Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-11 / 137. szám

1958. június 11. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 f r 1 FVFÍ a kunszentmártoni Uj Világ Tszcs V ÍJ JLJ elnökéhez Kedves Gál Elvtárs! Csekélység az a tizenkét kilo­méter, ami községeinket elvá­lasztja egymástól; különösen az, ha a sízárnyon-szálló rossz hír­nek kell megjárnia. Mifélénk azt rebesgetik az Uj Világról, hogy az csak névleg tszcs; a va­lóságban inkább „összevont szakcsoport”; aminő társulás után rendeleteinkben, törvé­nyeinkben hiába keresgélnénk... Némelyek még azt is sugdossák, hogy maguk nem kevesebbel, mint 168 ezer 869 forinttal tar­toznak a gépállomásnak... Ma­gam nem keresgéltem az Uj Vi­lág Tszcs szemében a szálkát — amely, ha igaz: gerendának is beillenéík —. inkább a mi cso­portunk, az öcsödi Józsof Attila Tszcs felé tekintettem. Ami kö­vetkezik, azt láttam múltúnk­ban, jelenünkben;?? 55-ben alakultunk, 340 ka- tasztrális holdon, 23 családdal. A régiek — így Dorogi Béni, Dó- czi Ferenc — jól emlékeznek a kezdeti nehézségekre. Sokat se­gített rajtunk a tanács, a gépál­lomás, hogy megmaradhassunk. Az 56-os nyár jó termést hozott: kukorica-átlagunk 12 mázsa volt holdanként, de 16 mázsás tábla is akadt. Az ősz majdnem el­vitte, amiért dolgoztunk: meg­jelentek azok, akiknek földjébe volt tagosítva a miénkbe, — „Visszaadjuk mi — válaszolta a tagság —, mihelyt a kormány mondja!” — Attól nem féltünk, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány ilyeníéle rende­letét hozna?— Aki ki akart válni, engedtük; menjen, módot ad rá a tizes rendelet. Azóta többen jöttek vissza, mint ahá- nyan elmentek: ma 430 holdon 38 család gazdálkodik a József Attila Tszcs-ben. Jól gazdálkodik-e? ?.. Mond­ják meg maguk! 57-ben műtrá­gyát adtunk a búzának, őszi ár­pának, a kukoricának pedig is­tállótrágyát Volt is olyan föl­dünk, amelyen az utóbbiból 30 mázsa termett holdanként. Ta­valy ősszel: elhatároztuk, az idén megvalósítottuk a közös gyü- mölcsfatelépítést; Kajszibarack, aszaló-szilva, háromféle alma, kétfajta körte, cseresznye, őszi­barack terem számunkra 13 hói­don, néhány év múltán. Ahány gyümölcs, annyi időben érik: állandó, biztos jövede’met ad. A gyümölcsös alját kilenc holdon dinnyével vetettük be az idén, 40 ezer forintot fizet érte át­adáskor a földművesszövetkezet. Egy hold paradicsomra is szer­ződtünk: ettől négyezer forintot vár a tagság. A többin burgo­nyát vetettünk — jórészt a ma­gunk fogyasztására. Már kétszer megkapáltuk. — A gyümölcsös meTett fekvő három holdon pap­rikára, káposztára, karalábéra szerződtünk. Ebből 10 ezer fo­rint folyik a közös kasszába. Naponta — másfélórás reggeli — és ebédidővel — tizenkét órát dolgozunk közösen. Minden ta­gunk minden ledolgozott mun­kanap után — havonta kétszer — 50 forint előleget kap. Nem I hitelből. Folyószámlánkról, ame­■BHMHHHBMKürVHMMHBHMBMBwai lyet egy fillér gépállomási tar­tozás sem terhel... Hát a József Attilában semmi hiba sincs? — kérdezhetnék. — Van: sajnos, éppen elég. Főleg a körül, hogy egyik-másik ta­got meg-meg kel? noszogatni a jobb munka érdekében. Az is igaz viszont, hogy minél jobban összeforr a csoport, annál keve­sebb az ilyenfajta kifogás. Néhány forint hijjával 30 ezer­ért vettünk az elmúlt hetekben a közös gazdaság részére egy pár lovat, szerszámot, gumisko­csit. Ebbe az állam is belesegí­tett, közép- és hosszúlejáratú hi­tel’el. Ki-fai maga tudja legjobban, mire megy. i ? Magam tavaly 20 ezer forintot kaptam a tszcs- ben, pénzben és terményben. — Pedig a földem még a három holdat sem éri éL A feleségem — úgy mondja — négy-öt ezer forintot hasznolt a háztájiból Aki csak kicsit ismeri az asz- szonyokat, tudja, hogy kevesebb ez semmi szín alatt nem volt.;. így élünk abból, amiért közö­sen megdo’goztunk, amihez se­gített bennünket a párt, a kor­mány, a tanács. Maguk i* ré­szesülnek a kedvezmények­ben? ..: írjon már egyszer róla, ha esősre fordul az idő, olyan­kor ér rá legjobban a paraszt- ember. Elvtársi üdvözlettel: Szabó István A József Attila Tszcs elnöke Öcsöd landó tolatási területen hetekig kőkupacok akadályozzák a mun­kát. Reméljük, nem akarják meg várni, hogy baleset történjék emiatt. Állomásunk dolgozói egyébként már a Vasutasnap tiszteletére tett vállalásaik teljesítésén dol­goznak, hogy megint elhozhas­sák munkájuk eredményével az élüzem címet. Balogh Ignác, Szolnok, Vasútállomás Aki ismeri, dicséri szakértel­mét, segítőkészségét, ügyes ke­zét. Egész Tiszakürtön egy vala­ki van, aki másként véleked­nék — ha megkérdeznénk — Bo­ros László gazdasági felügyelő kezéről. Az, aki reátámadván, akkora pofont kapott tőle, hogy ma is megemlegetné, célszerű­nek vélné „eldicsekedni” a ka­landdal ... A pofon ugyanis 1956-ban, az ellenforradalom alatt csattant el. Boros László községi párttitkár volt akkori­ban. így dologidőben nem könnyű az irodában megtalálni; járja, a szőlőt, a gyümölcsöst. Felkutat­ja a kártevőket, közhírré teszi a védekezés módját. Tsz-tagok, egyéniek úgy viszik hozzá a be­teg levelet, mintha orvoshoz vinnék. A gazdasági felügyelő még több, mint orvos: olykor patikus is. Nem restellt, hogy a járatlanok részére maga állítsa össze a permetezőszert. Úgy Ötezer egyetemi hallgató végez az idén — mindenkinek biztosított az elhelyezkedése Egyetemeinken az idén mint­egy ötezer hallgató végez, közü­lük a műszaki egyetemeken több mint ezerhatszáz. Ezenkí­vül mintegy kétszáz közgazdász, kétszázhusz jogász, csaknem nyolcszáz tanár, hatszáznegyven- öt orvos, harmincegy fogorvos és kétszázötvennyolc gyógyszerész fejezi be egyetemi tanulmányait. A természettudományi és böl­csészkarok nem tanári szakán százhuszonhét, művészeti főis­kolán száztizenhét hallgató vé­gez. Januárban huszonhat geoló­gus, februárban pedig százhúsz vegyész fejezte be egyetemi ta­nulmányait, akik már munkába is álltak. A Művelődésügyi Minisztéri­um felhívta a különböző szak­tárcák minisztereit és a főható­ságok vezetőit, rendeljék el, hogy a vállalatok, intézmények, üze­mek vezetői — egyéni elhelyez­kedés esetén is — kérjék az egyetem véleményét. A műszaki egyetemeken végzett hallgatók­ra 1092 igény érkezett a Mű­velődésügyi Minisztériumba, így még további, mintegy hatszáz fiatal elhelyezéséről kellett gon­doskodni. A gazdasági bizottság — a Művelődésügyi Minisztéri­um előterjesztésére nyolcszázöt­ven ösztöndíjas gyakornoki állás szervezését engedélyezte, tehát minden fiatal mérnök álláshoz jut. Számos egyetemet végzett he­lyezkedett el egyénileg, vagy részben az egyetem segítségé­vel. A főváros oktatási intézmé­nyeiben kizárólag matematikai-, fizikai-, ének- és rajzszakos ta­nárokra van szükség. Különféle szaktanárokra viszont fokozott igényt tartanak elsősorban Nóg- rád, Szabolcs. Békés és Zala me­gyében, s általában az ország pe­remmegyéiben. (MTI). Az „autam&ta