Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-29 / 153. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 29. A SZIKES TALAJOK JAVÍTÁSÁRÓL {HÁROM SZOLNOK MEGYE komoly mennyiségű szikes területtel rendelkezik. Az a mennyiség, amely valójában is felmérhető, mintegy 170 ezer kát. hold. Ezen túlmenően vannak u. n. láthatatlan szikes területeink is, amikor a jó minőségű feltalaj alatt megtalálható a többezer éves lerakódásból származó szikes talajréteg, amely a termelésben szintén zavart okoz. Ennek mennyisége újabb 100 ezer kát. holdra becsülhető. A szikes talajok egyik jellemzi tulajdonsága a vízzel szembeni viselkedés. A szikes talajok morzsái a vizzel szemben nem elílenaHóak, ezek szétfolynak. Megmunkálhatóságuk szűk határ közé szorul. Az egyik nap még lágy, a másik nap már kő-keménnyé szárad. Ezen talajok gazdaságosan történő fehasználása rossz. Ha megszáradnak, a vizet már alig képesek felvenni, így a vízgazdálkodásuk rossz. Nekünk tehát arra kell törekedni, hogy a talajok ezen rossz vízgazdálkodását megszűntessük, a talajok szétfolyását megakadályozzuk. Hogy van-e erre lehelőség? Erre határozott igennel felelhetünk. Ezzel a kérdéssel már régebben is foglalkoztak, de a technika alacsony szintje a megvalósítását megakadályozta. A primitív kézierővel történő javítás rendkívül drága volt. A SZIKES TALAJOK javításánál azt kell elérni, hogy a növények fejlődésére kedvezőtlen nátriumsókat kicseréljük, másrészt a talajok szétfolyó — kol- loidális — tulajdonságát megszüntessük. Erre Igen alkalmas a mész. A mész a talajba jutva a nátriumot kicseréli és ellenkező hatást fejt ki, mint a nátrium. Amíg a nátrium a talaj morzsás szerkezetét megszünteti, a mész ellenkezőleg hat és a talajszemcséket összeköti. Az ilyen talaj vízbefogadó képessége rendkívüli mértékben megnövekszik. A javításra felhasználható az őrölt mészkőpor, a cukorgyári mésziszap, de felhasználható a talajok alsóbb (a felső talajrétegtől számítva 30-tól 50 —, esetleg 80 cm-re) rétegében gyakran feltalálható szénsavas meszet bőven tartalmazó anyag. Az őrölt mészkőporból kh-ként 100—200 q-át, a mésziszapból ennek kétszeresét kell adni. A mi viszonyaink között rendkívül jól bevált a terítés, illetve digózás; azaz az alsóbb rétegben feltalálható mészben gazdag talaj felszínre hozása, ennek terítése, amely ma már a hatalmas gépek segítségével problémát nem jelent. A talajok javítását minden kö«VWWWVWWWWVWWWV rülmények között talajvizsgálatoknak kell megelőzni, amikoris meg kell állapítani, hogy^meny- nyi meszet kell a talajra adni, vagy a digózás alkalmával menynyi szénsavas agyagot kell kiteríteni. Előzetes talajvizsgálat nélkül ezen munkánk megkezdése, elvégzése rendkívül veszedelmes. A talajjavítás megyénkben már komoly mértékben megindult. Évente mintegy 5—6 ezer kát hold szikes talajt javítunk meg. A talajok javításának véghezvitele azonban sokszor nem szakszerű. Éppen ezért a talajjavítás egyik legfőbb feladata —• lehet mondani, a kulcskérdése; a vízirendezés. A felesleges vizet el kell vezetni és az esetleges magasan álló talaj vízszfntet le UJ TSZCS JÁSZKtSÉREV kell süllyeszteni a kritikus színt alá, ami megyénkben 1.1—1.2 méter. A talajvíz ugyanis a káros sókat — amelyek egyébként a víz ált nem eresztő agyagréteg fölött helyezkednek el (a felső talajszínttől 40—50—100 cm) — felfelé mozgatja és a növénytermelést kedvezőtlenül befolyásolja. A MEZÖTÜRI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ma már büszkén mutogatják a javított talajaikat és elmondják, hogy ahol azelőtt mint az ember, mint az állat csak tengődött, ma kiváló növénykultúra díszük. A befektetés gyorsan megtérül, — mivel a javított talajok általában kifejezve 2.5—3 mázsával adnak többet. Vedrődy Gusztáv megyei főagronómus >■*»- —.. Jászkiséren 11 családdal 54 kh-on megalakult a Béke termelőszövetkezeti csoport. Elnöke: Rapi Lajos, 5 holdas dolgozó paraszt lett. Pásztor János VB-elnök és Kiss Emánuel mezőgazdasági felügyelő segítségével tevékeny részt vett az új csoport megszületésében. Mindketten örömmel és bizalommal fogadták a gazdák ígéretét: az alapszabály valamennyi pontjának megtartása mellett gazdálkodnak. Az új tszcs-tagok elhatározták: vörösherét vetnek magfogásra, természetesen a tájegységnek megfelelő többi növényféleséget sem hanyagolják el. Eredményes közös munkát, sok sikert kívánunk a Béke Tszcs tagságának. EVEK ÓTA UJ gép BURGOLYA GYÖRGY 1953 óta IFJ. DEÁK LAJOS 1953 óta ja vítja a talajt a mezőtúri határban KOVÁCS ANTAL 1956 óta A besenyszögi földekről eltűnik a szik Besanyszög határának 80 százaléka erősen kilúgozott, szikes terület. Jóformáin csak birkalegelőnek volt jó, ha felszántották, sem termett rajta több 2—3 mázsa búzáinál. így volt ez a felszabadulást követő években is, s mondhatni, hogy csak 1949-ben történt változás, amikor megalakult az Erdei Tsz, s utána a többi közös gazdaság. A szövetkezeti gazdák kezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne megjavítani a szikes területeket, terméshozamukat növeind. Hozzáfogtak a rizs termesztéséhez, ami eddig ismeretlen volt Besenyszögön. De nemcsak rizsára van szükség, hanem más terményre is, ezért meg kell javítani földjeinket. A termelőszövetkezeteknek államunk hathatós segítséget nyújtott a talajjavításhoz. 1956- bam hozzá is kezdtek ehhez a munkához. Már bebizonyosodott, hogy a -ffigózott területen nem ritka őfezá árpából a 15, búzából a 8— 9 mázsás átlag termés. A korábbi 2—3 mázsához viszonyítva nagy eredmény ez. Három hónappal ezelőtt 21 gépből álló három gépcsoport kezdte meg a talajjavítást a Petőfi, a Lenin Termelőszövetkezetekben és a Palotási Állami Gazdaságban. Az idéh szinte valamennyi tsz szerődést kötött digózásra. A Lenin 240, a Kossuth 500, a Hunyadi 53, a Petőfi 70, a Tiszámén ti 150, a Kígyósközi 180, az Uj Élet Tsz pedig 140 holdon végeztet talajjavítást. 1956 óta termelőszövetkezeteinkben az összes terület 40 százalékát digózták meg. 1959- ben pedig összesen 2924 kát. hold területen végeznek talaj- javítást. Egy-két éven belül a besenyszögi közgazdaságok földjéről eltűnik a szik, s jelentősen növekedik a terméshozam, erősödik a termelőszövetkezet, gyarapodik a közös vagyon. Kormos Dezső fiazd, felügyelő, Besenyszög mun* Aratás A kiöregedett rizsteEepen öntözéses vcrösherét termelünk Az elmúlt év hasonló idősza-J a Kunszentmártoni Állami Gazdaság cukorrépatábláin nemrég kábán termelőszövetkezetünk! új gép jelent meg: a kerti traktor. 15 lóerős és húszféle 237 szarvasmarhavai rendeike-! végez, zett. Jelenleg 545 a jószágaink! száma. Egy hiján 100 fejős tehén f áll az istállónkban, s ez év őszé- » re 250-re növeljük számukat. » A jószágállomány fejlődése el sem képzelhető megfelelő takarmánybázis biztosítása nélkül. — Éppen ezért határoztuk el, hogy a kiöregedett rizstelepeken —, ahol eddig csak a sás burjánzott, — öntözéses vörösherét termelünk. Az elhatározást tett követte, s tavaly nyáron felszántattuk a több mint 200 hold kihasználatlanul lévő rizstelepet, s abban már szépen díszük a vöröshere. Szikes területeink javítására is tervet készítettünk. Ebben az esztendőben 152 holdat mesze- zünk, jövőre pedig ugyanilyen módszerrel 300 holdat javítunk meg. Dobrai József a karcagi Béke Tsz elnöke Süveges Sándor és Garáz Mátyás a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz őszi árpáját aratja. Ebben a közös gazdaságban a gabonabetakarítás nehéz munkáját már évek óta gépekkel végzik.
