Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-20 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (SZOLNOK MEGYEI MEGYEl PÁRTS IZOTTSÁG ÉS A MEGY El TAN ÁCS LAPJA IX. évfolyam, 145. szám. Ara 60 fillér 1958. június 20. péntek. /ftlai dbáhtmHói Fillérekből ezer forintok AZ ELŐ FEHÉRHAJU LÁNY\ I f. Az országgyűlés ülésszakán részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkáS'-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János és Kállai Gyula államminiszter, valamint a kormány tagjai. ’ Részt vett az ülésen a vietnami parlamenti küldöttség is. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány, perccel 11 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1958 április 18-án bereikesztett ülésszaka óta nyolc törvényerejű rendeletet a'kötött. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Bevezetőjében elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, ame’ybe az ellenforradalmi támadás taszította és ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talp- raállni, mert az egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl is szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, élükön a Szovjetunióval, a legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtottak, nyersanyagban, fogyasztási cikkekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt. Kiss Árpád "ezután felsorolta a törvény ja vas’at főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és. gazdaságosabbá tesz- szük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot te remt ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk ki és messzemenően hasznosítsuk a szocialista országokkal — a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkaifiegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista terme- ’ési viszonyokat — -elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakban a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocia'ista építés legfőbb célja. A terv már 1958 év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. A javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem emelkedése alapján a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forintot ruházunk be. A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a dunai vasmű hengerművének építését, s ez nagymértékben segíti a gépipar ellátását finomlemezzel. A feldolgozó iparágak fejlesztéséről többek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — nemzetközi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembevéve — gazdaságosak — és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítják. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradás- technika, a Diesel-motor és járműgyártás, valamint a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeket. Jórészt ezeknek az iparágaknak a fejlesztésére használjuk fel a Szovjetuniótól kapott beruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbevett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy harmincöt százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. Elsősorban az elektronikus műszerek és a világviszonylatban is bevált geofizikai mérőműszerek gyártására összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését. — állapította meg Kiss Árpád, majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt és megállapította, hogy a termelékenység tizenöt százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat százalékos csökkentése — amit a terv előír — a legmesz- szebbmenő takarékosságot, kívánja meg a vezetőktől és a munkásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. Ezután a terv mezőgazdasági előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alakították ki. A mezőgazdaság összes termelése. a hároméves terv átlagában, az 1954. évi változatlan áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év — 1955—57 átlagához képest 12 százalékkal nő átlagos időjárás figyelembe vételévelAz előirányzatok kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre: az állat- tenyésztés hozamai a növény- termesztésnél nagyobb arányokban növekednék: a növénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108,7, az állattenyésztés 117,9 százalékra emelkedik. Az üzemi gyümölcsösök területét több mint huszonötezer katasztrális holddal növeljük, új szőlőket telepítünk és. felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújítására. A szántóföldi növénytermesztésben a hároméves terv lényegében fenntartja a tavaly kialakult szerkezetet. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítósa. A takarmány- termő terület több mint ötszázezer kát. holddal növekszik az első ötéves terv tényszámalhoz képest, A cukorrépatermelés növekedését mintegy negyvenezer vagonra irányozza elő a terv az első Ötéves terv állagához képe’*- ' A búzatermés három év átlagában az 1956—57. évi 8.4 mázsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12.4- ről 12.8-ra, a burgonya termésátlaga 56.6-ról 59.8 mázsára emelkedik. A kukorica vetésterületének több mint 50 százalékát hibrid vetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának fokozását is. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet szemelőtt tartva — tovább erősödjék hazákban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszköz á'lomány növelését. A hároméves tervben erre a célra évi átlagban kereken 340 millió ál am! támogatást irányoztunk elő. Az első ötéves terv idején ugyanez a támogatás évi 200 millió forint volt. Az állami támogatás elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása rentábilis legyen, emelkedjék a tagok jövedelme, méghozzá úgy, hogy meghaladja az egyéni gazdálkodók át’agos jövedelmét — mondotta Kiss Árpád. — Megjegyezte, hogy a felvásárlási rendszert továbbra is fenntartjuk: a hároméves terv időszakában, valamint ezután is ez lesz az alapja a falu és a város kapcsolatainak. A nemzeti jövedelem növekedéséről és elosztásáról beszé't ezután. A hároméves teiv hatását a lakosság életviszonyaira első sorban az jelzi, hqgy a fogyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és a fizetésből élő dolgozók reálbérét a szocialista szektorban körülbelül hat százalékkal emeljük. A termelés és a termelékenység emelkedése következtében j áró többletbérekkel. Ez a hat százalék azonban nem fogla’ja magában az állami szektor dolgozóinak nyereségrészesedését. A parasztságnál az egy főre jutó reáljövedelemnek átlaga körülbelül négy százalékkal növekedik. A hároméves terv a kiskereskedelmi áruforgalom 13 száza- ’ékos növelésén belül az iparcikkek forgalmát 22 százalékkal növeli. A kereskedelem például 340.000 mosógépet, 30.000 hűtő- szekrényt, 33.000 porszívót, 600 ezer rádiót, több mint 100.000 televíziót, 550.000 kerékpárt és mintegy 80.000 motorkerékpárt hez forgalomba. A tavalyihoz képest 1960-ban 26 százalékkal több konyhabútort és ugyanennyivel több kombiná’t szekrényt biztosítunk a vásárlóknak. — A kereskedelem növeli az építőanyagok forgalmát is; négyszer hagyobb lesz a tervidőszak végére, mint az első ötéves terv évi forgalma. Tovább kell javítani a kereskedelem munkájának színvonalát — állapította meg Kiss Árpád. A terv az ipar és a kereskedelem vezetői részére lehetővé teszi, hogy az igények alakulásának megfelelően elégítsék ki a fogyasztókat. Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás-, a szociális és kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlesztésére is gondot fordít- A tervidőszakban száztízezer lakás felépítésével lehet számolni. Fejlesztjük a villany, a gáz-, a víz- és az úthálózatot. A hároméves tervben célul tűztük — folytatta —, hogy a nemzeti jövedelem fokozatosan növekvő hányadát fordíthassuk az álilóalapok növelésére. 1960- ban például a nemzeti jövedelem 11A százalékát fordítjuk ilyen célokra. Azzal számolunk, hogy ál’ami erőből a tervidőszakban 32 milliárd forint beruházást valósítunk meg, amihez hozzá kell számítani az állami válla’átok, a termelőszövetkezetek és a kisipari szövetliezetek saját eszközökből történő beruházásait és egyebeket, amelyekkel együtt három év alatt hazai erőforrásból több mint 36 milliárd forintot ruházunk be. — Népgazdaságunk fejlődésének elmozdításában most is számíthatunk a Szovjetunió segítségére — mondotta ezután. A Szovjetunió a múlt év végen folytatott tárgyalásokon háromszáz millió rubel beruházási hitelt bocsátott rendelkezésünkre, amelyet nemrégen további 140 millió rubellel felemelt. A 440 millió rubeles hitel egyrészét már a hároméves terv időszakában folyósítják. Túlnyomórészt ez a hitel teszi lehetővé, hogy számos ipari struktúrákat átalakítsunk, Rajtunk múlik, hogy ezt a hitelt a népgazdaság fejlődése szempontjából a legeredményesebben használjuk fel. Mindent egybevetve: az 1956. tói 1960-ig terjedő időszakra állami erőből 54 milliárd forint beruházás jut, szemben az első ötéves tervben megvalósított 67 milliárddal. A továbbiakban Kiss Árpád hangoztatta, hogy a tervjavaslat előirányzata a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket a legfontosabb objektumokra összpontosítja. Az ipari beruházásokra egyébként jellemző az is, hogy a korábbiakhoz képest kedvezőbben alakú’ anyagi és műszaki összetételük. A mostani előirányzat elősegíti gépparkunk korszerűsítését, s helyes felhasználása esetén jelentős lépés lesz a műszaki fejlődésben. A mezőgazdaság céljaira fordított beruházások a termelés fokozása me’lett elősegítik majd, hogy mezőgazdaságunk szerkezete a jelenleginél kedvezőbben alakuljon. Jelentősen növekszenek a talajjavítás, a talajvédelem és a belvízvédelem célját szolgá’ö összegek. Növekszik az univerzális gépek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását. Ezután a nemzetközi fizetési mérleg alakulásával foglalkozott a beszámo’ó. Rámutatott: a hároméves terv kialakításánál az volt a törekvés, hogy megteremtsük a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát. 1958—1960-ra a benyújtott terv szerint a nemzetközi fizetési mérlegünk lényegében egyensúlyban van. Áruforgalmunk egyre növekvő részét a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. A baráti államokkal kötött kétoldalú szerződések szilárd piacot biztosítanak exporttermékeinknek és a tőkés világ-piac ingadozásaitól függetlenül biztosítják importszükségleteink zavartalan kielégítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren függetleníteni tudnánk, vagy akarnók magunkat a kapitalista világpiactól. Mi arra törekszünk, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat a teljes egyenjogúság és a kölcsönös e’őnyök alapján minden országgal kiszélesítsük. Befejezésül Kiss Árpád hangoztatta. hogy a hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottabb felelősséget jelent országunk minden dolgozójának. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség és szükség is van számos területen az előirányzatok túlteljesítésére. Kívánatos a terv beruházási mutatóinak túlteljesítése is, a mezőgazdaságban pedig a termelőszövetkezeti beruházások túlteljesítése, ami emeli a gazdálkodás színvonalát, vonzóbbá teszi a közős gazdálkodást a dolgozó parasztság számára. Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka
