Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-20 / 118. szám

SZOLNOK MEGYEI NEE CAE 1958. május 20.--------------------T~ LELKES KI S GYÁR kulturális MUNKA SZEMBEN ÜLÖK egy mar­kánsarcú, nyakig olajos fia­talemberrel. Ahogy az ember nézi, el sem hinné, hogy ez a vidám fiatalember estén­ként Mario, a mérnök, aki a Tacskó című színműben ra­gadja el a közönséget. Jó munkás Kelemen György, — szereti a mesterséget és sze­reti a kultúrmunkát is. Tizen­nyolc éves kora óta — 1948-tól — játszik a legkü­lönbözőbb szerepekben. Mező Ferenc lakatos helyeslő fej- bólogatással hallgatja beszél­getésünket és ő is szívesen mesél a színjátszócsoport munkájáról. Nem is csoda, hiszen ő is érdekelt. Julio Bernini mérnök, a darab má­sik főszereplője és iskolás kora óta színjátszó. Alapító tagja a gyári színjátszócso­portnak. Szívesen beszélgetnénk a két lelkes etvtárssal. sajnos, szólítja őket a munka. Bonnyai Gyula, a színját­szók oktatója és a kultúra lelkes képviselője az üzem­ben, szeretettel néz utánuk. — Az elvtárs nem is tudja, milyen nagyszerű gárdánk van nekünk. Minden áldo­zatra készek azért, hogy a színjátszó csoportban dolgoz­hassanak. Mennyi nehézséget gyűrtek már le! öt éve ját­szik ez a mi csoportunk. — Ötvenhat őszén Csiky Ger­gely Nagymamáját és Moliere Úrhatnám polgár-át játszot­tuk nagy sikerrel. Ki is akar­tunk menni vele a környező községekbe, amikor az ellen forradalom miatt széthullt a csoport. Nem is tudtunk ját­szani hosszú ideig. De ötven- hét elején, amikor megindult a munka, mi is megkezdtük a felkészülést. Először kabaré­műsorral próbálkoztunk, ez inkább csak kisérlet volt a színjátszócsoport összefogá­sára és a közönség visszaszer­zésére. A megszilárdult szín­játszócsoporttal azután meg­tanultuk Niccodemi olasz szer­ző Tacskó című színművét. Novembertől készültünk rá és tavasszal adtuk elő. Tiszapüs- pökin zsúfolt ház tapsolta vé­gig az előadást. Ezután itt nálunk, Törökszentmiklóson, a Vasas kultúrházában adtuk elő. Ezen felül még több helyre is szeretnénk eljutni vele. A gyár színjátszócsoportja hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy a most betanu­landó új darab haladószelle­mű és szórakoztató vígjáték lesz. Választásuk az „Igaz­gató úr nevenapja” című len­gyel vígjátékra esett. Válasz­tásukat mindenki helyeselte. Már ezen a héten megtartják az olvasópróbákat. Persze, ezek a próbák is vonzóak a fiatalság számára. Vagy udvaron, fa alatt, vagy a bálái strandon tartják. így azután nincs hiányzó a pró­bákról. Amit feltétlenül követendő példaként kell megemlíte­nünk, az igazgató és az üze­mi bizottság kiváló hozzáál­lása a kultúrális munkához. Minden lehető eszközzel segí­tik a színjátszócsoport mun­káját és például a Tacskó szereplőit jutalomüdülésre fogják vinni a Balatonra, vagy a Mátrába. Sokat dol­goztak, önfeláldozóan, meg­érdemlik. EGY BÁNATUK VAN csak, ez a főszereplő, Szabó Marika nehéz helyzete. A 16 éves kisleány, aki a Vasas kultúrház egyik alkalmazott­jának a leánya, nagy buzga­lommal, kedvvel és tehet­séggel alakította Tacskó sze­repét. Állást azonban immár egy éve képtelenek neki sze­rezni. Az üzemi bizottság mindent megtett, de nehéz­iparról lévén szó, nem tudja alkalmazni, a kislétszámú üzemben. Másutt meg min­denütt azt kérdik, betöltötte-e már a tizennyolcadik évét. Hiába tanult meg jól gép- és gyorsírni, nem tudja felhasz­nálni, pedig nagyon szeretne dolgozni. Szinte csodálatos hogy akkor, amikor minde­nütt olyan nagy gondot for­dítanak a 14—18 év közötti ifjúság foglalkoztatására, — egész Törökszentmiklóson nem akad egy vállalat, vagy szerv, amelyik a dolgozni vá­gyó kislány ügyét felkarolná Az üzemben járva, a szer­számkészítő műhelybe tér­tünk be. Itt dolgozik Csányi Bertalan szerszámlakatos, a zene szerelmese, Ö már gyer­mekkora óta játszik és ami­kor az ellenforradalmi idők után a gyár fuvószenekara is feloszlott, minden erejét an­nak újjászervezésére fordí­totta. Az utánpótlást a leg- fiatalabbakból szerezte meg. A dolgozók általános iskolás gyermekeit vonta be a zene­karba. Tizenöt tagú fuvósze- nekaruk május elsején mu­tatkozott be a gyár dolgozói előtt. A közönségnek megtet­szett a kis zenekar, és nagy ünneplésben részesítették. Csányi elvtárs most a zene­kar összeszoktatását végzi di- cséretreméltó buzgalommal, De a kis zenészek is nagyon szorgalmasak. Különösen Ju­hász Miskát és Hajmann Bé­lát dicsérte Csányi elvtárs Legközelebb augusztus 20-án akarnak fellépni. Jóleső érzésekkel távoztunk a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárból. — A munka mellett jó kultúráiét folyik a vezetőség támogatá­sával. így kellene ennek len­ni mindenütt. H. T. A Néplap GAZDA-ROVATA Védekezzünk az amerikai burgonyabogár ellen A megye területén több helyen fellépett a burgonya­bogár, főleg a burgonyatermelő és paradicsom termő vi­dékeken. A kártevő elleni védekezésit közüggyé kell tenni. Minden termelő köteles burgonya- és paradicsomterüle­teit rendszeresen ellenőrizni, hetenként legalább egyszer és a fertőzött helyeket be kell jelenteni a községi tanács­nak. A kártevő elleni védekezés állami feladat is. A Nö­vényvédő Állomás a 3 holdnál nagyobb területű fertőzést ingyenesen végzi el. Sajnos,' azonban, olyan sok helyen van fertőzés, hogy a Növényvédő Állomás nem bírja el­végezni a munkákat, tehát a termelők fogjanak össze és irtsák a bogarat. Növendék bikák hizlalása szilázssai és zöldtakarmányokkal, széna nélkül, kevés abrakkal A növendék bikák hizla­lása annál gazdaságosabb, minél inkábh kihasználjuk természetes növekedési ké­pességüket. Ha azonban ezt :. bőség es abrak és széna eteté­sével akarjuk elérni, a hiz­lalás nem lesz gazdaságos. Az Állattenyésztési Kutató Intézet kísérletet végzett a növendék bikák hizlalására. A bikák takarmányadagját úgy állították össze, hogy a szénát szilázzsai helyettesítet­ték és csökkentették az ab- rakadagc-t is. így a 381 kg-os átlagos élősúllyal hízóba állított nö­vendékbikák a 110 napos hiz­lalás alatt 32 q vörösherével kevert silókukorica szilázst, 14 q zöldtakarmányt, 4 q takarmányrépát, 0.15 q szárí­tott szeletet, 0.65 q melaszt és 3.64 kg abrakot fogyasztot­tak. Ezen a takarmányon a hiz­lalás végére 178 kg összes súlygyarapodást értek el, ami 1050 gramm átlagos napi súlygyarapodásnak felel meg. Zöldtrágyázás A zöldtrágya szántóföld­jeinken termelt olyan nö­vény, amelyet trágyázási cél­ból alászántunk. Zöldtrá­gya növényinek túlnyomórész­Lévé! a Tiszafilred-Kócsl miami Gazdaságba! Az idei tavasz minden gazdaságveze­tőt, mezőgazdasági szakembert alaposan próbára tett. A szeszélyes időjárás körül­tekintő, alapos, de gyors munkát kívánt. Nálunk nehezítették, hátráltatták a ve­téstervek teljesítését a rendkívül rossz talajviszonyok is. Talajaink 50---60 száza­léka ugyanis szikes. Kezdetben csak ló­fogattal tudtunk vetni, de még így is na­gyon sok helyen ki kellett kerülni a szi­kes foltokat és kézierővel szórni a magot. Egyik-másik táblán a munkát há­romszori vetéssel fejeztük be. Magam is láttam nem egyszer, hogy a lovak bele­dőltek a lágy talajba. Körmöstra-ktoraink nehezen dolgoztak, sokszor azok i:s el­süllyedtek. Az elmaradást mégis pótol­nunk kellett, éppen ezért a párt és a szak- szervezet vezetőivel közösen beszéltük meg, hogy a kialakult rendkívüli Kely- zetben mit tegyünk. Elhatároztuk, a fogatos vetőgépekkel váltott műszakban dolgozunk. Ilyen át­szervezéssel 70—80 százalékos túlteljesí­tést is elérhetünk. Úgy is történt. Szántóink széleit sok esetben nem bír­tuk bevetni, mivel legtöbb részét mocsár, vagy rét határolja. Valamit tenni kell itt is. Elhatároztam, engedélyt kérek az igaz­gatóságtól, hogy gépállomás! lánctalpas traktorokat vehessünk igénybe. Ezekkel a gépekkel aztán már valahogy boldogu­lunk. Előkészítettük a 400 hold kukorica talaját és ami a legfontosabb, kifogásta­lan minőségben munkáltuk el és tettük a magot-a földbe. A vetést május első felében befejez­tük. A kilátások olyanok, hogy tervünket minden téren teljesítjük. Az elmúlt év­ben a növénytermesztés ráfizetéses volt. most azonban mindent megteszünk, hogy ez az állapot megszűnjön. Zima József mb. igazgató, Tiszafüred—Kócs ÁG. ben a nitrogénben gazdag pillangós növényeket hasz­náljunk. Szikeseinken zöld- trágyázásra egyik legalkal­masabb növényünk az igény­telen, élelmes és nagy tö­meget termő napraforgó; Ho­moktalajon zöldtrágyázásra legalkalmasabb növény a c&il- lagfürt, somkóró. A zöldtrágyázás hatása a következőkben foglalható össze: 1. kedvező hatást gyakorol a talaj szerkezetére; 2. a talaj élőlényeinek leg­jobban megfelelő szerves szén és nitrogén táplálékot szolgáltatja; 3. a mélyreható gyökérzet valóságos altalaj feltárást vé­gez; 4. a gyökerek az altalajból meszet, foszforsavat, káliumot és egyéb tápanyagot hoznak lel; 5. elnyomják a gyomnövé­nyeket; 6. a sűrűn álló növényzet­nek a beámyékölás következ­tében talajvédő hatása van. Növényvédelem A kapálás nem csak. nö­vényápolás!, hanem nagyje­lentőségű növényvédelmi fel­adat is. Ugyanis a nagyobb sor- és tőtávolságú kapásnö­vények között a gyomnövé­nyek jól dí&zlenek. Szapora- ságuk éstaz időjárás viszon­tagságaival szembeni ellen- állóképességük sokkal na­gyobb, mint a kultúrnövé­nyeké. A gyomok azonkívül, hogy jelenlétükkel közvetlen kárt okoznak, a különféle rovar- és gombakártevőknek köztes, vagy átmeneti gazdanövényei is lehetnek. Pl. a rozsdákat a sóskaborfcoja és a kutya­tej félék, a levéltetveket és labodabogarakat a paréjok, a Labcda, a bogáncs és az acat közvetítik. A mccskospajor pedig elsősorban ott szaporo­dik el, ahol sok az acat és az egyéb gyomnövény. Olyan gyomok, mint a beléndek, a tavaszi hérics, a konkoly és a csattanó maszlag, stb., a ta­karmány mérgezése miatt is veszedelmesek. A tövisesiglic, az acat és a bogáncsfélék részben vagy egészben ehe­tetlenné teszik a takarmányt. 'BiéindoÁ üdéd, ua#y. úi( út ke^etéde? Régen nem kavart fel film akkora vitát Szolnokon, mint most a Vasvirág. Két merő­ben ellentétes vélemény üt­közik össze nap, mint nap. — Egyik szerint a film fércmű, nincs eleje, se , vége. Mások szerint ráadásul erkölcstelen is. A másik nézet ezzel szem­ben azt állítja, hogy a film bizonyos meglevő hibái ellenére is esemény a ma­gyar filmgyártásban, realista, a 30-as évek valóságát jól tükröző alkotás. A kritikusnak kötelessége ilyenlcor véleményt nyilvání­tani, már csak azért is, mert ez a film felveti a magyar filmgyártás útkeresésének né­hány igen fontos kérdését is. Nem köntörfalázunk, elöljá­róban kijelentjük, hogy a má­sodik vélemény a helytálló, a film jó és helyes utakon ha­lad. Aki ismeri Gelléri Andor a Nagymosoda című regényét, Endre novelláit, vagy olvasta az világosan látja, hogy Gel­léri prózája meglehetősen közel áll a költői alkotások­hoz. Lényegében kisebb epi­kai költeményeknek is fel­foghatók ezek a novellák. Hősei — bár bele vannak gyö­kerezve a Horthy-korszak nyomorúságos valóságába —, mégis bizonyos mértékig va­lamilyen álomvilágban él­nek. A mosoda gőze, az ani- linfesték fojtogató szaga és párája egészségromböló való­ság, de egyben költészeti anyag is, mögötte átszelle- mültebhen, átlényegüllebben mutatkoznak be az egyes el­beszélések, vagy a regény hő­sei. Ez az írói jellegzetesség Gelléri Andor Endrének, a haladó, de nem következete­sen szocialista írónak sajátos korlátáiból és lírai látásmód­jából adódnak. Amikor filmre vitték a több novellából és regényből összeötvözött törté­netet, a rossz környezetben felnőtt, prédának tartott, de a tiszta, becsületes élet után öntudatlanul vágyódó külö­nös kislány történetét, a film alkotóinak feltétlenül a Gel­léri életműnek ezt a kettős­ségét kellett vissazadnia a film vásznán. Ez teljes mér­tékben sikerült, talán azzal a hibával, hogy a félig álom­szer látásmód következtében a film helyenként kissé von­tatott, elnyújtott. Ezt külön­ben a Liberation, a Le Mon­de és más francia lapok kri­tikusai is észrevették, bár az ő kritikájukban is jóval több a filmet dicsérő, mint gán­csoló jelző. Miről is van szó a filmben? Pettersen István állástalan kelmefestő találkozik egy lánnyal, akiben a tisztaságot véli felfedezni, az. ő robottól elnyűtt kocsmai utcalányok­tól hemzsegő világában. — Munka közben találkozik a a különös kislánnyal, akiben furcsa módon keveredik a rossz környezetben felszedett romlottságé és a megbízható élettársra vágyakozó tiszta, kislányos rajongás. A két fia­tal élete összefonódik egy pil­lanatra. De a 30-as évek ke­gyetlen valósága nem engedi költészetté fejlődni ezt az éppenhogy virágbaboruló sze­relmet. A lány megriad a nyomortól és némi huza-vo- na, ellenkezés után barátja lesz a nagyhatalmú tőkésnek, Weiszhaupt úrnak, a gőzmo- sóda korlátlan hatalmú tu­lajdonosának, aki a világfi könnyedségével és a ravasz pénztulajdonos üzleti és fő­nöki fogásaival szédíti el a riadozó kislányt. Hiába megy most már vissza az időköz­ben állást kapott fiúhoz, a szép, csillogó üvegen mély karcolás esett. Nincs többé tiszta szerelem, a fiú meg­sebzett szívét nem tudja a lány visszahódítani. Végered­ményben nem történt semmi. Csalódott Pettersen István a jóságban és a szerelemben. De utolsó filmbeli szavával és tekintetével sejtletni en­gedi, hogy talán vissza fog térni az álom, ha nem is olyan frissen és hamvasan, de megbékélve más formá­ban, a csalódásokba és az élet kegyetlenségébe bele­nyugodva. Ennyi tartalom. És azokban a burzsoá ízléstől megfertő­zött emberekben, akik egy filmet csak valami giccses heppienddel tudnak elkép­zelni amolyan meseautó- szerű boldog végződéssel, azok számára a film tényleg befejezetlen. Csakhogy a ma­gasabb művészi igényű film nem okvetlenül végződig bol­dog csókkal, kibéküléssel és megnyugtató feloldással, mint ahogy az élet se produkál mindig heppiendet. A filmet még külön is ma­gasrendű élménnyé avatja Törőcsik Mari játéka. Már a Körhintánál is megállapítot­tuk, hogy ez a fiatal nő filmgyártásunk nagy ígérete. Talán végre ővele megszüle­tik Magyarországon az első igazi filmszínésznő típusa, aki nemcsak színésznő, ha- nem-éppen elsősorban a film sajátos formanyelvén beszélő film színésznő. Ezt a típust mindmáig nélkülönzni vol­tunk kénytelenek. A kis Vera, ez a különös vasvirág a pesti aszfaltnak a gyermeke, min­den kis mosolyában, amely hol hetykén csillan fel, hol bágyadtan védekező, hol dia­dalmas, hol boldog, minden kis mosolyában valami egé­szen sajátos pesti levegő tük­röződik. Valóban megható, ahogy ez a mostohájától és annak vadházastársától csak rosszat látó és tanuló fiatal lány keresi a boldogságot, és úgy ér$i, oda kell adnia ma­gát annak a becsületes, nyílt­szívű fiúnak, akit csak úgy melléje sodort az élet. Hiszen hatalmas lettet hajtott végre. Megmozdította a fiúban a barlanglakó tespedtségböl ki­bontakozó embert, aki házat akar építeni, otthont akar és az utolsó 50 fillérjén ennivaló helyett egy kis tükröt vásá­rol a kialakuló közös háztar­tásukba. Nagyon szép költői mondanivalót fejez ki igazi művéséi eszközökkel Törőcsik Mari. Oltliatlan vágya, hogy anyját kövesse, aki cirkuszi táncosnő volt, talán az sodor­ja bele főnöke karjaiba. Az egyszerű k’slánynak a tán­cosnői foglalkozás valami cso­dálatos karriert, valami mű­vészi csillogást jelent, egy más életet. A film egyik leg- meprenditőbb, legnagysze­rűbb jelenete, a kislány tánca éjszaka egy szál kombinéban a tükör előtt. Ilyen csodála­tos arcmimikát magyar fil­men talán még nem is lát­tunk. Itt kívánok röv,rlen kitérni az erkölcstelenség vádjára. Egyesek nagyon könnyen dobálóznak a jelzővel. Ha­sonlatosan azokhoz a Hó- man-korszakbeli erkölcscső­szökhöz, akik az akt szobrok­ra fürdőnadrágot húzattak. Az erkölcstelenség a filmen az ízléstelenséggel azonos. Ha két ember tiszta, becsületes, szinte álomszerű érzéseit fi­nom költői eszközökkel ábrá­zolja a rendezés, akkor sem lehet ízléstelen, ha éppen egy ágyban fekve ábrázolja őket. A szennyesfantáziájú, maguk körül is mocskot lehelő em­berek csámcsogása miatt nem lenne ésszerű zárdahangula­tot lehelő középkori felvéte­lekkel „gazdagítani” a ma­gyar filmgyártást. Jól emlék­szünk még a közelmúlt ma­gyar- és kölföldi sematikus filmjeire, ahol az erotika te­teje az volt, ha a két fiatul egymás szemébe nézett, eset­leg megfogta egymás kezét. Ez azonban a realizmustól enyhén szólva igen messze esik. Igazi költői alkotás a Vas­virág. Gelléri Anddf Endre életművéhez méltó szép fel- dolgozású film és nem ér­demli meg a rövidlátó, vagy csak sémákban gondolkodni tudó emberek megjegyzéseit. Nézze meg , nyugodtan, aki teheti, nagyon hosszú ideig élénken emlékezetében fogja tartani ezt a finom művészi eszközökkel kidolgozott fil­met. HERNÁDI -rr * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom