Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-13 / 112. szám

ÍBTO: iwíftus 13. swLmiB MttTfB! WcroAr Sok kicsi — kárba megy — Takarékossági őrjáraton a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban CZAKO MAGDA és a Pá­linkás kislány nyáron a nö­vénytermesztésben szorgos- kodnak. Téli időben raktári kisegítők; Ugyancsak fürge kezük lehet, hogy nemcsak munkájuk elvégzésére jut dejük, hanem Molnár Péter raktáros fénylő-fekete Pan­nónia motorjának „subdcko- lására” is. Persze: órabér­ben;?. Fel kell tennünk a kérdést: mi indokolja azt* hogy a Kunszentmártoni Állami Gazdaság néhány dolgozója fél napi munkáért egész bért kapjon? Mi teszi szükséges­sé, hogy a raktäroßi motor- kerékpár tisztítására fordított időt az állam fizesse. Alig hihető, hogy az így „foglal­koztatott” munkaerők szá­mára ne volna olyan hely a népgazdaságban, ahol teljes bérért teljes értékű munkát Végezhetnek. Nem olyat, mint például a raktárban, melyet rozsdás kaszák, villák csúfí­tanak s,t Jóideje megjelent már az a rendelet, amely előírja: a hivatalos telefonnál magán­ügyben csak térítés ellenében szabad használni; A rendelkezésnek nagyobb byomatékot adandó, erre a főkönyvei6 az év elején kü­lön felhívta a dolgozók fi­gyelmét. Ám lássuk, mennyit ér a figyelmeztetés? . Losonciné, kinek ura tehe­nész a gazdaságban, két íz­ben felhívta a szentesi kór­házat, hogy tüdőgyulladásban fekvő gyermekének állapota a tán érdeklődjék; A két be­szélgetés díját, összesen 4.80 forintot befizette? Ezzel szemben Molnár Pé­ter, a szolnoki MÖHOSZ-szal ngyancsak nem hivatalosan tórsaágott két ízben —• in- gyem Szabó Éva három íz­ben folytatott törökszentmik­lósi beszélgetése 28.20 fo­rintjába került a gazdaság­iak. A FENTIEK UTÁN bizo­nyéra senki sem fog csodál­kozni azon, hogy a gazdaság egyik-másik dolgozója fittyet hány a munkafegyelemnek s — táppénzes betegállomány­ban „csekély" 150 zsák rizs elhelyezésében segíti apósát. A szakszervezet megbízottjá­nak bizonyára hallania kel­lett erről az esetről; tenni azonban semmit sem tett? Nem sikerült megállapíta­nunk, kinek az utasítására készítettek tavaly 45 ezer vályogtéglát, melynek nagy­részét már rég szétverte az eső mintegy 13 ezer forint értékben. Már eddig körülbelül fél kát. holdnyi őszi takarmány- keveréket pusztítottak el a gazdaság dolgozóinak szaba­don csatangoló sertései. A Kunszentmártoni Állami Gaz­dasággal tíz-tizenkét egyéni gazda tanyája érintkezik. A gazdák mindegyike szépszá­mú juhot, sertést tart, me­lyek a gazdaság zabjából, lu­cernájából lalcm ár óznak. In­gyen. Állítólag történtek lé­pések a községi, a járási ta­nácsnál Í6; eredmény azon­ban nem mutatkozott. Két dolgozó kétféleképpen vélekedik arról a kocsironcs- rói, melyet a műhely mögött ver az eső, esz a rozsda; — Egyikük szerint ezt még ta­valy vásárolta meg majd másfélezer forintért Kiss Lászlótól a gazdaság; a má­sik szerint a megvásárolt ko­csi jó, azt ma is használják. Ennyi bizonyos: egy kocsi alkatrészei esztendeje vannak kitéve hónap, napnak, eső­nek. SÉTÁNK SORÁN a Kun­szentmártoni Állami Gazda­ság két nődolgozója elmon­dotta, hogy a jégveremből naponta 60—70 kilogramm jeget hoznak fel, holott ré­geben a borjak számára hű­tött tejet lehordták? Attól tartanaik, hogy ilyen gazdál­kodás medeltt augusztusra egy félvödör jég sem marad; akkor pedig miként hűtik be az üzemi konyha részére a húst? f A Jégverem meg­töltése több mint ezer forint­ba került a télen. Kárpáti Imre főállatte­nyésztőt éppen a borjúneve- lőben találjuk; ő kalauzol el abba a helyiségbe, ahol a tejet hűtik; Kettős betonkád­ban kétes hidegségű vízben a tejeskannák. Az ablakon beáramlik a kellemes má­jusi meleg. Megfelelő hűtőberendezé­sünk nincs — mondotta Kár­páti Imre. — A jégveremben nem tudtuk megfelelő mó­don elhelyezni a kannákat, így előfordult, hogy a bor­jak részére tárolt tej meg- savanyodott. A borjúnevelők- kd tartott megbeszélés után megegyeztünk a fejőbrigád­dal: tegnaptól kezdve félórá­val előbb kezdik a fejest, így a borjuk reggel-este is friss tejhez jutnak, csupán a délit kell hűtéssel biztosíta­nunk. Remélem, megtaláljuk a módját annak is, hogy — be­ruházás nélkül — hőszigete­lővel lássuk el az ajtót, ab­lakot. Mindezt természetesen, szinte közömbös hangsúllyal mondja; keresetlen monda­taiból érzik; magáénak te­kinti a gazdaságot, természe­tesnek tartja, hogy jobb munkára, takarékosságra tö­rekedjék. TAKAREKOSSAG! E körül van hiba a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. Tény, hogy a kár nem rúg százez­rekre, de súlyos tízezrekre bizonyosan, ha mindent Ösz- saeszámolunik? Bizonyosnak tartjuk, hogy a gazdaságnak még sok olyan dolgozója van, mint Kárpáti Imre főállattenyésztő, aki a maga területén legjobb tu­dása szerint takarékoskodik. Ellenben az is valószínű, hogy egy napnál hosszabb idő alatt más pazarlás, köny- nyetaiű kiadás nyomára is bukkanhattunk volna. A Kunszentmártoni Állami Gazdaság nyereséggel zárta az elmúHt gazdasági évet. Ez meglátszott a nyereségrésze­sedésen is. Kétségtelen, hogy a most folyó évben jobb eredményit kíván elérni. Ér­demes tehát minden dolgozó­nak — beosztottnak, vezető­nek egyarát — körültekinte­nie a maga területén: mit valósíthat meg a takarékos­ság érdekében? «-> borváró — Nekik is van hozzá szavuk Februárban, amikor a kát- — Szóval, nem teljesül é termelőszövetkezet, a mező­túri Szabadság és Petőfi egyesült, bizakodva kiáltott fel Pabar Sándor: „Most már könnyen termelhetünk, meg­vannak a feltételek hozzá”. Másnap reggel megkezdődött az üvegházhoz a trágyaszállí- tás. Mert először is ez hiány­zott a kis termelőszövetkezet­ben: az istállótrágya, ami nél­kül nem tudtak az ablakok­kal mit kezdeni Ott hevertek egymásra rakva, letakarva nádszőnyeggel, majdnem 600 a 000 melegágyablakból. Az­után a tüzelőt is megrendel­ték és a kertészet terve is elkészült. Az üvegházra 125 ezer forintot, a 15 hold öntö­zéses kertészetre 255 ezer fo­rintot terveztek. De közbelépett a szokatlan április Pabar Sándor emiatt ke­sereg, hiszen erre nem szá­mított februárban. Mint suty­tyólegény kezdte el a ker­tészkedést körülbelül 30 esz­tendeje, de olyasmit még soha sem tapasztalt, hogy áprilisi­ban bekeccsel kelljen az idő ellen hadakozni; Az időjárás kárt csinált. Végig hideg, bo­rongás volt április s a növé­nyek lemaradtak; Nem lesz könnyű pótolni a lemaradást. Tizenegyezer forintos betétkönv ­amely gondolatokra késztet ’A Jászság már nevet is adott nékik „eljáró embe­reknek1’ hívják ókét Vasár­nap este szedik a cókmókot, és szombat estig elnyeli őket valamelyik nagyváros. Leg­többször egész héten száraz koszton élnek és nem győzik kipihenni a szombati haza és a vasárnap éjszakai vissza­utazás fáradalmait Óvatos becslés szerint egy-egy Szol­nok megyei községből leg­alább 20—25 fiatal otthoná­tól távol dolgozik, Ezzel már eleve együtt jár, hogy nem kapják meg azt, ártó sokszor még nagyon rá­juk fér; a szülői felügyeletet, Az is érdekes, hogy a jövő-menő fiatalok nagyré­szét az egyéni családok ad- jálc. Az egyéni gazdaságok szűk keretei a fiúk, lányok igényeit nem elégíti ki; De a jövő-menők többsége legin­kább azért megy el, mert csá­bítja a városban fellelhető szabadabb élet. Érdemes-e vándorolni, ' ..y.i-TAr ,,-<p- _ . ..?s: A Néplap GAZDA-ROVATA A héten fejezzük be a rizs vetését A rendkívüli időjárás kö­vetkeztében sok helyen elhú­zódott a rizs vetése egyrészt azért, mert a talajt nem tud­ták előkészíteni, más részről pedig nem volt elég talajhő­mérséklet a növény kikelésé­hez- -és • fejlődéséhez. Most már minden adottság meg van a vetéshez. Bár a vetés ideje már így is kitolódott, ezért legsürgősebben el kell vetni a rizst. Vetés után azon­nal árasztani. Gyakorlati ta­pasztalat igazolja, hogy a késői vetésű rizsinél hama­rább fellépnek a különböző rizs betegsiégek. A kimaradt őszi takarmánykeveréket silózzuk be Az őszi takarmánykeveré­keket — (szöszös-büfckönyös rozs, panon-bükkönyös, búza stb.) általában zö'den etet­jük. Minthogy a keverékek nagyobb tömegét a könnyen elvénülő gabonafélék adják, igen fontos a kaszálás idejé­nek helyes megválasztása. Ha zölden etetjük, kaszálását legjobb akkor megkezdeni, Emikor a gabona kalászosod­ul kezd. Tegyünk számítást, hogy Jószág-állományunk mennyit tud belőle elfogyasztani és a megmaradt részt feltétlenül silózzuk be; Szénát semmi­esetre sem készítsünk belőle. A silózásra kerülő őszi ta­karmánykeveréket a virág­zás kezdetén kell lekaszálni és silózni. A tapasztalatok szerint az őszi takarmányke­verékekből kiváló minőségű silót készíthetünk. Termelő­szövetkezeteink a tavaszi, il­letve nyár eleji silózási ter­vüket lehetőleg őszi takar­mánykeverékből készítsék el. Az őszi takarmány- keverékek után vessünk silókukoricát Az őszi takarmánykeverék lekerülése után, jól érett is­tálló trágyává1 trágyázzuk meg a talajt. Ezzel biztosít­ójuk a másodnövény .tápláló­anyag szükségletét, a talaj humusz tartalmát fenntart­juk; A hosszabb tenyészidejű másodnövények meghálálják a közvetlen istállótrágyát. A korai másodnövényű növé­nyeink alá használhatunk műtrágyákat. így szuperfosz­fátot, kisebb mennyiségben kálit, a zöldtakarmányok alá pedig nitrogén műtrágyát adjunk. ,Az így elkészített talajba vessünk silókukoricát. Java­soljuk, hogy óvári 5-ös és martonvásári 5-ös fajtákból kell a magot biztosítani; — Ezek a fajták kiválóan alkal­masak siló-kukorica termesz­tésre, mert nagy tömeget ad­nak úgy szárban, mint cső­ben; Neveljük takaréko­san az üszőket Az egész világon foglal­koztatja az állatenyésztőket a szarvasmarha felnevelésé­nek a csökkentése. Ezt a célt részben az üszők korábbi te­nyésztésbe vételével, részben pedig takarékos, gazdaságos felnevelésükkel vélik elérni. Sokan akkor tartják az üszőnevelést takarékosnak, ha takarmányozásukat a mi­nimálisra csökkentik. Nem nevezhető takarékosságnak az az elég gyakorinak mond­ható felnevelési mód, amikor az üszőket olyan silányan ta- karmányozzák, hogy még 2-2 és fél éves korra sem érik el a tenyésztésbevételhez szük­séges fejlettséget. Az ilyen felnevelés csak látszólagos takarékosságot jelent, mert bár az 1 napra eső takarmá­nyozási költség csökken, de a felnevelési idő tovább tart. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy normális, 18 hónapos tenyésztésbevételi kort feltéte>ezve, milyen mértékben lehet az üszők takarmányozási költségét csökkenteni anélkül, hogy ez a takarékosság értékmérő tu­lajdonságaik rovására men­ne. Az Állattenyésztési Kuta­tóintézet kísérletei szerint a felnevelés táplálóanyagszük­ségletét 2—18 hónapos korig az eddig szokásos 1600 kg keményítőértékről és ebben 230 kg emészthető fehérjérő1 1300 kg keményítőértékre és ebben 180 kg emészthető fe­hérjére lehet csökkenteni anélkül, hogy ez az üszők élősúlyának, illetőleg fejlett­ségének rovására menne. Az üszők táplálóanyagigényét kb 70—75 százalékban lehet tömegtakarmányokkal) zöld­takarmány, szilázs) kielégí­teni. Ez azt jelenti, hogy pl. kí­sérletünkben a felnevelés 18 hónapja alatt összesen 460 kg abrakot és 590 kg szénát, viszont zöldtakarmányból 3 ezer kg-ot, szilázsból 3100 kg-ot etetünk meg. Ilyen felnevelési mód meüett 18 hónapos korra elérhető átla­gosan a 400 kg és ilyen súly­ban az üszők tenyésztésbe vehetők. A Kálnai fiú édesapjával családtól hétről-hétre távol lenni? Erről pontosabban az eljáró emberek egy rétegé­ről, a fiatalokról lenne itt most szó. Mit ád a falu, ille­tőleg ezen belül a termelő- szövetkezet? Kielégítheti-e egy-egy közös gazdaság a fia­talok anyagi, kulturális igé­nyeit? A válasz erre egyér­telmű. Csakis a tsz elégíti ki ma már ezeket a fokozódó igényeket és nincs semmi ér­telme vándorolni; Ezt így egyszerű leírni. De ma már kézzelfogható té­nyekkel, példákkal be is le­het bizonyítani; Először is nézzük a dolog anyagi olda­lát, mert tulajdoniképen ez a legfontosabb, Ifj. Gojsza János, a jász­apáti Alkotmány Tsz tagja. 1950 óta dolgozik a közös gazdaságban, most 24 éves a fiatalember. Tavaly 11 hóna­pot töltött munkával, s a keresete 24.180 forint. Otthon van, s ha éppen kedve szoty- tyan, fogja magát és elmegy vasárnap délután valamelyik közeli nagyvárosba színházat nézni, vagy szórakozni. Havi jövedelme megfelel a 2 ezer forintos fix fizetésnek. Nem is kell mondani, sorsával megelégedett. S betétköny­vén 11 ezer forintja van a ta­karékban. Ne higyje senki, hogy ifj. Gojsza János vtlami egye­dülálló példa. Szó sincs róla. Beszélhetnénk Nánási End­réről, a kisújszállási Kinizsi Tsz fogatosáról. Ez a fiatal­ember nemrég nősült. Fele­sége is a tsz-ben dolgozott és a bútorra valót még leány- korában megkereste. Amit most keresnek, azt ruházatra és szórakozásra költik. Ná­nási Endrének négy ünneplő ruhája van a hozzávaló ci­pővel és az ünneplőcsizmá­val. S vajon kivel cserélne a mezőtúri Kálnai fiú, aki édesapjával az ottani Kossuth Tsz-ben dolgozik. Nemrég vásároltak személyautót és most azt tervezik, hogy a nyáron saját kocsijukal hosz- szabb kirándulást tesznek a Balaton körül. Az eljáró fiatalok ezen gondolkodhatnak, s össze­hasonlíthatják saját kerese tűket a szövetkezetben dol­gozó fiatalokéval. Igaz, mond­hatja erre valaki, a pénz nem minden. A város olyan szórakozást ad, amit a ter­melőszövetkezet nem pótol­hat. Ez igazság, de olyan, hogy két oldala van. Mert aki szépen keres, s mint ifj. Gojsza Jánosnak, vagy Ná­nási Endrének 2000 forint a havi jövedelme, annak nyil­vánvalóan szórakozásra is jut. S a szövetkezeti fiatalok éppen úgy megtalálják a színházat, mozit, mint a vá­mosiak, de sokkal jobban, mint az eljárók. Mert azok­nak az utazgatások miatt éppen arra nincs idejük, hogy kulturáltan szórakozzanak. — Tiszatenyő eldugott kis köz­ség a törökszentmiklósi já­rásban. De a Lenin Tsz fia­tal tagjai egyáltalán nincse­Nánási Endre nek elzárva a várostól. Nem­rég csoportosan utaztak fel a Lenin Tsz kiszistái Buda­pestre és megnézték az Op­timista tragédiát a Petőfi Színházban. Volt rá pénzük, megtehették. Ezenkívül fut- ball-felszerelést is kaptak és őszre televíziós rádiójuk is lesz. > Érdemes-e vándorolni, a családtól héj.ről-hétre távol lenni? íme, a példák bizo­nyítják, nem érdemes. És ezt vallják a tsz-ben dolgozó fia­talok. hiszen ők tudják leg­jobban. Szekulity Péter. tervetek? Rámnéz, homloka kisimul, visszatér arcára a bizakodás. — Nem teljesül? Ezt ki­mondta neked? Üvegházi pa­radicsomból 15 mázsára, pap­rikából 70 ezer darabra szá­mítunk. Ez, forintban számol- molva, legalább 70 ezer. Az­tán a palántáiéi®, a 40 ezer szegfű és amit már kiültet­tünk, a sok tízezer karalábé és karfiol, az uborka és egye­bek. Ez is megér 60 ezer kö­rül. — Ez Idáig 130 ezer — adom össze a számokat és az üvegház évi terve 125 ezer. Mosolyog; Könyökét az aj­tónak támasztja és pillantása végigfut a palántaágyakon. — Persze, nekünk is van azért hozzá szavunk, nem­csak az időjárásnak. Öntözés­sel és műtrágyával, a tavalyi­nál sokkal jobb munkával sokmlndent pótolni tudunk. Tavaly csak egy tyúkketrec- nyi üvegházzal kínlódtunk, bajlódtunk. Májusban adtuk el az elsőszedés paprikánkat, június közepén a paradicso­mot. Most meg már pár hét óta mindegyiket hordjuk i piacra. Odamegyünk a kap alga tó asszonyokhoz, lányokhoz. A kertészetben tizenkilencen dolgoznak; Közöttük nyolcán női tagok. Többnyire ismerő­sök; Szűcs Mihályné, a fürge kis asszonyka, aki tavaly di­csekedve beszélt nekem a jö­vedelmükről, akkor pedig csak 30 forintot ért náluk a munkaegység. Az idén — kö­zepes termésre számítva — 45 forintra tervezték. És itt van Szőke Erzsébet is, a vér­beli kertész, az öntözés mes­tere. Ök is at időjárásra panaszkodnak Gsüggedmi azonban nem csüggednek. Bajok eddig is voltak és igen gyakran na­gyobbak a mostaninál. Meg­birkóztak vele, mégpedig eredményesen; Évről évre gyarapodott a gazdaság. Erről tanúskodik a 730 négyzetmé­teres üvegház is, amit házi­lag építettek, 390 ezer fo­rintból. Korszerűségét tekint­ve, versenyezik azokkal a hasonló nagyságú üvegházak­kal, amelyeket vállalatok épí­tettek kétszer-háromszor ennyi költséggel. Igaz, egye­lőre szénfűtéses, de bíznak benne, hogy pár év múlva mélyfúrású kút épül a kerté­szetben, s ennek a vizét rész­ben az üvegház fűtésére, részben a tervezett strandfür­dő táplálására fordíthatják. Biztató jövő és mindig töb­bet akaró munkakedv. Nem csoda, hiszen nekik is van hozzá szavuk, nemcsak az időjárásnak és a jelek szerint ezeknek a szavaknak a súlya egyre inkább növekedik az időjárással szemben is. Busi Vince ■ ....... i. Is mét diákok a színpadon Alig néhány napja annak, hogy a Sipos téri iskola ta­nulói előadták a Csipkerózsi­ka című mesejátékot. Jó munkájukért sok tapsot kap­tak a Szigligeti Színházban. Május 19-én a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói­nak színjátszó csoportja fogja előadni Gogol: A revizor cí­mű vígjátékát. A darab a népek barátságának hónapjá­ban kerül majd bemutatásra. A halhatatlan orosz klasszi­kus művének bemutatása szimbóluma lesz a szovjet és magyar nép örök barátságá­nak. A próbák most lg szorgal­masan folynak Ctsanád Vil­mos tanár vezetésével. A fiúk és lányok azon igyekeznek, hogy az előadás komoly él­ményt és emléket jelentsen a nézők számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom