Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-05 / 158. szám
SZOLNOK MEGYEI NÍPLAf 1958. július 5. A társadalom iránti kötelezettségükre neveljük női dolgozóinkat A TISZA CIPŐGYÁR a megye legnagyobb és legnépesebb üzeme — itt dolgozik a legtöbb lány és asszony is. Érthető, hogy a nőmozgalom gyökerei messze visszanyúlnak; 1956 előtt az MNDSZ egyesítette soraiba a dolgozó lányok és asszonyok népes táborát. Majd a szakszervezet vállalta, hogy nőbizottsága útján — szervezetten védi a nők érdekeit, jogait — elősegíti politikai és kulturális fejlődésüket, bevonja őket a társadalmi munkába. Fontos feladat, hogy minden területen érvényrejuttassák a Munka Törvénykönyvében lefektetett jogokat, törődjenek a dolgozó nők egészségügyi és szociális védelmével. Az üzemben kialakult szokások szerint már a nődolgozók felvételénél megállapítják, hogy ki milyen munkára alkalmas. Éjjeli munkára pl. csak a megengedett korhatáron belüli egészséges lányokat és asszonyokat osztják be — és az elbírálásnál még a családi körülményeket is figyelembe veszik; A nőbizottság fokozott figyelemmel kíséri ezenkívül az anyavédelemmel foglalkozó rendeletek betartását és gondjuk van arra, hogy a biztosított kedvezményben minden anya részesüljön. A nők egészségügyi helyzetének javítása érdekében egészség- ügyi előadásokat szerveznek, melyek bátran foglalkoznak a speciális női betegségekkel, gondokkal. Az anyáknak gyermek- nevelési tanácsokat adnak. A gyárban egyébként törőd nek gyermekvédelemmel is. 75 személyes üzemi óvoda és 60 személyes bölcsőde működik. A nő- bizottság aktívái rendszeresen ellenőrzik ezeket az intézményeket s intézkedéseiknél mindig figyelembeveszik a nődolgor-.ók észrevételét, javaslatait, a bizottság ezenkívül ellenőrzést, illetve felügyeletet gyakorol a községi tanács kezelésében lévő iskolás napköziotthon felett is. A NÖBIZOTTSÄGNAK különös gondja van a leányok nevelésére. a többek között megalakítottunk egy külön „Leánytanácsot”, melynek tagjai legjobban ismerik a fiatalok problémáit. Rendszeresen látogatjuk a szálláshelyeiket, meghallgatjuk egyéni problémáikat s igyekszünk megoldásukban segítséget adni. Fontos, hogy a gyári lányok megfelelő körülmények között dolgozzanak, éljenek, szórakozzanak — harmonikusan fejlődjenek szellemileg és fizikailag. A nőbizottság ezért elősegíti a fiatalabb nők sportját. Legutóbb pi. kézilabdaversenyeket szerveztünk, tervbevettük a rendszeres kozmetikai kezelés bevezetését, kézimunka, szabásvarrás tanfolyamot indítottunk. Ezenkívül természetesen gondoskodunk a politikád, kulturális nevelésről is. Különösen jó alkalom a nevelőmunkára a klubest, ahol a lányok szívesen meghallgatják az előadásokat. Napjainkban igen sokat vitatott kérdés az úgynevezett második műszak. A női dolgozókra, különösen az anyákra ez tényleg nagy terhet ró. A nőbizottság célul tűzte, hogy ahol lehet — és ahogy erejéből telik — segít ezeken a gondokon. A háztartási munkák megkönnyítésére pl. a vállalat segítségével háztartási gépeket: mosógépet, padlóke- félőt, porszívót, varrógépet adunk kölcsön csekély használati díj fejében. Ez azonban még nem elég. Most tervbevettük egy mosoda létesítését és megpróbáljuk elérni, hogy a gyártelep rendszeres piacot kapjon, ahol az asszonyok beszerezhetik, ami kell a családnak. A nőbizottság elnöke rendszeresen ellátogat az iskolai, óvodai, bölcsődei szülői értekezle tekre, az aktívák részt vesznek az iskolai ünnepélyeken, az előadások megszervezésében, hogy még jobban kiépüljön a kapcsolat a hivatásos nevelők és az anyák között. TERMÉSZETESEN a jog és egészségvédelem, a szociális intézkedéseken kívül a nőbizottságnak más fontos feladatai is vannak. Mindenekelőtt tudatosítjuk a női dolgozókkal a társadalom iránti kötelezettségüket. Ezek között jelentős helyen áll a munka verseny elősegítése és szervezése a dolgozók jelen A KISZ ÉLET HÍREI tős részét kitevő lány és aszszony között Az Országos Nő- konferencia alkalmából pl. egy külön műszakot kezdeményeztünk. A nőbizottság ennek előkészítésében és szervezésében igen aktív munkát végzett s végűiig a verseny szakasz tekintélyes megtakarítást és többtermelést eredményezett. Következetes harc indult az üzemben a dolgozó nők bevonásával a társadalmi tulajdon megszilárdításáért — és sok felhívás született a munkahelyeik tisztántartására, takarékosságra, stb., melyek végül mind meghozták a várt sikert. A Tisza Cipőgyár dolgozó lányai és asszonyai aktívan kiveszik részüket a mostani nagy társadalmi megmozdulásból, a békeharcból. A női dolgozók tiltakozásokat és röpgyűléseket szervezték pl; az ENSZ Magyarországgal foglalkozó közgyűlésének összehívása ellen, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért stb. összesen mintegy 280—300 röpgyülést tartottak az aktuális kérdések és a béke ügyének ismertetése érdekében. De nemcsak az üzemben, hanem ezen kívül is, pl. Rákóczifalván, Rákócziúj faluban, Zagyvaréka- son is tartottak békegyűlést a cipőgyári asszonyok. A gyermekváros építésére mintegy 30 ezer forintot gyűjtöttek. Több sikeres találkozót rendezték munkás-paraszt asszonyok, magyar—szovjet asszonyok között A SOK EREDMÉNY mellett természetesen vannak még gyenge oldalai is a mozgalomnak. így pl. nem tudtuk eléggé aktivizálni még a fizikai dolgozókat. Ennek érdekében ezután többet kell foglalkozni majd a fiatal lányokkal és asszonyokkal, főleg politikai nevelésükkel. Ugyancsak állandóvá kell tenni az egyéni agitációt és propaganda-munkát a nők között, hogy egységesen tömöríthessük a Tisza Cipőgyár asszonyait és lányait a párt és kormány politikája mellett. A Tisza Cipőgyár Nőbizottsága Vasárnap Z agyvarékason rendezi meg a Szolnok Járási KISZ Bizottság a VII. Falusi Spartakiád járási döntőjét. • A megyei KISZ Bizottság hathetes vezetőképző tábort nyit július 14-én Tiszakürtön. Kétszáztíz titkár kéthetes időközönként végzi el a tanfolyamot. Az első turnusban az üzemi KISZ titkárok, a másodikban a községi titkárok, s a harmadikon ifi-vezetők vesznek részt. • Megalakult a Szolnok városi Ifjú Gárda csoportok összevont parancsnoksága. Az öttagú parancsnokságot a Járműjavító, az első kerületi KISZ szervezet, az Építőipari Vállalat, az MTH és a Városi KISZ Bizottság szervező-titkárai alkotják. Taggyűlést tartott a napokban a Megyei Tanács KISZ szervezete. Ez évben a szervezet tagságának egy része a Német Demokratikus Köztársaságban járt cserelátogatáson. Az első csoport tagjai élménybeszámolót tartottak a taggyűléA KISZ Központi Bizottsága aranykoszorús jelvénnyel tünteti ki az ifjúsági mozgalomban 8—10 éve dolgozó elvtársakat. Megyénkben is többen részesülnek kitüntetésben. Kisújszálláson társadalmi munkában ifjúsági házat építenek a város KISZ szervezetei. —< Az építkezésen már két hete dolgoznak. — Naponként más-más ifik vesznek részt a munkában. Ügy tervezik, még ebben az évben