Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-17 / 168. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. Július 17. 11 Magyar Testnevelési és Sport Tanács határozata a bajnokságok új rendszerével kapcsolatban Ragyogó játékkal győzött Magyarország Magyarország vál. — Német DK vál. 12:1 (7:0) — Szolnok, 3000 néző, vezette: Keserű III. A magyar vízilabda csapat friss, ötletes játékával lehengerelte a vendégegyüttest. Gólok sorrendje: Dömötör, Dömötör, Kárpáti, Markovics, Pintér, Csillag II., Dömötör, Kárpáti, Csillag II., Kárpáti, Kárpáti, — Schreck 4 m.-ből, Csillag II, Joggal elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben kevés olyan sporttal összefüggő esemény foglalkoztatta annyira a sportközvéleményt, mint a várható, új bajnoki rendszerek kialakulása. Voltak olyanok, akik csak az eddig élvezett és jogtalanul — a többi sportágak, tehát az egész magyar sport fejlődésének terhére juttatott anyagi előnyöket féltették. Voltak olyanok, akik az ellenforradalom által létrehozott és a színvonal-hanyatlást előidéző bajnoki rendszerekét védték. De legtöbben azok voltak, akik látták, hogy a jelenlegi bajnoki rendszer hová vezet, mind szakmailag, mind gazdaságilag. Ezek a sporttársak joggal felvetették: meddig tűrjük még ezt? Kár lenne tagadni, vagy rejtegetni, hogy a legjobb magyar sportolók nagy részének eredményei az utóbbi időben gyakran okoznak csalódást. A nemzetközi találkozókon elszenvedett balsikerek, labdarúgóink szereplése a világbajnokságon, tornászaink mérsékelt teljesítménye a moszkvai világbajnokságon, úszóink, vívóink gyakori kudarca nagy visszhangot váltott ki a közvéleményből. Az élesebb szemű sportkedvelők azonban azt is észrevették, hogy nemcsak a nemzetközi találkozókon van baj, hanem a hazai versenyek, bajnokságok színvonala is általában feltűnően esett. Mi ennek a nagy sportbeli visszaesésnek az oka? Csak egy felelet lehet, és ez az igazság: a jelenlegi bajnoki rendszer. Egyre többen látják, hogy 1956 októberében súlyos törés következett be sportmozgalmunk fejlődésében. Kétségtelen, hogy élsportunkat és a közvetlen utánpótlást is a legtöbb sportágban nagy veszteségek érték. Ezeket azonban viszonylag rövid idő alatt pótolni lehetett volna, ha a sportágak szervezeti és szakmai irányításában nem következik be egy kautikus állapot, mely nemhogy fokozta és fejlesztette volna, a tervszerű és korszerű módszerek széleskörű alkalmazását, hanem még a bevált módszereket is elvetette. Rég idejét múlt, korszerűtlen eszközökkel próbált eredményeket elérni, természetesen siker nélkül., Ráadásul szétzilálódtak a sport szervezeti keretei. A bajnoki . rendszer átalakítása is elavult, a magyar sport tényleges helyzetét figyelmen kívül hagyó nézetek alapján történt. Arra hivatkoztak, hogy a labdarúgás területén is a rég bevált hagyományokat állítják vissza. Bevált hagyomány-e az.. NB II. és az NB III. Magyarországon? Ez sem hagyomány, sem bevált dolog. 1930 előtt egy II. osztály volt, III. osztály nem létezett. A Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék erőszakos visszacsatolása után az akkori MLSZ besorolta az ottani csapatokat NB II.-be és NB Ill.-bá. Ez a felhígítás, valamint egyéb rendelkezések következtében a magyar labdarúgás mélypontra süllyedt. Gondoljunk itt a németek, a svédek ellen elszenvedett katasztrofális vereségekre. Hogy sportmozgalmunk szakmai vezetésében hibák vannak, azt egyre többen látják az utóbbi időben, es mind gyakrabban adnak hangot követelésüknek. Határozott és erős kézzel, gyors előrehaladást biztosító, .egységes elveket kell alkalmazni a sportágak fejlesztésében. A közvélemény tehát erőteljesen követeli a sürgős változásokat, a szakemberek pedig azon vitatkoznak, hol és hogyan hozzák a szükséges változások' végrehajtását. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben a legcélszerűbb a verseny és bajnoki rendszerrel kezdeni. A jó'bajnoki rendszer nemcsak megadja a keretet, a versenysport fejlődésének, hanem annak serkentőjévé is válik. De milyen legyen a jó bajnoki rendszer? Az a jó bajnoki rendszer, amely valamennyi sportágban egységes elvek szerint épül fel, figyelembe veszi az adottságokat, a legtöbb sportoló számára teremti meg magától értetődően a versenyzési lehetőséget, a tömegből kiemelkedő sportolókat megfelelő fokozaton át juttatja el a legjobbak közé, tehát már maga a bajnoki rendszer is biztosítéka az állandó fejlődésnek; .Nyomban megállapítható, hogy a mai magyar bajnoki rendszer nem fele] meg ezeknek a követelményeknek. Ezt különben a Magyar Testnevelési és Sport Tanács-alakuló ülése is leszögezte és kimondta, hogy még ez évben a szakmai követelményekhez és a gazdasági előfeltételekhez jobban alkalmazott bajnoki rendszert kell létrehozni. A jelenlegi rendszer nem elősegítője; hanem éppen gátlója a fejlődésnek; mert megsemmisíti, Bznnte megöli a tömegek versenyzését azzal; hogy az adottságokat figyelmen' kívül hagyva; a gyenge alapokra abnormális nagy vízfejet helyez-, A magyar sportéletben a bajnoki tenderer egészséges fejlődése tulajdonképpen az OTSB megalakulása után kezdődött meg. Sikerült kialakítani — a magyar sport történetében először — egy egységes bajnoki rendszert, amely jól segítette a versenysport fejlődését, Az ellenforradalmat megelőző -időkben ugyan már mutatkoztak ennek a bajnoki rendszernek bizonyos gyengéi, ezek azonban a növekedés nehézségei voltak. Az volt ennek a bajnoki rendszernek a .legfőbb fogyatékossága, hogy az egyre bővülő alapot jelentő járási, városi- és megyei bajnokságok, és a legjobbakat tömörítő országős bajnokságok között nem volt megfelelő átmenet. Nem volt olyan fokozat, amely a tömegekből kiemelkedő tehetségeket megérlelhette volna az ország legjobb _ versenyzőivel való találkozásra. Tehát szakadék támadt a legjobbak és az alsóbb osztályúak között. Pedig a vágy, a törekvés minden valamirevaló sportolóban és vezetőben él, hogy együttese fokozatosan, egyre magasabb osztályban szerepelhessen. Az ellenforradalom után a népszerűséget hajhászó szövetségi vezetők ezt az óhajt alaposan meglovagolták. Az országos jellegű bajnokságokat . valamennyi sportágban hatalmas mértékben kibővítették. — Egy sereg csapat került be képességeit meghaladó színvonalat jelképező osztályba, a többcsoportos NB Il.-őkbe és NB Ill.-akba. 'Labdarúgásban például az idén 57 NB II.-es és 146 NB III.-as csapat működött az országban. Voltak sportágak — például röplabda — amelynek az NB III. volt a legalsó osztálya. El kell ismerni, hogy az országos bajnokságok ilyen mértékű kibővítése olyan népszerű volt mindazoknak a körében, akik így magasabb osztályba kerültek. Annál kevésbé tetszett azoknak, akik megitták az országos bajnokságok kibővítésének a levét. A régi bajnoki rendszer helyes elveinek teljes felrúgása mérhetetlen károkat okozott. Az élvonal hallatlan mértékben felhígult, s ennek következtében a színvonal gyorsan csökkent. Tanulságos például labdarúgásban néhány összehasonlítást tenni más, fejlett labdarúgással rendelkező országok bajnoki rendszerével. Míg a 9 és fél milliós Magyarországon 3 NB II.-es és 9 NB III.-as csoport volt, add^g az 50 milliós Angliában egycsoportos II. osztály és kétcsoportos III. osztály, a 46 milliós Olaszországban és a 20 milliós Jugoszláviában csak egycsoportos II. osztály működött. A tapasztalat azt mutatja, amit a számokból is gondolni lehetett, hogy a mi II. és III. osztályú csapataink gyengébbek a felsorolt országok hasonló csapatainál. Az NB II.-es csapatok gyengesége pedig kihat az I. osztály színvonalára is. Az NB II. győztesei nálunk többnyire éretlenek arra, hogy NB I.-ben szerepeljenek, így többségük csak „átszálló- jegyetrt vált az NB I.-be. Az országos bajnokságok kiszíéle- sítésével a tömegbázis valamennyi sportágban magasabbra került, és ezáltal le is szűkült. Az országos jellegű bajnokságok alatt sorvadt a sportélet. A megyékben a járási bajnokságokat nem írták ki. A megyei II., vagy III. osztály fokozatosan megszűnt, mert a kispénzű szakosztályok nem győzték a terheket. Rövid idő alatt százszámra számoltak fel a kis szakosztályok, amelyek működése biztosíthatja a fiatal sportolók sokaságának állandó bekapcsolódását a szervezett versenysportba. A Népsportban éppen a közelmúltban látott napvilágot egy statisztika, amely kimutatta, hogy például a labdarúgók száma az utóbbi 3 évben több mint 20 ezer fővel csökkent, hogy az 1955-ös 2177 röplabda szakosztályból tavaly már csak 927 működött, hogy két év alatt több mint ezer sportkör szűnt meg. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy mindennek csak az elhibázott bajnoki rendszer volt az oka, de hogy alaposan részes benne, az nem kétséges. Ezt a bajnoki rendszert ugyanis gazdasági megrokkanás nélkül nem bírhatta a magyar sport. Egy-egy NB II.-es, vágy NB III.-as szakosztály fenntartása többnyire 4—5 másik szakosztály megszüntetését tette elkerülhetetlenné. Az NB Ill.-ban való bennmaradásért való rpszketés a sportköri vezetők egy részének figyelmét elterelte az ifjúsággal, az utánpótlással való gondos foglalkozástól. a türelmes és szakszerű versenyzőképzésről. Inkább erősítések után szaladgáltak, a sportkör erejét messze meghaladó áldozatokat hoztak, ;,uraságoktól levetett“ játékosokért, akikről aztán később kiderült, ho«y több kárt okoztak a csapatoknak. mint hasznot. így volt ez például az Egyetértésnél az NB n.-ben, ahol ott találhattuk az NB I.-ből kiöregedett Zakariást. Fürjest, és Egresit. De nem volt különb a helyzet a BP. VSC-nél sem. A rossz bajnoki rendszereknek ezernyi kisebb-nagyobb, de összegében rendkívül jelentős, káros kihatása volt, s ezek mind közrejátszottak abban, hogy a magyar sportmozgalom hanyatlását nem tudtuk megállítani. Ezért fontos, hogy az új idényt már valamennyi sportágban egységes elveken nyugvó, a fejlődést segítő bajnoki rendszerrel kezdjük. Olyan bajnoki rendszerrel, — amely gúlaszerű, alulról felfelé keskeny ed ve jól megszűri a magsabb osztályba törekvő csapatokat, és a feljutást csak azok számára teszi lehetővé, amelyek a magasabb osztályhoz méltó teljesítményekre is képesek. Ez persze azzal jár, hogy az országos bajnokságban szereplő csapatok számát jelentékenyen csökkenteni kell. Magasabb osztályból alacsonyabb osztályba kerülni nem általános lelkesedést kiváltó dolog, még akkor sem, ha a magasabb osztályban való szereplés kétes értékű dicsőség. Ezért bizonyos, hogy lesznek, akik keserűséggel, érthetet- lenséggel fogadják ezt a fontos intézkedést. A népszerűtlen feladat azonban nem riaszthatja el a magyar sport felelős vezetőit. Erősítse őket az a tudat, hogy bár az új bajnoki rendszer néhány szakosztály érdekeit sérti, ■ végeredményben azonban nagymértékben hozzájárul mindegyik sportág fejlődéséhez. Ha ugyanis sikerül jó bajnoki rendszerrel helyettesítenünk a jelenlegi rosz- szat, akkor ennek előnyei rövid időn belül megmutatkoznak, és igazolásul Szolgálnak. Fentiek figyelembe vételével a Magyar Testnevelési és Sport Tanács az egyes sportágakban a következő új bajnoki rendszert alakította ki. Asztalitenisz: NB I., egy férfi és egy női csoport, NB II. — egy férfi és egy női csoport. Kosárlabda: NB I. — egy férfi és egy női csoport, NB II. — egy férfi és egy női csoport. Röplabda: NB I. — egy férfi és egy női csoport, NB II. — egy férfi és egy női csoport. Ezek alatt természetesen létre kell hozni a területi, megyei, járási, városi, üzemi, szakszervezeti bajnokságokat. Labdarúgás: NB I. — egycsoportos, 14-es létszámai, NB II. — kétcsoportos, egyenként 16-os létszámmal. NB III. — hatcsoportos, egyenként 16-os létszámmal. A hat csoport a következőképpen alakulna: Észak-nyugat, dél-nyugat, két középcsoport, észak-kelet és délkelet. Megyei I. osztály — 19 csoport, egyenként 16 résztvevővel. — Budapest I. osztályú bajnokság — öt csoportban, egyenként 16 résztvevővel. A teke, a kézilabda, a vízilabda és a többi sportágakban a tavasszal már átszervezett bajnokságok maradnak érvényben. A kiesés és feljutás kérdése az alábbiak szerint alakulna: Az idén az NB I.-ből kiesne az utolsó 3- helyezett. Feljutna helyére az NB II. jelenlegi három csoportjának bajnoka. Az NB III. 9 csoportjának bajnoka, valamint a jelenlegi megyei I. osztályú bajnokok az idén nem jutnak felsőbb osztályba. A jelenlegi 3 csoportos NB Il.-ből kiesik mindhárom csoportból a 11. helyezéstől lefelé lévő csapatok, és még egy csapat, valamelyik csoportból, melynek a legrosszabb a gólaránya. A fennmaradó csapatokból alakítják ki az új kétcsoportos, egyenként 16-os létszámú NB II.-őt. Az NB III. jelenlegi 9 csoportjából kiesne a 8.-tól lefelé helyet foglaló csapatok, és még egy 8. helyezett csapat, melynek a legrosszabb a pont- és gólaránya. Ezek a megyei bajnokságba kerülnek vissza, a fennmaradó NB III.-as, valamint az NB Il.-ből visz- sz-aesett csapatokból alakítják ki a 6 csoportos, egyenként 16-os létszámú NB Ill.-at. A megyei I. osztályból annyi csapat esik ki, ahány visszaesik az NB Ill.-ból. A megyei I. osztály alatt létre kell hozni a járási bajnokságokat, tehát a jelenlegi II. osztályú csapatok a járási bajnokságba kerülnek. Járási bajnokságot annyi csoportban lehet létrehozni, amennyi a beosztásra kerülő csapatok létszámához mérten szükséges. A jövő évben a feljutás és kiesés« kérdése a következőképpen alakul: Az NB I.-ből kiesik a két utolsó helyezett, és feljut helyére az NB II. két bajnoka. Az NB II. mindkét csoportjából kiesik a 3—3 utolsó helyezett és feljut helyére az NB III. 6 csoportjának bajnoka. Az NB III. 9 csoportjából kiesik a 4 utolsó helyezett, és feljut helyére a 19 megyei bajnokság, és az 5 budapesti bajnokság első három helyezettje. tehát 24 csapat. Az I. osztályból kiesne a két utolsó helyezett, akik helyére a járási bajnokságok bajnokai osztályozok formájában döntenék el a feljutás kérdését. A bajnoki rendszerek fentiek szerinti új kidolgozását a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács hosszas megfontolás útján hajtotta végre, az egyetemes magyar sport fejlődéséSzolnokon lesz az országos vidéki evezős bajnokság Csupán egy nap választ már el bennünket az országos vidéki evezős bajnokság napjától. A Magyar Evezős Szövetség végre valora- váltotta ígéretét, és az idén a Szolnoki Kinizsi evezős szakosztályát bízta meg az országos vidéki bajnokság megrendezésével. Szolnok a vidék evezős-sportjának egészen rövid idő alatt egyik fellegvárává nőtte ki magát. Ennek elismerése az a tény is, hogy itt rendezik a Tiszán az 1958. évi országos vidéki bajnokságot. E verseny minden évben a vidéki evezősök legnagyobb seregszemléje és erőpróbája szokott lenni; Ehhez mérten a Szolnoki Kinizsi minden intézkedést megtett az ország legjobb vidéki evezőseinek fogadására, és a bajnokság zavartalan lebonyolítására. Pénteken, szombaton és vasárnap, tehát 3 napon át vetélkednek majd az ország legjobb vidéki evezősei. Mi bízunk abban, hogy a szolnokiak — mint rendezők — sikeresen állnak majd helyt, és mint már eddigi eredményeikkel is beigazolták képességeiket, a mostani versenyen is tovább öregbítik majd Szolnok város, a megye sportjának és szakosztályuknak hírnevét; A verseny részletes műsorát következő lapszámunkban közöljük. Szombaton este lesz a Megyei Labdarúgó Játékvezető Tanács taggyűlése A Megyei Labdarúgó Játékvezetői Tanács szombaton rendezi meg a Megyei Tanács kistermében 18 órai kezdettel taggyűlését. A Tanács elnöksége — a tárgysorozat fontosságára való tekintettel — ezúton is kéri a megye labdarúgó játékvezetőinek minél nagyobb számban való megjelenését. A Szolnoki Honvéd SK Lengyelországba utazik A Lodzi Orzel úszó- és vízilabda szakosztály meghívta a Szolnoki Honvéd SK-t 10 napos lengyelországi tartózkodásra. A Szolnoki Honvéd lengyelországi túráját és a magyarországi visz- szavúgót az illetékes sporthatóságok engedélyezték. Minden valószínűség szerint a szolnoki vizilabdások a hét közepén indulnak Lengyelországba. Lodz- Varsó, Ostrowiec városokban találkoznak a lengyel csapatokkal. Ugyanakkor a vendéglátók kiviszik a szolnoki fiúkat Gdanks-ba, a Keleti tenger partjára. Lesz-e ivóvíz az úi iskolánál ? Tiszavárkcmy községben az épülő új iskolánál kilyukasztották a földet, vagyis: 4 hónap óta vizet keresnek. De még most is csak azt lehet megállapítani, hogy nem egy kúttal, hanem egy lyukkal lesz több Tiszavárkony- ban. Ilyen gondolatok jutottak az eszembe a munkálatokat figyelve, s azóta is azon töprengek, mi lesz a kis iskolásokkal, ha szeptemberig sem készül el a kút. Hordhatják az ivóvizet otthonról. Pedig a szép iskolához szükséges lenne a kút, amely jó ivóvizet biztosítana a gyermekeknek. Kérjük az illetékeseket, hogy még a nyári hónapok alatt próbálják eredményesen elvégezni a kútfúrást. Gáspár Béla tsz tag, Tiszavárkony. nek érdekeit és a gazdasági megalapozottságot figyelembe véve. — Hogy csak a gazdasági részét nézzük, a szakszervezetek egyévi sportalapja 128 millió forintot tesz ki. Ebből csupán a labdarúgásra 40,5 millió forintot költöttek, kosárlabdára 4 milliót, kézilabdára 4 milliót, akkor igen könnyű kiszámolni, hogy mi maradt a többi sportágaknak. Az az állítás is téves, hogy a labdarúgás eltartja önmagát. A hivatalos számadatok és pénztárkönyvek igazolják, hogy az országban csupán két olyan egyesület van — az FTC és a Vasas — melynek labdarúgó szakosztálya fenn tudja tartani magát. Az utóbbi kizárólag a két közép-európai kupa és az Európa-kupában való szereplésén keresztül növelte meg annyira bevételét, h£gy ez évben el tudja tartani magát. A több! csapat mind állami támogatásból fenő Jelentkezési FELHÍVÁS a mezőtúri mezőgazdasági gépész technikum levelező tagozatára az 1958—59. iskolai évre; Jelentkezési határidő: augusztus 15. Az iskolai év kezdete: 1959. január X. Felvételi feltételek: Az általános iskola 8 osztályának, vagy ezzel egyenértékű régi típusú középiskola (polgári, gimnázium) 4. osztályának sikeres elvégzése, 2 évi- mezőgazdasági erő- és munkagép gyakorlat, nmnkahelyvezetői javaslat (egyéni dolgozóknál tanácsi javaslat.) Korhatár: 20—40 év. A jelentkezés az iskola által rendszeresített jelentkezési lappal történik. Ehhez mellékelni kell: Az utolsó (legmagasabb) iskolai bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot és sajátkezűleg írt. rövid önéletrajzot. A jelentkezési lapra 20 forintos illetékbélyeg ragasztandó. Jelentkezési lapot minden igénylőnek készséggel küld az Iskola. Az oktatás szervezeti felépítéséről és módszeréről minden érdeklődőnek és jelentkezőnek részletes tájékoztatót küldünk. A felvételi feltételeknek megfelelő jelentkező felvétele csak a felvételi vizsga sikeres letétele után válik véglegessé. A felvételi vizsga tantárgyai: Magyar nyelv és irodalom, matematika. Magyarból csak írásbeli, matematikából írásbeli és szóbeli vizsga van, mely az általá- lános iskola 8. osztályának anyagát öleli fel. A felvételi vizsga pontos idejéről minden jelentkezőt értesítünk. Mezőgazdasági Gépész Technikum Mezőtúr E hél végén rendezik meg Budapesten a nemzetközi jazz fesztivált Pénteken, szombaton és vasárnap rendezik meg Budapesten a nemzetközi jazz fesztivált, ismert külföldi és hazai tánczenekarok részvételével. A fész- tiválon résztvesz a lengyel Hot jazz kabaré. A Wonneberg tánczenekara (Német Demokratikus Köztársaság) O. Kucera zenekara (Csehszlovákia). magát, és a többi sportágak terhére léteznek. Természetesen az új bajnoki rendszerek során főleg a labdarúgásban megtakarított összegeket az állam továbbra is a sportnak adja — más sportágak fellendítésére. Ezen keresztül több jutna az ifjúsági csapatoknak felszereléssel és szakemberekkel való ellátására is. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács határozata az új bajnoki rendszerekre vonatkozóan tehát megszületett. Most az a fontos, hogy minden sportköri érdekeken felülemelkedve, a magyar sport minden harcosa, hivatásos sportvezető, vagy társadalmi munkás, sportoló egyet tartson szem előtt: a magyar sport további felemelkedését, s ennek érdekében dolgozzon az új bajnoki rendszerek bevezetése, és sikeres megvalósítása érdekéhen 1
