Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-15 / 141. szám

1958. június 15­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A társadalmi tulajdon védelmében mostmár a szövetkezet vezetőin és tagjain a sor Sok szó esik mostanában a iöldművesszövetkezetekrőL Párt es gazdasági szerveink egyik fon­tos feladata, hogy megszüntes­sék az elszaporodott visszaélése­ket, gátatvessenek újak keletke­zése elé Azért is fontos ez, mert a fel­színből ítélők között olyan hely­telen nézet kezd lábrakapni, hogy a földművesszövetkezeti hálózat egésze rossz, , és a szövet­kezetekről csaik negatív érte­lemben lehet beszélni. Rácáfol erre a Népi Ellenőrzé­si Bizottság egész megyét átfogó, — közelmúltban befejezett — vizsgálata, amelynek megállapí­tásait így lehetne összefoglalni: „Földművesszövetkezeteink az elmúlt években komoly munkát végeztek a falu áruval való el­látásában. Jelentős segítséget nyújtottak a mezőgazdaság -szo­cialista átalakításában, a kultu­rális visszamaradottság felszá­molásában.” A hibák felszámolására, okai­nak feltárására indított vizsgála­tot a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a népi ellenőrök és szakértők bevonásával. A feltárt hiányosságok sokrétűek. Az alábbiakban csak néhány részle­tet ismertetünk. Szövetkezeti vagyonvédelem Általános tapasztalat a vizs­gált 78 egység jelentékeny ré­szén, hogy a pénztári készpénz- állomány csak kombinációkkal egyezett meg a számadásokkal. Oka, hogy az egyszemélyes bol­toknál blokkösszesítőket nem készítenek. A többszemélyes bol­toknál a pénztárellenőrző szala­gokat nem őrzik meg, nem gyűj­tik össze. Gyakori a tiltott hi­telezés, a „bonra” kiadott pénz. A nyilvántartásoknál is ko­moly hiányosságok tapasztalha­tók. A kisújszállási, turkevei, ti- szHugi, jáncshidai földművesszö- ve kezeteknél például 10—20 nap között van a könyvelési restan­cia. Nyilvánvaló: ilyen helyzet­ben nagyobb lehetőség kínálko­zik a visszaélésre, mert a szö­vetkezet igazgatósága nincs tisz­tában a vagyon összegszerűségé­vel sem az üzlethálózat forgal­mával. A leltározások Általános tapasztalat, hogy a vizsgált szövetkezeteknél a lel­tárak alkalmával jelenlévő igaz- ga'-Vági és felügyelőbizottsági tagok munkája formai. Az ese­te.. többségében csak szótlan fi­gyelői a leltározásnak, de nem e'.’enőrzik azok helyes felvételét. Olyan szövetkezet is van (Tö- rckszentmiiklós, Karcag), ahol jelenlétük a leltárívekből nem állapítható meg. Sajnálatos, de igaz, hogy az idei első negyedévben szaporo­dott a hiánnyal zárt leltárak száma. Gyakori közöttük az olvan, amelyik korábbi többletet kimutató leltárokból alakult át hiány-leltárrá. Ennek oka a szakmai járatlanság. A leltáro­zások többségét igazgatásági és felügyelőbizottsági tagok végzik. Szakmai járatlanságuk miatt az általuk felvett leltárak adatai megdőlnek többségükben, ami­kor másodízben már szakember végzi a leltározást. Ar és áruhelyzet Az árak területén súlyos anar­chia uralkodik. A legtöbb vizs*- gált egységben hiányzott az árak helyes feltüntetése. Gyűjtőnév alatt szerepelnek az áruk, nem pedig ciíkfeszám vagy fantázia­név szerinti csoportosításban. Első pillanatban e hibák nem tűnnék súlyosnak, de azáltal, hogy így sem az eladók, sem a vevők nem ismerik az árakat, fennáll az árdrágítás veszélye. Hasonló anarchia tapasztal­ható a megsemmisített áruk bi­zonylatolásában. Jóformán sem­mi nyoma sincs az áruk további sorsának. Egyedi vizsgálatot pe­dig a selejtezés előtt alig csi­nálnak. Jelentős a szövetkezeteknél az áruromlás. Okaként a vizsgála­tot végző népi ellenőrök a gon­datlan kezelést, a helytelen áru­vásárlást, a minőségi átvétel és tárolóhelyek hiányát és a túlzott mennyiségű elfekvő készletet ál­lapították mes. Mit lehet itt tenni? A vizsgá­latok szerint a minőségi romlá­sok nagyrésze indokolatlan. Megfelelő készletgazdálkodással, az áruátévételre vonatkozó ren­delkezések betartásával elejüket lehetett volna venni. Negatívum a szövetkezetek vezetőinek munkájában, hogy sok helyen semmiféle intézke­dést sem tettek az áruromlás megakadályozására. Nem vizs­gálták meg, hogy a kiselejtezésre kerülő áruk megsemmisítése indokolt-e. Eltekintettek a kár­eseti jegyzőkönyvek felvételétől, nem irányították értéken aluli árusításra az arra még alkal­mas árukat. Jó gyakorlat van e téren Jászpátiban, ahol az érték- csökkent árukat a maradékbolt­ban hozzák forgalomba. A raktározás A készletek épsége és bizton­ságos megőrzése nem megnyug­tató a szövetkezeteknél. Általá­nos a raktárhiány. Sok helyen a bolti vevőtérben raktározzák az árut, a göngyölegeket pedig ud­varokon. A tűzvédelem — né­hány kivételtől eltekintve — szervezetlen. Szolgáljon erre például a jászberényi ellátó vegyi szak­raktára, ahol 3 millió forint ér­tékű átlagos árukészlet olyan helyiségben tárol, ahol a padlá­son gyúlékony anyagok vannak elhelyezve. Egészen biztos, hogy tűz esetén mindenestől a tűz martalékává válrr Külön kell szólni a földmű­vesszövetkezetek • tüzép-telepei- ről, mert ezek állapota rendkí-. vül súlyos és az esetek többsé­gében nem felelnek meg a kö­vetelményeknek. Bekerítenetek, áruelhelyezésük nem megfelelő, gyakran több udvarban tárolják. Ezt a helyzetet még súlyosbítja a hiányos nyilvántartás. Ilyen körülmények között e telepeken az áru megóvása majdnem lehe­tetlen. összegezve a tapasztalatokat: tény, hogy ezek a hiányosságok megvannak. Tagadásuk azt je­lentené, hogy elvetjük a földmű­vesszövetkezeti mozgalom erősí­tését. Kijavításuk viszont jelen­tősen előremozdítja a szövetke­zetek vagyonának védelmét, megszünteti a visszaéléseket, megerősíti a szövetkezetek pozí­cióit. Most már a földművesszö­vetkezetek vezetőin és tagjain a sor, hogy a Népi Ellenőrzési Bi­zottság jelentős segítségét fel­használva, szívós, célratörő mun­kával teremtsenek rendet a szö­vetkezeti vagyonvédelemben. MSZBT tájértekezlet Szolnokon Négy tiszántúli megye, Szol­nok, Hajdú, Szabolcs és Csong- rád megye MSZBT titkárai ta­nácskozást tartattak ma Szolno­kon az MSZBT városi klubjá­ban. A tanácskozáson Demeter Sándor ellvtárssal, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság orszá­gos titkárával beszélgettek a társaságot érintő időszerű kér­désekről. Demeter elvtárs töb­bek között elmondotta, hogy a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság küldöttségének magyaror­szági látogatása a vélemények kicseré’ése, több olyan hasznos tapasztalatot hozott, amelyeket a gyakorlati munkában is al­kalmazni kell. Beszélt á baráti társaságok, körök munkájáról a közelmúltban lezaj.'ott országos aktívaértekezlet tanulságairól. Hangsúlyozta: jelenleg három­ezer baráti kört tartanak nyil­ván az országban, amelynek munkájában többezer aktivista vesz részt. Ez a szám nem ke­vés. A jövőben árrá kel1 töre­kedni, hogy a munka formai és eszmei tartalmát javítsák. Módot kell keresni arra, hogy a különböző rétegekkel megfele­lően foglalkozzanak. A baráti társaságok egyik legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy a magyar-szovjet barátság eszméd jét tudatos politikai szemléletté kell fejleszteni a széles népré* tegek között. Az MSZBT Szolnok megyei munkájának elismerése mellett e’mondotta, hogy a jó tapasz-* tálatokat gyümölcsözővé akar-« ják tenni az egész országban; Arra kérte a megyei titkárokat; hogy a jó módszereket széles- körben ismertessék, mert ez az egyik alapja annak, hogy a ma­gyar—szovjet barátság ápolása mély tartalmat kapjon. A to­vábbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy már most kezdjék meg a felkészülést vidéken is a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság I. országos kongresszusára, amelynek időpontjáról a közel­jövőben döntenek. A megyei titkárok hozzászó­lásaikban az országos aktíva­ülés tapasztalatainak gyakorlati alkalmazásáról és a következő hetek, hónapok terveiről be­széltek. Egyöntetűen állást fog- ’altak amellett, hogy a jövőben még sokoldalúbb irányító, ne­velő munkát fejtenek ki terüle­tükön. — endrész — Tizenhét kiszistáhól tizenhét szövetkezeti «azda MOST FORDULNAK! A fe­hér kerekű, kék Zetor az övék! — mutat a barázda messzi-mcsz- szi vége felé Dezső László, az öcsödi Szabadság Tsz kertésze. Kukoricát vetnek ... No, foly­tatom ... Tagságunknak közel negyed része, mintegy ötven gazda nyugdíjas lett; megérde­melt pihenőre vonult. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy a tsz emberi munkaereje is ennyi­vel kevesbedett, hiszen koros emberekről van szó. Az a mi bajunk, hogy kevés közöttünk a jó erőben lévő, középkorú férfi. Tagságunk zöme fiatal leány, legény, asszony. Pedig — hogy csak egyet említsek a sok közű; — 46 holdas gyümölcsösünkben ugyancsak elkél a kemény mun­káskéz. Szóval, a nyugdíjasok helyett... No, gyújtsunk rá, azt majd elmondja Légrády Karcsi, a KISZ-titkárunk... Itt jön a géppel... — KISZ-szervezetünk foglal­kozott ezzel a kérdéssel — mondja a titkár. — Tizenheten, kik eddig mint családtagok dol­goztak a közösben, most már teljes jogú szövetkezeti gazdák lettek. őszinte szóval beszél Légrády Károly azokról a nehézségekről, melyekkel a fejlesztésben meg kell küzdendök. Elmondja, hogy a kisizisták ismertetik az egyéni gazdákkal a tsz újabb és újabb eredményeit, beruházásait. A már tető alatt álló százas istál­lóba önitató, függőcsille kerül; három gondozói lakás épül mel­léje. Tavaly három hónapon ke­resztül nem tudták munkaegy­ségelőleget osztani; idén kezdet­ben nyolc forintot, ma már tizet fizetnek. NÉMELYIK TSZ NEM VESZI jónéven, ha az egyéni gazdának csak a fia kéri felvételét — foly­tatja a KlSZ-titkár.'— Attól tar­tanak, hogy az ilyen fiatalember félszemmel mindig az apja gaz­dasága felé kacsint. Nálunk nem így van. Győri Pista az ellenfor­radalmat követő időkben lett tagja a Szabadság Tsz-nek. Mint gépkocsikísérő dolgozik nálunk; havi jövedelme körül­belül kétezer forint. KlSZ-szer- vezetünkben négy egyéni fiatal van; nem erőszakoljuk őket, de bízunk abban, hogy előbb-utóbb rájönnek: a munkában is közöt­tünk a helyük. Légrády Károly, Dezső László, sőt a Szabadság Tsz valamennyi kiszástája egyetért abban, hogy az ifjú kommunisták szervezeté­nek elsősorban a fiatalság meg­nyerésére kell törekednie. Nem restellik bevallani: tudják, hogy a korosabb ember előbb hallgat az idősebb szavára, mint a fia­taléra. A kiszesek megteszik a magukét, s mint említik, az „öregek” sem tétlenek a felvilá­gosító munkában. — Nem jósolunk semmit! — mondják szinte egyszerre. —Lá­togasson el hozzánk, úgy zár­számadás idején: meglátja, hány új tag lépett a nyugdíjasok he lyébe a Szabadság Tsz-ben. i SS5* fs MEGLEPŐ EREDMÉNY K inek a kutya, kinek c macska, a kanári, vagy c papagály a legkedvesebb házi- ; állata. Lévén Böröcz Juli nén sokkal gyakorlatiasabb teremt ; mény, nem hódolt az efféle ha ' szontalan bolondériáknak. ö t j legkedvesebb jószágnak a ka- ; csat vallotta. Szerette az apró sápítozó sárgapihés kis jószá­gokat, de nem vetette meg i tepsiben pirosrasült kacsafer tályt sem. A paprikás zsírbar úszó máj is jókedvre derítette meg a százas bankók is, ame­lyeket egy-egy jó vásáron boldo gan gyömöszölt a tenyérnyi bu- gyellárisba az eladott hízottka- ; Csákért. A télen azután beütött a baj Jónás, a derék gácsér egy borút : szürke napon az oldalára feküdi ! és lustán rúgott néhányszor c levegőbe. A szomorú látváni megrendítette Juli nénit, de csal egy pillanatra. — Atyauuuuristen —\ csaptc össze kezét és tekintélyes sú­lyát meghazudtoló fürgeséggé, ugrott be a konyhába a nagy­késért. Felkapta a vergődő Jó­nást és egyetlen nyisszantássa, megakadályozta hogy természe tes halállal múljék ki a föld- világból. i Az érzékeny veszteség ki­ll buggyantotta a derék asszony­ai ság könnyeit, de hamar legyőz­- te bánatát és megkoppasztotta .i Jónást. így történt azután, hogy- a szomszéd patikusék kacsamá­- jat vacsoráztak aznap este, s a a másnapi ebéd gondja is a múlté- lett, hiszen a kacsaaprólék rizs- >, zsel nem éppen utolsó eledel. A ,,férfi" nélkül maradt „ka- a csahölgyekre“ szomorú napok- virradtak. Nem lehettek ősei n Juli néni jövőévi kacsatenyésze- !, tének. Meggömbölyödtek a be­- léjük tömött kukoricától, s va- ■- sárnaponként egy-egy sült kacsa- csillapította a Böröcz család éh­- ségét. A derék Juli néni még a ka- i. csamészárlás idején elhatározta, s hogy az idei nyár sem megy el t kacsanevelés nélkül. Már jó me- i legre járt az idő, amikor beko- y pogott Kozma Péterhez, akit hí- ic rés kacsatenyésztőnek ismert a környék. De hiába volt a kérés, i az Ígérgetés, az öreg Kozma- nem adta be a derekát. I — Nem erisztek én egyet sem- a más portájára ezekből a jó­- féle pekingi kacsákból — haj- l ogatta makacsul. így azután ■ Juli néni kacsatojás nélkül for- i dúlt ki a '-apun. Az egyik reggel azonban rá­- mosolygott a szerencse. Arra fi­gyelt fel a piacon, hogy egy szi­kár asszony hangosan kínálja a portékáját. — Ide, ide asszonyok, szép, friss a kacsatojásom! Juli néni néhány csípőmozdu­lattal helyet csinált a sokada- .lomban és lecsapott a kosárra, amelynek fenekén még 11 tojás lapult. — Hha, — sóhajtott fel boldo- ban. mikor meglátta a hatalmas tojásokat. Azután egy villanásra az öreg Kozma borostás képe i villant meg előtte és arra gon­dolt: kitörheti a sárga irigység azt a vén embert, ha meglátja az ő kacsáit. S mert az árban is hamar megegyeztek, ötvenöt fo­rint leolvasása után Juli néni vidáman rakta át a tojásokat a kosárba. Telt, múlt az idő, elérkezett végre az a nap is, amikor a kacsák kibújnak a tojásból. Juli néni előhozta a puha ruhá­val bélelt szakajtót és óvatos mozdulattal emelte fel a sárga kottást. — Atyauuuuristen — sikol- totta. Ijedtében visszaejtette a kosárba a kottást és kirohant az udvarra. Kezével hol a tor­kához kapott, hol meg szét-> tárta, mint aki éppen abban a nercben némult meg. Kiverte a hideg, vacogott,x mint amikor félidőben csupasz talppal lépett a kőre. és a konyha felé bök- döste az ujját. A nagyobbik fiú látva anyjc rémületét, vasvillát markolt fel és beóvakodott a konyhába Nem látott ellenséget, hát letetU a fegyverré előlépett szerszámot Végre megértette az asszony ke­zének mozgását. Vigyázva fel­emelte a kottást, s amint bele­pillantott a kosárba, megdöb­benve hőköli vissza. A fészekben ott lapult... ti­zenegy kis gólya. —papp — Tavaszi parány, pezsgőpor, barackos kocka és gyümölcs­cukor — az édesipar nyári újdonsága Az üdítő édességek választéki rövidesen újabb cukorkákká bővül. Az édesipar ismét gyártji a tavaszi parány néven ismere tes citrom- és narancsízű keve­rékkel töltött ostyaszeleteket Gyártják a vízben feloldhatc kellemes aromájú pezsgőport is Rövidesen többféle ízben készül Csokoládéval bevont barackoi kockát is készítenek. Előrelátha­tólag 1—1,20 Ft-ért hozzák for­galomba. Bővítik a gyümölccsé1 töltött cukorkák választékát is, Főként, málna-, barack- és eptt- velóvel ízesített cukorkából gyár­tanak nagy mennyiséget. (MTV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom