Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-02 / 155. szám

1958. július % SZÓI,NOK MFOTEI NÍPI.AP 3 Kiemelkedő tervteljesítés A szolnoki olajbányászok de- rekas munkát végeztek május­ban. Métertervüket több, mint 20 százalékkal túlszárnyalták és ez azt jelenti, hogy első féléves tervüket már május végén telje­sítették — sőt nagy előnyt is szereztek a temekhez képest ekkorra. A májusi teljesítmény egyéb­ként afféle csúcsnak is számit — mert legutoljára 1952-ben, illet­ve 53-ban — a nagy felfejlesztés idején értek el — a mostanihoz hasonló méterteljesítést, azonban ekkor magasabb kapacitással a mostaninál. A lehetőségek azonban a má­jusi eredménnyé még nem merültek ki. Az úgynevezett ke­reskedelmi sebesség volt már magasabb is a jelenleginél, a hasznos idő és rotációs idő ki­használása sem érte el a terve­zettet, illetve a munkaverseny­ben vállaltat. Úgyhogy a nem hasznos idő, ezen belül a műsza­ki balesetek idejének csökkenté­sével a következő hónapokban az alföldi fúrások még nóvelhe-i tik eredményeiket. KERET. VAGY KERÍTÉS? Népgazdaságunk erősödésé­nek jele az építő- és tüzelő­anyagok egyre nagyobb meny- nyiségben és jó minőségben va­ló megjelenése. Igen helytelen, hogy ezeknek a fontos cikkek­nek tárolására a tiszaföldvári és a tiszafüredi TÜZÉP-telepen nem fordítanak kellő gondot; még a könnyen gyűlő tüzelőt is közút mentén rakják le. Az fmsz-nél sem jobb a helyzet: még mindég nem épült meg a kerítés, melyre pedig megvan a szükséges hitelkeret. A keret azonban felhasználás nélkül semmi esetre sem biztosítja a társadalmi tulajdon védelmét.­Többezer forint sertésből A mezőtúri Tessedik Tsz-nék 10 anyakocából és egy apaál­latból álló Essex törzse van. Az első malacozást augusztus vé­gére, szeptember elejére várják a tagok. — Tapasztalati becslés szerint a kocák fialási átlaga eléri a 8—10 malacot. Leválasztás után a malacokat a Tenyészállatforgaűmi Gazda­sági Irodának adja át a tsz. Előreláthatólag 30—35 forintos kilónkénti áron veszi át majd továbbtenyésztésre a malacokat az iroda. így a tsz többezer fo­rint jövedelemre tesz szert, a viszonylag kis létszámú törzs szaporulatából. Gazdaságosan dolgozik a mezőtúri iűlöház A mezőtúri Fűtóház dolgozói­nak munkáján meglátszik, hogy helyesen értelmezik a párt és kormány célkitűzéseit. Baleset- mentes munkájukkal és a ter­vek teljesítésével segítik a za­vartalan vasúti közlekedést. Májusban elegytcmna kilomé­ter tervüket 116 százalékra tel­jesítették. A mozdonykilométer tervet sem adták alább 100 szá­zaléknál. A két mutató azt bi­zonyítja, hogy a fűtőház dolgozói 16 százalékkal több árut szállí­tottak az előirányzottnál. A gazdaságos munkát legjob­ban az önköltségi mutató bizo­nyítja. Közel 12 ezer forintot ta­karított meg a kis fűtóház egy hónap aiaft-j A mozdonyokat gondos kezek ápolják, tiszták és mindig útra készek. A kisebb javításoknál igen ügyednek az anyag gazda­ságos felhasználására. Ha mód van rá, az ócska, de használható anyagot építik be. így az anyag­felhasználási tervüknél is kö­zel 1200 forintos megtakarítás mutatkozik. Ilyen munka meffflett a fűtóház dolgozóinak jó a kapcsolata a társszolgálati ágakkal Az állan­dó szolgálatiképesség elősegíti a forgalom zavartalanságát. □□□□□aDDoaxDoanocona A Mezőtúri Gépállomásról jelentjük A Mezőtúri Gépállomás kör­zetében szombat délig 627 kát. hold őszi árpát arattak le. Ebből a Hunyadi Tsz területére 183 kát. hold esik; a munkát arató­géppel végezték. —Kombájnnal ,185 kát; holdon arattak. A leg­jobb kombájnosnak eddig Ró­zsik Pál bizonyult: teljesítmé­nyé 65 kát. hold. Vetési Sándor aratógéppel 55 kát. holdon vé­gezte el a munkát, L. Szabó ha­jós pedig 45 kát. holdon; Tarlóhántásra eddig mindösz- sze 40 kát. holdon került sor. A gépállomás erre a munkára is felkészült; sajnálatos, hogy a termelők nagyrésze nem foglal­kozik súlyának megfelelően a tarlóhántással. Késő bánat lesz, ha a mulasztás miatt már egy­két arasz mélységben kiszáradt * föíd;n A fűtőház dolgozóinak szoci­alista öntudatát mutatják ezek az eredmények s reméljük, a következő hetekben méltóan ké­szülnek a vasutasnapra. Zoltán Ferenc Négyezer vásárló naponta Szolnok egyetlen gyorskiszolgáló boltjában naponta átlagosan A ezer vásárló fordul meg. A gyorskiszol­gáló rendszer bevezetése óta a forgalom ugyan számokban kife­jezhetően nem emelkedett, de a ki­szolgálók munkája lényegesen könnyebbedért és körülbelül 20—25 százalékkal csökkent a vásárlóknak a boltban eltöltött ideje. Az üzlet­ben felállították a vevők mérlegét, ahol a vásárlók utánméréssel győ­ződhetnek meg arról, hogy a ki­szolgálók pontosan mértek-e. Ismerkedjünk a szövetkezeti élet törvényeivel A közös munkáról A TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN közös a föld, a jószág, a géppark, a jövedelem — közös tehát a munka is. Azt, hogy milyen munkát és mikor kell elvégezni; a tsz-vezetőség dol­gozza ki, a tervezetet pedig a közgyűlés hagyja helyben. Az elvégzett munkát munkaegység­értékben írják jóvá a tagok ré­szére. Munkabért csak olyan dolgozó részére szabad folyósí­tani, akinek működése nélkü­lözhetetlen a közös gazdaság számára; így például építési szakembereké. A mintaalapszabály előírja, hogy a tsz-család minden föld­műves tagjának részt kell ven­nie a munkában. Okos rendel­kezés ez; a tsz és a tagság el­választhatatlan érdekét szolgál­ja. A közös gazdaságban min­den tag keze munkájára szük­ség van, mindenki megtalálja ott a számítását. Ezt diktálja a belterjesség elve is; a munka- igényes, magas jövedelmet biz­tosító növények termesztése alig képzelhető el a családta­gok bevonása nélkül. Aki isme­rős a tsz-gazdák körében tudja, hogy azok a családok érték el a legnagyobb részesedést, me­lyeknek sok tagja dolgozott a közös birtokon. Ma már senki sem vitatja — feltéve, hogy értője a paraszti munkáknak — a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Ezek az előnyök — ne feledjük! — csak akkor érvényesülhetnek, ha minden tag becsülettel elvégzi a reá bízott munkát. Szervezett­ség nélkül sem képzelhető ered menyes közös munka. A mun­karendet a vezetőség javaslata alapján a közgyűlés vitatja meg és hagyja jóvá. Mit tartalmaz a munkarend? Magában foglalja a szövetke­zet munkaszervezetét és a tagok munkabeosztását, valamint a helyi teljesítmény-normákat. Az utóbbiakat — persze — nem kell mind egyszállg felsorolni; megvannak azok a munkaegy­ségkönyvben. Meg kell határoz­ni azonban: ki felelős az érvé­nyes normák nyilvántartásáért. Arról is intézkedett a munka­rend, hogy gazdasági időszakon­ként hány munkaegységet kell teljesítenie egy-egy tagnak; fel­sorolja, mikor esedékes a veze­tőségi ülések, közgyűlések, bri- gádértekezletek megtartása. A munkarend szabályozza a közös TRÓPUSI EXPORT A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárbam — egy nyu­gatnémet — cég rendelésére nagymennyiségben gyártják az úgynevezett hasas edényeket. — Külseje nagyjából hasonlít a hordó formájához — és nagy­bográcséhoz hasonló füle van. Űrtartalma 1 litertől 7 literig változik. Vajon mire használják a nyu­gatnémet háziasszonyok ezeket a furcsa alumíniumedény eket? Bár a megrendelő valóban német — ez esetben nem Né­metországba kerül a hazai ezüst­ből gyártott edény! A német export-import cég közvetítésével a forró égöv alá szállítják. Itt pedig nagyszerűen használható. A forró homokba mélyítik a vékonyfalú edényt és 40—50 fo­kos hőségben, tŰ2ő napsütésben hamarosan forrásba jön a víz. A forró égöviek valószínű, süt- nek-főznek benne. Az országgyűlés legutóbbi terwitáján szó volt árról, hogy a magyar alumíniumot ne fél- készárúként, hanem lehetőleg feldolgozva exportáljuk, mert így népgazdasági szinten gaz­daságosabb. A Jászberényi Fém­nyomó- és Lemezárúgyár azok közé az üzemek közé tartozik, melyek régóta kész termékeket visznek a világpiacra. Az ország- gyűlésen elfogadott irányelvek szerint a jövőben valószínű még nagyobb segítséget kapnak a magyar ezüst késztermékként való exportálására. jítvél Siófoktól DE MÁSOK JÁRKÁLTAK, mulattak, él­ték világukat itt a Balatonparti fürdőkben a felszabadulás előtt, mint ma — jut eszembe —, mikor a siófoki épületeken ilyen feliratokat olvasok: Fővárosi Csatornázási Művek, Vasa­sok, Építők, vagy akár a mienk, a Tanács üdülője. Akikor, a fürdők, üdülők életét, csak hírből, vagy a lapok Társasági élet c. rovatá­ból ismerhettük. És csak vágyálmainkban sze­repelt a BALATON, csupa nagybetűről. Nem is olyan rég még úgy nyilatkozott egy- egy munkás, vagy termelőszövetkezeti paraszt: minek erőltetik rám azt az üdülést, nem csi­náltam én azt soha, s mégis megvoltam. Aztán csak meg lehetett szokni ezt is. Üdülni jötem én is Siófokra feleségemmel a Közalkalmazottak Szakszervezete beutalá­sával. Megérkezésünk után első utunk a víz­partra vezetett. Nézzük, nézzük a távoli és zöldbevesző, kék hegyek, koszorúzta nagy vizet. S valami olyan kel bennünk, amire azt mond­juk: megéreztük a végtelent. S közben a dél­utáni nap aranytükörré változtatja a tavat, arra Tihany felé. Nem lehet belenézni és mégis vonzza a tekintetet, mert bennünk ez a ragyo­gás derűvé változik, könnyűnek érzi magát az ember — tálán ez a boldogság. BOLDOGSÁG. EZT A SZÓT, mint oly sokszor, most is elhamarkodottan írám le, a sok szép ígéret valóra válása reményében. Az eső azonban — amely a tengerinek éltetője — nekünk, napimádóknak, gyötrelem. Végigpró­bálgatjuk. a téli játékokat, dominó, kártya, sakk, ping-pong. A kuglinak az a fajtája is kedvelt, melyet lengő kötélen függő golyóval ütünk. A főmüsorszám az alváson kívül az evés. Már akartam is kérni a panaszkönyvet, hogy beírjam: „Az elátás nagyon jó, fogadják érte köszönetünket." No mégis lopunk más örömet is. Alighogy kiragyogott a régen várt napocska, irány a Ba- áton vize. Már fürödtem a teknőn és kádon kívül a Dunában, Tiszában, de ez más. Az em­ber a nagy állóvízben 50—S0 méter hosszan beábal, mégis csak térdig ér a víz. Nem is lépdelünk, futni kezdünk, magasra emelt lá­bakkal, fröcskölve a vizet magunk körül míg el nem fáradunk. Akkor körülnézünk újra, hogy birtokba vegyük mindazt a smaragd és topáz színeiből kevert csillogást, fodrozást, ami kö­rülvesz. Aztán hirtelen elhaározással belevet­jük magunkat a vízbe. Mindez egy félóra volt, s mégis újjászületve kapaszkodunk ki a be­tonpartra. ESTE SÉTAHAJÓZÁSON voltunk a Be­loiannisz nevű gőzösön. A fedélzeten már csak kis tábori széken kaptunk helyet. A 700—800 emberrel pont 9 órakor indult a hajó. A megvilágított víz körülöttünk fodrozva, tarajozva távolodik, simul el a homályba. A Hold is elfordul most, mert hajónk visszaka­nyarodik. Egy kis csoport azon vitázik, mi lenne, ha a mólóvégi jelzőlámpa kialudna, hogy tudnánk behajózni a kikötőbe. Egész be­lebonyolódunk a kérdésbe, közben szépen, si­mán, számunkra — tengerész kifejezéssel élve: szárazföldi patkányok számára — érthetetlen műveletek közben kikötünk. NAGY JÁNOS vagyon védelmének módját; a könyvelés és nyilvántartás rend­jét; üzemáganként és idősza­konként a munka kezdésének, befejezésének idejét; az elren­delhető rendkívüli munkaidőt; az öregekről, betegekről, rok­kantakról való gondoskodás módozatait. A jól elkészített munkarendben még az istálló­rendet is meg lehet találni. KÖZÖS GAZDASAGAINK­BAN hónapról-hónapra javul a tagoknak a munkához való vi­szonya; nem egy tsz-ben hóna­pok óta nem fordult elő igazo­latlan mulasztás, hanyag mun­ka. Azon rendszabályok, melye­ket a szövetkezet vezetősége fo­ganatosít a munka megjavítása érdekében: nem büntető, hanem nevelő jellegűek. A nem kellő módon végzett munkát a rest taggal megismételtetik; fontos ez, hiszen — például — egy hanyagul kapált répasoron meg­maradt gyomnövények az egész táblán elterjeszthetik magvai- kat. Miért károsodjék egy-egy gondatlan tag miatt a többi tíz. vagy száz szorgalmas? .;. Akad olyan is, akin nehezeb­ben fog a jó szó. Ezeket előbb figyelmezteti a vezetőség; ha nem javulnak meg: a figyel­meztetést a közgyűlés előtt is megismétli megrovás formájá­ban. Ha súlyos a mulasztás; 1—2 munkaegység megvonásra is sor kerülhet közgyűlési hatá­rozat alapján. Egy szabályta­lanságért. vagy mulasztásért senkit sem szabad ötnél több munkaegység megvonásával büntetni; az összes megvonások sem haladhatják meg az évi ti­zenöt munkaegységet. A fegyel­mezetlen tagot egy-két hétre a közös munkától is el lehet til­tani. A javíthatatlannak mutatkozó tagokat — végső esetben — ki is zárhatja a közgyűlés. Erre ma már ritkán kerül sor; a szö­vetkezeti gazdák tudják, hogy a szocialista nevelésnek egyik eszköze ugyan a kizárás, de csak a legvégső eszköze lehet. A szövetkezeti mozgalomnak nem az a célja, hogy egyeseket megbélyegezzen, lehetetlenné tegyen, hanem az, hogy meg­javítsa őket. Több tsz-ben helyes szokás, ♦ hogy az újonnan belépett tag ♦ munkakönyvét — ha ilyennel ♦ rendelkezik — megküldik a já­♦ rási tanácsnak. A tsz-ből önké­♦ nyesem eltávozottak csak a ♦ vezetőség hozzájárulásával kap­♦ hatnak új munkakönyvét. A ♦ közgyűlésnek joga van ahhoz, ♦ hogy az önkényes távozótól »megvonja a háztáji földet, s az $ önkényes távozásával okozott Jkárt megtéríttesse. | A MOST ELMONDOTTAKAT ja maradiak, a tájékozatlanok, Jsőt nem ritkán a szövetkezeti mozgalom ellenségei arra hasz­nálják fel, hogy világgá kiált­sák: „A tsz-ben oda a tagok szabadsága". Ez az állítás —1 hangsúlyozzuk — vagy téves, vagy szándékosan hazug. Az egyéni gazdaságban a hanyag- jság önmagát bosszulja meg a ♦ rossz termésben, vagy az álla- J tok elhullásán keresztül. — A nagyüzemben, a közös gazda­ságban . a közösségnek kell ele­jét vennie a hanyag munká­nak, nehogy annak következ­ményei a becsületesen dolgozó tagokat is sújtsák. A megtéved­tek sem tiltakoznak akkor, ha mulasztásuk miatt feddésben, vagy munkaegységmegvonásban részesíti őket a közgyűlés. Ma már tudják, hogy mulasztásukat jóvátehetik; s ezeken keresztül a közös gazdaság és a maguk ügyét „viszik előbbre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom