Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-05 / 132. szám

{958. jűniuus 5 SZOLNOK MEOirei N F P L A P Takarékoskodni kell, de nem ilyen áron... Kegyetlenül tűz a nap. a hőmérő higanya 30 fok körül jár. A szolnoki Járműjavító j.badari" részén — egy tar- tánykocsi mellett — találjuk az alvázmázolókat, — akikkel bizonyos panasz ügyben be­szédünk van. De mi is ez a panasz? — Oláh Lajos mázoló mondja el először, aki már 10 éve itt dolgozik, Sztahanovista is s feltehető nem kényelemszere­tetből tiltakozik. — Két évvel ezelőtt szinte harcot kellett Indítani a kát­ránnyal való munka ellen. Sikerült is akkor, mert meg­szabadulhattunk ettől az egészségre veszedelmes anyagtól. Festéket kaptunk helyette. Most azonban — két hónapja — újból elrendelték, hogy festék helyett megint- csak kátránnyal mázoljuk be az alvázakat. Mi természete­sen újból tiltakoztunk, de ezideig még döntés nem tör­tént. — Hányán dolgoznak'ilyen körülmények között? — kér­dezzük Oláh elvtársat. — Ketten — mondja. — Tulajdonképpen nyolcán vol­nánk, azonban hatan már fertőzést kaptak a kátrány­tól, úgy, hogy betegállomány­ba kerültek. Ketten még munkaképesek vagyunk. — El vannak látva megfe­lelő védőruhával? — Erről lehetne beszélni. Védőruha van ugyan, azon­ban volt, .eset, hogy a kát­ránnyal átitatott ruhát csak egy hét múlva cserélték, ki. Erről'különben saját sze­münkkel £is ' meggyőződhet­tünk. Oláh elvtsírs munkatár­sa, ami ruháját illeti ifeen si­ralmas állapotban van. Mind a két -kabátujja végig fel van hasadva, hogy a bőrét mégse érje a kátrány, rongydara­bokkal csavargatta át a fel­hasadt részt. Azt várjuk, hogy ő is pa­naszkodjék, de nem. A vérpirossá érett gyü- " mölcsök huncutul pis­logtak ki a nagy repcebokrok hőségtől lankadó, sárgászöld lci>elei alól. Egy-egy pohár kristálytiszta vízzel ért fel minden, kövérre érett szeme­ket tartalmazó, bokor. Nem álcád egyetlen ifjú építő sem, aki megtagadta volna a „be­vándorlást” a tábla távolabbi félméteres repcéinek, hús ár­nya alá. Szóval senki sem szidta az állami gazdaság igazgatóját azért, hogy ilyen rejtelmes dzsungelt varázsolt a csatatér mellé. (Nyolc hol­das szamócatábla szélén két méter mélységig agyagot ter­meltünk ki az árvizsúlytotta mohácsszigeti új házak téglái­nak elkészítéséhez.) Fiatalok voltunk mind a negyvennégyen; harmincötén akkor érettségiztünk, s kilenc pesti rendőr volt közölttünk. Paragrafus ide — rendelet oda, a rendőr elvtársakra is átragadt s később szinte szen­vedéllyé vált az „őserdő” tit­kárnőik felderítése. Persze, egy-egy ilyen, merész vállal­kozás azzal is járt, hogy a hó­dítónak némely esetben meg kellett vívni az átkozott sűrű­ség rémével, aki nem volt más, mint a csősz és „arasz­nyi” fekete, göndörszőrü ku­tyája. (Rettentő éber volt!) 'íorient egyszer — olyan 30 fokos hőségben, hogy a ki­állított őrszemünk Panniről álmodozott és e nagyarányú „éberség” következményeként késett az agyvelőig hasitó fütty jel egy másodpercet. A „felderítő” csoport egyik tag­jánál fürgébben tudott kúszni a négylábú. Akárhogyan is próbált menekülni a pokol tüze elől, ■nem, sikerült ■= a — Én kérem már nem mon­dok semmit, látják, hogy mi van. A részleg csoportvezetője, Kürtösi József alaposan rá­adta az ijesztőt, azóta nem szól, nem megy sehova. In­kább belenyugszik mindenbe. Mivel több ember nincs, már itt talpon a szakszerve­zethez megyünk, mondják el, hogyan áll az ügy. A szakszervezeti bizottság régóta tud a panaszról. Or­vosi kivizsgálást kért, több mázolót meghallgattak, végül úgy döntöttek, hogy támogat­ják a dolgozók kérelmét, sőt javaslatot tesznek a vállalat­vezetőségnek a kátránnyal történő mázolás megszünteté­sére. Eszényi János a részleg bi­zalmija Kürtösi József cso­portvezetőt okolja. — Tény, hogy ilyen nagy­mérvű megbetegedés még so­sem volt ezen a részlegen. A csoportvezető nem törődik a dolgozók egészségével, nem tartja be a kötelező rendsza­bályokat, tisztasági előíráso­kat. Intézkedései sokszor az önkényesség határáig men­nek, gyakran elragadtatja magát és meg nem engedhető hangnemben beszél beosztott­jaival. — Az illetékes szerveknek meg kellene vizsgálni — fe­jezi be végül, — hogy szük- séges-e ide egyáltalán füg­getlenített csoportvezető, kü­lönösen olyan ember, aki a dolgozók érdekében semmit sem tesz. Az illetékes vélemények te­hát a kátrány használata el­len szólnak. De hát akkor mi­ért nem történt még mindig döntés, miért ragaszkodik — olyan görcsösen — a vállalat vezetősége a kátrányozáshoz és miért állította egyáltalán vissza? Persze erre Is van magya­rázat — s talán ez a legmeg­lepőbb. Lényegében itt egy havi 35.000 forintos megtaka­rítás lehetőségéről van szó, ebből indult ki. Ugyanis tud­ni kell azt, hogy a kátrány igen olcsó és lényegesen könnyebben beszerezhető, mint a festék. A technológiai utasítás nem írja elő, hogy festékkel kell festeni az alvázat — engedé­lyezi a kátrányt. S miért ne cselekedjenek a technológiai tűrés szerint, mikor ez 35.000 forint megtakarítással jár. Ehhez nem kell kommen­tár. A Járműjavítóban keres­senek olyan megtakarítási le­hetőséget, ami nem veszé­lyezteti a dolgozók egészsé­gét — és nem vált ki tiltako­zást. A kornjány nem a dol­gozók ellen, hanem a dolgo­zók érdekében intézett taka­rékossági felhívást a munká­sokhoz. Persze az effajta meg­takarítás is csak látszólagos, hiszen a kieső munkaórák száma, a kifizetett táppénz és kezlés huzamosabb időn át elviszi ezt a bizonyos 35.000 forintocskát. Csömör János üzemi tudósító A tsz-tagok nyugdíjáról A Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája tá­jékoztatót adott ki a tsz-ia- gok nyugdíjazásának kér­déseiről. A sokakat érdeklő nagyfontosságú tájékoztatót alább főbb vonalakban is­mertetjük. Ki utón kell fizetni beteg- ellátási dijat, baleset- biztosítási díjat és nyug­díjjárulékot a) Betegellátási díjat havon­ta hat forintot kell fizetni a tsz minden tajga, valamint a tagok tsz-munkakönyvvel rendelkező, 16-odik életévét betöltött gyermeke után. b) Balesetbiztosítási díjat, havonta három forintot, csak tsz-tag és nyugdíjas tsz-tag e*>---------------­Jé ó Ics,í>&,c>«• • A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben többezer csibe nevelkedik. Ennek egy részét Gonda Sándorné gondozza, akinek a férje a termelőszövetkezetnek a tagja s ő maga is „belesegít” férje munkájába a csibenevelései. Fenti ké­pünkön a kis Gonda Sanyika egy szép vágnivaló csibét mutat be olvasóinknak. után kell fizetni. Tsz-munka- könywel rendelkező 16 éven felüli gyermek után nem. c) Nyugdíjjárulékot, — ez idő szerint havi huszonhét forintot — minden tsz-tag után; azok után is, akik már mint nyugdíjasok más mun­katerületről léptek a tsz-be. Kivételek: a tsz-i nyugdíjtör­vény alapján öregségi., vagy rokkantsági nyugdíjban ré­szesülők, munkakönyvvel el­látott 16 éven felüli gyerme­kek. Ellenben fizetni kell a nyugdíj járulékot: özvegyi és árva nyugdíjas után is abban az esetben, ha tagja a tsz- nek. Meddig kell fizetni a betegellátás*, baleset- biztosítási dijat, valamint a nyugdíjjárulékot? Mindhármat a tagság egész tartama alatt fizetni kell. Te­hát: keresőképtelen megbe­tegedés, terhesség, szülés, ka­tonai szolgálat, iskola, edző­tábor; továbbá a tagság fenn­állása alatt az igazgatóság engedélyével más munkaterü­leten vállalt munkaviszony tartamára is. A nyugdíjjáru­lékot a tagság idejére kell fi­zetni; tehát a belépés hónap­jának első napjától a nyugdí­jazás, kilépés, kizárás, vagy elhalálozás hónapjának utol­só napjáig. Ki után kell nyugdijjáru- lékol fizetni 1957 évre? Az 1957 évre a tsz minden tagja után meg kell fizetni a nyugdíj járulékot; mégpe­dig a tényleges tagsági idő­nek megfelelően. Vonatkozik ez a kilépett és kizárt tagok­ra is. Az 1957 évi nyugdíjjá­rulékot meg kell fizetni azok után is, akik ez év januárjá­tól, vagy igényüknek későbbi időpontban történt megálla­pításától kezdve öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban fognak részesülni. A Tsz- Ta­nács javasolja, hogy azoknak a tagoknak nyugdíjjárulékát, akik az 1957 év folyamán mint munkaképtelenek ter­mészetbéli és pénzbeli jut­tatásban részesültek; s ha a járulék megfizetése rájuk sú­lyos teherként nehezednék: a tsz szociális-kulturális alap­jából fedezze. Kif ferhel a nyugdijjáru- lék megvetésének kötelezettsége ? j A tsz-tagot terheli. Más tsz- ; be átlépett tagok esetében ; az eredeti tsz vonja le az át- ; lépett tag járandóságából a ; nyugdíjjárulékot, s azt az új ; tsz-nek elszámolással együtt ! utalja át. Meddig kell a tsz-eknek kiegyenlílen ök a nyug­díj járulékot az 1957 évre? A meghosszabbított határ- ; idő 1958 május 15-én lejárt. ; Ezt követően az SZTK há- I rom százalékos késedelmi dí- ; jat számít fel. A nyugdíjjáru- I lék befizetésére a tsz-ek a | Magyar Nemzeti Banktól áru- > fedezet nyújtása mellett rö- jvidlejáratú hitelt igényelhet- | nek. : Megadóztatható-e a tsz Részéről eltaitást élvező !tsz-tag háztáji gazdosága? ; Pénzügyminiszteri rendelet j értelmében az ilyen tsz-tag [ háztáji gazdaságát a meg- í adóztatható föld megállapítá­, ^0OoorVw^000<»00<»00CCX3000CXyX3000CV','O0000000000000000000000000000rvt0000000000rj Egy kcdücs emlék puli körülcsaholta. Az átko­zott eb hangkoncertjére nyomban odavágtatott — csak úgy gyalogosan a terep 65 éves őre és mennydörgő han­gon rákiáltott — majdhogy­nem ágy, mint az Űr Évára, amikor a tiltott gyümölcsöt le­tépte a kijelölt Járói: „Szedte-vedte fészkes fene, kepyed, mit akar itt?!” Úgy megropogtatta a d-t, hogy mi, alak legális helyről figyeltük a fejleményeket, hátgerinctö­résnek véltük. Ám a mi ki­képzett „előretolt szemünk” nem is olyan ijedt gyerek. Egy hirtelen, csodás és hatá­rozott kézmozdulattal benyúlt a farzsebébe és elővette ... elővette az arcképes rendőri igazolványát és büszkén a csősz tenyerébe csapta, mond­ván: „Elvtárs, én rendörailhad- nagy vagyok. Azért jöttem be, hogy elkapjam a tábla jogtalan kóstolóit.” A nevetés igazán csak ak­kor csapott égig, amikor ki­jött egy saplca szamócával — jutalmul kapta. A z ádáz harcot nem tudta megakadályozni az em­lített visszacsapód. Értelmes harcosok voltunk valameny- nyien, hisz az érettségi fejtö­réseinek mély barázdáit visel­tük még. Az egyik fiú, aki történelemből súrolta a „lé­cet”, örömujjongva felkiál­tott. Szinte habzott a bosszú ajkain: „Gyerekek, új takti­kát változtatunk. Az éjjel úgyis jövünk ki Mohácsról tánc utáni hát nem lesz más hátra, mint sötétben pótolni a nappali mulasztást.” — „Úgy van, úgy van!” — zúg­tuk a megelégedést. — Ö pe­dig körülnézett és jelentőség- teljesen hahotázott, majd ki­csordult a könny a szeméből. Érthető, hogy mindenki új erőre kapott a zseniális, kor­szakalkotó ötlet után. A napi teljesítményünk túlszárnyalta a tábor addigi csúcsát. 8—10 köbméterrel rekordot állítot­tunk fel. Eljött az időnk. Minden az előre kigondolt terv szerint mént. Mint sötét ámyköte- gek — oly halkan, finoman, nesz nélkül „dolgoztunk” az éj leple alatt. Arra viszont hő­sünk sem adott biztosítékot, hogy ez a támadás bombabiz­tos lasz. Így hát érthető, hogy minden erőnket és gyorsasá­gunkat latba vetettük. Mód­szerünk elég jól bevált. (Két kezünket i a bokrocskák alá csúsztattuk és úgy húztuk fel a növény fölé, hogy ujjaink közt csak a levelek, meg a kisebb szamócák férjenek át.) A lázas tevékenység közben arra lettem figyelmes, hogy a „tervezőnk” emelkedett han­gon duruzsolt. — Jönnek? —1 suttogtam siti hangon. — Ah, dehogy! — mondta egy cifra kifejezéssel meg­toldva — csak bekaptam egy csigát is. Erre kitört a kárörvendő, határtalan kacaj. Csak úgy úgy tombolt, hömpölygőit a lanyha fuvallat szárnyain. Érződött benne a Siatalsáa ereje, az élet e mindig vissza- j visszatérő, múló, de mindig 1 parázs módjára hevítő vikíga. J Lépteink döngését: zörejének1 hangját elkapta és vitte-vitte* az éj tiszta lehelete. MA i pedig gondoltunk egy « nagyot. Nem messze ej táblától még a helybeli kerté- J szék ropták a táncot; mulat- J tak. Javában tartott a bál. a\ kitárt ablakon csábítóan „ki- i lépett” elénk a harmonika1 varázsa. Bent lányok mosolyai suhant, amikor egyszerre ] ringtak kedves partnerükkel,« a tangó édes ritmusára. Izzotti a báli hangulat a nagy gaz-3 daság fiatal dolgozóinak em-i lékezetes éjjelén. — Amikor ai kivilágított hely küszöbje éléi értünk, mi, hős szamócavadá-] szók, akkor vettük észre, hogy ] mindannyiunk keze és szája ] — egyeseknek még néhol az] inge is — a piros gyümölcs-\ lével festett. Víz nem volt se­hol! Mégis, mikor a búcsúesten magasba csapott a tábortűz ropogó vörös lángja, amely megvilágította az ifjú építők daloló ajkait — már tiszták voltunk. Nemcsak testileg hanem lelkileg is. Segítettünk a bajbajutottakon — és ekkor már nem azt mondtuk, hogy Én és Te, — hanem a ma­gyar ifjúság. Emlékszem, „eposzt” írtak akkor rólunk. Olyan eposzt, amelynek ereje még ma is talpraállítja, s még nagyobb tettekre serkenti magyar ifjúság fiatal, hatm- mas erejét, ha arról van szó, hogy a magyar földből 23 ezer holdat terméliennyé kell tenni, SASS PÁL, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatója sánál figyelmen kívül keli hagyni. Kormányrendelet alapján indokolt esetben mél­tányosságból törlik a nyugdí­jas tsz-tag háztáji gazdasá­ga után kivetett általános jö­vedelemadót. Mit kell tennie az adó­törlés érdekében a nyugdíjas tsz-tagnak ? Kérvényt kell írnia adótör­lés iránt a Pénzügyminiszté­rium V./a. Ügyosztályához címezve. A kérvényt a Tsz- Tanács Irodájába kell eljut­tatnia. Célszerű, ha a kérel­mező beadványát a helyi ta­nács VB-val záradékoltatja. Mityen időszakra kell szüneteltetni a nyugellá­tás folyósitását ? Szüneteltetni kell a nyug­ellátás folyósítását arra az időre, míg: a) a nyugdíjas egy hónap­nál hosszabb ideig tartó sza­badságvesztés-büntetését töl­ti; vagy közbiztonsági őrizet­ben van; b) három hónapot meghala­dó ideig külföldön tartózko­dik; c) amíg a nyugdíjas munka- viszonyban áll, vagy kereső foglalkozást folytat. Mennyit szabad dolgoz­nia a nyugdíjas tsz-tag. nak ahhoz, hogy nyugdi­ját változatlanul megkap­hassa ? Férfi nyugdíjas tsz-tag a nyugdíját teljes egészében megkapja akkor is, ha július, augusztus és szeptember hó­napban havonta legfeljebb huszonöt munkaegységet, az év többi hónapjában pedig havonta legfeljebb négy mun­kaegységet teljesít. Női nyugdíjas tsz-tag júli­us, augusztus és szeptember hónapban havonta legfeljebb tizenöt; az év többi hónapjá­ban havonta legfeljebb há­rom munkaegységet teljesít­het amellett, hogy nyugdiját megkaphassa. Milyen szervnek kell jelenteni az öregségi, vagy rokkant­sági nyugdíjban részesülő tsz-tagok közül azokat, akik a fent felsoroltaknál több munkaegységet teljesítettek vagy akik részére a tsz mun­kavállalási engedélyt adott ki. A tsz köteles erről a jelen­tést az Országos Nyugdíjinté­zetnek megtenni; mégpedig minden hó 8. napjáig bezáró­lag az előző hónapra vonat­kozóan. v Milyen esetben szünetel az árvaellátás folyósítása? Arra az időre és abban az esetben szünetel, ha az árva ingyenes állami ellátásban részesül. Megszünhet-e véglegesen a tsz-nyugdijtörvény alapján járó nyugellátás? Igen. Megszűnik abban az esetben, ha a nyugellátásra jogosult tsz-tagot jogosultsá­gától jogerőre emelkedett bí­rói ítélet fosztja meg. Az esetleg felmerülő to­vábbi kérdésekre eseten­ként adja meg a tsz-eknek a szükséges felvilágosítást a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája. Címe: Szol­nok, Kossuth Lajos utca 2. Borsóaratógépek állnak munkába Termelőszövetkezeteink mel­lett az állami gazdaságok azok, melyek elevenen pél­dázzák a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás' előnyeit. Ezek közül most csupán a gépi munkát^ emeljük ki. Ál­lami gazdaságaink területén majdnem 22 ezer holdon vé­geznek az idén gépi aratást; részint kombájnnal, ruszint aratógéppel; a munka 100 százalékig gépesítve történik. 91 kombájn és 93 aratógép kíméli ennek során az emberi erőt. A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága me­gyei gépállomásainktól 24 kombájn segítségét reméli. Maholnap a hüvelyesek aratását is gép végzi; ebben az évben a Héld Állami Gaz­daság és a Pusztakürti Ál­lami Gazdaság 3 borsóarató­gépet állít munkába. Érdekes kísérletek történtek abban az irányban, hogy fűkaszákat alakítsanak át borsóarató­géppé. Ma az aratógépek és kom­bájnok 65 százaléka üzem­képes állapotban várja, hogy „rohamra indulhasson.’* A munka üteme biztosítja, hogy az aratás megkezdé­séig valamennyi gép kifogás­talan állapotban lesz. Több gépállomás — így a fegyver­nek! is — 100 százalékig be­fejezte az aratógépek és kombájnok javítását*

Next

/
Oldalképek
Tartalom