Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-09 / 109. szám

3

1958, május 9.szőtvarrTMíÍ5TFr raVfr» p

LESZ-E MOLNARÉKNAK HAZA?

/Nem Iftll ahhoz Közgazdatsági képesítés, csupán józan »ész, hogy belássuk: minden »terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ehhez a felismerésihez eljutott — megyénk »többi tsz-ével együtt — a karcagi Szabad Ifjúság is. s annak tagjai sorában a Molnár-házaspár. Molnár Imre a szövetkezet könyvelője; így alaposan — tán kötelességén túlmenő részletességgel is — ismeri azokat a feladatokat, melyek a tagságra ebben az évben várnak.

— Tervünket sokéves tapasztalataink alapján, reálisan készítettük — mondja. — Tavaly igen kellemetlenül érintette a tagságot, hogy a

40,02 Ft-i’a tervezett munkaegység-érték 34.97 Ft-ra zsugorodott. Ki tudta az ötvenhatos tervezésnél. milyen árak lesznek ötvenhétben? :.. ■Ma már nincsenek ehhez hasonló gondjaink; biztosan számíthatunk arra, hogy •munkaegységenként kifizethetjük a 37,89 Ft-os összértéket. Ennek nagyobb részét, természetesen készpénzben. A mai, 20,53 Ft: 17,36 Fi

iarányt a 3004-es kormányhatározat megjelenésié után állapítottuk meg, hogy a ked vezményekben részesek lehessünk.

A Szabad rffúság Tsz mindinkább a belterjesség, a munkaigényes növények termesztése felé fordul. Tavalyi holdam ként 148 mázsás eredményt hozott cukorrépájuk vetésterületét, 45-ről, 51 k'h-ra növelték. Idén vetettek először silókukoricát, húsiz holdon, Az 1956. évi 20 holdas j iicernatábla 110 kh-ra nőve ikedett. • 1

A takarmánVbázis biztosítása lehetővé teszi az állat- állomány rendszeres fejlesztését. A Szabad Ifjúság Tsz a tavaly őszi 85 szarvasmarhával szemben idén már 120-at számlál zárszámadás idején. Harmincnégyet évközben adnak át a népgazdaságnak. Negyvennyolcról 150-re növelik egy év alatt a szép

Corn wall-sertésállományt; az

Allatforgalmi Vállalat 59 ■sertést vesz át. Kétszázki- iencven szerződött juhot is tead a tsz; őszre mégis 593-ra növeli a tavalyi 446-os állományt. u í

— Tagjaink nemcsak elfo■gyasztahi szeretik a baromfit —• mondja Molnár Imre —, Immár a tenyésztéssel is megbarátkoztak. Aprójószág nem volt mifelénk tavaly egy fia se. Ma körülbelül kétezer csirkét nevelgetünk, még ezret várunk. Rántanivaló korban leadjuk őket; a javából alakítjuk ki őszre az 5—600 egyedes törzsállományt. Pulykából ötszázat, kacsából háromszázat szeretnénk átadni a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. :

A tsz könyvelője tudja, hogy az ő munkája szerves összefüggésben van a kollektíva tervteljesítésével. A maga számára kidolgozta azokat

a szempontokat, melyek munkájában vezérlik.

— Gyors ügyintézés, a számfejtés pontossága, a könyvelés naprakész állapota — feleli kérdésünkre.

Egyet nem említ Molnár Imre: a rendeletetismeretet. Pedig ezzel kapcsolatban sincs restellni valója: öreg fiskális módjára ismeri a paragrafusokat, Nincs olyan pontja — teszem — a 3004-es kormányhatározatnak, melyről fel ne okosíthatná az érdeklődőt.

