Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-05 / 132. szám

j A gépek megóvása f — kötelesség! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 132. szám. Ara 50 isiier 1958. június 5. csütörtök. Sl népek békéiéért folyó harcban minden módon! erősíteni kell az összes országok együttműködését] — Hruscsov elvtárs beszéde a Bolgár Kommunista Párt VII• kongresszusán—♦' Szófia (TASZSZ). — A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán június 3- án N. Sz. Hruscsov megálla­pította, hogy a bolgár gaz­daság gyors fejlődése, a bol­gár nép anyagi jólétének szakadatlan javulása és mű' velődési szívonalának emel­kedése újabb meggyőző bi­zonyítéka a szocializmus fö­lényének a kapitalizmussal szembem Egyetlen tőkés ország sem tudott ilyen gyorsan akkora jelentős sikereket kivívni gazdaságának fejlesztésében, mint a szocializmus útjára lépett országok — hangsú­lyozta Hruscsov. —Bulgária lényegesen nagyobb sikere­ket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, mint tőkés szomszédai, Gö­rögország & Törökország. Hruscsov kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy nincs messze az idő, ami­kor a szocialista országok nemcsak az ipari termelés fejlődésének ütemében, ha­nem a termelés volumen­űében is elhagyják a leg- fcjletebb tőkés országokat. A szocialista forradalom és a szocialista építés elméle­tét és gyakorlatát óriási mér­tékben gazdagítja a Kínai Kommunista Párt, amely a marxizmus-leninizmus álta­lános igazságait mesteri mó­don alkalmazza a forradalmi gyakorlatban és a szocialista építésben. Kijelentette továbbá: a marxi-lenini elmélet fejlődé­se szempontjából nagyjelen­tőségű, hogy az európai és az ázsiai szocialista orszá­gok kommunista- és mun­káspártjai alkotó módon megoldják az átmeneti idő­szak problémáit. Ebből a szempontból igen fontos az a tapasztalat, amelyet a Bol­gár Kommunista Párt a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében szerzett. A Bolgár Kommunista Párt tapaszta­latai ismételten megerősítet­ték, hogy bármilyenek legye­nek is a nemzeti sajátossá­gok, a széles paraszti tömege­ket nem lehet más úton elvezetni a szocializmus­hoz, csak a lenini szövet­kezeti tervnek az életben kipróbált útján. A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének program- tervezetében foglalt, elvileg helytelen állításokkal fog­lalkozva, Hruscsov a követ­kezőket mondotta: „Hogyan lehet azt állítani, hogy az utóbbi tíz esztendőben a marxi-lenini gondolat fejlő­dése, különösen ami az át­meneti időszak törvénysze­rűségeinek kidolgozását il­leti megállóit? Hiszen éppen ezekben az években a Szov­jetunió Kommunista Pártja, valamint az egész nemzetkö­zi kommunista mozgalom annyi újat vitt a marxi-le­nini életbe.” Azok az állítások — mon­dotta — mintha a marxi-le­nini elmélet fejlődésében „űrök'1* mutatkoznának, el­lentmondanak a valóságnak. És arról tanúskodnak, hogy a jugoszláv vezetők nem is­merik más országok szocia­lista építésének gyakorlatát, a testvéri kommunista és munkáspártok tapasztala­tait. Hruscsov visszautasította a jugoszláv vezetőknek azo­kat a kísérleteit, hogy prak- ticizmussal vádolják meg más szocialista országok pártjait. A jugoszláv elvtár­sak — mondotta — prakti- cizmuson nyilván azt értik, hogy ezek a pártok erőfeszí­téseiket elsősorban olyan gyakorlati intézkedések ki­dolgozására és megvalósítá­sára fordítják, amelyek a gazdaság és a művelődés fejlődését, a nép jólétiének fejlődését biztosítják. Mi úgy gondoljuk, hogy az ilyen „prakticizmus” megfelel a népi tömegek alapvető érde­keinek, a szocializmus érde­keinek. A szocialista építés min­den gyakorlati kérdése egyidejűleg olyan elméleti kérdés is, amely közvetlen kapcsolatban van a marx­izmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésével. Egyi­ket a másiktól elválaszta­ni nem lehet — hangsúlyozta Hruscsov: Nem szeretnék senkit sem megsérteni — jegyezte meg — de mégis fel kell tennem azt a kérdést, amely minde­nütt foglalkoztatja a becsü­letes kommunistákat: vájjon az imperialista főkolompo­sok, akik szeretnék letörölni a föld színéről a szocialista államokat és megfojtani a kommunista mozgalmat, ugyanakkor miért adnak pénzügyi támogatást az egyik szocialista országnál-:, miért adnak neki kedvező hitele­ket, ingyen alamizsnát? Hi­szen senki sem hiszi el, hogy a világon kétféle szocializ­mus van: az egyik, melyet dühödten támad a nemzet­közi reakció, és a másik, me­lyet az imperialisták elfo­gadhatónak találnak és segít­séget, támogatást nyújtanak neki: Ennek az országnak a kép­viseli azt állítják — foly­tatta Hruscsov —, hogy mi letértünk a marxizmus—le- ninizmus útjáról és ők kép­viselik a helyes álláspontot. Eléggé furcsa helyzet állelő: ARATÁS ELŐTT 71323 hold gépi aratás Szárba szökken az őszi árpa, imitt-amott már szőkül a kalász ,.. Pár esztendővel ezelőtt még megírtuk volna: gondos gazdák keresik fel a boltokat új kaszáért, kasza­kőért ..: Hol van már ez az idő! Napjainkban nemcsak a lsz-ek és állami gazdaságok, de az egyéni parasztok na­gyon sokan géppel aratnak. Úgy látszik, hogy az eddigi szokatlan időjárás ellenére sem késik majd az aratás. Ennek végrehajtása komoly feladatot ró megyénk gépál­lomásaira. Eddig 74 ezer 323 kát. hold gépi aratásra kötöttek szer­ződést tsz-eink és egyéni gaz­dáink; ebből a kombájnara­tásra 27 ezer 812 kát. hold jut. Gépállomásaink egy-egy kombájnjára 151 kát. hold, egy-egy* aratógépére 130 kát. hold aratandó terület jut. Az igények oly nagyok, hogy to­vábbi 15 kombájnra és 14 aratógépre volna szükség ah­hoz, hogy az aratást időben be tudjuk fejezni. Fokozott jelentőséget nyer ezekben a napokban a szocialista mun­kaverseny, mely helyes szer­vezéssel jelentékeny segítsé­get adhat a többletmunka el­végzésében. Gépállomásaink előreláthatólag még e hó ele­jén 24 új cséplőgéppel erő­síthetik meg gépparkjukat: Vizet, — de jót! Idejében szólunk! Állami gazdaságaink eddig zelhetetlen a kasza alá érett nem foglalkoztak jelentősé-gabonák jelentése, s az ara­gének megfelelő mértékben lás haladéktalan megkezdése, a lehető legkisebb szemvesz-Helyes az a törekvés, hogy a tőséggel történő aratással, kombájnokon és aratógépe- Az. első . lépés, melyet ezen a ken első sorban azok dolgoz- vonalon meg kell tenni: azanak, akik ebben a rounká- határfigyelő szolgálat meg-ban már négy-öt éves ta- szervezéee. E nélkül elkép- pasztalattal rendelkeznek; Szükség esetén jól bírja az ember az éhséget; a szomjú­ságot — különösen nyáridő- bem — annál kevésbé. Még a legfegyelmezettebbeket is elfogja a kísértés: igyunk az első kútból, mely útunkba akad. Főleg a parasztembert érinti ez a kérdés; s mégin- kább a traktorosokat, akik nem szoktak csecses-kancsót magukkal vinni..; A szaba­don álló kútak nagy része fertőzött; s a fertőzöttségnek is igen nagy százalékát teszi ki a Coü-bacillusos szennye­zettség. Ez a kórokozó súlyos hátbántalmakat idézhet elő. Lehetnek kútak, melyek még ennél is veszélyesebb mikro­organizmussal; tifusz-bacilus- sa! fertőzöttek. Sajnos, ez idő szerint megoldhatatlan, hogy valamennyi kútat megvizs­gáljunk, s a fertőzötteket feltűnő módon megjelöljük. Éppen ezért elengedhetet­len, hogy a tsz-ek és az ál­; A drága pénzen felépített gépszínek — mint ez a kép is ; mutatja — kihasználatlanok. Lenne ott még hely, csakhát ; nemakarásnak nyögés a vége. Nem arról van szó, hogy | Kisújszálláson a Gépállomáson minden csáki szalmája, de I még nagyon sokat kell tenníök a nép vagyonának meg- ; óvása érdekében. Szp. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKi az imperialisták ennek a: országnak a révén akarjál „továbbfejleszteni'1 a marx izmus—1 eninázmust. Ugyanakkor, amikor az im periaiisták egyesült erőve támadnak a szocializmus, i munkásosztály ellen —, egye; vezetők, akik magukat a szó cializmus bajnokainak neve zik, igyekeznek megtörni < munkásosztály lendületét : kapitalizmus elleni harcban gyengítem akarják a mun kásosztály élcsapatát, a egyes kommunista és mun káspártokat. El akarják al tatod éberségüket, lazítan akarják a szocialista orszá gok egységét. Hruscsov hangsúlyozta azok az imperialista rémé nyék, hogy aláaknázhatják; szocialista államokat, má: önmagukban kudarcra van nak ítélve; amint ez mind annyiszor meg is történt a: ; imperialistákkal, amikor : kommunista és munkáspár tok' egységének meggyengíté sere építették számításaikat Nekünk az volt a vé’emé nyűnk és az ma is — mon dotta —, hogy a népek békéjéért és biz tonságáért folyó harcbai minden módon erősíten kell az összes országol együttműködését. Ezt a kapcsolatot mi fenr akarjuk tartani a Jugoszlá\ Szövetségi Népköztársaság­gal is, ha pártvonalon nem valósul meg az együttműkö­dés, akkor állami vonalon fogunk normális kapcsolato­kat fenntartani Jugoszláviá­val, s ezeket a kapcsolatokat tovább is fejlesztjük. Ugyan­akkor nyíltan kijelentjük, hogy nem fogunk belenyu­godni az ideológiai kérdések elferdítésébe, őrködni fogunk a marxi-lenini pártok egysé­gén és harcolunk a forradal­mi elmélet tisztaságáért. — (MTI). ♦ A Fegyvernek! Gépállomás dolgozói tudják, s ennek mcg- I felelően dolgoznak. Az aratásra váró kombájnokat kijaví­ttatták és rendes gazdához illően alátámasztották, így a gép t nem nehezedik a gumiabroncsokra, nem rongálódik cs I deformálódik el. Fegyvemeken is vannak még kisebb hi­♦ bak, de az ottani dolgozókra az a jellemző, hogy vigyáznak [ja gondjaikra bízott javakra, óvják a gépeket, takarékosan ■ I gazdálkodnak. ( Sajnos, mindezt a Kisújszállási Gépállomásról nem mond­hatjuk. A vezetők ott még nem szereztek érvényt an­nak az elvnek, hogy a gépek megóvása nem szívesség, ha- ( nem kötelesség; Többek között mind a vezetők, mind a it dolgozók ezért kapják fizetésüket. Ha beszélni tudna, ! ug\Tan mit mondana ez a vetőgép, amelyik — mint a képen is látható — sárosán, ápolatlanul ott éktelenkedik a Sallai hrigádszálláson. Befejezték a kukoricavetést és otthagyták. t Csupán a dolgozók szakmai gyakorlatára támaszkodni: kevés. Ez egymagában nem biztosítja az oly nagy fontos­ságú népgazdasági érdeket: a legkisebb szemveszteséggel történő aratást; Meg kell szervezni, jókor- kell meg­szervezni a figyelő szolgála­tot. Gondoljuk: idejében szól­tunk! lami gazdaságok már az ara-2 tási munkák megkezdése | előtt gondoskodjanak a tiszta« ivóvíz biztosításáról. Köve-j tendő példaként említjük aj Surjáni Állami Gazdaságot;? hol két nagy vizeshördót ké-j szítettek a határban do!go- J zók részére. A Fegyvemekij Gépállomás tíz év óta min-J den esztendőben teljesítette J tervét; így komoly esélyes aj Minisztertanács és a SzOTj Vörös Vándorzászlaja ©Ínye- i résére. Viszont!..: Ivóvízben, igen szegény a gépállomás;? mosdóvízre pedig éppen alig. jut. Azon túlmenően, hogy a] dolgozóknak szükségük van j a vízre, kár lenne, ha e meg-] oldható fe'adat elhanyagolásai miatt esnék el a gépállomás] a komoly tiszteletet érdemlő] kitüntetéstől. Mind a surjá-] niak, mind a fegyvernekiek; a MEDOSZ Megyei Bizottsá-J gával közösen tárgyalják meg; a tennivalókat. 1 JS míg a fegyvernekiek az aratásra váró gépeket kijavítás Eután gondosan alátámasztják, addig a kisújszállásiak ezzel [ nem sokat törődnék. A kijavított gépeket ott találjuk a [szabad ég alatt. Mi lehet ennek az oka? Talán nincs gép­szín? Van. Az ok a hanyagságban keresendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom