Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-18 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 143. szánu Arii ttO fillér 195.8- június 18. szerda. Ohai tSkáhuuMál Már választottak... Ma vendég, holnap házigazda Munkássssemmel a mezőgazdaság szocialista át szervezéséről ■Varosban és falun egyaránt ’ többször hal’ja az ember, hogy mire való a mezőgazdaság szocialista átszervezése? — Aki ilyen kérdést tesz fel, az rend­szerint tájékozatlan, nem tudja, hogy a tudomány és a technika szédü’etes előreiramlása, s per­sze elsősorban a növekvő igé­nyék kielégítése az átszervezést törvényszerűen megköveteli. Ez — ha akarjuk, ha nem, bekövet­kezik. Persze, akarjuk, sőt gyor­sítjuk, éppen az ismert okok miatt. Nem a szövetkezetért ön­magáért, hanem azért, hogy a tsz-t, a nagyüzemet — az össze­fogás nálunk ismert és elfoga­dott formáját, — mint eszközt felhasználjuk a többtermés el­érésére. Fel is használhatjuk, amint ezt a példák tömege ez évben is bizonyítja. Csak meg kelt nézni az abádszalóki Lenin Tsz tehenészetét, vagy a mezőhéki Táncsics Tsz búzáját, vagy az örményes! Uj Élet Tsz négyze­tesen vetett kukoricáját, vagy a turkevei Vörös Csillag Tsz-nek azokat a gabonatábláit ame­lyekre repülőgépről szórták a műtrágyát, s könnyűszerrel meg­győződhetünk róla, mennyire eszköze a közös gazdaság, egy­szóval a nagyüzem, a többter­més e’érésének. De számításo­kat is lehetne végezni arra néz­ve, hogy a szövetkezetek többet termelnek és olcsóbban állítják elő termelvényeiket, mint az egyéni gazdák. Ha pedig olcsón és sokat ter­melünk, akkor nyilvánvalóan több jut a lakosságnak és ol­csóbban vásáro’hatnak a dolgo­ság egésze nem é’ jobban. Az vi­szont igaz, hogy néhányan sok­kal több jövedelemre tesznek szert, mint a legkiválóbb, több- évtizedes gyakorlattal rendelke­ző szakmunkások. De kik ezek az emberek? Egy olyan réteg, amely az a'múlt években ter­melődött ki és ma már nem pa­raszt, hanem inkább kupec. A Járműjavító-beli elvtársak a beszélgetés során ezzel egyet is értettek. Éppen Bányai Jó­zsef mondta el, hogy ezt saját maga is tapasztalta. Az elmúlt év őszén a Járműjavító dolgo­zóinak burgonyát vásároltak és két asszony a szemük előtt vá­sárolt meg 300 mázsát, vala­hová Dunántúlra küldték, nyil­vánvaló: k u p e c k o d á si szán­dékkal Különben érdekes és egyben természetes is, hogy a Jármű­javító munkásai elsősorban a mezőgazdasági termelés szem­szögéből vizsgálják a mezőgaz­daság szocialista átszervezését. Az a véleményük, hogy a nagy­üzemi termeléssé1 a kupecko- dást is meg lehetne szüntetni, mert a tsz-ek kihúznák az üzé­rek lába alól a talajt. Szükségesnek és fontosnak tartják mindannyian a kollek­tivizálást. Egyszerű, de érdekes problémával hozakodtak elő. Az egyik elvtárs e’mondta: „Ha mi itt az üzemben darabban csiná­lunk valamit, annak az előállí­tása drágább, költségesebb. Ha tömegesen, akkor viszont ol­csóbb1’. Ez így igaz, és ez pon­tosan vonatkozik a mezőgazda­ságra is. Van-e elegendő hultivátor? Mi legyen a második kassálású lucernával? Milyen feladatok meg­oldását igényli a kombájn-aratás? Hogyan készítsék a tss-ek a kombájnssérut? A kalászosok érése azt mutat­ja, hogy rövid időn belül meg­kezdődik az aratás. Ez a munka mind a tsz-eknek, mind a gép­állomásoknak legnagyobb erő­próbája. A gabonabetakarítás megkezdése előtt a gépek megfe­lelő kijavítását, a szükséges anyagok biztosítását, a munka- szervezetek kialakítását kell el­végezni. Ahhoz azonban, hogy a minden erőt igénybe vevő nyári betakarítást eredményesen vé­gezhessük el, az aratás megkez­déséig lehetőleg minden növény­ápolási munkát be kell fejezni. A termelőszövetkezetek üzemi tapasztalata azt bizonyítja, Hogy azok a tsz-ek oldották meg si­keresen és gyorsan a betakarí­tást, amelyek az aratás megkez­désére a növényápolást befejez­ték. Az elmúlt napok bőséges esőzése még inkább előtérbe hozta a kapások ápolását, külö­nösen azért, mert a csapadék hatására a talaj összesulykoló- dott; másrészt pedig a gyomnö­vények fejlődésére is kedvezőb­bé váltak a feltételek. A terme­lőszövetkezeteknek elsődleges gazdasági érdekük tehát, hogy most esp után a fejlődésnek in­duló gyomokat sorközi gépi mű­veléssel pusztítsák el és az ara­tás kezdetéig a kapások talaját fellazítsák, gyommentessé te­gyék. Felkerestük Cservenyák Emil e’vtárs főmezőgazdászt és meg­kértük, válaszojjon arra, hogy ezeket a feladatokat hogyan tud­ják segíteni a gépállomások és még mik a fontosabb teendők aratás előtt. — Jelezzék a tsz-ek a gépál-1 lomásoknak, hogy melyek azok a lucernatáblák, amelyek máso­dik kaszálása egybeesik a go- bona aratásával. Ez is igen fon­tos, mert okos munkaszervezés­sel azt is meg lehet csinálni, hogy a hajnali órá_kban, amikor a har­mat miatt a kalászosokat még nem lehet vágni, a lucernát fű­kaszával lekaszá'hatják. — Ez évben több mint három­ezer holddal nagyobb területen végeznek kombájnaratást a tsz- ek, mint az elmúlt évben. Ez a körülmény milyen feladatok megoldását igényli? — Sorolom. A kombájngabona sikeres betakarításának egyikleg- fontosabb előfeltétele a megfe­lelően kiképzett kombájnszérű, ahol a gabona szárítását és tisz­títását végezzük. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, ho”y a kombájnszérű fontosságát sok tsz vezetője nem ismerte fel és erre nem is fordított túl nagy gondot. Pedig a rosszul előkészí­tett kombájnszérűn sok problé­mát okozott a gabona szárítása és tisztítása különösen akkor, amikor esős időjárás volt. — Amelyik tsz-ben egy vagy több kombájn dolgozik, ott nél­külözhetetlen tehát a ponyvával, vagy más anyaggal befedhető kombájnszérű létesítése. — Hogyan készítsék a tsz-ek a kombájnszérűt? — Általában kombájnonként 250 négyzetméter alapterületű szérű készítése célszerű. A Uom- bájnszérű alapjának anyagéul nagyon jól felhasználhatják a bontásból származó téglát, ame­lyet lapjára lerakva, habarcsba ágyazva, kevés munkával gyor­san előkészíthet minden tsz. A kombájnszérű befedése is köny- nyen megoldható. Mindössze há­rom sor megfelelő magasságú tartóoszlopra van szükség, ame­lyek közül a két szélső oszlop­sor egyforma magasságú, a kö­zépső oszlopsor pedig meghatáro­zott mértékben magasabb a két szélsőnél. A szérű nagyságától függően — és természetesen a rendelkezésre álló ponyva nagy­ságához igazodva — kell kiké­pezni ezeket az egyszerű tető- szerkezeti elemeket. A szérű he­lyének kiválasztásáról még csak annyit szeretnék mondani, hogy minden körülmények között olyan helyre jelöljék, ahol az esetleges nyári zápor elfolyó vi­ze nem fut össze és nincs mesz- sze a gabona raktározó helyé­től, — fejezte be nyilatkozatát Cservenyák Emil főmezőgazdász. Védjük; meg a Jó szőlőtermést a peronoszpőrától! A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a szőlőtermelőkhöz zók. Erről van. tehát szó, erre való a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ilyen szempont­ból nemcsak a parasztság ügye, hanem országos ügy is. Személy szerint tehát mindenkit külön is érdekel; hol tartunk és mikor érjük el a párt által elénk tű­zött cé’t. Erről, ezekről a problémákról beszélgettünk a Járműjavító né­hány munkásával: Bajer Ernő­vel, Bányai Józseffel, Kelemen Sándorral és Dobó Dezsővel. Saját véleményüket mondták el, de ezze’ együtt azt is, hogyan is vélekedik a Járműjavító mun- káskollektívája a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Ér­tik-e a tűzákovácsok, az eszter­gályosok, a bognárok, hogy tu­lajdonképpen miről is van szó? A beszélgetésből igen érdekes dolgok derültek ki.­Elsősorban azokkal a problé­mákkal hozakodtak elő, ame­lyek a Járműjavítóban különö­sen foglalkoztatják az embere­ket. Sokan azt tartják: a parasz­tokat nagyon elkényezteti álla­munk, mert összehasonlíthatat­lanul jobban é'nek, mint a mun­kások. Ez így kategórikusan nem fedi a valóságot. A paraszt­A munkások ismerik és szá- montartják Szolnok megye ter­melőszövetkezeteinek eredmé­nyeit. Jól esett hallani, ahogy soro’ták: örülnek a szövetkezeti mozgalom erősödésének, a gépe­sítés fokozásának, s azoknak a híreknek, mennyivel többet ter­melnek a tsz-ek, mint az egyé­niek. „Ha így lenne országszer­te, akkor most a szezon végén bizonyára nem lennénk kényte­lenek 6 forintért vásárolni még mindig a borsó kilóját” — mondták, újból csak a többter­melésre célozva. Hasznos- volt a munkásokkal fo’ytatott beszélgetés, s bár úgy tűnik, leegyszerűsítettük a prob­lémákat, de erről szó sincs. — Arról van szó, hogy a munkás- osztály elvárja a parasztságtól: használja ki az adott lehetősé­geket és a nagyüzemi gazdál­kodással többet adjon a nép­gazdaságnak. Adhat többet, de csak úgy, ha a szövetkezeti gaz­dálkodást választja. Érdemes figye’embevenni azt, amit Kele­men Sándor mondott: „Ha mi munkások — többet kapunk, becsületbeli kötelességünknek tartjuk, hogy többet is adjunk”. Sz. P. — Van-e elegendő kultivátor? — Igen. Gépállomásainkon kel­lő számú kultivátor van, úgy­hogy a tsz-ekben jelentkező nö­vényápolási munkákat jó minő­ségben és rövid idő alatt el tud­ják végezni. A gyorsaság a leg­fontosabb, mert az idő nagyon sürget. A kultivátorokat azért is érdemes igénybe venni, mert ez nagy segítséget jelent a tsz-ek számára abban a tekintetben is. hogy a meglévő kézi munkaerőt a többi,, eddig még kevésbé gé­pesíthető növényápolási mun­káknál foglalkoztathatják. Ve­gyék igénybe a tsz-ek most, az aratásig terjedő időszakban a gépállomások növényápoló gé­peit a legnagyobb mértékben, hogy így gyorsan befejezhessék a sorközi növényápolási mun­kákat. — Előreláthatóan az aratással egyidőben következik be a lu­cernák második kaszálása. Ennek a munkának gyors elvégzésére mit javasol Cservenyák elvtárs? — A lucerna második kaszálá­sára a tsz-ek vezetőinek már most gondolniok kell és arra tö- rekedniök, hogy a második ka- szálású lucerna veszteségmente­sen kerüljön betakarításra. Ál­lítsák munkába a motoros fű­kaszákat, a rendsodrókat, vala­mint a rendfelszedőket. Nélkü­lözhetetlen azonban a tsz mun­kaszervezetének tervszerű átcso­portosítása, még az aratás előtt. Az országszerte jónak mutat­kozó szőlőtermést a hosszan­tartó esőzések miatt peronosz- pőrafertőzés veszélyezteti. A Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztési igazgatósága a megelőző véde­kezés jó szervezése érdekében felhívja a szőlőtermesztőket, hogy a permetezésre alkalmas­sá vált jó időt használják ki és mielőbb permetezzék be szőlői­ket. Ügy permetezzenek, hogy a tőkék belső lombrészei, főleg pedig a fürtök elegendő perme­tezőanyagot kapjanak. Az eső­zések alatti fertőzések olajfolt­jainak kivirágzása nyomán mil­liószámra lefűződő spórák ugyanis csak abban az esetben okozhatnak további fertőzése­ket, ha a szőlő zöld részei nin­csenek mindenütt bevonva a rézgálicos, meszes permetező­szer (bordói lé) védőanyagával. A Tisznátúli Tenyészállatki­állítás és Vásár június 21-én nyílik. Szolnok megyéből a ki­állításra kerülő állatokat és do­kumentációs anyagot már el­szállították. Debrecenben meg­kezdték az anyagok rendezését. Eddig több termelőszövetkezet jelentette be, hogy közös láto­Az olajfoltok megjelenése csak körülbelül egy hét múlva vár­ható, de a szőlő gondos be per­metezésének ezt az időpontot meg kell előznie. Ha a permetezéseket a köz­bejövő esők akadályozzák, ne hagyják abba a védekezést, hanem az eső elálltával a még nedves lombozatot azonnal szór­ják be rézmészporral. A véde­lem ez esetben is csak akkor lehet kifogástalan, ha a porzás a tőkék belső lombrészeire és a fürtökre is kiterjed. Ha meg­újulnak az esők. s erős harma­tok lesznek, a permetezések kö­zé célszerű porozásokat iktatni. Egy hold szőlő egyszeri porozá­sához körülbelül hat kiló réz- mészpor szükséges, arnj 28.20 forintba kerül- Porozógépet cse­kély használati >díj ellenében a helyi földművesszövetkezetektől kölcsön kaphatnak a termelők; (MTI). gatást szervez, mert tagsága szeretné megismerni a szomszé­dos megyék állattenyésztésének eredményeit. Tekintélyes azok­nak az egyéni gazdáknak szá­ma is, akik a MÄV által biz­tosított 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével kivonják gyarapítani ismeretei­ket a debreceni kiállításon. Három nappal a kapunyitás előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom