Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-10 / 136. szám
1958. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vidáman telt a traktorosnap .elkesítő, egyben vidám ünnepségek színhelyei voltak vasárnap megyénk gépállomásai; megülték fennállásuk tízéves fordulóját s az ötödik traktoros naoot. Legszebb a Fegyverneki Gépállomás ünnepe volt: Szőke Mátyás miniszterhelyettes elvtárs átadta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Másutt sem volt jókedvben hiány. A Kunhegyest Gépállomás kiszistái három egyfelvoná- sc-ssal, szavalatokkal sízórakoz- taták a dolgozókat és a vendégeket. Tréfás jósda, kötélhúzás, dühöngök konyhája, zsákbafu- tás, vacsora és tánc tette változatossá a délutánt és estét. Tur- kevén a gépállomás kombájnszínjét rendezték be az ünnepi alkalomra. A dolgozók szívesen fogadták a gépállomások főigazgatósága, a helyi tanács és párt- szervezet, a gépállomási igazgatóság részéről megjelent vendégeket, s tapssal fogadták az üdvözlő táviratok felolvasását. ^ A Törökszentmiklósi Gépállomáson Várszegi Imre igazgató szólott a gépállomás tízéves múltjáról, eredményeiről. Tíz erőgéppel indultak, ma ötveneggyel dolgoznak. 1950-ben pár ekénél alig Volt többje a gépállomásnak, ma a húszmillió forintot is meghaladja a munkagépek értéke. Az ünnepség során három, tíz éve a gépállomáson szorgoskodó traktoros: Hevesi József, Szőke János és Medve gy hajós; valamint harminc- három dolgozó, ki tavaszi tervét teljesítette, kapott pénzjutalmat. Kedves meglepetés volt ez az üzemi tanács és a gépállomás vezetősége részéről; eredetileg 537 új tag A szolnoki járásban ez évben 537 taggal gyarapodtak a földművesszövetkezetek. Ezzel a járás szövetkezeteinek tagsága 17.74(1 főre emelkedett. Részjegyekre az első negyedévben 105,322 Ft befizetés történt. Ezzel az összeggel a részjegyalap 1 millió 24 ezer 369 forintra emelkedett. A tagszervezésben különösen jó munkát végzett a besenyszögi, a tisza- földvári és a szolnoki földművesszövetkezet igazgatósága. ugyanis csak augusztusra tervezték a tervteljesátők jutalmazását. A törökszentmiklósiaknak minden okuk megvolt a vígság- ra: tavaszi tervüket 105,5 sízáza- lékra teljesítették, s így a megyei gépállomások versenyében az első helyre kerültek. Sok gépállomás látott vendégül termelőszövetkezeti tagokat, kik a szövetkezeti gazdák nevében köszöntötték segítőiket: a gépállomás dolgozóit. Tószegen a szépen feldíszített klubcsarnok fc an nagy sikerrel zajlott le a hagyományos traktorosnap. Az ünnepségen megjelent Polónyi-Szücs Lajos elv társ, pénzügyminiszterhelyettes, Sas- si István, a gépállomása igazgatóság vezetője és Csokonai Miklós osztályvezető, a járási párt- bizottság részéről Tiger elvtóns. Rock Géza igazgató üdvözlő szavai után Tiger elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa méltatta a traktorosnap jelentőségét, a gépállomás eredményeit, de rávilágított a hiányosságokra isi. Ezután Polónyi-Szűcs Lajos pénzügyminiszterhelyettes elvtárs emelkedett szólásra; hangsúlyozta a gépállomások jelentőségét a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésiben; felhívta a figyelmet a terméseredmények megjavításában a gépállomásra háruló feladatokra. Beszéde után a Tósizeg községi úttörőcsapat küldöttei virágcsokrokkal köszöntötték a miniszter- helyettes elvtársat. Ezután a gépállomás igazgatója kiosztotta a jutalmakat. Tizenöt traktoros, ki tavaszi tervét teljesítette, pénzjutalmat kapott; ugyanakkor három újítónak is adott át pénzjutalmat. Ivanvics József, a szándaszöllősi Vörös