Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-02 / 155. szám

1958. július 2;

§£OLMuH Mtol ti NÉPLAP

I

PANASZOK nyomában

Hogyan lehetne javítani a közétkeztetésen

Amikor a legelső panaszt meghallottam, kételkedtem annak jogosságában. Mikor azután sorra tudomásomra jutott e panaszokból több, olyan álláspontra helyzakedtem. hogy az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat szolnoki 2 sz. telepén folyó munka nem felel meg a követelményeknek. Az ott dolgozó elvtársak nem törekednek a változatos étrend biztosítására és nem ügyelnek kellőképpen az ételek minőségére.

Mielőtt azonban ennek hangot adtam volna, felkerestem Körmendi Ferenc elvtársat, a telep vezetőjét, hogy az ő véleményét is halljam. Nagy gondban találtam. — Helyettesével, Komlóéi Ferenccel éppen azon töprengtek, miként lehetne a 3 96-ös burgonyából és a 27 forintos sertéshúsból mennyiségileg és minőségileg elfogadható ebédet készíteni úgy, hogy ne lépjék túl 4.50—5 forintos normát.

— Igazságot tenni nem köny- nyű dolog — jegyezte meg a vezető, miközben kérdéseimmel előhozakodtam. Nehéz úgy főzni, hogy azzal mindenki elégedett legyen és a nálunk étkező ezerháromszáz ember közül senki se panaszkodjon.

— Mi elismerjük, hogy a panaszok egy része jogos — kapcsolódott a beszélgetésbe Romlási Ferenc — de próbáljon meg valaki mondjuk most a zöld- szezon idején változatos kosztot készíteni, mikor a szállító vállalat, a MÉK export kötelezettségeire hivatkozva megrpndelé- séinkbol egy sereg cikket kihúz.

Valóban így bizony nehéz. Viszont a beszerzésnek lenne egy másik útja is. Mégpedig közvetlen szerződés a termelőkkel.

— Igen ám, de mi ezt nem tehetjük meg. Rendelkezések kötnek bennünket, és csak a MÉK útján szerezhetjük be a

szükségletet. így a több kézen keresztül menő árú mire hozzánk ér gyakran fonnyadt, minőségileg gyengébb, mint amit a piacon vásárolhatnánk. Dehát a rendelet, rendelet:..

Node ez még mindég nem magyarázat arra, miért van például sok tészta és miért van az, hogy néha jó, néha pedig rossz a koszt?

Ennek egyik oka a már említett beszerzési probléma. Másik — és ebben magunk is ludasok vagyunk — szakácsszemélyzetünk képzetlensége — mondja Komlósi Ferenc. Persze ez azért mégsem mentség és nem magyarázat. Es ettől még nem lesz jobb a koszt.

Ez mind igaz. Most már csak az a kérdés, hogyan akarnak javítani a jelenlegi helyzeten?

— Véleményünk szerint — kezdik majdnem egyszerre — úgy lehetne segíteni a bajokon, ha központi raktárkészletünket magunk állíthatnánk ki. — A termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól közvetlenül szerezhetnénk be a nyersanya- got.Ez lényeges könnyítést jelentene, mert nagyobb lenne a választék és így változatosabb az étrend. Nem fordulna elő olyan eset. mint a közelmúltban, amikor zöldborsó helyett tököt voltunk kénytelenek főzni, mert borsót nem tudott szállítani a MEK.

Már indultunk kifelé az étterembe, amikor Komlósi elvtárs még egy javaslattal állt elő. Ez inkább a gazdálkodás szempontjából érdekes, de mégis megszívlelendő.

A menüárak télen-nyáron egyformák. Pedig különösen tél végért, amikor a raktárak már kimériilőben vannak, jóval többe kerül az ebéd előállítása, — mint mondjuk a zöldfélék dandárjában. Kétféle norma kidolgozása útján meg lehetne oldani, hogy amikor magasabb a piaci ár a szezonnak megfelelően lehetne alakítani a menüárakat. Viszont a zöldszezon közepén — amikor jóval olcsóbban lehet nyersanyagot vásárolni — olcsóbban adnák az ebédet;

Tízéves tapasztalatom azt bi- zinyítja, hogy ezen az úton lényegesen jobb lenne nálunk az ebéd, mondja Körmendi Ferenc, kevesebb a panasz, és javulna vállalatunk gazdálkodása. Bevezetése nem jelentene többletmunkát. Sőt még csökkenne a tennivaló, mert kevesebb időt kellene fordítanunk a panaszok kivizsgálására, orvoslására.

Ügy gondoljuk a javaslatok hasznosak. Annál is inkább, mert a fehér abroszokkal leterített, szellő», tiszta étteremben étkező dolgozók nem vennék rossznéven, ha a jelenleginél jobb, változatosabb ebédet kapnának az Üzemi Vendéglátó Vállalat 2 sz. telepén.

— nagy —

Pénteken Budapesten sorsolják a lottót

A lottó legközelebbi jutalomsorsolását Budapesten pénteken, július 4-én a 27. heti sorsolást követően tartja a Sport- fogadási és Lottóígazgatóság. A sorsolásban a 23. heti szelvények vesznek részt. A főnyeremény ezúttal is két öröklakás és a Wartburg gépkocsi lesz. (MTI).

Kétszáz éves

az erdészeti felsőoktatás

Szeptember 3-től 6-ig nagyszabású jubileumi ünnepségeket rendeznek a soproni Erdő- mérnöki Főiskolán abból az alkalomból, hogy 200 éves az erdészeti felsőoktatás és 150 éve alakult még az önálló erdészeti tanintézet, a mai Erdészeti Főiskola őse. (MTI). ;

lidlctnc&en családiunk,"

//

Pár héttel ezelőtt, amikor megjelentek a plakátok Szolnokon, hirdetve a Traviatát a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátékát, mindenki igyekezett jegyét biztosítani, örültünk, hogy hallhatjuk Szabó Miklóst, élvezhetjük a Debreceni Szimfonikus Zenekar játékát és a karmesteri pulpituson Vaszy Viktort üdvözölhetjük,

Bevallom, utolsó pillanatig aggódtam, hogy ezek a nevek csak a plakátokon szerepelnek, de mire elérkezik az előadás, szerepcserék lesznek. Ugyanis éveken keresztül megszoktuk, hogy ha a Filharmónia rendezésében valamint megnéztük, a plakátokon feltüntetett szereplők rendszerint kicserélődtek, az énekkar, a statisztéria a legminimálisabb létszámú volt s gyű-» rött, piszkos ruhákat láthattunk.

Azonban kellemesen csalódtunk. Horváth Anna Violet- tájával, Szabó Miklós Alfréd- jával — mint a hosszantartó tap- sok is mutatták —, a szolnoki közönség nagyon meg volt elé- gedve. A szép egyéni produkció- kon túlmenően jól esett látni a táncosokat, a szép ruhákat s hallani a 25 tagú énekkart. Jól esett, hogy nem azzal az érzéssel mentünk haza, hogy „megírni lebecsülték a szolnoki közönségety

Azt hiszem, mindenki nevében megköszönhetem a szegedi művészeknek ezt a szép, sikeres előadást, remélve, hogy még többször is láthatjuk Okét.

Nagy Ferencné

Július elsején

egymilliókétszázezer dolgozó megy nyugdíjba Lengyelországban

Július elseje Lengyelországban évek óta a nyugdíjasok ünnepe. E napon történik ugyanis a dolgozók nyugdíjaztatása. Érthető, ha e dátumot az egész országban bizonyos izgalom előzi meg, ki megy nyugdíjba és mennyi nyugdíjat kap. A vállalatok e célra életrehívott bizottságai hetek óta dolgoznak az eléjük kerülő javaslatok megvizsgálásán.

Minden problematikus esetben vagy a nyugdíjaztatásra kerülök kérésére személyesen hallgatják meg az illető esetleges kérelmét, panaszát.

Ez a munka az idén nagy feladatok elé állította a bizottságokat. Lengyelországban július 1- iől előreláthatólag 1,200.000 dolgozó megy nyugdíjba. A nyugdíj folyósítását július 5-től kezdik a pénzintézetek. A nyugdíjak átlagos összege 400 zlotytól 1200 zlotyig terjed. A dolgozók nagy többségé szolgálati évei

PALFORDULAS

ÉHES GÁSPÁR? Jobb arról nem beszélni. Raffinált, ravasz portéka, aki csak azt tártja: neki legyen. Mással ugyan nem törődik. Amikor beszél,, szemével óvatosan pislog, mondja- mondja, de közben azon jár az esze, kit hogyan lehetne becsapni. Más ember sókat ád a sógor- ságra-kom&ságra, de 6 előtte az ilyen dolog semmi. Egyik komája valamelyik esztendőben lebetegedett. Elüzent Gáspár ékhoz: küldjenek már neki egy köcsög tejet. Vitte is Ehesm; de nem restellette a pénzt is kérni azon nyomban.

Hát Éhes Gáspár tavaly óta megváltozott. Nem lehet ráismerni; mintha kicserélték volna. Most is azt a kajlaszélé, zsíros kalapot hordja a fején, mely még apjától maradt rá és a rossznyelvek szerint egy kilómosószappant bizonyosan ki lehetne főzni belőle; most is panaszkodik, hogy nagyon szegény, bár nem rég vitt haza egy mosógépet; szóval olyan, mint régen volt, de valahogy mégis más ...

Erről hitelt érdemlően akkor győződött meg a falu, amikor Pősze Jónás harangozó a korcsma előtt fölforduU és meggyulladt benne a pálinka. Pösze Jó- nást nyomban körülállták; Éhes Gáspár pedig hazafutott, hozott egy köcsög tejet és Pösze Jónás gyomrában eloltotta a tüzet. 'Ügy, hogy a harangozó hamarosan lábrákapott és néhány hitvestársi pofonnal megúszta az egész dolgot. Ez viszont nem volt

feltűnő, mert minden héten hatszor rúgott be és az efféle verekedéseket is megszokta a falu és minden alkalommal helybenhagy ókig tudomásul vette Pösze Jónásné nevelési eljárását.

Öt ugyanis nemcsak az isten, hanem az asszony is rendszeresen verte, hozzá még minden do- logtalán csirkefogónak lehordta, — aki csak a pálinkát zabálja, — de tisztességes dologra nem képes. Pöczéné egyszer már azt is elkiabálta, hogy Jónás, a megátalkodövt bűnöző még a Szent Antal perselyéből is elitta a pénzt. — Hát, hogy igaz-e, vagy sem, arról hallgat a krónika. Azt viszont mindenki tanúsítja, hogy akkortájt Jónás Bádogos szomszédot is berúgatta, aki viszont a feleségét verte meg és azóta Pösze Jónásnak Bádogos Bertalanná halálos ellensége.

Hál ez csak aféle kitérő. Nem is ezen van a lényeg, hanem Éhes Gáspár pálfordulásán, amelynek kézzelfogható jeleivel éppen Pösze Jónás gyfjgyítga- tása közben találkozott a falu. Az öregasszonyok először is várakozó álláspontra helyezkedtek; majd találgatásokba bocsátkoztak. Mert olyan dolog történtl ami még soha. Néhány vénasszony a szövetkezeti kocsma mögött a kiskörben leselkedett, de hiába. Éhes Gáspár nem küldte az asszonyt a harangozó- hoz a tej áráért. Nem küldte se aznap, se másnap, Végérvényesen bebizonyosodott, hogy ajándékba adta a köcsög tejet.

MÁSNAP MÁR MINDENKt ezt a hihetetlen eseményt tárgyalta. Ilyen még nem fordult elő, mióta Éhes Gáspár Éhes Gáspár, hogy valakinek ingyen adjon valamit. Dehát az egyik csodát követte a másik. Gáspár gazda egyik reggel szekérre rakott néhány zsák kukoricát és befordult a szövetkezet udvarára, ött adta el helyben, pedig máskor a piacra hordta és ött lite- fezte, csakhogy 2Ó—30 fillérrel többet kapjon.

Ez már valóban több a soknál. Némelyik öregasszony azzal magyarázta a változás okát, hogy Éhes Gáspár Almot látott és egy szárnyas angyal megfenyegette, hogy bűnös lelkét nem viszi fel az égbe, ha továbbra is ilyen élhetetlen marad. Ezt hitték is, meg, — nem is. Némelyek azt tartották legvalószínűbbnek, hogy Gáspár gazdának meglazult az egyik esze-kereke. Majd, ha helyre jön, akkor éppolyan fukar, meg törtető lesz, mint amilyen volt. Szóval találgatták így is, meg úgy is. De megváltozásának hiteles történetét tulajdonképpen senki más, csak ő és Pösze Jónás, a harangozó tudja.

Ügy történt ez a dolog, hogy Éhes Gáspár ősszel elvetette a búzát, majd utána a kukorica- tarlót kellett volna szántania, de ehhez már nem volt kedve. Más retries ember rgit csinál ilyenkor?? Fogja magát, beballag a gépállomásra és .megköti a szerződést. No, csakhogy Éhes Gáspár fifVkával élt. Ö egyik este megtöltötte a tízliteres kishordót, az ülés alá tette és kikocogott a szomszéd dűlőbe, ahol Mátykő

gyerek, a traktoros szántott. Pusmogott vele egy iáéig; láthatóan meg is egyeztek, mert a kishordó a benzines hordó mellett maradt és egy darab piroshasú Éhes Gáspár zsebéből Matykó gyerek zsebébe vándorolt. Mikor Gáspár gazda elköszönt, még egyszer megmutatta a földet.

— Jói nézd meg, Matyi fiam; ott van a túlsó dűlőben, Jól ide látszik, meg amúgy is észreveszek mert mellette most bújik a vetés. Csak állj bele, oszt reggelre meglesz.

MATYI BÓLOGATOTT és rendben lévőnek tartotta a dolgot. Utána minden fordulónál megszívta a kishordót. Annyira, hogy estefelé időnként már kurjongatott.

Mikor besötétedett, átvezette a gépet a szomszéd dűlőbe; igaz, hogy a szeme már keresztbe állott, de azért nekieresztette az ekét.

Másnap reggel Éhes Gáspár megelégedett kacarászással indult útnak. Hanem, amikor a föld végére ért, hát egyszeriben elpárolgott minden kedve és kicsi hijján, hogy le nem ült. Csak nyögött egy nagyot és elkárom- kodta magát:

— Hű, a cudaristenit, oda t búzám! Ez a disznó Matykó kiszántotta, — bámulta rémülten a frissen forgatott földet és az eget fenyegetve egyre csak káromkodott.

Aznap éjjel Pösze Jánosnál újból vetették a búzát.

Hát innét számítódik Éhes Gáspár változása és változásának ez a hiteles története.

Szekulity Péter

után, legutóbbi fizetésének mintegy 60—70 százalékát kapja kézhez.

A lengyel lapok beszámolnak

a nyugdíjaztatással kapcsolatban az üzemekben lezajló ünnepségekről. A sziléziai bányavidéken a bányászok és kohászok között már régóta dívó szép szokást az elmúlt években az egész országban átvették. A nyugdíjba kerülőket meleg ünnepségeken búcsúztatják. Ilyen ünnep- gek zajlottak le a héten és zajlanak le a napokban. A sok évet munkában eltöltött dolgozók között díszoklevelet, pénzjutalmat és magas állami kitüntetést osztottak és osztanak ki.

Az üzemek ezenkívül továbbra is nyilvántartják nyugdíjas dolgozóikat. Az üzem bizonyos megmozdulásai, ünnepnapok, —i vállalati évfordulók, nagy termelési értekeztetek stb. alkalmával meghívják őket. Ezenkívül bizonyos esetekben szakvéleményüket, tanácsaikat is kikérik. (MTI).

Krencsei Mariann Szolnokon

A Szigligeti Színház gárdája csinos, fiatal színésznővel gazdagodott: Krencsey Mariannái, akit a „Két vallomás” című filmben ismertünk meg. Színházunk igazgatósága bízik ab ban, hogy Krencsey Mariann a színpadon éppúgy megállja helyét, mint a filmfelvevőgép előtt. Reméljük ezt mi is; s egy ben megállapítjuk: a fejlődés irányából ítélve a Szigligeti Színház maholnap a szép szőke színésznők páratlanul álló gyülekezőhelyévé válik...

Négyemeletes ház és erőmű*

telep a tenger közepén

Néhány évvel ezelőtt a Káspi- tengeren hét hajó egy tutajszerű mesterséges platformot alkotott. A szakemberek ezt használták „támaszpontul” a tenger fenekén létesítendő olajkutak fúrómunkálatainak végrehajtásához. A szovjet technikusok azóta mesterséges, sziklákkal és termőtalajjal beborított szigetet építettek ezen a helyen. A szigeten ma már elektromos centrálé áll, amelyből széles út vezet a partra. Az áramtermelő centrá- lén kívül üzemek és raktárak népesítik be a szigetet Rövidesen négyemeletes lakóház is épül a tenger közepén: A lakóházat előregyártott elemekből építik és 2500 négyzetméter lakóterülettel fog rendelkezni.