mazdanpi/ezeta" mtiaián mondhatom, hogy az „automa­ta mozdonyvezető*' ugyanott fé­kezett, lassított vagy kapcsolt rá, ahol én szoktam. Sőt, még a vasúti pályatest sajátosságait is figyelembe vette. E rövid nyilatkozat után megtekintettük az „au mozdonyvezető’’ „szerkezetét’ A fülkében négy fémszekrényt láttunk. A legnagyobb szek­rénybe elektronikus számológé­pet építettek be, s ez alkotja a szerkezet „szívét*'. Mellette he­lyezkedik el az különleges be­rendezés, amely a vonat veze­tésére vonatkozó utasításokat — műszaki rejtjelek formájá­ban — tartalmazza. A számoló­gép másik részlege állandóan „figyelemmel kíséri” a kerekek forgását, s így méri a megtett utat. — Amikor a szerelvény olyan szakaszhoz ér, amely az előre meghatározott utasítás szerint szükségessé teszi a moz­donyvezető beavatkozását, az adóberendezés azonnal jelzi a számológépnek, amely viszont pillantok alatt kiválasztja a megfelelő műveletet, s ezt vég­/ Lljtipusú román kőolajkutató berendezés A ploiesti Május 1. üzemében olyan új olajfúró berendezést gyártottak, amely 3.000 méternél nagyobb mélységbe is behatol. Az egész berendezés automa­tikusan működik és vezénylő asztaltól irányítható, úgy hogy az összes gépcsoportokat és szerkezeteket közvetlenül irá­nyítják és munka közben ellen­őrzik. Ploiesti tartományban rövi­desen megkezdik egy 3200 mé­ter mélységű olajkút fúrását az új berendezéssel. Egy ilyen be­rendezést a pekingi román gaz­dasági kiállításra is elküldték, ahol nagy érdeklődést keltett. Dálkelet-Európa leggazda­gabb barnaszénlelőhelye Bulgáriában Dimitrovgrád közelében meg­kezdték Bulgária, s egyúttal egész Délkelet-Európa legna­gyobb barnaszénlelőhelyének kiaknázását. A barnaszén mint­egy 30 ezer hektárnyi terüle­ten húzódik, a készleteket 3 milliárd tonnára becsülik. Kül­színi fejtéssel évente körülbelül 10 millió tonna barnaszenet ter­melnek majd, csaknem annyit, amennyit jelenleg az egész bol­gár bamaszénbányászat ad. A szolgálati ágak közötti jő kapcsolat elősegíti a vasutasok versenyét A szolnoki vasútállomás dol­gozói régóta ismerik a munka­verseny jelentőségét Tudják, hogy ez a s_zocializmus építésé­nek kommunista módszere. — Ezért szívesen tűznek maguk elé versenycélokat —, s az ered­mény az, hogy többször is el­nyerték az élüzem-címet ' Legutóbb 1957 első és máso- : dik félévi munkájukkal érdé- t méltók el a nagy kitüntetést, —> amikor az ellenforradalom zűr­zavara után az elsők között állí- ' tották vissza a munkaverseny '• becsületét y A vetélkedés azóta is állandó.! A brigádok szívesen alkalmaz-1 zák a jó munkamódszereket. — | Naponta nézik a versenyértéke-? lő táblát és íogadkoznak, hogy* túltesznek versenytársukon, — | még jobban, gazdaságosabban ? dolgoznak, mint a vezető helyen? álló turnus. | A lelkes munka következmé- ! nye, hogy becsülettel teljesítet-! ték a XIX. szakszervezeti kong-! resszusra, az április 4-e és a má- * jus 1-e -tiszteletére tett felaján-* lásokat. Ezért 1958. első negyed-! évben teljesítették az élüzem I színt követelményeit is. Most, aj második negyedévben is jól ha-| ladnak effelé s minden reményi megvan arra, hogy a szolnoki! vasutasok a rájuk bízott felada-! tokát most is, — csakúgy mint* már sok év óta — maradékta-t lanul elvégzik. ? A munkaversenyt nagyban se-? gíti az a jó kapcsolat, amely? mindinkább kialakulóban van J az állomás és a Fűtőház dolgo- ! zói között. Lassan eltűnik a! szakmai sovinizmus is — és 2 most már nem azt nézik, hogy! „én forgalmista vagyok” — vagy * „én meg mozdonyvezető.” A * cél érdekében a forgalmista, a * mozdonyvezető is megteszi a tő-! le telhetőt. ♦ Eddigi eredményeink megtar-? tásához, fokozásához azonban 1 szükséges volna, hogy a pálya- 1 fenntartás és az állomás dolgo- 1 zói között is kialakuljon ez a jó 1 viszony. Segítséget kell nyújtani ( nekik is a forgalom zavartalán lebonyolításához úgy, hogy a vá- t gányok között ne hagyjanak zu- t zott-kő dombokat, amelyek r akadályozzák a szabad és gyors s mozgást a síneken, emellett bal- i esetet is okozhatnak. Sajnos, — sokszor megtörténik, hogy az ál­[ Amikor a kalauz jelt adott az [indulásra, Fjodor Baranovmoz- t donyvezető megnyomta a „Vo- [nóerő I.” gombot. A háromko- [csis villamosvonat elindult. E Ettől a pillanattól kezdve a (mozdonyvezető már csak a i megfigyelő szerepét töltötte be. [ Amikor a szerelvény elhagyta | a pályaudvart, a kezelöasztaíon [ kigyúlt egy ellenőrző-lámpa, »amely azt mutatta, hogy műkö- > désbe lépett a „Vonóerő II.*’ t berendezés is. A sebesség egy­* re inkább fokozódott. Néhány * perc múlva már a „Vonóerő * III.’’ egyenletes sebességével [száguldott a vonat. ! A szerelvény befutott a kö- ! vetkező állomásra. Az „auto- ! mata mozdonyvezető’ fokozato- ! san lelassította a mozdonyt, ! majd a perron elektromos szer- ! kezeiének jelére megállította. | Az állomáson megkérdeztük * Baranov mozdonyvezetőt, ml a »véleménye a kísérleti út első j szakaszáról. ! — Pontosan a megadott gra­! fikon szerint jöttünk. Már 15 ! éve utazom ézen a vonalon, s rehajtatja a hajtószerkezettel, j Mindez csupán néhány pillanat * alatt zajlik le. j Előfordulhat azonban, hogy a < mozdony előre nem látható ne- ] hézségekkel találkozik. Ilyen ] esetben az „automata mozdony- 1 vezető’ elektronikus berendező- ] se kiválasztja a legmegfelelőbb? műveletet. Ez a bonyolult műszer szigo-1 rúan figyelembe veszi a vasúti ] jelzőberendezéseket is. Ha a! fényjelző például tilosat mutat, i szt különleges berendezéssel J felfogja, impulzusokat küld az j sletkronikus rész felé, amely J azonnal megteszi a szükséges i intézkedéseket, lelassítja, majd I megállítja a vonatot. Ilymódon az „igazi'* mozdony- ] vezetőinek csupán ellenőriznie! kell az automata munkáját, s j azt, hogy a hajtóművek be-1 tartják-e az „automata moz- j donyvezető” parancsait. 1 A kísérleti út eredményes] volt, s a tervezők e tapasztala- * tok felhasználásával tökéletesí- | tik e rendkívül korszerű közle- < kedéei eszközt, ] A szőtök „oimsa" mondják: gyakran belesegít az fmsz-mezőgazdász munkájába is. Lantos Imre nemrégiben foglal­ta el ezt a fontos posztot, érté­kesek számára a tapasztaltabb tanácsai. Van, aki Boros Lászlót egyoldalú szakembernek tartja, akinek csak u, szőlőre, gyümölcs­re van gondja... Ej, hát nem ezek Tiszakürt főterményei?... Több községben tartottak ezüstkalászos tanfolyamot a tél folyamán a kunsz e fit már to ni já­rásban Tiszakürté, Boros László falujáé sikerült legjobban. A megyei borversenyre 40 minta érkezeit a községből; ezek közül tízet — közöttük az Uj Elet Tsz-ét is — megízlelhetünk ősz­szel, a mezőgazdasági kiállítá­son. A köszöntésre, mellyel a látogatók emelik majd a poha­rat, nem csak a termelők mél­tók, hanem gondos, szorgalmas segít éjük, Boros László gazda­sági felügyelő is: — Egészségére!

Next

/
Oldalképek
Tartalom