Mező Tsz képviselője a tsz közgyűlés által jóváhagyott pénzjutalmat osztotta ki Thurza Pál, Antoni Lajos, Tiszai István, Szekeres András traktorosoknak. Az ünnepség után vacsora következett, majd hangulatos zene mellett reggelig vigadtak a vendégek és vendéglátók. Közben televízió- és filmelőadás tarkította a megjelentek szórakozását. P. I. A legjobb borok a Nemzetközi Borversenyen Az idei országos mezőgazda- sági kiállítás és vásár keretétében szeptember 1—9-ig rendezik a nemzetközi borversenyt. A benevezett magyar borokat járási, megyei versenyeken szakértők vizsgálják, s csak a minden bírálatot kiállók juthatnak tovább a július első felében megrendezendő országos versenyre. A nagyhírű külföldi és hazai borokat a Mezőgazdasági Kiállítás egyik reprezentatív-pavilonjában mutatják be. A magyar borok közül csak a_zok vehetnek részt a nemzetközi borkiállításon, amelyek az országos borversenyen díjat, vagy helyezést értek el. E nemzetközi rendezvény iránt Európa jelentős bortermelő államai érdeklődnek. Többek között Olaszország, Spanyolország Franciaország, Ausztria borkereskedelmi cégei küldték be eddig jelentkezési lapjaikat. Egy Cyprus szigeti borgazdaság 17 féle borral jelentkezett. Az e^vik londoni borkereskedelmi vállalat ausztráliai importált boraival lép versenyre. Kitüntetett gépállom isi dolgozók Kimagasló munkásságáért Szolnok megyében is számos gép- állomási dolgozó kapott kormánykitüntetést a traktoros nap alkalmával Nátuly László, a Fegyverneki Gépállomás főagronó- musa; Hollóst Gyula, a Cibakházi Gépállomás igazgatója; idősb Molnár János, a Fegyverneki Gépállomás egyik alapítója Munkaérdemrendet; Gönczi Lajos, a Kunmadarasi Gépállomás főmechanikusa; Szabó Lajos, a Kunhegy esi Gépállomás főmechanikusa; Melnikoff Péter; a Kisújszállási Gépállomás műhelyszerelője a Szocialista Munkáért Érdemérmet kapta. Ezenkívül tizenketten Kiváló Gépállomási Dolgozó címet kaptak. Sokan Kiváló Dolgozó-k lettek és oklevelet szereztek. A gépállomások legjobb dolgozóit pénzjutalomban részesítették. VAN-E , ,, KITÉRŐ? A mezőgazdaság fejlődése világszerte a nagyüzemeik kialakulása felé halad. Az objektív törvény, tehát ha akarjuk, ha nem, bekövetkezik. Az okok ismertek. Arról van szó, hogy a kis gazdaságok egyáltalán nem felelnek meg a követétaiónyek- nek és nem képesek azt adni, amire szükség van. Egyszóval: nagyüzemé a fölény. Tudományosan megalapozott tény, hogy a növekvő igényeket csakis a korszerű mezőgazdaság képes kie'égíteni. Korszerű mezőgazdálkodást pedig a kisparcellá- kon még elképzelni sem lehet. Ezt az elvet fogadják el és vallják nyugaton a kapitalista államokban is. A mezőgazdaság nagyüzem ű áta'akulása erőteljes ütemben folyik az Amerikai Egyesült Államokban. A hivatalos statisztika szerint 1935-től 1950-ig a 200 hektáron (200 hektár = 346 kát hold) aluli farmok száma 1,433.000-rél csökkent. Ez annyit jelent, ennyi gazdaság szűnt meg 15 esztendő alatt. Megszűnt és növelte a nagyüzem részarányát. A 200 hektáron a'uli farmok csökkenése még 1950-ben sem állt meg, mert 1955-ig újabb 599.500 kétszáz hektáron aluli gazdaság ment tönkre* és szűnt meg. Ez a néhány adat is világosan mutatja a fejlődés irányát. Ha ide vesszük a nyugateurópai államokat, akkor még szembetűnőbb az erőteljes nagyüzeme- sedés. A szocializmust építő országokban a nagyüzemesítés másképpen megy végbe. — Nálunk nem a kisparaszti gazdaságok tönkretételével szervezzük át a mezőgazdaságot, így tehát e’vi különbség van a kapitalista és a szocialista út között. Mi a meggyőzés eszközével dolgozunk, s nálunk a szövetkezeti gazda nem lesz nincstelen, hanem ura, birtokosa a földnek. A nagyüzemek kialakulása tehát világjelenség. Az igények növekedésének rohamos tempója sietteti, sürgeti ezt a fo'yama- tot. S amelyik ország nem akar elmaradni, a lakosság igényeit ki akarja elégíteni, annak ezzel a fejlődéssel lépést kell tartania. Nincs kitérő. Nálunk itt Szolnok megyében nagyon sokan megértették már ezt az igazságot, különösen, mióta pártunk világosan és félreérthetetlenül megmutatta az utat, megmagyarázta az okokat és az okozatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseit megyeszerte széles körben ismertették. Megismerése újabb erőteljes lökést adott az átszervezési munkának. Jellemző, hogy ez évben nyolc új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult, négy tszcs típusváltozással fejlettebb formát választott, s összesen 3700 taggal gazdagodtak január 1. óta Szolnok megye termelőszövetkezetei. Jelentős előrehaladás történt a kezdetlegesebb társulási formák terén is, mivel az első negyedévben 39 termelési szakcsoport kezdte meg működését. Megyénk dolgozó parasztságának túlnyomó többsége tehát viBonyodalmak a szolnoki Kenyérgyár-építkezés körül Régóta vajúdó probléma Szolnokon a kenyérellátás. Hol jobb, hol gyengébb minőségű kenyér sikerül — s korszerű kenyérüzem híján ezen sokat változtatni nem tud a Sütőipari Vállalat sem. A megoldás — az egységes minőség elérése — csak uj gyártó üzemmel volna lehetséges. Ez elöbb-utóbb meg is lesz, inkább már az a kérdés, hogy mikor. Közel három évvel ezelőtt — pontosan 1955. szeptember 1-én — kezdték meg Szolnokon, a Rákóczi úton a kenyérgyár építését. Az állam közel ötmillió forintot adott erre a célra. Tehát nem akármilyen kis üzem lesz ez, hanem egy nagyjelentőségű beruházás, ami megoldja Szolnok kenyérgondjait. Kemencéiben 40 mázsa kenyér és sütemény készül naponta. Az építkezés elkezdésekor 1958 augusztus 20-át jelölték végső határidőnek. Eddig már csak két és félhónap van hátra. Azonban aki az építkezésnél jár és körülnéz — alaposan kétkedhetek, vajon tényleg elkészül-e a gyár, üzemképes lesz-e addigra. Sajnos, a felelet nem egyszerű, mert a határidő körül jelenleg elég nagy a kavarodás. A kivitelező Szolnok Megyei Építőipari Vállalat haladékot kér az év utolsó napjáig. De még az is kétséges, hogy elég lesz-e ez az eltolódás, mert a gyár üzemeltetéséhez és fűtéséhez ' szükséges radiátorokat a gyártó vállalat csak 1959 első negyedévére igazolta vissza. Mivel kenyérüzem fűtés nélkül nem dolgozhat — a gyártási technológia állandó hőmérsékletet követel —, valószínűleg így december 31-én sem tudják átadni a berendezéseket. A határidő tehát bizonytalan. De még bonyolítja az ügyet egy-két furcsaság is. Ilyen például, hogy a tervek elkészítése alkalmával az Élelmezésipari Minisztérium és a Megyei Tanács pont a legilletékesebbet, Balogh Imre elvtársat, a szolnoki Sütőipari Vállalat igazgatóját felejtette el értesíteni arról, hogy egy új, modem kenyérüzem építését kezdik el. így aztán az igazgató még a mai napig sem látta a terveket és az' építkezésiről is csak jóval később értesült. Pedig Balogh elvtárs nagyon a szívén viseli az épülő gyár sorsát. Hetenként meglátogatja Tarjáni főépítésvezetőt és érdeklődik a munkák felöl. Érthető is, hiszen ő és a Sütőipari Vállalat dolgozói veszik majd birtokukba az új üzemet és az ő munkájukat gátolja, ha esetleg hibás lesz az új üzem. Az aggodalomra egyébként a terveket illetően alapos ok van. A Győri Tervező Iroda a főépí- tósvezetőség megállapítása szerint nem végzett valami jó munkát. Most például sorra le kell bontani a felvonulási épületeket, mert különben nem tudnák megkezdeni a csatornázást és az autógarázs építését. A tervezők kicsit elszámolták magukat, amikor az organizációs tervben kijelölték az ideiglenes épületek helyét. Ezek szerint lehet, hogy máshol is vétettek. Lehetséges, hogy számolási hibák is adódnak a tervek körül. Mészáros elvtárs, a Megyei Tanács Tervosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy öt évvel ezelőtt T iszaföld váron építettek egy kenyérüzemet, mely teljesen hasonlított a szolnokihoz. Annak az építési költsége csak 420 000 forint volt. A szolnokié viszont közel ötmillió. Nem tudjuk, meddig húzódik még a szolnoki kenyérüzem építése. Hogy mielőbb rendbe tegyék ügyét, fontos volna a mindennapi kenyér biztosítása miatt és nemcsak a Sütőipari Vállalat igazgatója, hanem az egész város gyors intézkedést vár. S még egy: talán nem ártana megnézni szakértőknek az építkezés költségvetését, kikeresni, hogy miből adódik a nagy különbség 420 OOO és a 4 820 000 fo- ront között. — p. _ • — — i ii— Sertéshizlalda létesül Tószegen A tószegi földművesszövetkezet igazgatósága a közelmúltban tartott értekez’etén elhatározta, hogy egyetértésben az Alkotmány Tsz-szel, a termelőszövetkezet hizlaldájában 50 sertést állít be hizlalásra. Terveik szerint a jövőben a szövetkezet tagjai önálló hizlaldát fognak építeni. lágosan felismerte, hogy hol a helye, látja, miért van szükség a mezőgazdaság szocialista átszervezésére és belátja, nincs kitérő. De még egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy most már minden a legnagyobb rendben és az átszervezés megy magától. Sőt az utóbbi időben egyes helyeken mindjobban tapasztalható, hogy elégedettek az elvtársak, ahogy mondani szokás, a babérokon pihennek. Ebbe nem szabad belenyugodni. „Nekünk nincs szükségünk sem olyan emberekre, akik ócsárolják, sem olyanokra, akik magasztalják az egyéni parasztgazdaságot. Nekünk józan politikusok kellenének, akik az egyéni parasztgazdaságtól meg tudják kapni mindazt, amit az egyéni parasztgazdaság maximálisan adhat, s ugyanakkor értenek ahhoz is, hogy az egyéni gazdaságot fokozatosan átállítsák a kollektívizmus vágányaira.” (Sztálin művei 11-es kötet, Szikra, 226. oldal.) Sztálin elvtársnak ez a megállapítása sokhelyütt nagyon is megszívlelendő, mert sokan legfeljebb csak ócsárolják az egyéni gazdaságot, ahelyett, hogy meggyőző, alapos érvekkel átsegítenék az egyénileg dolgozó parasztot a szövetkezés útjára. Másutt lebecsülik az egyszerű társulásokat TörökszentmiklÓ6on és Szolnokon például egyetlen tszcs sem működik. De más példákat is sorolhatnánk. Megyeszerte szinte általános hiba annak a helytelen nézetnek elterjedése, amely szerint majd ha az egyéni gazda nem bírja a versenyt, akkor megérti az idők szavát. Magyarul: rá kell bízni a választást. Az idő azonban sürget és igenis foglalkozni kell az egyéni gazdákkal. A többtermélés érdekében kell foglalkozni, merthiszen a tsz- eket nem azért alakítjuk, hogy tsz legyen, hanem azért, mert így, ilyen módon elégíthetjük csak ki a termékek bőségével a lakosságot. S éppen ebből a meggondolásból kiindulva elítélendő az a vélemény is, amely a parasztok úgynevezett megszorításával szeretné elérni az átszervezést. Pártunk ezt elítéli és nem engedi. Nekünk, Szolnok megyeieknek sem lehet ez a célunk, mert tudni kell, hogy szegény emberekből, csak szegény termelőszövetkezet alakulhat, jómódúakból viszont jómódú közös gazdaság. Szekulify Péter.