befejezik az építkezést, Glaagotci egyetemi tanár a rádióaktív kisugárzások káros hatásáról London (MTI). Dr. G. Wy- bum, a bonctan tanára a glas- gowi egyetemen a helyi Rotary- klubban tartott előadásában kijelentette; az atombomba kísérleteket követő kisugárzásban rejlő veszedelmek között a legsúlyosabb az a lehetőség, hogy növeli a csontrák megbetegedések arányát a következő nemzedéknél. Az atomkorszak előtt mindenkinek volt ugyan egy kis Stroncium-tartalom a csontjaiban, azonban a fiatalabb nemzedék csont rendszerének Stron- cium-tartaima jelentékenyen nagyobb. Az a kisugárzás, aminek ki voltak téve, valószínűleg jórészt az atomkísérletek által szétszórt rádióáktiv anyagokból származott. Az eddigi kísérletek arra mutatnak, hogy a kisugárzás általában megrövidíti az életet és tudományos körök számára különösen feltűnő a rákos megbetegedések arányának növekedése. (MTI) Magyar tudósak szovjet főiskolán A Szovjetunió és Magyarország közötti kultúrális együttműködés állandóan újabb és újabb formákkal gazdagodik. A felsőoktatás területén például nagyon gyakoriak a cserelátogatások, amelyekben professzorok, aspiránsok és egyetemi hallgatók vesznek részt. 1958- ban több magyar egyetemi előadó utazik a Szovjetunióba, akik a szovjet főiskolákon tartanak majd előadást, kicserélik tapasztalataikat kollégáikkal, s ezzel együtt növelik szaktudásukat. Moradcsik Gyula akadémikus például a moszkvai egyetemen a görög filológia kérdéseit tanulmányozza majd. Dr. Bartók István professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a leningrádi elektrotechnikai főiskola vendége lesz, ahol a televízió továbbfejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokkal ismerkedik meg. LUKACSI LÁSZLÓ: A protektor Üjsághír: Budapesten kevés az utcaseprő, mert felvételre nincs jelentkező. /) kkoriban igen gyakran Iá- Cöt lógatta meg a pesti proletárcsaládokat a szörnyű rém: a munkanélküliség. Nálunk nyáron átlag hat-nyolc hetenként jelent meg, télen meg állandóan hívatlan vendégünk volt decembertől márciusig. — Egyedül öt még csak kibírtuk volna valahogy egy darabig, de mindig hozott magával apróbb- nagyobb bajokat: édesapám ajkára halk sóhajokat és redőer- dőt a homlokára, édesanyám arcára könnyeket, és mindany- nyiunknak éhséget, télen pedig fázós didergéseket is. S mindezek tet(jébe a legtöbbször megkaptuk a kilakoltatást végzést is! Ilyenkor sok minden kivándorolt tőlünk a Teleki-térre: először a kevésbé használt ru- haneműek, majd az alig lepat- togzott zománcú edények, végül a kopott bútordarabok kerültek sorra, A „pénzcsinálás“ — mint ahogyan apám szokta mondani —, néha sikerült az utolsó pillanatban, néha nem. Emlékszem, izgalmas napok voltak ezek. Mire apró kölcsönökből, nyomorúságos vackaink elkótyavetyéléséből annyi pénz összejött, hogy a lakbért ki tudtuk fizetni, apám szemei vörösek lettek a sok átvirrasztott éjszakától. Apám a fele keresetéről lemondott volna akkor szívesen, ha állandó jellegű munkához juttatja valaki. Csakhát az ilyen — szegényember által betölthető, irigyelt — állandó állásokat a protekciósok között osztották fel abban az időben. Apámnak meg nem volt protekciója! Sohasem szeretett gazsulálni, hajbókolni az urak előtt, na meg anyagiak híján úgy sem tudta volna megkenni a protekciós gépezet nehezen forgó kerekeit. (Y)olt egy legény kori kenye- respajtása — Drapos Józsefnek hívták — akit nagyon nagy szerencse ért, mert elütötte egy autó és eltört három oldalbordája, meg a bokacsontja, A bordái rendesen összeforrtak, de a bal lábára sánta maradt. Az autót valami nagy kutya vezette — így hallottam újságolni a hírt —, akinek ménkű nagy hatalmát és áldott jó szívét bizonyítja, hogy kártérítést nem fizetett a rokkantnak, hanem beprotezsálta utcaseprőnek. Na mármost, a legtöbb ember, ha elérte az álmai netovábbját és kiemelkedett a munkanélküliek milliós tömegéből, méghozzá állandó álláshoz jutva, gőgössé vált és régi barátait meg sem ismerte többé. Drapos Józsi bácsi azonban nem ilyen ember volt. Néha egy-egy fröccsre is meghívta apámat, s gyakran ígérte, hogy protektort szerez neki is a hivatalban lebzselő nagy urak közül, akik őt úgy szeretik — mondotta —, hogy minden bizonnyal teljesítik ezt a kérését. ígéretét egyáltalán nem tartotta titokban. Még hencegett is vele úton-útfélen, hogy lám, mit megtesz ö a kenyeres- komájáért. Tervéről tudott a sarki kocsma csaposa, a Weiszék kifutója, az összes szomszédaink, szóval mindenki, aki csak őt, vagy apámat a környéken ismerte. Ezért már-már kezdtünk irigyelt emberek lenni. Hogyne, hiszen nekünk legalább reményünk volt a nagy nyomorúságunkbllh, a többi szegényembernek meg még az se. Apám nem volt bizakodó hangulatban. Aprókat köhintett néha és ez idegesítette. Jobb vállát kissé leengedve, kicsit görnyedt háttal, szótlanul rótta a szobát le-föl, mintha láthatatlan zsákokat hordana egyik faltól a másikig. — Nem bánta ugyan, hogy mi bizakodunk, de nem is mutatta, hogy örül ennek, Egyszer még kesernyés mosollyal meg is jegyezte: — Ugyan, haggyátok! A múlt héten is száz utcaseprőt bocsátottak el! — De már meg is bánta, amit mondott — ezt észrevettem rajta —, mert látta, hogy anyám nagyon szomorú lett ettől a néhány szótól. _A zért a sors — hacsak egé- C-7*- szén rövid időre is —, de mégis megcsillantotta előttünk a remény sugarát. Azon a napon két szerencse is ért bennünket. Apám munkakereső útján elment egy régi munkaadójához, aki nem tudta teljesen kifizetni, mikor elbocsátotta. Munkát ugyan nem adott, de kifizette a még járó pénzt: kerek húsz pengőt! Anyámat meg mosni hívták a korcsmáro- sékhoz, ahonnan mindig jó falatokat hozott haza nekem abból a kosztból, amit ott kapott. En hittem abban, hogy sem a baj, sem a szerencse nem já magában és most a hitembe erősödtem, mert a két Szerencs tetéződni látszott egy harmadik kai is, amikor bekopogott hoz zánk a monoklis úr. A monoklis úr magabiztos fel lépésű, tekintélyt sugárzó arc ember volt. Apámat kereste. Be mutatkozott, majd elmondic hogy a Köztisztasági Hivatal fő tisztviselője és Drapos Józse „köztisztasági alkalmazott" kért arra: segítsen az ő egyetlen ba rátján — mármint apámon - és gondoljon rá, ha felvétel lesi Apám kétszer is megtörölte < széket, amire leültette a vendé get, de még apámnak is vídá mabb lett a máskor komol\ arca! Először csodálkozott ugyar hogy az úr személyesen kere sett fel bennünket, de az meg magyarázta, hogy csak húsz em bért vesznek fel és a kérvénynél már holnap reggel a méltóságo úr asztalán kell lennie, nehog\ megelőzzön bennünket valaki amiért is a dolog nem tűr ha lasztást. Hát szóval, úgy történt, min a mesében és én nagyon boldog voltam, amint alaposan szemügyre vettem a mi protektorun- kat. Mert nekem nagyon megnyerd külsejű volt ám ez az úriember. Nemcsak monoklija volt, hanem sárga kamásnija is, és nagyon bő csíkos nadrágja a