A tsz dolgáról a tsz-tagéra: nevezetesen a könyvelőjére fordul a beszéd sora. Mihamar kiderül, hogy Molnárék is a legszorosabb értelemben vett „tervgazdálkodást” folytatják a maguk portáján.-— Dolgozik a párom its — magyarázza Molnár Imre. — Egyike a tsz növényápolóinak. Tavaly sokat bajlódott a háztáji malacokkal; mégis szert tett 250 munkaegységre. Idén sem hiszem, hogy kevesebbre jusson. Nékem 576 piunkaegységet ír jóvá a szövetkezet. Meghánytuk-vetet- tük mér. mire fordítjuk a közös jövedelmet:

Molnár Imre elmondja, hogy a háztájiból kétezer forintot kívánnak hasznolni a baromfi révén. A kukoricából el is adnak, hizlalnak is. Sok- minden megterem a háztájiban a konyha részére, ez is

jövedelmet jelent. Sző mint száz’ a háztáji gazdaságból 7 ezer 600 forint tiszta jövedelemre számít a házaspár. Az ember meg az asszony munkaegység-részesedése összértékben 31 ezer 297 forintot tesz ki. Mindent összevetve: százhárom forint híjával 39 ezer forint lesz idén Molnárék munkájának eredménye.

*—• Mire fordítják?

— Havi 3 ezer 250 forintot nem tudunk, de nem is akarunk elkölteni. Tavaly szépen kiruházkodtunk; a házra is takarékoskodtunk. Mint mondtam; az ebéd-vacsora javarésze kikerül a háztájiból; lakásra. cigarettára, színiházra-mozira 350 forintot számítunk havonta. Ami biztos, biztos: egész évre ,,beütemeztünk” háromezer forintot előre nem látható kiadásokra. Az ezek után fennmaradó összeg bőven elég lesz arra, hogy végre a magunkéba költözhessünk.

Molnár Istvánt és asszonyát kétszoba-konyhás, kis- kértés ház várja az őszre. Álmuk megvalósulásához csak egy kell: teljesítse közös gazdaságuk, a karcagi Szabad Ifjúság Tsz maradéktalanul azt a tervet, melyet annyi gonddal készített. Akkor talán egy kis ,, t ervt ú 1 telj esi tésre” is sor kerül: leszáll a gólyamadár a Molnárék új házának kéményére. •. -t *■ b. z. -*

Becsülettel dolgozik

Soós Magdolnát úgy ismerik a Tisza Cipőgyárban, mint aki becsülettel végzi munkáját. 1952-ben került az üzembe munkásnak és azóta sok munkaterületen bebizonyította, hogy hasznos tagja a munkás kollektívának. Jászszentandrásról jött a munkások közé. Egyszerű, kedves kislány. A szakiskola elvégeztével ment a cipőgyártó körre;

Jelenleg a túra-bakancsokon dolgozik, fejvarró és napi tervét, mely 130 pár, sokszor 170-re is teljesíti.

Munka után a helyi lehetőségek szerint szórakoznak a többi fiatal munkásokkal. — Bemennek Szolnokra színházba, vagy a helyi mozi előadásán nézik meg. A KISZ rendezvényeken js részt vesznek és elősegítik a kulturális munkát is. Reméljük, Soós Magdolna a következő időkben is becsülettel helytáll a munkában és a közösségi életbeh is. «— ab —

A takarékosság egy módja

— a felesleges készletek értékesítése —

Mikor a takarékosság ügye kerül szóba, leginkább csak a termeléssel kapcsolatos megtakarításokra gondolunk: pl. nyersanyagok maximális kihasználására, a hulladék hasznosítására, az improduktív kiadások csökkentésére, stfo. Valóban ezek a takarékosság sarkpontjai, itt úszhatnak el vagy itt menthetők meg a népgazdaság szempontjából legnagyobb értékek;

Ám van összegszerűleg nem lekiesinylendő megtakarítási lehetőség a kereskedelem, áruforgalom és pénzgazdálkodás területén is.

Pl. vállalati és népgazdasági szinten nagy károk keletkeznek abból, ha egyes üzemek termelésük fenntartásához túl nagy készleteket tartanak, hevertetnek raktárukban anélkül, hogy felhasználnák. Egyrészt akadályozzák más vállalatok anyagi és műszaki ellátását, másrészt olyan pénzeszközöket kötnek le, melyek a népgazdaság más területén gyümölcsözően befektethetők volnának.

A Szolnok megyei üzemek — a kormány takarékossági felhívása nyomán — most fokozottabb munkához láttak, hogy kiküszöböljék ezeket a hiányosságokat, melyek szak- nyelven: „lassítják a forgóeszközök forgási sebességét”.

Emögött a „forgási sebesség” mögött nagyon is reális és nagyöszegű megtakarítási lehetőségek vannak. A megyei üzemekben és vállalatoknál súlyos milliókra tehető az anyagban, árukban és legyártott, de el nem adott termékekben kihasználatlanig, heverő összeg.

Számtalan példát lehetne felhozni a most eladásra felkínált — évek óta nem használt alkatrészekről, segéd-, alap- és üzemanyagokról. A legtöbb helyen gépekről és alkatrészekről van szó. Pl. a Vegyiművek és a Papírgyár felesleges villanymotorjaitól akarna megszabadulni, a Kunszentmártoni Vasipari Vállalat mintegy 22 000 forintnyi műszaki cikktől, a martfűi Tisza Cipőgyár használhatatlan vászontól, stb. De van az eladási jegyzéken

SORVASZTANI támogatás helyett?

— Mi az OKISZ véleménye? —

Hosszú évek munkájának gyümölcse, amíg a jászárokszállási Háziipari Szövetkezet eljutott a Brüsszeli Világ- kiállításig. Művészi ízléssel és értékes népi motívumokkal mintáznak meg minden egyes ruhaneműt. Ezek a cikkek egyébként a kisiparban koníekciószerűen készülnek, de díszítés nélkül. Öle honosították meg a toledói csip- kézést, s a nyugat-európai, kelet-európai országokban keresett cikké váltak, melyek számunkra értékes valutát jelentenek. Mindezekért

elismeréseket, díjakat kaptak, s több kiállításon szerepelnek jelenleg is.

Az OKISZ átszervezi a szövetkezeteket, s olyan intézkedéseket hozott, mellyel meg akarja szüntetni, hogy a Háziipari Szövetkezet továbbra is készíthessen ilyen blúzokat, napozókat, gyermekholmikat. — El akarják dobni azt. ami értékesebb, az egykaptafára készülő konfek_ cióért. Pedig milyen nehezen születtek ezek a csodálatos minták és még nehezebb volt megtanítani készítésükre a

Béke kell, akarja minden ember...

Mintha ma lenne... Zúg a dal a hajmáskéri tábor hatalmas gyülekező-terén. — Tízezer ember énekel, tízezer katona torkából zúg a férfias örömtől zengő ének. A fasizmus leverésére fegyverbe állt Ötödik Hadosztály katonái örömtől könnyes szemmel énekelnek a Békéről. Véget ért hát a lidércnyomás, porba hullt a germán sas, a ■náci fasiszták gőgös, kegyetlen jelvénye.

Zeng az ének. Mi fiatal katonák, akik önként jelentkeztünk az új magyar hadseregbe, hogy harcoljunk a fasizmus ellen, talán egy parányi csalódottságot érzünk. Nem tudtunk résztvenni a szovjet katonák oldalán a nagy csatákban. De ezt az érzést elnyomja az ujjongó öröm. Béke van! Béke. Hazamehetek apámhoz, Dolgozhagozöt is érint mindez, akik háztartásuk, gyermeknevelésük mellett e kitanult kéziipart űzve, gondtalanabbul élhetnek.

A szövetkezet eredményeiről, sikereiről lapunkban többször írtunk. Mindig elismeréssel szóltunk munkájukról. Ügy éreztük, támogatást érdemelnek. Mert azok a készítmények, amelyek onnan kerülnek ki, értékes kéziipari cikkek. Ezért az a véleményünk, — jó lenne, ha az OKISZ érdemben foglalkozna a jászárokszállásiakat sérelmezőén érintő és népgaz- **t daságunknak is ártó határo- ú£ J zatának végrehajtásával. — Gondolunk itt arra; akadnak még szép számmal olyan szövetkezetek, ahol ízléstelen, jampec-holmik készülnek. — Azokra helyes egy ilyen intézkedés. Ami pedig hasznos, azt inkább segítsék, fejlesz- szék, mintsem elsorvasszák.

— kárpáti —

————>■»<——ii

KOSSÁ ISTVÁN közlekedés- és postaügyi miniszter megbeszélést tartott a közlekedési tárca dolgozóit összefogó szakszervezetek főtitkáraival. A jövőben fokozottabban ellenőrzik, hogy a Közlekedés- cs Postaügyi Minisztérium hatáskörében munkaügyi, bér, szociális és kulturális intézkedést csak a szak- szervezetek tudtával léptessenek életbe,

tóm, írhatok sok szépet és jót, ember lehetek újra. Szerethetek bátran és szabadon.

Szerethetek .de kit! — Menyasszonyomat meggyilkolták a fasiszták, soha többé nem nevet rám, soha többé nem simítja hátra gyors mozdulattal rakoncátlan fürtjeimet. Nem olvassuk együtt József Attilát, Adyt, Babit- sot. Elszorul a torkom és a könny elönti a szememet. — Szorosabban markolom a puskát és ha nehezen is, de újra énekelek: „Béke kell..

Igen, béke kell. Akarja minden ember és ma, amikor emberbőrbe bújt fenevadak acsarognak és a hidrogénbomba megszállottjainak keselyűi vijjogva szántják a levegőt, újra, meg újra kiáltjuk: béke kell! Ne ismétlődjenek meg a szörnyűnéha nehezen érthető kínálat is. A kisújszállási Ládagyár pl. 550 darab növényszaporító ládát szerzett be és jött rá most, hogy felesleges. Ennyi talán egy kertészetnek is elég volna, nem egy ládagyárnak.

A feltárt készletek egy része most a Műszaki Bizományi Vállalat útján gazdát cserél. Bőven lesz viszont közülök olyan, ami továbbra sem kell senkinek — egyszóval beláthatatlan ideig csak értéktelen lom marad.

Persze nemcsak az anyagok, hanem a legyártott termékek is néha az értékestt- hetetlenség sorsára jutnak, ha nem elég meggondolt a tervezés vezetés, nincs szerződéssel biztosítva a gyártás.

Legutóbb pl. a Szolnoki Ruházati Vállalat készített el 2652 darab leányka köpenyt. Már gyártás közben nyilvánvalóvá vált, hogy ezek bizony nem találnak gazdára majd, mert nem tudják betartani a rendelési határidőt. Mégis legyártották az egész mennyiséget, mert megvolt rá az anyag s a bedolgozókat sem akarták munka nélkül hagyni; Mintegy 700 000 forint értékben a késztermék „elfekvő”, azaz normálisan eladhatatlan áru lett. Lehet, hogy a Bizományi Áruház 40 százalékos értékleírással majd átveszi.

A kár nyilvánvaló — s azért is érhetetlen, mert nem az első eset. Két éve több- millió értékű árunál kellett hasonló értékcsökkentést leírni.

A Mezőtúri Elektromos Tömegcikkgyár néhány éve T- kapcsolókat, vasaló csatlakozókat — alapjában véve fontos közszükségleti cikkeket—■ gyártott. Azonban majd a teljes mennyiség még ma is eladatlanul hever a régi üzem jogutódjánál.

Kiderült ugyanis, hogy ezek a tömegcikkek — bár a külföldi szabványok szerint jók — a belföldi szabványoknak nem megfelelőek és a kereskedelem nem vállalja értékesítését.

Ennek az lesz a sorsa, hogy darabonként kijavítják őket. Ebben a negyedévben kb. 45 ezer darabot tesznek alkalmassá arra, hogy eladásra kerülhessen. Az utánjavítésra fordított összeg — ami igen számottevő — szintén kifejezett veszteség és meg lehetett volna takarítani.

Több ilyen és hasonló példát lehetne még felhozni, ami azt mutatja, hogy a tervszer rűtlenség, meggondolatlan vezetés hibái miatt sokszor olyan nagy károk keletkeze nek, amitől érdemes lenne megkímélni a vállalatokat és a népgazdaságot.

Ehhez feltétlenül szükséges az okosabb, színvonalasabb gazdálkodás — a forgóeszközök forgási sebességének fi- gyc 1 ernmelkíserése — és a hibák feltárása.

Ha a gazdasági szakemberek, társadalmi szervek figyelmét ez nem kerüli el, nagymértékben elősegíthetik a kormány takarékossági határozatának megvalósítását.

(palatínus)

Erősödik megyénk növényvédelmi szervezete

Laboratóriummal gazdagodott a Kenderesi Növényvédő Állomás, mely már eddig is sokat tett a termésátlagok emeléséért tsz-ek, egyéniek földjén egyaránt. Napjainkig is a Növényvédő Állomás tartotta kezében — körzeti mezőgazdászai útján — a soron következő feladatok megszabását, a növényvédelmi gépekkel felszerelt brigádok irányítását. Állomásunk mezőgazdászai már a múltban is végeztek, — napi munkájuk mellett — kártevő-felvételezéseket, melyek értékes adatokat szolgáltattak a várható rovarkár megakadályozására, vagy legalább csökkentésére. Eddig a vizsgálatok oroszlánrészét a Budapesten székelő Zárszolgálati Laboratórium vizsgálta. Elismerten jó munkája — átfogó jellege miatt — nem minden esetben volt hasznosítható teljes mértékben valamennyi termőtájon, éppen a helyi adottságok folytán. Ez a tény tette szükségessé megyénkben a laboratórium felállítását.

A laboratórium munkatársai a budapesti Zárszolgálati Laboratórium állandó támogatásában, irányító segítségében részesülnek. Munkájukhoz a legkorszerűbb felszerelést használhatják, mely a vetőmagvak növényegészségügyi vizsgálatától kezdve a rovarkártevők meghatározásán át a növényeken élő, termésüket károsító mikroorganizmusok meghatározására is alkalmas. Mindez megyénk szántóföldi és gyümölcskultúrája védelméért jött létre.

Komoly segítséget jelent ez a laboratórium a megye mezőgazdasága számára. Az

aranka kártevését a lucernában, — bármilyen jelentős volt is, — eddig csupán szakemberek óvatos becsléséből ismerhettünk. Nagy feladatok várnak ránk ezen a téren. Fel kell vennünk a harcot a burgonyabogár ellen. Ez a kártevő szívósan terjed délkeleti irányban — a megye uralkodó széljárásának megfelelően. A termelő gyakran a szárazságot okolja a burgonya levélfelületének nagymérvű pusztulása miatt; a szakember megtalálja a levél fonákján a burgonyavész finom, penészszerű bevonatát. Á burgonyabogát- ellen DDT-tartalmú permezetőanyaggal védekezünk. a burgonyavész ellen bordói-leves permetezőszert javasolnak a szakemberek. A két veszedelem leküzdése ma még kétszeres munkát jelent. A laboratóriumra vár — többek között — a felvilágosító munka, mely tudatosítja a termelőkkel; érdemes egyszerre leküzdeni a fenyegető gomba- és rovarkártételt.

A laboratórium dolgozóinak új védekezőszerek előállítására is törekedniök kell; főként az eddig ismeretlen kártevők ellen és drága külföldi vegyszerek pótlására. — Adatfelvételező hálózatuk segítségével előrejelzést adunk egy-egy kártevő várható tömeges elszaporodásáról; egyben felvilágosítást az ellene való védekezés legjobb módjáról.

A kenderesi Növényvédő Állomás növényvédelmi szolgálata csak akkor végezhet igazán eredményes munkát, ha ebben mind a tsz-ek, mind az egyéniek segítik — saját jólfelfogott érdekükben.

K. Balogh Sándor a Növényvédelmi Állomás laboratóriumának vezetője

ségek most már hatványozott] formában! Senkinek ne kell-j jen zokognia párja, gyerme-\ ke. szülői sírján, házak ttsz-j kös romjai és a rádióaklívl hamutól megfertőzött ég alatti Nem engedjük! Ti az Öfö-j dik Hadosztály volt katonái,j partizánok, önkéntesek, kom-* munisták és pártonkívülieklj Emlékezzetek május kilen-j cedikére és merítsetek erőt< belőle! <

Világ dolgozói, ardennes-ii parasztok, moszkvai mérnö-i kök, nyomingi farmerek,*, manchesteri munkások, afri-1 kai uránbányászok: ne en-\ gedjük a sötétség erőit győ-j zedelmeskedni! Zengjen két\ és félmilliárd ajakról a ra-J gyogó emberi jövőt jelentői jelszó: |

BÉKÉT! BÉKÉT A V/-J L ÁGNAK! <

Hernádi Tibor <