Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-29 / 178. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 29. 7K Néplap . gazda-rovata Megkezdődött a növénytermelési szerződések kötése A íöldművesszövetkezetek országszerte — így megyénkben is — megkezdték a növénytermelési szerződések kötését, Mai lapszámuinítebain ismertetjük a cukorrépa, paradicsom, vöröshagyma, zöldborsó, uborka, bíborheire és a s/őszösbükköny szerződésének feltételeit, Kétszer kap előleget a cukorrépára szerződő gazda Merre tart a knnhegyesi Zöld Mező Tszcs ? Meg kell ssabadulniok a kétlakiaktól, a spekulálóktól, az élősködőktől HATSZÁZ hold nagykunsági A cukorrépatermesztésre szerződő egyéniek, szakcsoportok és társulások részére a mélyszántás díját az fmsz kamatmentesen előlegezi. Ugyancsak hitelbe, kamatmentesen kaphat a termelő műtrágyát és vetőmagot. A szerződés megkötésekor holdanként 800, egye'és után pedig 320 forint művelési előleget ad az fmsz. A cukorrépa mázsájáért 10 forint készpénzt, azonkívül 3 kg cukrot, 65 kg nyersszeletet és fél kg melaszt kapnak a termelők. Szükség esetén díjtalan szaktafrosz a mélyszántás díját azoknak a termelőknek, akik a leszerződött területet géppel kívánják megműveltetnj, Az fmsz ingyen adja a vetőmagot; mégpedig idén a tavalyinál is nagyobb mennyiségben a kitűnően bevált bulgár heteirózis fajtát. Tsz-ek. szakcsoportok és társulások holdanként 500, az egyéni * * náccsal is szolgál az fmsz mezőgazdásza. Nagyüzemi felárat is kaphatnak azok a szakcsoportok és mezőgazdasági társulások, melyek közösen kötik meg a szerződést, közösen szán tanak-v étnek s közösen takarítják be a termést. A szerződött cukorrépa-terület legfeljebb három tagban lehet. A mázsánként három forintos nagyüzemi felárat akkor kapják meg a termelők, ha legalább 10 vagon cukorrépát beszállítanak. gazdák pedig 400 forint művelési előleget kapnak. Ennek egy részét a melogágyi magvetés, másik részét a kiültetés után adja az fmsz. Szervestrágya vásárlásra holdanként további ezer forint előleget folyósít az fmsz. A szerződött paradicsom- mennyiség a kialakult állami áron kerül átvételre, ehhez azonban további 10 százalék szerződéses felár is járul. Uborka-vetőmag ingyen; zöldborsó-vetőmag felvásárlási áron, hitelbe A géppel szántató termelők részére az fmsz kamatmentesen hitelezi a mélyszántás diját. A termelők felvásárlási áron hitelbe kapják a zöldborsó-vetőmagot, de törlesztéskor megkell téríteniük 20 százalékot a kezelési és tárolási költségek miatt. Tsz-k, tszcs-k és társulások műtrágya-hitelbe Is részesülnek. Az uborka-vetőmag ■ ingyenes a szerződők számára. Zöldborsó és uborka termesztésre az egyéni gazdák holdanként 300 forintos, a tsz-ek, szakcsoportok és társulások 400 forintos művelési előleget kapnak. Az fmsz a kialakult állami fel- vásárlási áron, tíz százalékos nagyüzemi felár hozzáadásával veszi át a szerződött mennyiséget. Vöröshagyma és bibor- here termewlésére is meg lehet mér kötni a szerződéseket. Azok a termelők, akik vöröshagyma-szerződést írnak alá, szántási hitelt, felvásárlási áru szaporítóanyagot, művelési előleget, a melegházak fűtésére szenet és fát kapnak. Jelentős kedvezményekbe részesülnek a biborhere szerződéses termelői Is. A szerződésekkel kapcsolatban részletes felvilágosítást a földművesszövetkezetek adnak. föld jókora birtok. Tetemes jövedelmet biztosíthat megműve- löinek, komoly terménymeunyi- séget a népgazdaságnak. Feltéve, hogy munkásai igazi, földszerető parasztok, akik — termelőszövetkezeti csoport-tagokhoz illően — közösein értékesítik terményeket; akik az elkövetkező évek eredményesebb munkájának biztosítására fejlesztik a közös ala- pot< Az igazság sérelme nélkül mindezt nem lehet elmondam a kunhegyesi Zöld Mező Tszcs-ről, melynek területe több mint 50 százalékban állami tartalékföld. A 800 holdból kétszázat „dzsungel” néven emlegetnek gazdái; füves-bozótos terület ez, legeltetésre igen alkalmas... Ezen legelteti Nagy József rizsőr. csoporttag vagy húsz disznaját. Igaz, hogy ezért nem fizet egy huncut fillért sem a tsz-nek. Egy tenyérnyi saját földje sincs Nagy Józsefnek; a csoporttagság csak arra jó számára, hogy ingyen legelőt biztosítson a süldőinek. Madarász Pál ifjúságában kitanulta a eipé&zmesterséget, majd felcsapott tezcs-tagnak. Mint ilyen (?) szorgalmasan dolgozgat Kiss Gézáné — gumijavító műhelyében... Zs. Nagy Zsigmondié hét és fél hold saját földet vitt a szövetkezetbe. Szél tében-hosszá ban panaszolta, hogy őt, a „módos asszonyt’’ koldussá tette a csoport: jó földjének egy része helyett hárocn holdat a „dzsungel”- ből mértek ki számára. Arról ugyan nem szólt senkinek, hogy a szántási díjjal adóg maradt, így került hozzá a három hold füves. i. Vígh Gyula szorgalmas ember hírében áll; nem Is alaptalanul. Eredményesen űzi a kovácsi nes- terséget, melyet csak olykor-olykor cserél fel a paraszti munkával. Skultéti Géza csoporttag ugyan, de azért — „ami biztos, biztos” — kishaszonbérletet is bír a Putri-zugban. A MINTEGY hetven tagú tszcs nyolc éve — megalakulása óta — toporog egy helyben. Nem állítható, hogy a községi tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói szemet hunytak volna a Zöld Mező Tszcs-ben föiy- dogáló szabálytalanságok fölött. Az eredményből ítélve azonban meg kell állapítanunk, hogy nem foglalkoztak olyan eréllyel, olyan alapossággal a csoporttal, mint kellett volna. Ma már Ők is teljes bizonyossággal látják: nem mehet az, ami addig ment. Maguk is, több kunhegyesi kommunista is beszélgetett a csoportta- gokkab Mire jutottak ?.;. A tagok jelentős hányada elTöbb heterózis vetőmag várja a paradicsomra szerződőket Kamatmentesen hitelezi az Akiről ismerjük meg őket? l'J Ott élnek, fáradoznak az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban. Ha úgy hozza a sora, és ha arra való az idő, éppen úgy megisszák azt a kisfröccsöt, mint bárki más. Ha meg valami nem úgy sikerül, mint ahogy szeretnék, cikkor éppen olyan cifrákat mondanak, mint a többiek. Nincs ráírva senki homlokára, hogy ez párttag, ez meg pártonkíviiU. A kommunistákat mégis megismerhetjük. Olyanok, mint a többiek, de — mégis mások. Nem abban különböznek, hogy kétmarokkal nyúlnak a köny- nyebb dolog után, hanem abban, hogy egy lépéssel mindig a többiek előtt járnak. Róluk szól ez az írás és Burján István tehenészről, aki nemrég felvételit kérte a pártba. Most tagjelölt. * A gazdaság pártszervezete nagy erőt képvisel. Sokszor még a gazdaság vezetői sem értik, hogyan képesek arra, hogy legyőzzék időnként a lehetetlent is. Nemrég a főagronómus nagy gondban volt. A kukoricát kellett volna címerezni, de -- kivel?-,-,. A gazdaságban kevés a dolgozó. A főagronómus már bele is nyugodott a megváltoz- hatatlanba, abba, hogy a kukorica címerezése elmarad.,-, A párttitkár elvtárs megtudta, miről van szó. Megtudta és nyomban intézkedett. Egyik nap hajnalban elment a tehenészek közé és elsorolta, mi a helyzet. Címerezni kellene a kukoricát, A tagjelölt de nincs kivel. A párttitkár kérte a kommunisták segítségét. — Én nem megyek, én tehenész vagyok,,. — Mi megcsináljuk a magun- két, hajnalban kelünk .., — Pihennie is kell az embernek .,. Néhányan a tehenészek közül így vélekedtek. De ott volt Bazsó János, Gál Sándor, Dankó Ferenc és Burján István; ők beszéltek társaikkal. Mit mondtak? Arról beszéltek, hogy a tehenészek valóban korahajnalban, három órakor megkezdik a magukét, s a délelőtti órák valóban pihenésre valók. De itt most a gazdaság egészéről van szó. Arról, hogy ha nem címereznek, veszteség éri mindany- nyiójukat, Nem tudnak minőségi vetőmagot termelni. S tulajdonképpen csak néhány órát — Hát akkor ne beszéljünk sokat, hanem inkább csináljuk a dolgot, — jelentette ki az egyik elvtárs és früstök után valamennyi tehenész elindult a kukoricaföldre címerezni. — A kommunisták csatát nyertek. Meggyőzték az embereket. De ehhez hasonló példát sokat sorolhatnánk. # Burján István, aki eddig pár- tonkívüli volt, a jövőben a párt katonájaként akar még jobban helyt állni. A mérce magas. Nagyon rá kell szolgálnia annak, aki itt, az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban párttag akar lenni, kommunistaként dolgozni. Burján elvtárs ezt tudja. Otthon, a lakását bekeretezett díszoklevelek ékesítik. Arról tanúskodnak, hogy ő hosszú évek óta becsülettel látja el rábízott feladatát. 1957-ben a gazdaság kiváló dolgozója lett. S más években mindig első a munkakellene feláldozniok, hogy a gaz- versenyben, a felajánlások telje- daság ne maradjon szégyenben. Okos, türelmes szóval magya- rázták tehát társaiknak, hogy mit kíván a gazdaság érdeke, ami tulajdonképpen valameny- nyiök haszna. De még így sem ment simán a dolog. Volt olyan ember, aki szemükbe vágta; sítésében. Társai, akikkel együtt dolgozik, elsősorban jellemességét, egyenességét becsülik, „Őszinte ember, mindenkinek megmondja az igazat és mindenkitől megköveteli a pontos munkát. Soha nem azt mondjft, hogy „Csinálják!", hanem hogy „Csináljuk”. Így vélekednek róla \ em szereti szépíteni a dolL' gokat. Jellemző példa. Egy alkalommal a minisztériumból ellenőr járt náluk. Azt vizsgálta, a tehenészetben folyik-e a mesterséges megtermékenyítés? A főállattenyésztő azt mondta, igen; Burján elvtárs hozzátette: Nem mindig !... Mikor a kiküldött elment, a főállattenyésztő megkérdezte Burján elvtársat: maga még nem tanulta meg szépíteni a dolgokat? — Nem. Nem is akarom megtanulni. * Olyanok ők, mint a többiek, de — mégis mások. Egy lépéssel mindig a többiek előtt járnak és Burján István tehenész ezért akar közéjük tartozni.., szekumty Péter —’ TI a olyan jól tudjátok, ak- 11 kor miért nem mentek ti? A három kommunista és Burján István tagjelölt persze kész volt a válasszal: — Mi? Hát hogyne mennénk; csak nem gondoljátok, hogy titeket küldünk, mi pedig aludni megyünk?! Piirkontjnk Karcagot A végrehajtó bizottság javaslatára a tanácsülés határozató! hozott, hogy a főtéren a pártbizottság épülete előtt Lenin emlékművet állíttatnak fel. Főterünket, ahol a piacokat és vásárokat tartják, kockakő borítja. Régi probléma, hogy a piac-kérdést megoldják és a főtér parkosításával szebb köntöst kapjon városunk. Ebből másik „haszon” is származna. A kitermelt nagy mennyiségű kockakővel több nagyforgalmu utcát lehetne kikövezni, melyre a közeljövőben beruházást nem kapunk, De égetően szükség volna városrendezés és korszerűsítés szempontjából. Megszűnne a szemetes főtér. Ennek első szakaszához fogtak hozzá, a kövek felszedését társadalmi munkában végezték. Ebben a munkában élenjártak a KISZ-fiatalok, különösképpen a Tilalmaisi KISZ-brigád, a ktsz- ek, ezek közül is a Szerelő Ktsz dolgozói. A köveket felszedték és megkezdődött a szállításuk a Vasút utcához, melynek kiköve- zéséhez már hozzákezdtek. lenzd a csoport életétben mutatkozó visszásságokat. Ezek az emberek. ha látták la a hibákat, nem nagyon mertek szólni. Ez persze öreg hiba. Számtalanszor elismételt igazság: Mifelénk nem törik be senkinek a fejét, ha jószándékkal, igazat szól. A tagság más része, mely jobban szeret „csurran-cseppen”-alapon a maga zsebére gazdálkodni, mint szívvel-lélekkel összefogni'- mélyen hallgatott. ÍGY nem maradhat — vélik azok, akik magukénak tekintik a csoport dolgát, Szabó Miklós, Kocsis István és még sokan mások örömmel lépnér k egyet előre a fejlődés útján; nem haboznának, legyeinek-e tez-ta - gok. vagy sem. Mások szívesebben látnák, ha a Zöld Mező Tszcs tszcs maradna, de alapszabályszerűen működnék. Melyik tormáját választják a közös gazdálkodásnak — ez rajtuk áll. Egy bizonyos: meg kell szabadulrúok a kétlaki, spekuláló, a csoporton élősködő elemektől ahhoz, hogy eredményes közös tevékenységet folytathassanak. — b. z — A MEDOSZ elintézte Az utóbbi időben — minek finomkodjunk? — komisz volt a Felsőjászsági Állami Gazdaság kosztja. Még az is előfordult, hogy a kozmás tökfőzeléken ku- kacos hús volt a feltét. A dolgozók a MEDOSZ vizsgálatát kérték, melynek eredményeként Gődér Ernőnét, a hanyag főszakácsnőt leváltották. — Az állami gazdaság igazgatója személyesen gondoskodott új, — hosszú gyakorlattal rendelkező főszakácsnőről; ki ma már köz- megelégedésre látja el feladatát l #
