítsuk őket abból a bűvös körből, amiben eddig mozogtak. Eddigi tapasztalataink azt mu­tatják, hogy szívós munkával e téren is sikerül a feladat vég­rehajtását megoldanunk. BARATH BÁLINT íz MSZMP Szolnok Járási bizottságának első titkára WASHINGTON (AFP)’. Ham- marksjöld, az ENSZ főtitkára hétfőn este kétórás megbeszé­lést folytatott Dulles külügy­miniszterrel. Az újságíróknak ar­ra a kérdésére, hogy Libanonról volt-e szó, a főtitkár így vála­szolt: „általánosságban megbe­széltük a kérdést”. * ATHÉN (AFP). Georges Mé­la* Görögország washingtoni nagykövete hétfőn este közle­ményben cáfolta a legutóbbi na­pokban elterjedt híreket, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok nyomást gyakorolt Görög­országra, hogy elfogadtassa vele a ciprusi kérdés rendezésére szol­gáló tervezetet. „Az Egyesült Ál­lamok semminemű nyomást nem gyakorolt ránk az angol terv el­fogadása céljából — hangoztatja a nagykövet —, mindössze bará­tikig ajánlotta, hogy ne utasítsuk vissza a baráti magánbeszélgeté­seket az égető ciprusi kérdés megoldása érdekében”. BÉKÉK ARA VAN JÁR,!/» EURÖPAT Az anyák állandó nemzetközi bizottsága néhány héttel ezelőtt békekaravánt indított Európába Az autóbusszal utazó asszony­I küldöttség számos európai or­szág nőszervezetét látogatja meg. [Jelenleg Bulgáriában tartózkod­nak; a napokban levél érkezett az Országos Nőtanócshoz. amely­ben jelzik, hogy a békekaraván néhány nap múlva Magyaror­szágra érkezik. (MTI) * PÁRIZS (MTI). A Reuter- Iroda jelenti, hogy Jacques So­ustelle, volt algíri főkormányzóf kinevezték tájékoztatási minisz­terré. André Malraux, az eddigi tájékoztatási miniszter a minisz­terelnöki hivatalhoz delegált ál­lamminiszterként tagja marad a kormánynak. Soustclle kinevezésével teljesül a közüdv-bizottságok mozgal­mának egyik régi kívánsága. Az algériaiak nem titkolták, hogy elégedetlenek voltak Soustelle „mellőzése” miatt a kormány megalakításakor. * NICOSIA (AP). Ciprus hat na­gyobb városának görög polgár- mestere felkereste Sír Hugh Foot angol kormányzót és felkér­te, ne ragaszkodjék a ciprusi an­gol politika alkalmazásához, mi­vel ez csak a sziget görög és tő­rök részre való szakadását ered­ményezné. % i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom