Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-21 / 146. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NE PI .AP 1958. június 21 ELSŐ LÉPÉS AZ ELETBE Több segítséget az érettségizett pályaválasztóknak! helyes irányba keresik az érvé­nyesülést. Épp ezért érthetetlen, amit mond: —! Hiába megyünk akárkihez, nem segítenek az elhelyezkedés­ben. Városon pedig mostohán bánnak velünk, vidékiekkel. Jó lenne, ha törődne valaki gond­jainkkal. S nagyon szeretnék én is mielőbb biztosat tudni — mi történik velem. Erről beszél osztálytársa, Sze­keres János is. ö is a rádiós szakmát szeretné kitanulni, de már engedékenyebb: — Elmennék motorszerelőnek is — mondja. — Semmi biztatót nem látok erre nézve. Tavaly az ipari tanulóiskolák toboroztak még közülünk és küldtek ismer­tetőt is: mire, hol lehet jelent­kezni? Most semmit nem tu­dunk. Hova fordulhatnánk, ki törődik velünk? En akár bejár­nék vonattal is itthonról Szol­nokra, vagy elmennék az ország bármely részébe ipari tanuló­nak, de hol lehetséges ? ... — En védőnőképzőbe megyek — mondja Miheller Margit. — Nagyon szeretem a gyerekeket, s tudom, arra a pályára keresik az érettségiző lányokat. De az iparba is akadnak jelentkezők. Nyolcas Etelka elektro-, vagy rádiótechnikai pályára készül. A budapesti Orion gyárban szeret­ne elhelyezkedni. — Az se probléma, ha nem vesznek fel ipari tanulónak — mondja. — Pesten van rokonom és annál laknék. Jól keres a be­tanított dolgozó is. Első fiatal, aki igy gondolko­zik. De többen is ezen a nézeten lesznek, ha nem biztosítjuk szá mukra a szakképesítés megszer­zését. Nem engedhetjük, hogy felad­ják a jobb megélhetést, a nép­gazdaságnak is többet jelentő magasabb szaktudást, a máért. Mert igaz, aki egyenesen terme­lőmunkába megy, az többet ke­res ideiglenesen, mint aki ipari tanuló. De aztán? Ez csak egy Szekeres János Molnár Imre előttük. S reméljük, az elhelyez­kedés körül mutatkozó nehézsé­geket leküzdve, megtalálják he­lyüket az életben. De addig is se­gítsük őket, gondjaikat vegyük le róluk. Mert az első lépés a legnehezebb az életben! — kárpáti — bolán János. Anna már nagy, iskolahagyott lány. Megkérdez­tük, miért jött haza? Szemében könnyekkel csak ennyit mon­dott: — Magam sem tudom. Vala­mi húzott, hajtott ide. Hajna- lonta, amikor kialudtam magam, akkor rohant meg mindig az anyátlanság érzése. S olyankor sokai sírtam. De most már nem fogok. wzemében halvány mosoly ^ csillán, amikor két kisebb társával a szülők kíséretében autóbuszra ülnek. — Indulnak haza. XJj útra e mesgyéről, amelyet most átlépnek, s amely­nek túlsó oldalán az otthon me­lege, a pótolhatatlan anyai sze­retet sugarai várják őket. S mi, akik körülálltuk az induló buszt, reméljük: nem fog­nak csalódni. Otthonra találnak mind a huszonnyolcán, akiket a Vöröskereszt külön autóbusza hozott a határtól. Otthonra, sze- retetre, amely feledtetni tudja a korábbi árvaságot és vágyaik­nak megfelelő mederbe tereli jövőjüket. A nap kél 3.46 h kor, nyugszik 19.45 h-kor. A hold kél 8.22 li­kőr, nyugszik 22.13 h-kor. i Idójárásjelentés í Várható időjárás ma es­tiig: felhőátvonulások, több he- tlyen eső, néhány helyen zivatar. I Mérsékelt, később megélénkülő J délnyugati szél. A nappali hő- Imérséklet délen is csökken. Leg- {magasabb nappali hőmérséklet [ 19—22 fok között. (MTI.) I - A SZEZONVÉGI KIÁRU­SÍTÁS alkalmával húsz száza- {lékkai emelkdett a kendő- és kö- > töttáruféleségek eladása a Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalat Rövid-, Divat- és Bőrdíszműáru Boltjában. Jelenleg nyári sze­zoncikkek: strandruhák, fürdő­kabátok, turista táskák, bőrön dök stb. bőséges választékával várják a vásárlókat. — SZOKATLAN FORGAL mat bonyolított le az Állami Hirdető Vállalat szolnoki kiren­deltsége. Az elmúlt hónapban 2500 plakátot, 30 diafilmet, 60 újságot, 250 apróhirdetést közhí­reit. Csupán a hangoshírelés nem kielégítő s a jövőben ezen a té­ren akar javítani a hirdető vál­lalat szolnoki vezetősége. — 30-35 BEJELENTÉS érke­zett a Szolnok járás területéről az Igazgatósági Osztályhoz, olyan gazdákról, akik nem tartották be a burgonyabogár elleni véde­kezés előírásait. Valamennyi gazda ellen szabálysértési eljá­rás indult. MEGKEZDTÉK az ősziárpa aratását A Tiszasülyi Állami Gazda­ságból jelentették: — Ma délben 12 kombájnnal megkezdtük az őszi árpa próba­aratását. A próbaaratás eredménye után megindul az árpabetakarí­tás állandó munkája.- MEGYÉNKBEN a termelő­szövetkezetek 20 ezer 857 koo- méter silót készítettek. Legjobb eredményt a törökszentmiklósi járás tsz-ei értek el, ahol már átlagosan 2 köbméter siló jut 1 állatra. Az MSZBT klub műsorából:- VASÁRNAP délután három órakor magyar—szovjet sakkver­seny. Este 8 órakor a sajtó és a Damjanich Rádió munkatársai­nak közös klubestje Szolnokon, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság házában. Tiszaföldvár életéből:- A KÖZSÉGI TANÁCS ez- évben 120 000 forintos támoga­tást nyújt sport és kultúrális cé­lok támogatására.- A KÖZSÉGFEJLESZTÉS során 3500 négyzetméter új jár­dát építenek 146 000 forintos be­ruházással.- A KÖZEGÉSZSÉGÜGY ér­dekében 250 folyóméteren bőví­tik a csatornahálózatot. Erre 23 ezer forintot költ a tanács. Tanácstagi beszámoló:- KRÁMER DEZSŐ városi ta­nácstag ma délután 6 órakor az SZTK-ban tartja 1. félévi beszá­molóját. Szomorú tanulság A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy megyénkben nincs paralizis veszély. S most mégis arról kell beszámolnunk, hogy Jancsó István egyéves Tiszabő- újtelepi kisgyermek súlyos gyer- mekbénulási tünetekkel fekszik a megyei kórház gyermekosztá­lyán. Annak, hogy megbetegedett, szülei az okai, mert nem vitték védőoltásra. S most az ö fele­lőtlenségükből eredően a kis Istvánka talán egész életén ke­resztül munkaképtelen, béna marad. Ügy gondoljuk a tanú ­ságot ebből az esetből levonhat­ja mindenki, aki még nem ol- tatta be gyermekét paralizis el­len. ­»» ^ »» Jászberényben sorsolták a lottót Tegnap Jászberényben a Déryné Színházteremben került sor a lottó 25-ik heti nyereményszámainak sorsolására. Már reg­gel félkilenckor színültig megtelt a színházterem és mire a húzás megkezdődött, 1200-an tolongtak az épület előtt. A Lottó és Sportfogadási Igazgatóság gondoskodott a kívülállókról. Három hangos bemondó közvetítette a húzás eseményeit azoknak az érdeklődőknek, akik már csak az utcán kaptak helyet. Tíz óra előtt öt perccel kezdődött a sorsolás A kihúzott számok a kö­vetkezők: 25, 82, 84, 85, 88. ■ • Miheller Margit. re KISZ-iitkár. Szünet van, de ó kedvenc foglalkozásául — ° fizikptqrem műszerei-rádiói kö­zött tölti szabadidejét most is. Megszeretne ezt ■ a szakmát. A hároméves tervben is a munka- igényes finommechanikái és mű­szeripart gyártmányoké az első hely és a többi fiatallal együtt Vizsgáznak a diákok. Az alsó tagozatosok a nyári vakáció gondjaival foglalkoznak. Nem igy az érettségizők, ők a pálya- választáson törik a fejüket- A ;örökszentmiklósi Bercsényi gimnázium tanulóinak 56 szá- sa'éka úgy döntött, hogy szak­mát tanul. De nem kapnak se- ínségei az elhelyezkedéshez. — En rádióműszerész szeret­ték lenni — mondja Molnár Im­Nyolcas Etelka érettségizettnek 2—3 évig jelent■ előnyt. Mert rövidebb idő alatt szabadulnak fel. S aztán aki ta-\ nult, magasabb bérkategóriába', jut és 2—3 év helyett egy egész1, életen át többet keres a pilla-' natnyi érdeket néző társánál. Beszélgetés közben kiderül az is, hogy a szakmai tanulás mel­lett egyesek majd esti techni­kumba vagy egyetemre is pá­lyáznak később. Az út nyitva áll * ...vívy.-rm A r A Le I L,AL, I 5 Kedvem szottyant egy feketére. Betértem az egyik espres­♦ sóba. Alig foglaltam helyet az egyik asztalnál, máris ott termett | egy fehérkötényes fel&zolgálónő. No, gondoltam, ez aztán gyors ♦kiszolgálás. Rendeltem egy szimplát. Az öröm azonban ürömmé ♦ vált, mert elmúlt tíz perc még akkor sem hozták a kávét. Unai- I inamban figyelmes lettem a vendégekre; ♦ — Juj! ■— kiáltott fel egy kövérkés középkorú hölgy —. de X hideg volt — Az elégedetlen vendég fagylaltot fogyasztott. | — Kartársnő! — szólította meg a felszolgálónőt, aki éppen | felém tartott. ♦ — Mi baj van? — érdeklődött a felszólított. ' — Nézze — mutatott az elégedetlen a fagylaltos pohárra — { tiszta jég, ♦ A felszolgálónő nagy szemet meresztett rá és enyelegve | mondta: ♦ — Nem hiszem, több benne a citrom..« — aj — TI gye, kedves. Mama, nem fog megszidni, ha haza­megyek és elmondom: mennyire vágyódtam maga után, hogy kín­zott az idegenség". Ezt a szeretettel és vággyal telített rövid mondatot Vona Erzsiké leveléből vettük ki. Ide­genben íródott, nem messze a magyar határoktól, a Román Népköztársaságban. Erzsiké tra­gikus körülmények között, az emberi keményszívüség utcára- dobottjaként került oda. Apja kunmadarasi volt, Erdélyből nősült. Fiatal feleségét Erzsiké világrajötte után hamarosan el­hagyta. „Szabad” életre vágyott, tehex volt az asszony és a gye­rek. ‘ T* \ Lácl Ferencné karolta fel őket. A szív azonban hazahúz .., Erzsiké édesanyja hazavágyott, a gyermekkor emlékei közé. — Mire azonban elérte, szülőfalu­ját, szerettei már. nem éltek. Végzett velük a háború. Néhány év múltán súlyos betegségben ő és meghalt, Erzsiké egyedül ma-. 4-Á rrsi íTn/o Irnr-íil S! írta-írta a leveleket Kunmada­rasra. Vágyott a .szerető szív, az otthon után. Vágya teljesült. A Vöröske­reszt Láci Ferencné kívánságára hazahozta. Vele együtt érkezett Kacsó Klára is. 0 nem volt árva. őrá nem a nevelő, az édes­anyja várakozott türelmetlenül. A jászfényszarui kislány már kéthónapos korában kikerült Romániában élő nagyanyjához. A háborús évek kilátástalan- sága kényszerítette szüleit arra, hogy megváljanak tőle. — A nagymamánál legalább kenyér volt. Itthon még az sem — mondja keseregve Kacsó Ger- gelyné, az édesanya. De most- már van és az én Klárám nem fog hiányt szenvedni semmiben. De remélhetőleg Oláh Anna Mária is otthonra talál ismét, ö is az emberi könnyűszívűség áldozataként került eV a szülői háztól. Nem volt rossz sorsa, de mégis vágyott haza Debre­cenbe, ahol ■ szeretettel várt rá édesanyja és mostohaavja, Do*

Next

/
Oldalképek
Tartalom