Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-18 / 143. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 143. szánu Arii ttO fillér 195.8- június 18. szerda. Ohai tSkáhuuMál Már választottak... Ma vendég, holnap házigazda Munkássssemmel a mezőgazdaság szocialista át szervezéséről ■Varosban és falun egyaránt ’ többször hal’ja az ember, hogy mire való a mezőgazdaság szocialista átszervezése? — Aki ilyen kérdést tesz fel, az rendszerint tájékozatlan, nem tudja, hogy a tudomány és a technika szédü’etes előreiramlása, s persze elsősorban a növekvő igényék kielégítése az átszervezést törvényszerűen megköveteli. Ez — ha akarjuk, ha nem, bekövetkezik. Persze, akarjuk, sőt gyorsítjuk, éppen az ismert okok miatt. Nem a szövetkezetért önmagáért, hanem azért, hogy a tsz-t, a nagyüzemet — az összefogás nálunk ismert és elfogadott formáját, — mint eszközt felhasználjuk a többtermés elérésére. Fel is használhatjuk, amint ezt a példák tömege ez évben is bizonyítja. Csak meg kelt nézni az abádszalóki Lenin Tsz tehenészetét, vagy a mezőhéki Táncsics Tsz búzáját, vagy az örményes! Uj Élet Tsz négyzetesen vetett kukoricáját, vagy a turkevei Vörös Csillag Tsz-nek azokat a gabonatábláit amelyekre repülőgépről szórták a műtrágyát, s könnyűszerrel meggyőződhetünk róla, mennyire eszköze a közös gazdaság, egyszóval a nagyüzem, a többtermés e’érésének. De számításokat is lehetne végezni arra nézve, hogy a szövetkezetek többet termelnek és olcsóbban állítják elő termelvényeiket, mint az egyéni gazdák. Ha pedig olcsón és sokat termelünk, akkor nyilvánvalóan több jut a lakosságnak és olcsóbban vásáro’hatnak a dolgoság egésze nem é’ jobban. Az viszont igaz, hogy néhányan sokkal több jövedelemre tesznek szert, mint a legkiválóbb, több- évtizedes gyakorlattal rendelkező szakmunkások. De kik ezek az emberek? Egy olyan réteg, amely az a'múlt években termelődött ki és ma már nem paraszt, hanem inkább kupec. A Járműjavító-beli elvtársak a beszélgetés során ezzel egyet is értettek. Éppen Bányai József mondta el, hogy ezt saját maga is tapasztalta. Az elmúlt év őszén a Járműjavító dolgozóinak burgonyát vásároltak és két asszony a szemük előtt vásárolt meg 300 mázsát, valahová Dunántúlra küldték, nyilvánvaló: k u p e c k o d á si szándékkal Különben érdekes és egyben természetes is, hogy a Járműjavító munkásai elsősorban a mezőgazdasági termelés szemszögéből vizsgálják a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az a véleményük, hogy a nagyüzemi termeléssé1 a kupecko- dást is meg lehetne szüntetni, mert a tsz-ek kihúznák az üzérek lába alól a talajt. Szükségesnek és fontosnak tartják mindannyian a kollektivizálást. Egyszerű, de érdekes problémával hozakodtak elő. Az egyik elvtárs e’mondta: „Ha mi itt az üzemben darabban csinálunk valamit, annak az előállítása drágább, költségesebb. Ha tömegesen, akkor viszont olcsóbb1’. Ez így igaz, és ez pontosan vonatkozik a mezőgazdaságra is. Van-e elegendő hultivátor? Mi legyen a második kassálású lucernával? Milyen feladatok megoldását igényli a kombájn-aratás? Hogyan készítsék a tss-ek a kombájnssérut? A kalászosok érése azt mutatja, hogy rövid időn belül megkezdődik az aratás. Ez a munka mind a tsz-eknek, mind a gépállomásoknak legnagyobb erőpróbája. A gabonabetakarítás megkezdése előtt a gépek megfelelő kijavítását, a szükséges anyagok biztosítását, a munka- szervezetek kialakítását kell elvégezni. Ahhoz azonban, hogy a minden erőt igénybe vevő nyári betakarítást eredményesen végezhessük el, az aratás megkezdéséig lehetőleg minden növényápolási munkát be kell fejezni. A termelőszövetkezetek üzemi tapasztalata azt bizonyítja, Hogy azok a tsz-ek oldották meg sikeresen és gyorsan a betakarítást, amelyek az aratás megkezdésére a növényápolást befejezték. Az elmúlt napok bőséges esőzése még inkább előtérbe hozta a kapások ápolását, különösen azért, mert a csapadék hatására a talaj összesulykoló- dott; másrészt pedig a gyomnövények fejlődésére is kedvezőbbé váltak a feltételek. A termelőszövetkezeteknek elsődleges gazdasági érdekük tehát, hogy most esp után a fejlődésnek induló gyomokat sorközi gépi műveléssel pusztítsák el és az aratás kezdetéig a kapások talaját fellazítsák, gyommentessé tegyék. Felkerestük Cservenyák Emil e’vtárs főmezőgazdászt és megkértük, válaszojjon arra, hogy ezeket a feladatokat hogyan tudják segíteni a gépállomások és még mik a fontosabb teendők aratás előtt. — Jelezzék a tsz-ek a gépál-1 lomásoknak, hogy melyek azok a lucernatáblák, amelyek második kaszálása egybeesik a go- bona aratásával. Ez is igen fontos, mert okos munkaszervezéssel azt is meg lehet csinálni, hogy a hajnali órá_kban, amikor a harmat miatt a kalászosokat még nem lehet vágni, a lucernát fűkaszával lekaszá'hatják. — Ez évben több mint háromezer holddal nagyobb területen végeznek kombájnaratást a tsz- ek, mint az elmúlt évben. Ez a körülmény milyen feladatok megoldását igényli? — Sorolom. A kombájngabona sikeres betakarításának egyikleg- fontosabb előfeltétele a megfelelően kiképzett kombájnszérű, ahol a gabona szárítását és tisztítását végezzük. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, ho”y a kombájnszérű fontosságát sok tsz vezetője nem ismerte fel és erre nem is fordított túl nagy gondot. Pedig a rosszul előkészített kombájnszérűn sok problémát okozott a gabona szárítása és tisztítása különösen akkor, amikor esős időjárás volt. — Amelyik tsz-ben egy vagy több kombájn dolgozik, ott nélkülözhetetlen tehát a ponyvával, vagy más anyaggal befedhető kombájnszérű létesítése. — Hogyan készítsék a tsz-ek a kombájnszérűt? — Általában kombájnonként 250 négyzetméter alapterületű szérű készítése célszerű. A Uom- bájnszérű alapjának anyagéul nagyon jól felhasználhatják a bontásból származó téglát, amelyet lapjára lerakva, habarcsba ágyazva, kevés munkával gyorsan előkészíthet minden tsz. A kombájnszérű befedése is köny- nyen megoldható. Mindössze három sor megfelelő magasságú tartóoszlopra van szükség, amelyek közül a két szélső oszlopsor egyforma magasságú, a középső oszlopsor pedig meghatározott mértékben magasabb a két szélsőnél. A szérű nagyságától függően — és természetesen a rendelkezésre álló ponyva nagyságához igazodva — kell kiképezni ezeket az egyszerű tető- szerkezeti elemeket. A szérű helyének kiválasztásáról még csak annyit szeretnék mondani, hogy minden körülmények között olyan helyre jelöljék, ahol az esetleges nyári zápor elfolyó vize nem fut össze és nincs mesz- sze a gabona raktározó helyétől, — fejezte be nyilatkozatát Cservenyák Emil főmezőgazdász. Védjük; meg a Jó szőlőtermést a peronoszpőrától! A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a szőlőtermelőkhöz zók. Erről van. tehát szó, erre való a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ilyen szempontból nemcsak a parasztság ügye, hanem országos ügy is. Személy szerint tehát mindenkit külön is érdekel; hol tartunk és mikor érjük el a párt által elénk tűzött cé’t. Erről, ezekről a problémákról beszélgettünk a Járműjavító néhány munkásával: Bajer Ernővel, Bányai Józseffel, Kelemen Sándorral és Dobó Dezsővel. Saját véleményüket mondták el, de ezze’ együtt azt is, hogyan is vélekedik a Járműjavító mun- káskollektívája a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Értik-e a tűzákovácsok, az esztergályosok, a bognárok, hogy tulajdonképpen miről is van szó? A beszélgetésből igen érdekes dolgok derültek ki.Elsősorban azokkal a problémákkal hozakodtak elő, amelyek a Járműjavítóban különösen foglalkoztatják az embereket. Sokan azt tartják: a parasztokat nagyon elkényezteti államunk, mert összehasonlíthatatlanul jobban é'nek, mint a munkások. Ez így kategórikusan nem fedi a valóságot. A parasztA munkások ismerik és szá- montartják Szolnok megye termelőszövetkezeteinek eredményeit. Jól esett hallani, ahogy soro’ták: örülnek a szövetkezeti mozgalom erősödésének, a gépesítés fokozásának, s azoknak a híreknek, mennyivel többet termelnek a tsz-ek, mint az egyéniek. „Ha így lenne országszerte, akkor most a szezon végén bizonyára nem lennénk kénytelenek 6 forintért vásárolni még mindig a borsó kilóját” — mondták, újból csak a többtermelésre célozva. Hasznos- volt a munkásokkal fo’ytatott beszélgetés, s bár úgy tűnik, leegyszerűsítettük a problémákat, de erről szó sincs. — Arról van szó, hogy a munkás- osztály elvárja a parasztságtól: használja ki az adott lehetőségeket és a nagyüzemi gazdálkodással többet adjon a népgazdaságnak. Adhat többet, de csak úgy, ha a szövetkezeti gazdálkodást választja. Érdemes figye’embevenni azt, amit Kelemen Sándor mondott: „Ha mi munkások — többet kapunk, becsületbeli kötelességünknek tartjuk, hogy többet is adjunk”. Sz. P. — Van-e elegendő kultivátor? — Igen. Gépállomásainkon kellő számú kultivátor van, úgyhogy a tsz-ekben jelentkező növényápolási munkákat jó minőségben és rövid idő alatt el tudják végezni. A gyorsaság a legfontosabb, mert az idő nagyon sürget. A kultivátorokat azért is érdemes igénybe venni, mert ez nagy segítséget jelent a tsz-ek számára abban a tekintetben is. hogy a meglévő kézi munkaerőt a többi,, eddig még kevésbé gépesíthető növényápolási munkáknál foglalkoztathatják. Vegyék igénybe a tsz-ek most, az aratásig terjedő időszakban a gépállomások növényápoló gépeit a legnagyobb mértékben, hogy így gyorsan befejezhessék a sorközi növényápolási munkákat. — Előreláthatóan az aratással egyidőben következik be a lucernák második kaszálása. Ennek a munkának gyors elvégzésére mit javasol Cservenyák elvtárs? — A lucerna második kaszálására a tsz-ek vezetőinek már most gondolniok kell és arra tö- rekedniök, hogy a második ka- szálású lucerna veszteségmentesen kerüljön betakarításra. Állítsák munkába a motoros fűkaszákat, a rendsodrókat, valamint a rendfelszedőket. Nélkülözhetetlen azonban a tsz munkaszervezetének tervszerű átcsoportosítása, még az aratás előtt. Az országszerte jónak mutatkozó szőlőtermést a hosszantartó esőzések miatt peronosz- pőrafertőzés veszélyezteti. A Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztési igazgatósága a megelőző védekezés jó szervezése érdekében felhívja a szőlőtermesztőket, hogy a permetezésre alkalmassá vált jó időt használják ki és mielőbb permetezzék be szőlőiket. Ügy permetezzenek, hogy a tőkék belső lombrészei, főleg pedig a fürtök elegendő permetezőanyagot kapjanak. Az esőzések alatti fertőzések olajfoltjainak kivirágzása nyomán milliószámra lefűződő spórák ugyanis csak abban az esetben okozhatnak további fertőzéseket, ha a szőlő zöld részei nincsenek mindenütt bevonva a rézgálicos, meszes permetezőszer (bordói lé) védőanyagával. A Tisznátúli Tenyészállatkiállítás és Vásár június 21-én nyílik. Szolnok megyéből a kiállításra kerülő állatokat és dokumentációs anyagot már elszállították. Debrecenben megkezdték az anyagok rendezését. Eddig több termelőszövetkezet jelentette be, hogy közös látoAz olajfoltok megjelenése csak körülbelül egy hét múlva várható, de a szőlő gondos be permetezésének ezt az időpontot meg kell előznie. Ha a permetezéseket a közbejövő esők akadályozzák, ne hagyják abba a védekezést, hanem az eső elálltával a még nedves lombozatot azonnal szórják be rézmészporral. A védelem ez esetben is csak akkor lehet kifogástalan, ha a porzás a tőkék belső lombrészeire és a fürtökre is kiterjed. Ha megújulnak az esők. s erős harmatok lesznek, a permetezések közé célszerű porozásokat iktatni. Egy hold szőlő egyszeri porozásához körülbelül hat kiló réz- mészpor szükséges, arnj 28.20 forintba kerül- Porozógépet csekély használati >díj ellenében a helyi földművesszövetkezetektől kölcsön kaphatnak a termelők; (MTI). gatást szervez, mert tagsága szeretné megismerni a szomszédos megyék állattenyésztésének eredményeit. Tekintélyes azoknak az egyéni gazdáknak száma is, akik a MÄV által biztosított 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével kivonják gyarapítani ismereteiket a debreceni kiállításon. Három nappal a kapunyitás előtt
