Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-17 / 142. szám

1958. június 17.

SZOT.NOK MEGYEI NÉPLAP

3

n

— Czinege Lajos elvtárs látogatása a karcagi Zádor úti iskolában —

Kellemes illatot hozott a délutáni szellő a Zádor úti iskola felöl. Nagy „kaszrolyokban” ízes birkapaprikást főztek. A hagyományossá vált búcsúvacsorára készültek a szülők — melyre minden jót saját konyhájukról gyűjtöttek össze — a most végzett nyolcadikos fiúk, leányok és a kedves vendégek számára. A KISZ bizottság feldíszített kultúrtermében hófehér abroszokkal leterített asztalok várták a meghívottakat.

Eljöttek a szülők, a nevelők, a társadalmi szervek vezetői. Kovács István elvtárs, az MSZMP város! bizottságának első titkára, Mátyus Imre elvtárs, vb elnökhelyettes, Kárpáti Jenő művelődésügyi felügyelő, Pavluska János, a Dózsa Tsz elnöke.

S még egy kedves vendég, aki 22 évvel ezelőtt szintén itt vizsgázott: Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára.

Felcsendült a ballagó nóta és a nyolcadikosok virágcsokorral a kezükben, búcsút véve az iskolától — szintén átvonultak, hogy mégegyszer köszönetét mondjanak igazagtónőjüknek, nevelőiknek szerető gondoskodásukért, az eltöltött boldog, gondtalan gyermekkorért.

Nyolc éven keresztü' fáradságos munkával megtanítottak, hogyan lehetünk a szocializmust építők nagy táborának hasznos tagja — mondotta Szatmári László a búcsúzók nevében.

A hetedikesek nevében P. Szabó András pajtás köszöntötte a végzőket, figyelmeztetve őket: amennyi tiszteletet adnak másnak, annyit várhatnak el ők is. Mindig fogadják bizalommal az idősek tanácsát, hallgassanak a m°'»fontoltabbak szavára.

A köszöntők után asztalra került az ízletes birkapaprikás. — Ev=s közben felelevenedtek az emlékek, a kisebb-nagyobb csínytevések. Május 1-én — mesélte Mészáros János — a padokat egymás tetejére raktuk, sőt a kályha tetejét is eldugták — mondta Balajti Gábor — hogy bosszúságot akozzanak Józsi bácsinak, a hivatalségédnek- Ku- rucz Kati az úttörőkirándulásokról emlékezett, milyen szépek is voltak a kiserdői táborozások. Beszéltek a jövőről, terveikről, vágyaikról. A jelenlévőkhöz Czinege elvtárs szólt. Elmondta, hogy 22 évvel ezelőtt ő is ebben az iskolában végzett. Szinte ma is látja nevelőit, osztálytársait jó és rossz tulajdonságaikkal. Felelevenedik benne a múlt. Nekik nem volt ilyen búcsúzásibam részük, arra kellett gondolniok: mi vár rájuk az iskola után.

A máról szólva Czinege elv- társ ezeket mondta:

— Sokan azt mondják, hogy könnyű a mai fiataloknak, nem kell nehézségekkel megküzdeniök, — nincsenek problémák, államunk szinte

tányéron nyújtja a jót.

Igaz, olyan problémáink nincsenek, hogy lesz-e kenyér holnap, mikor viszi el a bank a házat a fejünk fe’ől, van-e munkalehetőségünk, stb. De azért vannak nehézségeink. Higyjék el azoknak, akik végigszenvedték a munkanélküliséget, éhezést, — megaláztatást, nagyon nehéz volt.

— Most meg kell tanulni embernek lenni- Mit jelent ez? — tette fel a kérdést Czinege elvtárs. — Az ellenforradalom után jogunk lett volna a legsúlyosabb törvények szerint eljárni. Nem tettük. Nálunk van emberi humanizmus és nem alkalmaztuk a társadalom kemény, törvényeit.

Azok a vezetők, akik a nehéz időkben az ország kormány- rúdja mellé állottak, kitűnően vizsgáztak emberszere- tetböl- Bíznunk kell az emberekben.

A bűnösöket büntessék meg, de a megíévesztetteket állítsuk vissza o’dalunkra. Nemcsak ebben az országban kell szeretnünk. megbecsülnünk egymást. Tanuljuk meg becsülni más

emberek, népek örömét, alkotásait.

— Ifjúságunk néha könnyen veszi az életadta lehetőségeket, talán azért, mert túlkönnyen jutnak hozzá. Nemcsak a szülőknek, a pártnak, kormánynak kell harcolni a boldogabb jövőért, hanem ifjainknak is derekasan ki kell venni részüket ebből a nagyszerű alkotó munkából. Éppen ezért

ne hagyjuk magukra a serdülő fiatalokat problémájukkal. Hisz ebben az időszakban dől el, milyen ember lesz, milyen pályát választ, hasznára, vagy kárára lesz-e a társadalomnak.

Ehhez a döntéshez kell közösen segítséget nyújtanunk. Szülői munkaközösség, nőmozgalom, KISZ, társadalmi szervek találják meg a formát, hogyan alakítsák a fiatalok emberréválásét.

— Gondtalan élet nincs és nem is lesz még 50 év múlva sem. Az élet nem adja ingyen ajándékait és nálunk még nincsen kánaán. Nekünk még nagyon sok nehézséget kell leküzdenünk és ne féljünk ezt megmondani az ifjúságnak.

Tárjuk fel előttük hz élet problémáit és tanítsuk meg ezeket leküzdeni. Vigyázzunk, hogy a gyermek ne csak az élet napos oldalát élje.

Harcra, lemondásra, a vágyak és álmok nehéz küzdelmekkel való megvalósítására kell nevelnünk.

— Nevelőinktől azt kívánjuk, legyenek következetesek. Nem szabad könnyelműen átsiklani a gyermekek kisebb-rtagyobb jellembeli hibái fölött. Nvesegessék a vad hajtásokat. Az emberi jellem alakítása nagy művészetet kíván.

A vacsora után vidám zeneszó mellett még sokáig szórakoztak a pajtások. A szülők, nevelők közös gondjaikról és a kikerülők jövőjéről beszélgettek. Egy újabb embersereg kelt szárnyra, hogy bekapcsolódjon a munkába, boldogabb életünk formálásába.

Bíró László

Szí np orra pás, vidám ünnepség az Építők napján

Rádiókészülékeket exportálunk a Német Demokratikus Köztársaságba

Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat nagyobb meny- nyiségű rádióvevő-készülék előadására kötött szerződési a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi szerveivel, ötvennyolcezer rádióvevő-készüléket vásároltak a németek és ezek között híradástechnikai iparunk valamennyi rádiógyárának készülékei szerepelnek, tehát a rendelés teljesítésében összes rádiógyárunknak része van.

Az üzletkötésnek az az érdekessége, hogy most először szállítunk külföldre többtízezres tételben ultrarövidhullámű vételre is alkalmas berendezéseket.

Beváltak a Német Demokratikus Köztársaságban a magyar gyártmányú televíziós készülékek is és ezekből húszezret rendeltek.

wrvTivTTTinmvrTVTTrv'ivwv'ivvriv'iv*vrri'mv'iv*TrrvTnv

Ofii ieá-k ó-eled ..

— csapja össze kétségbeesetten a háziasszony a kezét, ha az újonnan vásárolt gép felmondja a szolgálatot. Nagy szakértelemmel megmozdítja, körüljárja a szekrényt, és aztán .megállapítja:

— Na, ez elromlott. — És aggodalmas arccal gondol a jövőre. Nem tudja, kihez kell fordulni a garanciával kapcsolatban. Hol járjon el, hogy újra üzemképes legyen a munkáját annyira megkönnyítő mosógép. Mert ahhoz nem fér semmi kétség, hogy — „ha már kidobott majd kétezer forintot” — dolgozni szeretne gépével és ki is akarja használni, mert nem azért spórolt rá...

Hogyan járjon el a szerencsésnek éppen nem mondható vevő? Milyen vállalathoz forduljon a javítás végett? Ilyen kérdésekkel fordultunk az Állami Áruház vezetőjéhez.

— A motorhibát — válaszolt az igazgató — a gyárnak kötelessége kijavítani Abban az esetben, ha az szerelési hiba. Tehát Budapestre kell feiküide- ni. Az odaszállítási költséget a vevő, míg a visszaküldés díját az előállító vállalat fedezi. Kisebb hibáscdásokat a szolnoki Finommechanikai Javító Vállalat javít. Itt aztán megállapítják, hogy a hiba gyári-e vagy a vevők hozzá nem értő kezeléséből következett be. Ha az utóbbi, úgy a vevőt terheli a javítás költsége. Én ennyit tudok mondani — fejezte be az igazgató — de talán kérdezze meg a Vasnagykereskedelmi Vállalatot.

Tekintettel arra, hogy a válasz nem volt kielégítő, a fenti kérdésekkel fordultunk a Vas- nagykereskedelmi illetékeséhez. Egészen meglepő választ kaptunk.

— Helyben semmiféle javítás nem történik. Mindennemű hi- báscdást a garanciális javító szerviz javít Budapest, VI., Jókai utca 14. szám alatti telepén. A szállítási költségeket oda- vissza a vevőnek kell fizetni. A géphez mellékelt levélben feltüntetni, hogy mi hibája van a szóbanforgó gépnek. Ha gyári hibáról van szó, a javításért nem ke’l fizetni, ellenben, ha a vevő rontotta el, őt terheli minden költség.

Két kérdezett, két különböző válasz. Ezután nem is csodálkozik az újságíró, hogy oly nagy gondot okoz a mosógépek garanciális javítasa. S egyben felvetődik az a kérdés: lényegében kinek is higyjen a vevő. Ebből származik aztán, hogy fűhöz-fá- hoz szaladgálhat. De csoda nem történik. A gép csak hasznavehetetlen marad, ki kell azt javíttatni. De kivel? Sokféle magyarázatot kaptunk már, de kielégítő választ még nem.

Nem lenne egyszerűbb a sokféle magyarázat helyett végre egy határozatot hozni, hogy igenis, minél hamarabb kijavításra kerüljön a mosógép. Helyben is megbíznának egy vállalatot — ha még nincsen —, hogy végezze el a szükséges javításokat.

Talán így egyszerűbb lenne, és a vevőket sem terhelné szállítási költség. Kis fáradtsággal, kevesebb magyarázattal meg ís lehetne oldani. — aj —

V

asárnap már a kora délelőtti órákban megindult az építőmunkások és hozzátartozóik népes serege a szolnoki Vidám-park felé. Szorgos kezek már az elmúlt hét végén elren- deziék az ünnepség színhelyét. Friss deszkából terjede’mes szabadszínpadot ácsoltak, a négyszögletű tér végeit beépítették ponyvasátorokkal, hangszórókat szereltek, zászlókkal, drapériákkal, feliratokkal díszítették a tiszaparti liget tisztását.

Ilyen környezetben mindenki ke’iemesen érezhette magát, aki elhatározta, hogy azt a verőfényes nyári vasárnapot a szabadban tölti.

Sokan el is jöttek. Nemcsak az építőmunkások és családjaik, hanem a Vídán-park vasárnapi vendégéi közül is számosán megfordultak az építőmunkások ünnepén. Elnézték a szabadszínpad változatos műsorát, a sport- eseményeket, hallgatták a zenét vagy éppen helyet fogla’tak a hűvös sátrak valamelyikében és megittak egy pohár sört az építőkkel.

Az ünnepség hivatalosan 10 órakor Kruzsllicz Józsefnek, az Építők területi bizottsága elnökének megnyitó szavaival vette kezdetét. Utána megkezdődtek a változatos sport- és ku’túrrendezvények, derekasan kitettek magukért a színrelépő műkedvelő csoportok.

A déli órákban ínycsiklandó illatok kezdtek terjengem a

nyitott sátrak felől. Megérkezett az ebéd. A szakma vállalatai, a Megyei Építővá’lalat, Gőzfűrész, Téglagyár kihozatták az ünnepi ebédet. Zeneszó mellett vidáman telt a déli szieszta.

Utána ismét a sport- és kul- túrcsoportok vették át a szót — nem volt hiány hangulatban, vidámságban.

A vállalatok vezetői ez alkalommal még szorosabbra fonták a barátságot a munkásokkal, megismerték csa’ádjaikat, gyerekeiket. A délutáni órákban meglátogatta az ünneplőket a párt, szakszervezet és tanács több funkcionáriusa.

E téren azért volt olyan is, amit szóvá tehettek egyes vál'alatok dolgozói és joggal.

Az Állami Építőipari Vállalat egyik idős dolgozó asszonya elmondta, hogy elvárták volna az igazgató, László e'vtárs, aki egyébként főrendező is volt, részvételét a. közös összejövetelen, elvégre egyszer van egy évben Építők napja. Fél 7-ig, — lehet, hogy utána sem, azonban színét sem látták a vállalat vezetőinek. Ök egy külön kugliversenyt és összejövetelt tartottak a vállalat tiszai strandján s Itt volt lekötve a vezetőség. — Azt hisszük, jogos a dolgozók észrevétele, hogy kár volt megbontani a közös rendezvényt ék a kug'i versenyt megrendezhették volna egy másik vasárnapon is. A délelőtti ünnepélyes

AZ ALKOHOL táplálója a bűnözésnek

megnyitón a társadalmi szervek sem képviseltették magukat a szakszervezet kivételével. Úgy véljük, nagyobb megbecsü'ést érdemlenének az építőmunkások.

Ettől függetlenül — az idei Építők napja is jó' sikerült, jó hangulatban telt. Az esti órákban, mikor már a programszerinti kultúrműsor is végéhez ért, a szabadszínpad megtelt táncoló fiatalokkal. A népi táncot tanult magyarruhás fiúk, lányok most a csárdás me'lett fokszot, tangót, sőt a merészebbek még rumbát is táncoltak.

Közben a máglyát — az esti tó- bortűzhöz — már odakészítették, hogy ezzel a régi kedves szokással érjen véget a jq hangulatban töltött vasárnap.

Ugyancsak vasárnap tartották meg rengeteg résztvevővel Mezőtúron is az építők napját. Ai ünnepségek színhelye itt a Népliget volt. Ez alka'ommal adták át rendeltetésének a mezőtúri Építők klubját. P. 1.

Rendőreink komoly és nehéz szolgálatot teljesítenek közrendünk és biztonságunk védelmében. Mégis olykor szidalom és gorombaság kíséri fáradságos munkájukatSok esetben az utcák csendjét, az italboltok rendjét magukról megfeledkezett ittas emberek hangos lármája zavarja meg. Borgőzös fejjel embertársaikba kötnek, majd a vitából tettlegességre mennek.

Sokan még a rendőrt is megtámadják. Ez történt ez év elején is. N. J. rendőr a szolnoki Nemzeti Szálló népbüféje előtt az erősen ittas Nagy Ferencet igazolásra szólította fel. Nagy ellenszegült, az ügyeletre kellett előállítani. Itt több for-a*-* megütött.

Nagy Ferencet a szolnoki járásbíróság hatósági közeg elleni

Au^óbii társas,» te zás Szegedre

Június 23-én egynapos autóbusz társasutazást szervez az IBUSZ szónoki irodája. Az autóbusz kirándulás körutazás formájában kerül megrendezés re. Az odautazáskor Szentes, Hódmezővásárhely városokat érinti, míg a visszautazás Szolnokra Kiskunfélegyháza. Lakiteleken át történik.

Szervezet szerű program Szeged megtekintése idegenvezetővel. Részvételi díj oda-vLss za 77-60 Ft. Indulás Szolnokról 5 h-kor, vissza pedig Szegedről este 19 h-kor,

erőszak bűntette miatt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az alkohol egyik táptalaja a bűnözésnek. Az jtalmérő boltokban sok helyen az ittas embert megtűrik és- kiszolgálják. Több nyilvános helyen 18 éven aluli fiatalkorúak is fogyasztanak szeszesitalt. Azok ellen, akik a rendelkezéseket megszegik, intézkedés történik. Ehhez a társadalmi szervek és dolgozók széleskörű támogatására is szükség van. Akik pedig rendőreinket intézkedéseik közben a legkisebb mértékben bántalmazni merik, azokkal szemben büntetőeljárást indítunk és felettük a bíróság ítélkezik.

Mindent elkövetünk annak érdekében is, hogy a házaknál engedély nélkül űzött borkimé-i résket felszámoljuk.

Az ilyen személyek ellen üzérkedés bűntette miatt járunk el. Legutóbb a szolnoki járásbíróság Kelemen Istvánná újszászi lakost üzérkedés miatt egyévi börtönbüntetésre ítélte. Évek óta iparjogosítvány nélküli borkiméréssel foglalkozott-' Volt eset, hogy Kelemenné 200 literes tételekben is vásárolt bort, a lakásán pedig a kiméréshez szükséges minden eszközzel fel volt szerelve.

Orell Ferenc ügyésa