Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-01 / 129. szám
1 1ÍÜLNOK MEOYU NÉPLAP 1938, Június 1. A iászhetek után A „Jászhetek" befejezése jól . sikertilt Jászalsószent- györgyön. Az ünnep nagyságát növelte, hogy szovjet futballisták, kultúrmunkások szórakoztatták községünk lakosságát, valamint, a járásunk és a jászberényi járás területéről érkező vendégeket, kultúncsoportokat. Négy bolgár fiatal is vendégünk volt. akik érdeklődtek községünk fejlődéséről, lakosságáról, életéről, munkájáról és elmondották az ő községük, városuk fejlődését, életmódját. Jól esett, hogy közvetlenül tudtam beszélgetni mind a szovjet, mind a bolgár elvtársakkal, mert oroszul a bolgárok is tudtak s én is. Az ünnepi gyűlés szónoka Kolonics Lajos volt. a KISZ Központi Bizottságának tagja, igen értékes, tartalmas előadást tartott. — Beszédet mondott az egyik szovjet vendég is. Az úttörők táborozása, a fejlődéstörténeti, a néprajzi és kisipari kiállítás, mindegyike igen jól sikerült. — Nemcsak a fiatalok, hanem Tüntetés és verekedés Párizsban A szombatra virradó éjszakai órákban verekedésre került sor a párizsi Charraps- Elysées-n. Az esti órákban néhány száz „úri tüntető1' háborítatlanul felvonult a \francia főváros legszebb su- A'árút.ján. A tüntetők De Gaulle-1 éltették, hogy a kiáltásokba azután ilyen is bei evegyül jön: „Le a asidók- kahf" A' lotharingiai kereszttel .a gomblyukakban felvonulói és zavartalanul tüntet- gető gaulleisták ellen az éjszakai órákban baloldali fiatalok nagyobb tömege vonult fel. A kiét tábor összecsapott. A verekedésben többen súlyosan megsebesültek. A rohamrendőrség is beavatkozott, de a verekedés sebesültjei közé rendőrök is kerültek. t a felnőttek is nagy érdeklődéssel vettek részt a különböző kiállításokon. A délutáni ünnepségeken, mikor az idő kissé hűvösö- dött, benépesedett a Vadassziget: Körülbelül 4 ezer résztvevő volt. Együtt ebédeltünk, vacsoráztunk szovjet és bolgár vendégeinkkel. Igen jól érezték magukat és csak a késő esti órákban búcsúztunk, — egymást átölelve, kifejezve őszinte barátságunkat. Búcsúzáskor Abonyi Lajos elvtár-s. a járási tanács elnöke meleg szavakkal köszönte meg, hogy községünk „Jásznapi” ünnepségén résztvet- tek. Nehéz volt a tolmácsolás. de azért a jó barátok megértették egymást, még ha a kiejtésiben, vagy szóképzésben fordult is elő itt-ott hiba. A „Jászhetek'' befejező ünnepségén szilárdult, erősödött a szovjet-bolgár és magyar nép barátsága és mindannyiunk békevágya is. Tóth Gí József Jászalsószentgyörgy ....... " A szocialisták álláspontja a belenyugvás leié halad A péntek esti ülés után a szocialista képvt» lök elmondták környezetüknek, hogy Guy Mollet „rendkívül lírai hangon” számolt be De Gauelle-lal lefolyt tanácskozásáról. —• Rendkívül nagy embernek'’ nevezte De Gaulle-t. Robert Lacoste az ülés után barátainak elmondta, hogy „nagyon érezhető javulás1' mutatkozik a szocialista párton belül. «— Szombaton Vincent Auriol is beszámolt De Gaulle-nál tett látogatásának eredményeiről. A Guy Mollet—Azriol-akció végül is oda vezethet, hogy a szocialista képviselők nagy többsége a De Gauelle kormány elfogadása mellett foglal állást. LEVÉL a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának Kedves Elvtársak! A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége és személyesen Hruscsov elvtárs megbízásából kérem önöket hogy adják át Szolnok megye dolgozóinak őszinte köszöne- tüket, azért a figyelemért és meleg fogadtatásért mely a delegáció irányában megnyilvánult, valamint az átadott ajándékokért.- Kívánok Szolnok megye dolgozóinak sok sikert a munkában és személyes életünkben is. Szívélyes üdvözlettel: E. Gromov (sk) a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott követe.” .........— i — A békéről beszéltek A városi nőtanács szervezésében pénteken a Közalkalmazottak kultúrházában ösz- szejöttek az asszonyok, az édesanyák, hogy meghallgassák Mészárosáé elvtársnő a városi nőtanács titkárának beszámolóját a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusának ma kezdődő tanácskozásáról Ismertette, hogy ez a kongresszus a békéről, a nők jogairól és a gyermekftevelés gondjairól tanácskozik. Az édesanyákat főleg a békeharc fokozására kérte. — Békét akarunk! — mondotta ii i »«■ Mészáros elvtársnő. — Békeharcunkban erősítsen bennünket az a tudat, hogy nap- ról-napra nő a tábor, ahol az édesanyák keze széttéphetet- len baráti kézszoritásban kapcsolódik össze. Ezek a kezek barnák, sárgák, vagy fehérek, mind gyengéden símo- gatók, de ökölbe szorulnak, ha a gyilkosok gyermekeik életére akarnak törni. A tanácskozás résztvevői táviratot intéztek a IV. Nemzetközi Nőkongresszushoz, melyben szintén kifejezték békeakaratukat, i i ... I i.m~. Grotrti'ohl levele a% atomtudósokhoz Pályázati felhívás I Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtóbizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága — a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmával pályázatot hirdet a megyében fellelhető KMP-vel kapcsolatos személyes visz- szaemlékczésre, tárgyi emlékek és képek gyűjtésére. A pályázaton mindenki résztvehet — párttagok és pártonkivüliek —, akik a Kommunisták Magyar- országi Pártjának tevékenységéről, az agrár szocialista mozgalmakról érdemleges adatokat, anyagokat vagy fényképeket tudnak közölni. JAVASOLT TÉMAKÖRÖK: I X. Személyes visszaemlékezés a szovjet és magyar vöröshadseregben végzett tevékenységről, a KMP helyi szerveinek megalakulásáról és munkájáról Továbbá az agrárszocialista mozgalmakkal, a Tanácsköz- köztársaság és a Horthy ellenforradalom ideje alatt végzett tevékenységgel kapcsolatos visszaemlékezés. A személyes élmények leírásában a Kommunisták Magyarországi Pártjának tevékenysége, a tömegekkel való kapcsolata és hatása kell, hogy kidomborodjék. 2. Tárgyi emlékek: hiteles dokumentációk, a párt fellelhető iratai, tagkönyvek, röplapok, plakátok, fényképek, stb. Lehet pályázni a kivégzett kommunista mártírok sírjairól, a KMP szervezetek helyiségeiről készített fényképekkel, a bírói eljárás alá vont kommunisták perirataival. A beérkezett pályázatok közül a legjobbakat a bíráló bizottság jutalmazni fogja. Az anyagok, adatok terjedelme nem kötött. A PÁLYÁZAT HATÁRIDEJE 1958. SZEPTEMBER 15. Az összegyűjtött anyagokat a fenti határidőig az MSZMP megyei Végrehajtóbizottsága agitációs propaganda osztályára kell beküldeni. A pályázattal kapcsolatos minden kérdésben ■— felvilágosításért — ugyancsak ide lehet fordulni. Szolnok, 1958. június 1. ^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PART I és A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSACA BerNn (ADN); Grotewahl miniszterein ők válaszolt az atomtudósok értekezleten létesített állandó bizottságnak. Teljes mértékben osztom azt a nagy aggodalmat, amelyet az atomfegyverkezési verseny veszélyessége miatt az értekezlet tok résztvevőjének beszámolójában megnyilvánult. Ez okból üdvözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatát a? atomfegyver kísérletek egyoldalú beszüntetéséről, kifejezi azt a várakozását, hogy a többi atomhatalom, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia haladéktalanul követni fogja a Szovjetunió reményteljes lépését — írja levelében Grote- ivohl, (MTI) Tegnap a járási, városi és üzemi KISZ titkárok részére értekezletet tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. Beneze Ernő a megye bizottság ágit. prop. titkára a takarékossági mozgalom eredményeiről, a KISZ Központi Bizottságának takarékossági határozatáról és a megyei párt és tömegszervezeti aktíva felhívásáról tartott előadást. A KISZ titkárok járásuk, községük, vagy üzemük megtakarításairól szóltak s egyben elmodták terveiket is. A szocialista tábor országainak gazdasági együttműködéséről ködésl szervezetet hoznak létre, azokban ' AZ EGÉSZ SZOCIALISTA TÄBOR szempontjából igen nagy jelentőséggel bír Hruscsov elvtáns hazánkban tett látogatása során kifejtett álláspontja, amely szerint a szocialista világrendszerhez tartozó országok a Szovjetunióval együtt fognak belépni a kommunista társadalomba. Hruscsov elvtárs álláspontja alátámasztására megemlítette, hogy a szovjet kommunisták, internacionalisták — akije elsőként vették kezükbe a hatalmat és elsőként láttak hozzá a kommunizmus építéséhez — nem tartanák helyesnek, hogy egyedül jussanak el a kommunizmusba, hogy csak a ßzovjet emberek élvezzék a kommunizmus által nyújtott teljes jólétet és a többi szocialista országok dolgozói ne részesüljenek ebből. Hruscsov elvtára képletesen ezt úgy érzékeltette: „Mi minden nap sonkát együnk, a többiek meg * csak nézzék és a szájukat nyalogassák", Az ilyen állapot nem egyeztethető össze az internacionalizmussal, a proletárszol idaritás&al, mert azok a szocialista országok, amelyek az adott történelmi körülmények között csak későbben kezdhették meg a szocializmus építését, nem maradhatnak úgy el, nem kerülhetnek ilyen , hátrányba a Szovjetunió mellett. Amikor Hruscsov elvtáns álláspontját kifejtette, egyben azt is meghatározta, hogy a közös cél elérésének — a kommunista társadalomba való eljutásnak — mik a feltételei és hogyan lehet és kell azt megvalósítani. Ezek szerint azoknak az országoknak, amelyek fejlettebb népgazdasággal rendelkeznek és ennek következtében megvan a reális lehetőségük, hogy népük életszínvonalét még magasabbra emeljék, feltétlenül segítséget kell nyújtani a többi fejletlenebb népgazdasággal rendelkező szocialista országoknak, ; hogy az életszínvonal kiegyenlítődjön. Ilyen körülmények között a szocialista világrendszerhez tartozó országok termelési színvonala fokozatosan kiegyenlítődik. Az elmaradottabbak így felzárkóznak az élenjárókhoz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az élenjárók addig egyhelyben topognak. Azok is fejlődnek és ehhez a fejlettebb szinthez fognak a gyengébbek felzárkózni. Ezek után vizsgáljuk meg réssúeteseb- ben, hogy mi a jelentősége ennek az állás- foglalásnak a szocialista gazdasági rendszer fölényét illetően, s ugyanakkor milyen feladatokat és követelményeket jelent a szocialista országoknak, ennek a célnak megvalósítása. A szocialista társadalmi rendszerben az egyes országok érdekei azonosak és ezért úgy az egyes országok , mint az egész szocialista tábor országainak célja azonos, mégpedig a dolgozók életszínvonalának emelése és a kommunista társadalom felépítése. A végső cél elérése az országok legszélesebb együttműködése és kölcsönös megsegítése alapján valósul meg, Ez a közös együttműködés, amely a közös célnak, tehát a kommunista* társadalom felépítésének van alárendelve, a termelési színvonal fejlesztése szempontjából hatalmas erőt jelent és ez teszi reálissá és elérhetővé, hogy a termelés állandóan emelkedjék, ami egyúttal a dolgozók életszínvonalának a növekedését vonja maga után. VONJUNK CSAK EZZEL SZEMBfc. párhuzamot a tőkés gazdasági rendszerrel, Illetve az egyes tőkés országok rendszerével és érdekeivel. Hol volt arra példa hol találkoztunk olyan esettel, ahol fejlettebb kapitalista ország azzal foglalkozott volna, hogy a gyengébb, fejletlenebb kapitalista országot a saját fejlettségi színvonalához felemelje és ennek érdekében segítséget nyújtson az elmaradottabb országnak. Törődött-e valaha az egyik kapitalista ország a másik kapitalista ország népének életszínvonalával és igyekezett-e az életszínvonal emelése érdekében segítséget nyújtani az elmaradottaknak? Nem, ilyennel sohasem találkoztunk, egyszerűen azért, mert ez szöges ellentétben áll a kapitalista gazdasági rendszer jellegével és éppen ellenkezőleg, minden kapitalista ország célja a másik elnyomása, a saját gazdasági fölényének a biztosítása, mert csak így tud a saját tőkés osztályának nagyobb nyereséget biztosítani. A kölcsönös gazdasági, együttmű- köcj^s, segítség helyett az egymás elleni harc a jellemző (konkurrencia, harc a piacokért). Még abban az esetben is, ha formailag bizonyos gazdasági együttmüis a legfejlettebb és gazdaságilag legerősebb országnak van vezető szerepe. Ez a vezető szerep abban nyilvánul meg, hogy a többi országok érdekeit alárendeli saját érdekeinek és akaratának, ezen keresztül kihasználja azokat és fejlődésüket akadályozza. Pl. az Európai Együttműködési Szervezet, amely látszólag az együttműködés és kölcsönös segítés elvét hirdeti, lényegében az Egyesült Államok irányítása alatt működik és ezen keresztül elsősorban az Egyesült Államok érdekeit szolgálja; . Addig tehát, míg a szocialista gazdasági rendszerben az együttműködés a közös cél eléréséhez, az életszínvonal állandó emelkedéséhez reális alapot nyújt és azonos érdekeken nyugszik, addig a kapitalista országok között az ellentétes érdekek az együttműködést nem teszik lehetővé, csak egv bizonyos határig. UGYANAKKOR AZT IS LÁTHATJUK, hogy Hruscsov elvtárs kifejtett álláspontja széjjelrombolja azokat a vádakat is, amelyeket az imperialista körök koholtak, hogy a Szovjetunió kizsákmányolja és kihasználja a gyengébb országokat. A Szovjetunió az internacionalizmus szellemében elsőrendű kötelességének tartja a gyengébb országok megsegítését a kommunista társadalom felépítése érdekében. A másik kérdés, amit vizsgálnunk kell, az, milyen feladataink vannak, mit jelent közelebbiül részünkre ég a többi szocialista országok részére az, hogy együtt jutunk el a kommunizmusba. A kommunista társadalom megvalósításának alapja a termékbőség, amelyet a munkatermelékenység nagymérvű emelésével lehet elérni. Ennek a megvalósítását elősegíti a szocialista országok közötti szoros együttműködés. A szocialista államok egymás rendelkezésére bocsájtják mindazt, amit műszaki, tudományos vonalon a termelés növelése, a termelés technikájának tökéletesítése terén elértek. A gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy az egyes országok az adottságoknak legkedvezőbb, legmegfelelőbb ágakat fejlesszék, azokat tökéletesítsék. Ez magával hozza a szocialista táboron belül a munkamegosztás széles kifejlesztését. Ez a munkamegosztás az egyes országok részére nagy előnnyel jár. Ugyanakkor az egész szocialista tábor részére is előnyös, mert lehetőség nyílik a munkatermelékenység nagyfokú emelésére és arra, hogy a legolcsóbban, a legkevesebb ráfordítással készüljenek el az egyes termékek. A nemzetközi munkamegosztás a szocialista táboron belüli előtérbe helyezése és fejlesztésének szükségessége abból is következik, hogy a termelési színvonal mindig a legfejlettebb országhoz igazodik, amely állandóan tovább fejlődik. Ez igen lényeges, mert a fejletlenebb országok részére nyújtandó segítség nem jelentheti azt, hogy csak a fejlettebb országoknak kötelessége segítséget nyújtani a gyengébbeknek. Kölcsönhatásában azt is látnunk kell: a fejlettlenebb országoknak is kötelességük, hogy a kapott segítséget az adottságoknak megfelelően használják fel. Úgy, hogy annak eredménye az egész szocialista tábor hasznára váljék. CSAK ÍGY OLDHATÓ MEG, hogy a fejlettebb országok is tovább emeljék termelési színvonalukat és így az egész szocialista rendszerhez tartozó országok egészében a termelési színvonal emelkedjék. Ellenkező esetben a gyengébb országok részére nyújtott segítség visszatartaná az egész tábor fejlődését, akadályozná a kívánt cél elérését, vagyis a kommunista társadalom felépítését. A fentiekből következik, hogy minden egyes szocialista országnak saját érdeke, hogy a kapott segítség helyes fehasználá- sára minden erő összpontosítását megtegye és az így elért eredményeket bocsássa a nemzetközi munkamegosztáson, illetve termék elosztásán keresztül a szocialista tábor rendelkezésére. Csak ilyen formában valósítható meg a szocialista táboron belül a termelési színvonal emelése. Csak az ilyen céltudatos és következetes együttműködés tudja biztosítani, hogy a szocialista országok túlszárnyalják a legfejlettebb kapitalista országok egy főre eső termelését. Minél gyorsabban tudjuk ezt elérni, annál közelebb jutunk a kommunista társadalom megvalósításához. Ez az út nem könnyű, de a szocialista gazdasági rendszer fölénye és az ebben rejlő együttműködési lehetőségek a szocialista táboron belül lehetővé teszik a végső cél elérését. Saját területünkön is mindent el kell követnünk, hogy a kapott segítséget a legjobban használjuk ki és a munka termelékenységének emelésével hozzájáruljunk a nagy közös célhoz, a kommunista társadalom megvalósításához. TOLNA KÁROLY Kiszisiák tanácskozása a takarékossá gró!
