Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-24 / 174. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1938. július 24. Újszászí jegyietek. Munkában az egyirányú tárcsa Tarlóhánlás egyirányú tárcsával a Karcagi Kísérleti Intézet gazdaságában. NINCS KÜLÖNBSÉG Bóte István elnök elhatározása és tet­tei között — ebben egyetért a 600 kh-s újszászi Szabadság Tsz va­lamennyi tagja. Ügy dolgozik, hogy egy búzakalásznak sem kelhet lába a közös vagyonból. Tudását rendszeresen gyarapít­ja, így nem meglepő, hogy igye­kezete a tagság szorgalmával párosulva, mind az állattenyész­tés, mind a növénytermesztés te­rén meghozza eredményeit. Bóta István, ki egyben agro- nómus is, gonddal készítette el az aratási tervet. Egy kombájn és két aratógép dolgozott — szinte megszakítás nélkül — a közös birtokon. Nagy Béla kom- bájnosról és Gara Gábor arató­gépesről — kik közel tíz éve dol­goznak szakmájukban — elisme­réssel emlékeznek meg a szövet­kezeti gazdák; nem úgy á Szász­berek! Gépállomás munkaszer­vezéséről ... A tarlóhántáshoz nem volt biztosítva a vonóerő; így a munkának hat napos kése­delme miatt 30—35 fokos meleg­ben száradt, égett a föld. Nagyüzemi és minőségi felárat kapnak a szövetkezet gazdái bú­zájuk után. mert élnek a 3004- es kormányhatározatban bizto­sított lehetőségekkel. Munkaegy­ségenként 5 kg búzafeleslegük mutatkozott, ezt a helyi TV-nek adták át. A felárak összesen 10 forint 23 fillért tettek ki, így a gazdák mázsánként 235 forint 25 fillért kaptak búzájukért. Ezen túlmenően értékes szolgá­latot tettek a népgazdaságnak: hozzájárultak az ipari munkás­ság kenyerének biztosításához. NEM ÍGY a Bem Tsz tagsága, mely nem kötött szerződést ke­nyérgabonaszállításra. Helyte­len magatartása a spekulánsok tevékenységét segíti elő. A Bem- beliek — úgy látszik — megfe­ledkeznek arról, milyen meg­becsülhetetlen értékű segítségben részesíti a kormány pártunk út­mutatásának megfelelően a tsz- eket; illő volna ezt a támogatást legalább részben viszonozniok.„ Szabó Pál gazdasági felügyelő, Üjszász. Három évtized a betegágyaknál Kedves ünnepségen búcsúztat­ták a szolnoki Tüdőbeteggyógy­intézet dolgozói egyik kedves munkatársukat, az intézet „Jú­lia növér”-ét. Az ünnepelt. Nagv Józsefné 1930 óta dolgozik az egészségügyi szakmában. Budapesten, a Ró­kus kórházban kezdte el mun­káját és 1949 óta ápolja a Szol­nok megyei betegeket. A gyógyintézet betegei, dolgo­zói és vezetői kis ajándékokkal kedveskedtek a nyugdíjba vonu­ló nővérkének, aki könnyes szemmel búcsúzott munkahelyé­től, ahol éjjel-nappal fáradhatat­lanul gondozta a betegeket. lsm»r*H»n Van Dyck-fehiményt találtak Romániában A nagyszebeni képzőművészeti csarnokban hosszú évekkel ez­előtt ismeretlen művésztől szár­mazó festményt találtak. A kép címe „Cleopatra halála". A szakértők évtizedeken át nem tudták megállapítani, hogy ki festette a képet, A Román Kép­zőművészeti Akadémia restaurá­torainak most különleges eljárá­sokkal sikerült helyreállítaniuk a festményt, amely visszanyerte eredeti ragyogó sziveit és kive­hetővé vált rajta Van Dyck alá­írása is. A kép hitelességét a leg­kiválóbb nyugati Van Dyck szakértők is megerősítették. BARÁTSÁG Egy esztendeje, hogy a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatósága és a szajoli Előre Tsz gazdái patro- n ál ásd szerződést kötöttek. Vállalatunk azóta számottevő segít­séget nyújtott a szövetkezetnek. Ezévben és a jövőben is támo­gatni akarjuk a szajoli közös gazdaságot. Különösen a villamo­sítás terén, mert hiszen mi ilyen vonatkozásban tehetünk leg­többet. Nemiég egyik nap jó korán kimentünk a tsiz-be. Kalmar Jó­zsef elvtársat már munka közben találtuk. Beszélgettünk, s az elnök elmondotta, milyen ereményeket értek el ezévben eddig. Mi örömmel hallgattuk, hiszen úgy tartjuk, hogy a szövetkezed gazdák sikere egyben a miénk is. A hetvenkét szorgalmas gazda a cukorrépát ötödször ka­pálta. A gabonát betakarították. Persze, nemcsak a vezetőkkel, hanem a tagokkal is barát­kozunk. A szövetkezet gazdáitól megkérdeztük: hasznos vclt-e az elmúlt évben végzett segítő munkánk? Egyöntetűért ■ azon a véleményen voltak az elvtársak, hogy a munkások és a pa­rasztok ilyenfajta barátsága jó dolog. Közelebb kerülünk egy­máshoz, megismedak egymás örömét és problémáit is. A gazdák elmondták: különösen sokat jelentett, hogy kap­tak egy kukcricamarzsolót, amivel több mint ezermázsa csöves­tengerit morzsoltak. Nem kellett éjszakáról éjszakára kézzel végezni ezt a munkát. Ott jártunkkor új pontokat foglaltunk a patronálási szerző­désibe. Elhatároztuk, hogy az 1954-ben megkezdett szecska vágó villamosítását befejezzük. Négy közös konyhát is villamosítunk. A tsz lakóterületén 6 közvilágítási kart felszerelünk. Ezenkívül még több olyan dolgot foglaltunk írásba, aminek a megvalósí­tásával a szövetkezetét segítjük. A vállalt feladatokat társadalmi munkával végezzük. Szlama Ferenc A sluutd-diuat vMt&zádai Leggyorsabban a strand-divat változik. A földig érő, testhez ál­ló empire ruha annakidején szenzáció számba menő, gyors átmenete a biedermeier kríno- linba, lassított filmtempó ahhoz a változáshoz képest, amely a strand-divatban játszódott le, 1913 nyarán. Fényes lüszter- kemény taft uralta a strandokat. A karokat konyákig buggyos új), a váltakat matrózgallér védte az indiszkrét pillantásoktól. Térdig ért az úszóruha. Bő harangszok­nyája alól szemérmesen kukucs­kált ki a nadrágocska széle, ne­hogy e titkolt ruhadarabból né­hány centinél többet lásson a világ! Ehhez a strand-ornátus- h oz széles karimájú vászon­kalap illett. Vállalkozó szellemek azonban babos-kendőt kötöttek gumisap­kájuk fölé ...és mezítláb men­tek a vízbe! Mezítláb! A nappal se nézett szembe senki. Pettyes fátyol, csipkés napernyő, tollas kalap állt irigyen a szép nő ar­ca s a nap közé! 1920-ban jelent meg az első őszinte fürdőruha, amely immár nem tett úgy, mintha kis utcai lenne, hanem bevallotta: bizony ő nadrág, amelyben kényelmesen lehet úszni, mozogni. Azóta az úszóruha mind őszin­tébb lett. Egymásután veti le mindazt, ami nem kényelmes. Először a válpánt tűnt el róla, aztán az öv, végül a hát. A jól megtermett úszóruha alig nyom ma többet, mint egy téli haris­nya. Ebben a dresszben úszik ma versenyt a család, s ha egy­más mellett száradnak a stran­don, senki nem tudja megkülön­böztetni tiz lépésnyi távolságból, melyik a mama, melyik a papa, a fiú, a lány. RECEPTEK NYÁRI KOVASZOSUBORKA A nagyon gondosan megmosott uborkát, 2 végét levágva, villával 4—5 helyen megszurkáljuk. Jól ki­mosott üveg aljára (3 kg uborkához 5 literes üveg szükséges) kaprot te­szünk, az uborkát szorosan rakjuk. Vizet forralunk literenként egy és fél dkg sóval. Forrón; kanalanként ráöntjük az uborkára, — vigyázva, hogy az üveg meg ne repedjen. Te­tejére pirított kenyérdarabot téve napra vagy meleg helyre állítjuk. — 3—4 nap alatt megérik. SZEPESSÉGI ZÖLDBAB A megtisztított, megmosott, felda rabolt zöldbabot nagyobb darab ser­tésoldalassal vagy dagadőval egy üt forrásban lévő sózott vízbe tesz- szük oda főni. Mikor a hús puha. habarjuk be egy csapott evőkanál lisztből és tejből készült habarás­sal, tegyünk hozzá flnomravágott zöldpetrezselymet vagy kaprot és forraljuk még 5—6 percig. Levéve a tűzről tejföllel ízesítjük. kaposztasavanyitas (azonnali használatra) A megisztltott káposztát metéltre vágva tálba tesszük. Vizet forralunk — kg-ként körülbelül egy litert egy és fél dkg sóval — és leforrázzuk a káposztát. ’ Mikor kissé lehűlt, üveg­be tesszük, aminek aljára 1—2 ba­bérlevelet egészben hagyott kaprot ‘ettünk és közé 1—2 erős zöldpapri­kát is. Tetejére pirított kenyérdara- , H-.t téve, ráöntjük a levét. Napra vagy meleg helyre állítjuk az íive- ' get. 3—1 naD múlva használhattuk. Testünkben a vér kétféle érben áramlik. Az egyik a vivőér. Ezek gyenge falú. laza erek, hétköznapi nevükéin a vlssaerek, A másik az artéria, vagyis az ütőér, ezek vastag, ke­ményfalú erek, melyben a vér a szívből .szer- teára mii k. Nekünk az előbbiekkel van dol­gunk, mert ők akoznak igen gyakran komoly bonyodalmakat. A vasszerekben apró billen­tyűk akadályozzák meg a vér visszaáramlását. Lábszárakon, de főiét; a combokon gyakran kékesen áttetsző vonalban, majd később ujjnyi vastag kötegekben, esetleg fájdalmas csomók­ban mutatkozik. A visszértágulatok a lábszár bői-ének tágulása folytán jönnek létre s nem­csak hogy csúnya látvány, de nagyon fájdal­mas is. Nem egy esetben tűrhetetlen lábvisz- ketésit vagy visszataszító kiütést okoz. A visszér gyakran együttjár a lúdtalppal és az aranyeres csomókkal. Állófoglalkozá- súaknál gyakrabban jelentkezik. Elősegíti ki­fejlődését a túl szoros harisnya-kötő, mely megakadályozza a vér szabad áramlását. Kü­lönösen gyakori a terhesség alatt, amikor a fokozottabb vérkeringés elősegíti kifejlődését. Kezdeti állapotában — különösen a ter­hesség alatt — még megakadályozhatjuk ki­fejlődését. Ne használjunk semmiféle szoros ruhadarabot, ne járkáljunk ilyenekben s ke­rüljük a sok álldogálás.t. Ha lefekszünk, húz­zuk le harisnyánkat és lábunkat magasabbra helyezve pihenjünk. Nagyon jó a gumiha- rismya használata, vagy. a lábszár pólyázása. Álló foglalkozásúak napközben is viseljék. Jó hatású, ha napközben, amikor alkalom adódik rá, bokától felfelé 5—10 percig masszírozzuk a lábunkat, mert ezzel is a vérkeringést fokoz­zuk. Ugyanilyen jó hatású a váltott' fürdő. Forró vízből hidegbe dugjuk lábunkat. Ezt ajánlatos reggel-este elvégezni. Ha a visszér már komolyabb természetű, vagy megreped, feltétlenül orvosi kezelésre szorul, ugyanígy a vfsszeres ekcéma és tályog is. Ne kísérletezzünk otthon, szomszédok aján­lotta háziszerekkel, mert mennél előbb me­gyünk orvoshoz, annál gyorsabb es biztosabb a gyógyulás. TÖLTSE SZABADSÁGÁT a Bereki Gyógy* és Strandfürdőben üdülhet, pihenhet, szóra­kozhat. A fürdőben szállo­da, penzió, hideg, meleg ételek, kitűnő italok. — Minden este zene-tánc. gyümölcskocsonya Csinálhatjuk málnából és riblzké- ből. A szártól teljesen megtisztított gyümölcsöt lemérjük, többször vál­togatott vízben gyorsan átmossuk, de nem áztatjuk. Szitára borítjuk, hogy kissé száradjon. Ugyanolyan súlyú cukrot, mint amennyi a gyü­mölcs, vízzel felfözzük, míg bugy­borékolni kezd. Ekkor a tűzhely szélére húzva még tíz percig főzzük lassú forrással. Azután bele tesszük a gyümölcsöt, fakanállal összeke­verjük és lassú forrással még 6—8 percig főzzük. Utána porcelán tál fölé tett szitára öntjük, ahol a leve lefolyik. A leesurgatott lét üvegek­be rakjuk, mikor még folyékony, lekötjük, negyedóráig gőzöljük. Há­rom-négy hét alatt megkocsonyáso­dik, cA tííza íiafi áitaLmai A nyár folyamán sokan pa­naszkodnak a melegre, a tűző napsugárra, különösen azok, akik munkájukat a határban, vagy egyéb olyan helyen végzik, aho­vá odasüt a perzselő nap. Az erős napsugár — elsősor­ban a vegyi, az úgynevezett ult­raibolya sugárzás — a meztelen bőrfelületen gyulladást okoz. A bőr először kivörösödik, majd felhólyagzik és pár nap múlva lemezesen hámlani kezd. Közben fejfájás, nyugtalanság, esetleg láz és felületi helyi fájdalom kínozhatja a beteget. Ez a be­tegség a napégés. Ügy védekez­hetünk ellene, hogy a bőrt ola­jozzuk, zsírozzuk, és csak las­san, fokozatosan szoktatjuk a tűző naphoz. A másik két napártalomfr# naoszűrás és a hőauta. Ezek olw­tüneteket nem okoznak. Napszú­rás akkor jelentkezik, ha vala ­kinek fedetlen fejét, tarkóját, vagy nyakát hosszabb időn ke­resztül tűző nap éri. Szédüléssel, fejfájással, émelygéssel, hányin­gerrel, esetleg lázzal jelentke­zik. A tűző nap harmadik ártal­ma, amelyet a szervezet tűimé- legedése okoz. Ha a szervezet a hőtermelése nagy, de a höleadak, az izzadás és szellőzés gátolt a sürűszövésü ruha miatt, a megrekedt meleg túlfűti a testet és ez jelentkezik hőguta alakjában. Az ilyenkor erőtlenné vált, fejfájásról, hányingerről, szédü­lésről panaszkodó beteget hű­vös helyre fektessük, ruháit la­zítsuk men és gondoskodjunk or­vosi kezeltetéséről. 4 t Mit beli tudni a visszerebről?

Next

/
Oldalképek
Tartalom