Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-06 / 133. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június fi EGYFORMA ERŐVEL tí. JÁSZSÁG ..SZEKERE" a szövetkezeti ütem lassan halad. Jászboldogházán meg ez a sze­kér úgyüátszik, kátyúba jutott és évek óta nem mozdul se előre, se hátra. Vajon mit kel­lene tenni? Ezen sokat gondol­kodtak a község vezetői is. S most úgy látszik, mégiscsak megtalálták a megoldást. Rájöt­tek arra, nem elég, ha hol a párt, hol a tanács ránt egyet, gy nem jutnak előbbre. Egy­ezerre kell húzni, egyforma erő­vel, Magyarul ez azt jelenti: kö­zösen kelj meghatározniok, mi­kor és mit tesznek a mezőgaz­daság szocialista átszervezése érdekében. A községet szorgal­mas, hozzáértő állattenyésztők lakják, ftt nem nagyon veszik gazdaszámba az olyan embert, aki csak 3—i hízót visz piacra évente, s akinek silány, rossz tejelő a tehene. Ebből követke­zik, hogy a lakosság jómódú. S kialakult egy sajátos hely­zet. Az évtizedekkel ezelőtt megalapozott középparaszti gaz­daságokkal az ottani semmivel kezdő Új Élet Tsz még mindig nem képes versenyezni. Ez így van. Nem érdemes szépíteni a dolgot. Az is fennáll, hogy ha valahol nehéz, itt talán a leg­nehezebb az egyénileg dolgozó parasztot meggyőzni a nagy­üzemi gazda’kodás fölényéről. Nem hisznek ebben a fölényben, és rendszerint az Üj Élet Tsz-re hivatkoznak. Nem akarják tu­domásul venni azt a mérhetet­len előnyt, amit a szövetkezet­tel szemben az évtizedes, jól megalapozott középparaszti gaz­daságok élveznek. S azt hogy a szövetkezetét nagyon legyengí­tette az ellenforradalom. Jászboldogházán tehát ar-ól kell elősorban meggyőzni a ve- lünkérző, velünk tartó lakossá­got, többségében középparasz­tot, hogy ma már azért a szö­vetkezeti gazdálkodós fej’ettsé- gét egyáltalán nem lehet a helybeli Üj Élet Termelőszö­vetkezetben lemérni. Az ország és a megye tsz-einek túlnyomó többsége már elérte azt a fo­kot, mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés terü­letén, amelyet a jászboldoghá- zai középparasztok nemzedék- ről-nemzedékre évtizedek alatt érhettek csak el. az ottani gazdák, néhány év múlva hatalmas hizlaldákat építhetnének, korszerű, tudomá­nyos alapokra helyezhetnék az állattenyésztést, tej f eldolgozó Üzem létesülhetne, 5 talán az se túlzás, ha állítjuk, hogy akár saját márkával készíthetnék az állati termékeket. S ez mind­mind megvalósulhat, csak össze kell fogni; Olyan az az egyéni gazdaság, mint a szemrehúzódó hályog. Zavarja a látást és nem engedi, hogy az ész nagyobb távlatok­ban gondolkodjon. Éppen ezért kell színesen, érdekesen, eleve­nen ecsetelni a felépíthető, meg­valósítható jövő képét. Ssekutíty Péter, ÉS EGYSZERRE — így majd kihúzzák Jászboldogháza kátyúba jutott szekerét Persze, könnyebb ezt leírni, minit az emberekkel megérttet- ni. De meg lehet érttetni. A KEZDETI EREDMÉNYEK biztatóak; Néhány nappal ez­előtt a párt- és a tanács húsz egyénileg dolgozó parasztot hí­vott össze. Megbeszélték, mit is lehetne tenni. Megalakították a fejlesztési bizottságot, Pontosan meghatározták, ki =s melyik vezető w név szerint melyik egyénileg dolgozó paraszttal fog­lalkozik. S most, hogy a községben erő­teljesebben foglalkoznak a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésével, érdekes, és egészen meglepő dolgok derü'nek ki. Nevezetesen; az okos, tapasztalt középparasztok egy része nem­hogy ellenezné az összefogást, hanem támogatja; Csák azt várták, hogy valaki megkezdje. Konkoly Béla középparaszt meg is mondja a tanácselnöknek: ha csoport alakul, ö azonnal be­lép. Muhari István középparaszt meg már hozzá is látott a szer­vezéshez, Besenyei Bélával né­hány évvel ezelőtt mindenről lehetett beszélni, csak a szövet­kezetről nem. Besenyei elvtárs tanácstag. Hogy lépést tart a világgal, számentartja hazánk fejlődését, azt egy érdekes do­log bizonyítja. Arra várt, hogy komolyan szóba kerüljön Jász- bo’dogházán is a szövetkezet dolga. S mikor ez megtörtént, ő maga beszél gazdatársainak a közös munka hasznáról, elő­nyéről; Az egyik határrészen már termelőcsoportot akarnak ala­kítani. Ha semmi más, ez a körülmény egymaga igazolja nem szabad feladni a harcot, egyesíteni keli az erőket, s az eredmény nem maradhat eh MOST CSAK AZ A FON­TOS még, hogy alaposabb le­gyen a felvilágosító munka. — Jászboldogházán ne csak azt mondják el a szövetkezeti agi­tátorok, hogy a tsz-tag jobban él, kevesebbet dolgozik, hanem arról is beszéljenek; 1 mi van és mi lehetne. Ha összefognának Megny ílí a Szovjetunió ipari kiállítása Június 1-én harmEídízben nyi­totta meg. kapuit a Slzovjetunió ipari kiállítása. A kiállításon 1200 működő berendE’zést, több mint 500 modelt, csaknem 2500 precíziós műszert és sok más, öszesen 50 000 ’r'nri készítményt mutatnak be. Különösen nagy érdeklődésre tart számot a „Gépgyártás“' pa- yilon, amelynek középpontjá­ban az úgynevezett „gondolko­dó gépek” állnak. Ezek a be­rendezések program irányítással dolgoznak, vagyis az előne meg­szabott feladatokat automatiku­san végzik el. Láthatunk itt bo­nyolult, 8—10 gépből álló agre- gátokat is. A „Szovjet vegyipar’“ pavi­lonban a látogatók meg ismer­kedhetnek a műanyagból ké­szült gépkocsi-karosszériával, a vegyicikkek széleskörű felhasz­nálásával, az iparban és a me­zőgazdaságban. Igen érdekes a ,műanyag-szoba'“, amelyben a faltól kezdve a képkeretig min­dent — bútort, szőnyeget, füg­gönyt, kézimunkát — műanyag­ból készítettek; A „Tudomány’’ pavilonja ter­mészetszerűleg részletesen fog­lalkozik a szovjet mesterséges holdakkal. Érdekessége, hogy nemcsak nagyméretű makette­ket, hanem a legapróbb műsze­reket is bemutatják a látoga­tóknak. Nagy helyet szentelnek a szovjet rakétatechnikának, s a kiállított tárgyak azt igazol­ják: nincs messze az űrhajózás kora. Egy virágzó kisipari szövetkezet Az utóbbi évben kialakult a karcagi Sze­relő és Gépjavító Ktsz állandó profilja. Az eddig is sikerrel gyártott export folyami személy- és tengerjáró hajók hírberendezése már meghonosult a karcagi szövetkezetben; Mostanáig 62 személyhaját láttak él kor­szerű hírfelszereléssel. Az előző típusok mel­lett dolgoznak két új modernebb erősítő prototípusán is. A hetvenedik hajófelszerelés után térnek majd át az új, modem berende­zés sorozatgyártására. A jó munkának nem kell cégér <— mond­ják. Ez meg is mutatkozik a megrendelések­nél. Teljes híradástechnikai berendezést ren­delt több hajógyár is a karcagiaktól, s a jö­vőben nemcsak személy-, hanem fehér­hajót is felszerelnek. Pedig ezek az üzemek eddig csak egyedi megrendeléssel keresték fel a ktsz-t. Főként ventilátort és telefont vásároltak; Dolgoznak is becsülettel Ä múlt évi eredmény alapján 200 ezer forintot osztottak a tagságnak. Az ezévi termelési eredmények — különösen a gazdaságosságot nézve — a tavalyinál jóval nagyobbak. Azért, mert a termelés egyenletesebb, a minőség javulj és a takarékosságra jobban ügyelnek. A gyárt­mányok anyagnormáit felülvizsgálták, s az új gyártmány bevezetésével egyidőben elké­szítik az anyagfelhasíználási keretet iS; A rezsi-kiadásokat is sikerült csökken­teni. „Szűkmarkúak’* lettek a telefonálással és a kiküldetéssel. A szerszámkihasználás százalékát megjavították. A szövetkezeti vagyon kártevőivel nem sokat tárgyalnak, hanejji radikálisan intéz­kednek. ügy vélik, az a legelemibb követel­mény egy szövetkezeti tagtól, hogy saját va­gyonára vigyázzon. A közelmúltban két személlyel szemben kellett elbocsájtás büntetését alkalmazni. Azóta nincs is baj. Az exportmunkán kívül a ktsz több rész­lege javításokat és szolgáltatásokat végez a lakosság és tsz-ek számára; A szövetkezeti város nagyarányú építke­zésének összes szakipari munkáját a ktsz látja el Ezen felül a gépkocsijavítás, vízve­zeték- és villanyszerelés, lakatos- és eszter­gályos, gumi- és rádió javítási munkáltat is elvégzik. Munka van bőven. Akár háromszáz em­bert is tudnának még foglalkoztatni Már ed­dig is jelentős híradóberendezést szállítottak a Szovjetuniónak, Kínának, Bulgáriának. Csehiszlovákiánaik, Egyiptomnak, Szíriának. Az export- és belföldi megrendelése* nagyobb követelmények elé állítják a ktsz-t, amit csak úgy tud ellátni, ha bővíti üzemét; A jelenlegi bérleti épületet nem tudja hasz­nálni teljesen, mert még maszek iparos is van a portám* A megrendelések sürgetik sz üzem bő­vítését, így beruházásra másfélmilliót irá­nyoztak elő. A megyei KISZÖV ezt a tervet helyesnek találta. Jelenleg az OKISZ bele­egyező döntése szükséges ahhoe, hogy az öt­éves nehézségiek rövid időn belül megszűn­jenek. Az építendő űJ helyiség tóztosftaná a híradástechnikai gyártmányok korszerű el­helyezését, ami nagyban növelné az üzem kapacitását. A felszabadult helyiségekben a javító és szolgáltató részlegek nyernének munkájuknak megfelelő helyet. Úgy vélik, a nehézségek megoldhatók; e dl a Nem vették ember-számba — Kilencen voltunk testvé- ek... Ahányan, annyifelé szó­ródtunk szét... Egyikünk som­más lett, a másik éves cseléd; kinek milyen volt a szerencsé­je... A cseléd annyival lett bol­dogabb, hogy egy évre fedelet tudhatott maga fölött... így ke­rült a húgom Jászberénybe, Har­mincnyolcat, vagy harmincki­lencet írtak akkor; már nem is tudom pontosan... — csuklik el egy fáradt, naptól égett, mezei munkában törődött öregasszony hangja. Az arc barázdás, mint a szikkadt mező; a test sovány, mint a négy hold föld, melyet urával együtt bír. Tóth B, Mária keserves esz­tendeiről számol be nővére, Fe­hér Jánosné. Elmondja, hogy a gyenge szellemi képességű lány húsz évig volt Vékás Kovács István cselédje Jászberényben. A szerencsétlen son»ú teremtés hajnalban kelt, begyújtott, trá­gyát hordott a jószág alól, ka­pált, fáradt napszállatig, sőt azon túl Is... S mindezt miért?.;; lEgy-egy rongyért, amit magára ölthetett; egy-egy tányér ételért, amivel életét fenntartotta. Nő? vére házához kerülve, a tészta- leves soeem-ismert csemege volt számára;;. Fehér Jánosné em­lékezik még arra, hogy húga „gazdája”, Vékás Kovács István 1949-ben a DÉFOSZ előtt meg­ígérte: 2800 forintot fizet meg elmaradt munkabér címén Tóth B. Máriának, s annak rendje- módja szerint bejelenti az OTI- ba. Egyik ígéretből sem lett semmi... Szálltak az évek; két­ségbeesett, szívhez-szóló üzene­tek keltek az érháti tanyáról s érkeztek Jánoshidára a nővér­hez. Ma mér ott él a sokat szen­vedett testvér, kit egy szál ruhá­ban, egy rassz bakancsban ho­zott el a herényi határból sógo­ra ;. Vékás Kovács néhány nap múlva eljuttatott utánuk egy szakadt-bélésű férfi zakót, s egy vedlett nyári ruhát Az utóbbit Tóth B. Mária fel sem tudja venni. Nem sikerült utó­lag bebizonyítani: aranysora volt a „gazdánál”.:. Még egy koszos rongy is előkerül. Immár a szemétről.:. Ez volt Tóth B. Mária „pullóvere”... Kátai Mária, a MEDOSZ MB dolgozója, mindent megjegyzett, mindent felírt. Férfias-kemé­nyen kezel a Fehér-házaspárral, s a gépkocsiba szállva csak eny- nyit mond: — Jászberénybe, elvtársi * Nehéz levegőjű, ki tudja, mi­kor takarított helyiségben néz farkas-szemet Kátai Mária, Vé­kás Kovács István és a felesége. A „gazda” mosolyt erőltet ar­cára, a maga jó szívét dicséri s — Még a kenyerét sem ke­reste meg a Mari; más meg sem tűrte volna.,: Mi dolgoztunk őrá! A magunkéból szakítottunk el, amit tudtunk.:. Abból a ke­véske földből, amim van.:. A MEDOSZ munkatársa Tóth B. Mária munkakönyvéről, sze­mélyazonossági igazolványáról érdeklődik, — Minek az az „olyannak”?,.; — így hangzik a hányaveti vá­lasz. — Nem ezt érdemeltük volna tőle — tördeli kezét Vékás Ko­vácsáé — hálátlanok az embe­rek ... Hat rend ruhája volt a Marinak, vatelinos télikabátja.;. — Melegítője is? — veti köz­be Kátai Mária; — Az is! — vágja rá a „gazda” és asszonya; — Ez? — borítja ki szempil­lantás alatt a barna lány azt a szennyes rongyot, melyet a já- noshidai csőszháztól magával hozott... §— Mert én már tu­dom, hogy ez volt! Riadtan rebben össze két szempár, daccal tör fel a konok tagadás: Hazugság! Hazugság!;, ( * Hazugság; Ez azonban nem Tóth B. Mária együgyű szívé­ből fakadt, hanem egészen más­honnan . . : Véget értek Tóth B. Mária számára a megpróbáltatás kese­rű esztendei. Sorsát a ME­DOSZ vette kezébe; ügyvédet adott mellé a néphatalom; nő­vére, sógora gyámolítják; Maholnap bíróság tárgyalja Tóth B. Mária ügyét. ítélni fog arról, meg kell-e fizetnie Vékás Kovács Istvánnak a húsz éve nem fizetett munkabért; vissza­menőleg meg kell-e fizetnie a kizsarolt szerencsétlen után az SZTK-díjat, hogy Tóth B. Má­ria részére néhány esztendő múl­tán folyósítható legyen az öreg­ségi nyugdíj. Gyors tárgyalást, kemény íté­letet vár a megye népe. Olyant, melynek valamennyi sora, szava ezt tükröd: „A Ma­gyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé;..” Nem pedig a cselédsanyargató Vékás Kovácsoké... Tudjuk és hisszük, hogy ez az ítélet nem várat soká magára. —bnrváró-* Gabonaszárítás Infravörös sugarakkal Olaszország mezőgazdasági szakemberei hosszabb idő óta kísérleteznek a gabona szárítá­sának új eljárásával. Infra? vörös sugarakat használnak hozzá. A gabonát szállítósza­lagra szórják, amelyre 00, 1200 wattos, infravörös égő bacsát- ia a sugarakat; A gabona ned­vessége 2 perc alatt 16 száza­lékról 13 százalékra csökken. — Legújabban ezzel az eljárással czártoák a kukoricát, a lizitet % más mezőgazdasági termé­keket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom