Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-15 / 114. szám

1958. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP fr / A TISZAZUG KULTURÁLIS FEJLŐDÉSE a könyvtárügy tükrében A RÉGI VILÁG, a Ma­gyarországon uralkodó fél­gyarmati feudálkapitalista rendszer nem igyekezett mű­veltséghez juttatni a nép ezé­les rétegeit, hanem gátolta, akadályozta kulturális előre­haladásukat. Az ország kul­turális elmaradottsága a fal­vakban volt a legszembetű­nőbb ég ezek között elmara­dottságban a Tiszazug falvai élenjártak; A korabeli,-'helyi újságok hasábjaiból megállapítható, hogy a felnőttek nagyrésze nem tud írni-olvasni, minthogy a kormány nem is törő­dött az 1S88 évi népoktatá­si törvény végrehajtásával. Az ország hivatalos vezetői ugyan'nem törődtek a kultú­ra fejlesztésével, a nép szé­les rétegeinek művelődésé­vel. Ennek ellenére, a kul­turális fejlődés nem állt meg. A múlt század utolsó évtize­deiben egyre szaporodó tár­sadalmi szervezetek kereté­ben a kulturálódás és a mű­velődés érdekében könyvtá­rakat létesítenek. Műveltség terjedése szem­pontjából legjelentősebb Kunszentmárton, az 1861-ben létrejövő „Olvasó Egylet'’, mely a polgárság alsó rétegé­nek, a kisiparosok, kiskeres­kedőknek a szervezete. Ez a szervezet folytatott legjelen­tősebb könyvtári tevékenysé­get az ez időben működő tár­sadalmi szervezetek között. A „Kunszentmártoni Híradó” című újság tájékoztatása sze­rint 500 kötet könyv szolgált az Egylet taglalnak szellemi táplálékául. Rendszeres köl­csönzés is folyt az Egylet könyvtárában. Könyveket azonban csak az Egylet tagjai kölcsönözhettek, s a község lakosságának a legterhesebb munkát végző nagy többsége az olvasás és művelődés lehe­tőségével nem tudott élni. A MÚLT SZÁZAD utolsó évtizedeiben több társadalmi szervezet működött, például a Kaszinó, Katolikus Kör, stb., melyek könyvtárral rendel­keztek és könyvkölcsönzést folytattak. Ezekből a szer­vezetekből méginkább kizár­ták a kizsákmányoltakat, a helyi proletariátust. Tiszántúli Tenyészállat Kiállítás és vásár Az idén az Országos Mező- gazdasági Kiállítást tájjelle­gű kiállítások előzik meg. — Szolnok megye a Debrecen­ben megrendezendő Tiszán­túli Tenyészállat Kiállítás és Vásáron vesz részt, mint ki­állító. Termelési és tenyész­tési eredményeinket Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Sza­bolcs és Szatmár megyével kell összemérni. A kiállítás célja, hogy bemutassa Ti­szántúl tenyészállat állomá­nyának fejlődését, tenyész­tési és termelési eredmé­nyeit, a mezőgazdaság, azon- bedül az állattenyésztés jöve­delmezőségét, állategészség­ügyi helyzetét, valamint az állattenyésztés gépesítésének elért fokát* * * Szolnok megye a kiállítá­son 38 szarvasmarhával, 30 lóval, 16 sertéssel, 35 juhval, 20 baromfival vesz részt. A kiállításra kerülő állatok Alami Gazdaságokból, ter­melőszövetkezetekből és egyé­ni gazdaságokból kerülnek. • Egy 20x6 és fél méteres pavilonban bemutatjuk a Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek eredményeit, a szövetkezeti mozgalom fejlő­dését. A kiállításra a Me­gyei Tanács VB Mezőgazda- sági Osztálya már készül — Kiválogatták a legjobb álla­tokat készítik a dokumentá­ciós anyagokat. Reméljük, hogy a kiállításon a legjob­bak között Szolnok megye lesz, Vágási. A társadalom kisemmizett tagjai 1901-ben létrehozták Kuns’zentmártonban a Mun­kás Kört. E szervezet kereté­ben könyvtárat is létesítet­tek. A szervezetben élénk volt az olvasómozgálom. A munkások eme tömörü­lését azonban nem nézték jó szemmel a rendszer hi­vatalos vezetők A Kunszentmártoni Híradó szerint az akkori vezetők sze­mében nagy sszálka .lehetett a Munkás Kör működése, mert — mint írja — „a go­nosz kommun szellem ide fészkelte be magát először”. A Munkás Kör könyvtárának létezése azonban bizonyítja, hogy a község legszegényebb rétegei is felismerték a kul­túrának, a művelődésnek nagy jelentőségét és a nehéz anyagi gondok, a népelnyomó rendszer állandó zaklatása ellenére is a maguk módján igyekeztek helyzetükön segí­teni. A Munkás Kör tevé­kenységében nagy szerepe volt a könyvtárnak, ahol könyveket kölcsönöztek, po­litizáltak, felolvasásokat és előadásokat szerveztek. A német fasizmus erősödé­sével sorra megszüntetik a munkásság szervezeteit. A kunszentmártoni Munkás Kör működését Is állandó zaklatások után 1933-ban vég­leg betiltották. Ezzel a hor­thysta rezsim a helyi mun­kásságot megfosztotta a szer­vezett önképzés és művelő­dés lehetőségétől. TISZAZUG NÉPE előtt csak 1945 után nyílt meg az olvasás határtalan lehetősé­ge. Az 1945 után létrejövő munkás és paraszt szerveze­tek a régi társadalmi szerve­zetek könyvállományát kisa­játította és jelentős részét to­vábbra is felhasználták, köl­csönözték. Ezeknek a köny­veknek a felfrissítéséről a népi demokratikus rendszer hamarosan gondoskodott. Ké­sőbb megyei központok lát­ták el a falusi közművelődési könyvtárakat könyvekkel. A Gogol Revizorának bemutatójára készül a szolnoki fiűgimnázium SZÉP ÉS OKOS HAGYO­MÁNY a megye középiskolái körében, hogy évente egyszer diákszínjátszók előadásában bemutatják a magyar vagya világirodalom egy-egy klasz- szikus alkotását. Ezzel is elő­segítik az irodalmi anyag mélyebb átélését, a tanulók esztétikai és művészi érzéké­nek fejlődését, s egy kissé közönségünk Ízlésének alaku­lását is. MÉG ÉLÉNKEN ÉL emlé­kezetünkben a Verseghy gimnázium diákjainak tava­lyi Bánk-bán előadása, amely méltán vívta ki a közönség elismerését. Most ismét nagy vállalkozásba fogtak, midőn ’Gogol szatirikus vígjátékának a „Revizorinak bemutatását tűzték ki célul. A sok szerep­lős, komükus. jellemekre, s a végletegik kiélezett szati­rikus jelenetekre épített szín­darab nagy feladat elé állít-' ja a rendezőt, s a szereplő­ket egyaránt. Hogy milyen mértékben tudnak megbirkóz­ni e feladattal, azt majd a hétfői május 19.-Í bemutató dönti el. A REVIZOR furcsa egy darab. Gogol összehordta benne mindazt, ami I. Miklós cár hivatalnok-Oroszországá- ban tragikusan nevetséges volt. Ezt ráfüzte egy alapjá- banvéve közismert téma, egy véletlen személycserén múló fatáliás véletlen fonalára. Egy orosz kisváros csalástól, megvesztegetéstől, pletykától és emberi butaságtól áporo- dott levegőjébe beletoppan egy revizornak vélt könnyel­mű pétervári kishivatalnok, aki felismerve a perc nagy- szerűségét nagystílű szélhá­mossá fejlődik. A maga zse­bére „dolgozva” önkéntele­nül is leleplezi azokat, akik a másik zsebéből kivett ru­belekből élősködnek, s akik a hivatalnoki ranglétra fel­sőbb fokáért, a magasabb cí­mért, vagy kitüntetésért sem­mit sem tartanak drágának: sem a pénzt, sem a becsüle­tet, sem a női szemérmet. „ ÍGY PERSZE HIÁBA IS keresnénk pozítiv hőst a da­rabban, s hiába keresnénk költőit, vagy művészi igaz­ságszolgáltatást Is. S ezzel ke­rül Gogoj a kritikai realiz­mus csúcsaira, hiszen a múlt század első felének Oroszor­szágéban is meddő kísérlet lett volna jellemet, s Igazsá­got keresni. Talán egyetlen pozitív dolog mégis akad a darabban: az a szívből jövő nevetés, amellyel a „hősök” átlátszó kalandjait kisérjük. A goromba és korrupt polgár- mester, a „szabadgondolko­dó” járásbíró, a csaló és be­súgó kórházgondnok, a gyá­va iskolafelügyelő, a kíván­csi és naív postamester, a fe­csegő kisvárosi nemesek, a korlátolt és kacér vidéki „ur- hölgyek”, rendőrök, kereske­dők, kispolgárok: ime az a galéria, amely megelevene­dik előttünk a színpadon Go­goj jellemformáló ereje nyo­mán. A vígjáték első bemu­tatója nagy port vert fel Oroszországban. Túlságosan magukra ismertek benne az emberek, s a szereplők neve hamarosan közszájon forgott. Könnyű volt megtalálni a kor társadalmában a nevekhez il­lő alakokat. SZOLNOKON 1952-ben. Gogol halálának 100. évfor­dulója alkalmából játszok ták először a darabot nagy sikerrel még Erdődi Kálmán­nal a címszerepben. Azóta ép­pen diákszínjátszóink tartot­ták ébren ezt a vígjátékot. — Legutóbb a tiszafüredi diá­kok adták elő igen jó felké­szültséggel. Várakozással te­kintünk a szolnoki gimnázium tanulóinak vállalkozása elé, s bizonyos vagyok benne, hogy a szolnoki közönség is támo­gatni fogja őket. Megérdem­lik. Szurmay Ernő könyvek kölcsönzését odaadó, lelkes, társadalmi munkás könyvtárosok bonyolították le. Népi demokratikus rend­szerünk a könyvtárügyet a kulturális fejlődés nélkü­lözhetetlen eszközének te­kinti. Nagy gondot fordít a dolgo­zók művelődését szolgáló könyvtári hálózat fejlesztésé­re és a könyvállomány bőví­tésére. így 1953-ban létrejön­nek a járási könyvtárak, me­lyek értékes tevékenységük­kel mind nagyobb eredmé­nyeket érnek el és a szocia­lista kultúra terjesztésében nagy szerepet játszanak. Az 1953-ban alakult Kun­szentmártoni Járási Könyv­tárnak is egyre nagyobb a jelentősége a kulturális érté­kek közkinccsé tételében. A könyvtár könyvállománya évről évre bővül. Ma már több mint 16 ezer kötet könyv áll a dolgozók rendel­kezésére. A olvasómozgalom kiszéle­sítésében a népi demokra­tikus rendszer támogatása alapján- olyan eredményt ér­tünk el, amely az 1861-ben alakult szervezetek és az Ol­vasó Egylet évtizedes műkö­dése alatt elképzelhetetlen volt. Könyvtárunk az elkö­vetkező időkben is tovább fejlődik és egyre inkább ki fogjuk elégíteni az egész Ti­szazug kulturális igényeit. JÁRÁSI KÖNYVTÁR KOLLEKTÍVÁJA Felhívás KózOijük az erőltető fe­lekkel, bogy a kunszent­mártoni és a jászladanvi malmok május l-töl 30-ig — a jászberényi malom május 15-től Június s-ig a tiszafüredi és kunma­darast malmok május 15- töl június 15-ig, a jász­apáti malom június hó 1- töl június 25-ig nagyjaví­tási munkára leállnak. — Kérjük, hogy a leállás előtt vámcsere szükségle­tüket beszerezni szíves­kedjenek. SZOLNOK MEGYEI MALOMIPARI VALLALAT TOROKSZENTMIKLOS Sódert elsőrendű minőségben, bármely mennyiségben azonnal szállítunk. A sóder kisebb-nagyobb szem­cséjű, agyagmentes, betonozásra kiválóan alkalmas. Megrendelhe­tő Kordélyosok és Szekérfuvaro­zók Szövetkezeténél, Budapest, VII.. Baross tér 13. Telefon: Bp., 426—421, Ami í^íístcíth*. • • Qé (dü áqij ai I Sosem áltattam magam az­zal, hogy kegyeltje vagyok a jószerencsének; így nem is ért meglepetésszerűen, hogy Mezőtúr egyik cukrászdájá­ban — nem a szebbikben! — kis-szörp helyett csak egy pohár langyos vizet kaptam. Miként is jutna a magamfaj­ta balszerencse-lovagnak hűsítő ital, mikor — másnak se jut?... Mig ezen méláz­tam, elgyönyörködhettem a kiszolgáló mozdulataiban, melyekkel — ihletett koreog­ráfus tollára méltó gráciával — négy krémest lapátolt egy papírtálcára. Fürge kecses uj­ja, — ah, bárdolatlan szó! — bekrémeződött. Rózsaszín nyelvecskéjével nyalintotta le; majd a citromos tortasze­A Nap kél: 4.08 h-kor, nyugszik: 19.14 h-kor. A Hold kél: 2.30 h-kor, nyugszik: 15.59 h-kor. Idő járásjelentés Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, délután né­hány helyen záporeső, ziva­tar, mérsékelt délnyugati— nyugati szél, — meleg idő. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 27—30 fok között, helyenként 30 fok felelt.- A KOMMUNISTA IF­JÚSÁGI Szövetség Szolnok Városi Végrehajtó Bizottsága május 18-án, vasárnap reg­gel 8 órától 12 óráig kirán­dulással egybekötöttt alap­szervezeti titkári értekezletet tart. A napirendi pontok megbeszélése után a szerve­zet tagjai rendbehozzák a KISZ-strandot. Utána csóna­kázással teszik emlékezetes­sé a kirándulással egybekö­tött titkári értekezletet.- BIZTOSÍTVA VAN az építkezéshez a tetőanyag a törökszentmiklósi járásban. Nemrégen Fegyverneken 22.800 darab cserepet osztot­tak ki, szerdán pedig Ken­gyelre érkezett több mint 7 ezer darab cserép.- KÉTSZÁZ MÁZSA ce­ment érkezett Tiszapüspöki- be a járdaépítkezés megkez­déséhez. Az uj járdát hely­színen készítik.- TISZAFÖLDVÁRON az idén a két óvoda felújítására 10 ezer forintot fordít a községi tanács. Az előirány­zott összegből villanymotort is beszereznek, hogy meg­könnyítsék a szakácsok mun­káját. CIBAKHÁZÁN megkezd­ték a gyalogjárdák felújítá­sát. Az idén ezer méteren javítják ki a meglévő régit, illetve fektetnek le új be­tonjárdát a községben. letet segítette nyalintott uj* jával a lapátra.... Készséggel elismerem, hogy nemcsak pecches vagyok; hypochondriás is. A ma is őrzött kis zacskó a tanú rá: a fertőzéstől való félelmem­ben Germicid-ot vásároltam a 15/38 sz. gyógyszertárban. A medicinát a helyszínen fo­gyasztók részére egy korsó és egy pohár volt előkészítve. Egy pohár, ahol naponta any- nyi beteg megfordul! Ugy-e, mindezekről sem a Karcagi Vendéglátóipari Vál­lalat, sem a gyógyszertár fe­lettes szerve nem tud? Sze­rencse. Ellenkező esetben bizonyára hiába kívánna né­kik jó étvágyat:- BORVÁRÓ ­- JUBILEUMI ELŐADÁS. Kedden este a szolnoki Szig* ligeti Színház művészgárdá­ja huszonötödször' adta elé Dobozy Imre Szélvihar c, drámáját. A jubileumi elő* adásra kedves vendégek ér* keztelc Budapestről. Dr. Ko< vács Kálmán, a Népművelő* dési Minisztérium főosztály- vezetője és a darab szerzője Dobozy Imre. A minisztéri­umi kiküldött 15 ezer forintot nyújtott át a darab szerep­lőinek jutalom címén. A Szél­vihart vidéki viszonylatban a szolnoki színház művész­gárdája mutatta be első íz­ben, a budapesti Petőfi Színházzal egyidejűleg. EGY ÉV ALATT negy­venre emelkedett tizenhat­ról, a kunmadarasi töldniu- vesszövelkezct méhész szak­csoportjának taglétszáma. A társulok ez évben 17 mázsa méz értékesítésére szerződ­tek. A tél folyamán lezajlott egyhónapos szaktanfolyamu­kon harminckét hallgató vett részt. A község fásítása alkalmával a szakcsoport tagjai 240 haszon és mézelő fát ültettek el.- A KUNSZENTMÁRTO­NI könyvtárnak jelenleg 760 tagja van. Havonta mintegy 160—200 diafilmet vesznek kölcsön az érdeklődők. — Könyvből ez évben eddig kö­rülbelül húszezret kölcsönöz­tek az olvasóknak.- A SZÖVETKEZETEK Szolnok megyei Értékesítési Központja 102 százalékra tel­jesítette szerződési tervét. . MÁJUS 17-én Törökszent- miklósra látogatnak a szol­noki Szigligeti Színház mű­vészei. Előadásra kerül Mol­nár Ferenc: Olympia című háromfelvonásos vígjátéka.- ÖCSÖD község tanácsa ez évben mintegy 5000 fo­rintnyi összeget fordít község fejlesztési alapból a helyi könyvtár könyvállományának fejlesztésére. SSS1* jVapi postánkból Május 14-én a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Nagypál Béia Jászapáti. — írását köszönettel vettük. Lapunkban feldolgozzuk. — Várjuk további leveleit. Paksi Terézia Kunmada­ras. Ügyében újra érdeklőd­ni fogunk. Választ levélben küldünk. Ivanics József Rákóczifal- va, Csintó Kálmán Jászapáti, czv. Pető Béláné Nagykörű, írásaikat megkaptuk. Hasz­nosítani fogjuk. Dobos Mihály né Szolnok, id. Babik Lajos Cibakháza, Borsos Zsigmond Tiszafüred Panaszukra választ kaptunk illetékes szervektől. — Az eredményről levélben tájé­koztatjuk kedves levélíróin­kat. Addig is kérjük szíves türelmüket. Patai Lajos Szolnok Tar Mária Törökszentmiklós, — özv. Dísznós Lőrincné Tisza- derzs. Leveleiket megkap­tuk. Boros Simon Besenyszög, Lantos Istvánná Mezóhék. Ügyükben érdeklődni fo­gunk. Választ levélben kül­dünk. Pataki István Kenderes. Gáspár Béla Tiszavárkony. Tájékoztatásukat köszönettel vettük. Munkánk során hasz­nosítani fogjuk. Csengeri Dániel Tisza- derzs, Varga Istvánná Jász- árokszállás, — Gazsó László Tiszaföldvár, — Gál Balázs, Csikós János Tiszaroff. Pa­naszukat megvizsgáljuk il­letékes szervek segítségével. A válaszadásig is kérjük szí­ves türelmüket. Basa Mária, Basa Julian­na Martfű, Hasznos Rozália Jászberény, — • Tóth Mária Kunmadaras, —Szabó Ilona Kengyel. Poiyák Márlú Szól­nék. Lajtos Mária, Dobog Katalin Karcag Lugosi Mar­git. Földi Klára Ujszász, — Brózik Irén Mezőtúr. Ked­ves kis Pajtások! Leveleite­ket továbbítottuk az „Úttö­rők Fórumá”-hoz, Rajongom a zenét, különö­sen a népi muzsikát, mert egyszer édes-bús hangulatra, máskor meg tomboló jókedv­re hangolja az embert. S mert szeretem, nem néz­hetem el szó nélkül, hogy egyes „népdalszerzők" milyen ízlésrontóan groteszk tákol­mányokkal próbálják „gaz­dagítani" népdalkészletünket. Most csupán a szöveget te­szem szóvá, mert a dallamot egyelőre még nem sikerült tönkre silány ítaniuk. íme, a „remekmű”, ame­lyet a múltkoriban hallot­tam: „Szomszédasszony, angya­lom, angyalom, Adja ki a zseblámpát az ablakon. Adja ki a zseblámpát az ablakon, Megnézem, hogy csinos-e a galambom’“. Próbáljuk csak meg: kis fantáziával menjünk köze­lebb a szereplőkhöz és néz­zük meg, mit is csinálnak. Akkor aztán nem lesz nehéz megállapítani, hogy: No hi­szen, szép kis legény és nemkülönb légyott lehet ez, mondhatom. Képzeljék csak: Jancsi és Juliska javában enyelegnek, a zöldre festett kiskapus ke­rítés tövében (természetesen a szomszédasszony portája előtt) egyszeresük eszébe jut a Janónak, (nincs jobb dolga az ebadtának), hogy „Hínnye az áldóját, meg kék mán nizni, élig csinos-e ez a jány " — a fenti igékkel berikolt egy zseblámpáért. Nincs sok képzelőtehetség­re szükség annak a belátásá­hoz, hogy mennyire irreális és ostoba felfogása és bemu­tatása ez a népléleknek, amelyre a szerzők feltehető­leg „törekedtek”. Pedig, ha kicsit körülnéznének a tisz­telt műdalszerzők, bizonyára találnának elfogadhatóbb szö­veget. Hiszen elég gazdag népdal- költészetünk, csak ne tegyék tönkre ilyesmivel. Ilyen gaz­dagításra nincs szükség ... — bá —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom