Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-24 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt (SZOINOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 148. szám. Ära 60 fillér 1958. június 24. kedd. Siker Debrecenben A Debrecenben megnyílt Tiszán­túli Tenyészállat Kiállítás és Vá­sáron Békés, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok me­gyei állami gazdaságainak, ter­melőszövetkezetednek, társulásai­nak és egyéni gazdáinak legjobb­jai mutatják be a mezőgazdáé sági munkában elért eredmé­nyeiket. Dögéi Imre földműve­lésügyi miniszter megnyitó be­szédében elmondotta, hogy a ki­állított állatok mind minőségi, mind termelési szempontból meghaladják az 1954 évi szín­vonalat. Hangsúlyozta, hogy az eredmények a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényért bizonyítják. Megyénk önálló pavilonnal szerepel a kiállításon. Kiállított tenyészállataink hetven százaié­vá Szolnok megyei tenyésztésű ménje II., a Nagykunsági Álla­mi Gazdaság tenyészkannája I., a túrkevei Vörös Csillag Tsz tenyószkancája II. és a kis­újszállási Kinizsi tenyészkancá- ja III. helyezést ért el. A me- zőhéki Táncsics fehérhússertés kanja I., két kocája pedig I. és III. dijat nyert. A túrkevei Tán­Négy repülőgépet kér Szolnok megye csics Tsz anyajuhai nyerték az I. dijat, megelőzve valamennyi kiállító állami gazdaságot is csak úgy, mint a mezőhéki Táncsics sertései. III. dijat kaptak a túr- kevéi üVáncsics Tsz kosai, II. di­jat nyertek — a Borsóéi Állami Gazdaság után — a túrkevei Vö­rös Csillag Tsz baromfiai. A Szolnok megyei pavilont 18, a növénytermesztést, az állatte­ka termelőszövetkezetekből — elsősorban nagykunságiakból — került ki. Szépen megálltuk a helyünket, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy a legkivá­lóbb állatokat az országos kiál­lításra készítjük elő és ezek nem jutottak el Debrecenbe. Szarvasmarhánál a karcagi Hunyadi Tsz üszője két állami gazdasági üsző mögött III., bi­káknál Sipos László kenderesi kistenyésztő bikája ugyancsak III. dijat nyert. A jászberényi méntelep Törökszentmiklós ne­nyésztés helyzetét, a termelő­szövetkezetek életét bemutató tablóval rendezték be. Különö­sen szép és eredeti a Szolnok megyei Vízügyi Igazgatóság ál­tal elkészített tiszabői vízkivétel kicsinyített mása. A működő mo­dell az egész kiállítás legna­gyobb sikerét aratta. A kiállí­tást első nap megszemlélő orszá­gos és megyei vezetők és a kö­zönség szerint is a Szolnok me­gyei pavilon sikerült legjob­ban. M. L. Uralnak a Szenttamási Miami Gazdaságban Június 20-án a Szenttamása Állami Gazdaság dolgozói is megkezdték az aratást. Az arató gépek az ősziárpát vágják. De kijavítva készen állnak a kombájnok is, s amint a gabona érési állapota megfelelő lesz, nyomban „bevetésre” kerülnek. Az őszi- ái-rq 17—18 mázsás átlagtermést ígér holdanként. ifj. Babinszki Mihály Szenttamás Hét rossz annak a gazdának, aki előre sose néz, hanem min­dig csak a mára gondol. Az igazi parasztember nem ilyen. A vér­beli gazdálkodó még arat, de már a jövő évi termésre gondol és a legjobb búzát külön rakja, külön csépeli vetőmagnak. így van ez nagyban is, nemcsak ki­csiben. A megye vezetői sok-sok napi gond mellett előre is tekin­tenek ... De ne szaporítsuk a szót, ha­nem nézzük, mi gondja van az előrenézéssel, a holnapra készü­léssel Szolnok megyének? Min­dent felsorolni lehetetlen, de né­hány dologról mégis beszélni kell, annál is inkább, mert fel­sőbb szervek segítségét, támoga­tását várjuk és kérjük. Nálunk a megyében ma már nem okoz gondot, hogy tsz-ek és az egyénileg dolgo­zó parasztok alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást, vagy a gabonafélék fejtrágyázá­sát. Ezen túl vagyunk, inkább ott vannak problémák, hogy ezeket a munkálatokat nem tudjuk úgy elvégezni, ahogy sze­retnénk. A következőkről van szó. A 3004-es határozat — egyebek mellett — rendkívül jó hatással volt a tsz-ekre a műtrágyafel­használás terén is. 1957-ben a Szolnok megyei közös gazdasá­gok 452 vagon műtrágyát hasz­náltak fel kh-ként 29 kilogram­mot. A határozat megjelenése után ez évben 1240 vagon műtrá­gya felhasználását tervezték és ez a mennyiség mintegy meghá­romszorozza az egy holdra eső tavalyi átlagot. A tervezés reális. Az a helyzet ugyanis, hogy az első félévben 600 vagon műtrá­gya már felhasználásra került és ez az arány így jó. Ma már az sem jellemzője me­gyénknek, hogy az egyoldalú nit­rogénműtrágyák felhasználására szorítkozik. Érdemes még megemlíteni, hogy a közös gazdaságok 52 ezer holdon végeztek fej­trágyázást. A műtrágyafelhasználásnak azonban vannak gátló tényezői. Kevés a műtrágyaszóró. Tavasz- szal a tsz-ek szórták, ahogy tud­ták, de már most felvetődik a kérdés, mi lesz ősszel. Ez komoly gondot okoz megyénk közös gaz­daságainak. S mi lesz tavasszal? Az a helyzet ugyanis, hogy ez évben 1240 vagon műtrágyát használnak fel a tsz-ek. De fi­Makariosz érsek nyilatkozata az angol rádiónak saját ciprusi tervéről LONDON (AFP). Makariosz érsek az angol rádió egyik tudó­sítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy saját külön terve van a ciprusi probléma megoldására. „Ez a terv — tette hozzá az érsek — nem zárja ki eleve semmiféle más javaslat­nak a megvitatását, amelynek célja közvetlen tárgyalások meg­tartása lenne a sziget önkorm4n yzaton alapuló demokratikus alkotmányáról.” Az érsek nem ismertette tervének tartalmát, de újból ki­fejezte azt a véleményét, hogy a brit terv csak nézeteltérések forrása lehet a Nyugat számára. (MTI). 4K> Hétfon hajnalban Budapestről is jól lehetett látni a szputnyik III. hordozó rakétáját A moszkvai központtól érkező távirati előrejelzések Magyaror­szág, illetve Budapest felett hét­főn hajnali 1 óra 57 percben ál­lapították meg a harmadik szov­jet mesterséges hold és hordozó rakétájának áthaladását. — A Csillagvizsgáló Intézettől érke­zett jelentés szerint a borús idő­ellenére a jelzett időben szabad­szemmel is jól lehetett látni az égbolton áthaladó hordozó ráké tát. De nemcsak a megfigyelő­állomásról, hanem a város több pontjáról is telefonon, értesítették a Csillagvizsgáló Intézetet a hor­dozó rakéta észleléséről (MTI). gyelembe kell venni, hogy 1958- ban Szolnok megye termelőszö­vetkezetei tovább erősödnek ta­gokkal és földterülettel egyaránt. Ma még nem lehet pontosan fel­mérni, hogy milyen lesz az erő­södés mértéke, de annyi bizo­nyos, hogy jelentős. Könnyen le­het. jövőre 1240 vagon helyett 3000-re lesz szükség, s ha most nem kapunk segítséget, akkor egy év múlva a kevés műtrágya­szóró még kevesebb lesz. Az is hiba, hogy a mű­trágya nem mindig akkor kerül a növényre, amikor a talaj nedves és nagyobb a felszívó hatása. Mit lehet itt tenni? Repülőgépekre van szükségünk. Ezeket a gépe­ket összefüggő hatalmas földtábláinkon jól kihasznál­hatnánk. Persze felvetődik a kérdés, ki­fizetné-e magát a repülőgép? A megye mezőgazdasági szakembe­reinek egyöntetű véleménye, hogy igen. Négy repülőgépből ál­ló brigád nemcsak a műtrágya­szórásban segíthetne, hanem a vegyszeres gyomirtásban is a rizsföldeken. Az állami gazdasá­gokban végzett kísérletek azt mutatják, hogy vegyszeres gyom­irtással holdankét 2 mázsás ter­méstöbblet érhető el rizsből. Vi­szont az öntözött területen ennek a munkának elvégzése nagyon körülményes. Repülőgépről vi­szont könnyen megoldható. Már­most végezzünk rövid számítást. Jelenleg 38 ezer hold rizsünk van. Ha a vegyszeres gyom­irtással holdanként 2 mázsá­val növeljük az átlagtermést, akkor 76 ezer mázsával töb­bet takarítunk be. Egy mázsa rizs 500 forint. Nem érdemes tovább számolni. Min­denki előtt világos, hogy a négy repülőgép ára már itt megtérül. S végül még egy égető problé­ma. Nincs elegendő műtrágyánk, nem tudjuk a rizsföldeket fej­trágyázni. Harminckét vagonra lenne szükség. A Földművelésügyi Miniszté­rium segítségét kérjük, hogy ezek a problémák hamarosan megol­dódjanak. Sz P. Hétszáz fiatal jelentkezeti Egy mélyen emberi történet eddig Romániában a keleti fővezeték □ építésére aH kor-Cj D r Csaknem két héttel ezelőtt Román Munkáspárt és a mány megbízatást adott az ifj ú-ü Ságnak az erdélyi Sásnádas ésQ a moldvai Onesti közötti úgy-p nevezett keleti földgázvezeték- építésére. Románia ifjúsága örömmel fo gadta ezt a megtisztelő feladr tot és eddig 700-nál több fiatr jelentkezett önként a nagyszt bású munkára. A csaknem 200 km hosszú ve­zeték fűtőanyaggal látja majd el Moldva új iparvállalatait, e romani hengerdét, a gumiipa’ kombinátot, a savinesti relon gyárat, valamint a nagyobb moldvai városokat. Beszámoló a Szállnak a darvak c. filmről =* (5, oldalon). /huü dbámwMál | Talajjavítás előtt: tudományos kutatómunka mm Ot liter bor

Next

/
Oldalképek
Tartalom