Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-09 / 109. szám

3 1958, május 9.­szőtvarrTMíÍ5TFr raVfr» p LESZ-E MOLNARÉKNAK HAZA? /Nem Iftll ahhoz Közgazda­tsági képesítés, csupán józan »ész, hogy belássuk: minden »terv annyit ér, amennyi meg­valósul belőle. Ehhez a felis­merésihez eljutott — megyénk »többi tsz-ével együtt — a karcagi Szabad Ifjúság is. s annak tagjai sorában a Mol­nár-házaspár. Molnár Imre a szövetkezet könyvelője; így alaposan — tán kötelességén túlmenő részletességgel is — ismeri azokat a feladatokat, melyek a tagságra ebben az évben várnak. — Tervünket sokéves ta­pasztalataink alapján, reáli­san készítettük — mondja. — Tavaly igen kellemetlenül érintette a tagságot, hogy a 40,02 Ft-i’a tervezett munka­egység-érték 34.97 Ft-ra zsu­gorodott. Ki tudta az ötven­hatos tervezésnél. milyen árak lesznek ötvenhétben? :.. ■Ma már nincsenek ehhez ha­sonló gondjaink; biztosan számíthatunk arra, hogy •munkaegységenként kifizet­hetjük a 37,89 Ft-os összérté­ket. Ennek nagyobb részét, természetesen készpénzben. A mai, 20,53 Ft: 17,36 Fi iarányt a 3004-es kormányha­tározat megjelenésié után ál­lapítottuk meg, hogy a ked vezményekben részesek le­hessünk. A Szabad rffúság Tsz mind­inkább a belterjesség, a munkaigényes növények ter­mesztése felé fordul. Tavalyi holdam ként 148 mázsás ered­ményt hozott cukorrépájuk vetésterületét, 45-ről, 51 k'h-ra növelték. Idén vetettek elő­ször silókukoricát, húsiz hol­don, Az 1956. évi 20 holdas j iicernatábla 110 kh-ra nőve ikedett. • 1 A takarmánVbázis biztosí­tása lehetővé teszi az állat- állomány rendszeres fejlesz­tését. A Szabad Ifjúság Tsz a tavaly őszi 85 szarvasmarhá­val szemben idén már 120-at számlál zárszámadás idején. Harmincnégyet évközben ad­nak át a népgazdaságnak. Negyvennyolcról 150-re nö­velik egy év alatt a szép Corn wall-sertésállományt; az Allatforgalmi Vállalat 59 ■sertést vesz át. Kétszázki- iencven szerződött juhot is tead a tsz; őszre mégis 593-ra növeli a tavalyi 446-os állo­mányt. u í — Tagjaink nemcsak elfo­■gyasztahi szeretik a baromfit —• mondja Molnár Imre —, Immár a tenyésztéssel is megbarátkoztak. Aprójószág nem volt mifelénk tavaly egy fia se. Ma körülbelül kétezer csirkét nevelgetünk, még ez­ret várunk. Rántanivaló kor­ban leadjuk őket; a javából alakítjuk ki őszre az 5—600 egyedes törzsállományt. Puly­kából ötszázat, kacsából há­romszázat szeretnénk átadni a Baromfifeldolgozó Vállalat­nak. : A tsz könyvelője tudja, hogy az ő munkája szerves összefüggésben van a kollek­tíva tervteljesítésével. A ma­ga számára kidolgozta azokat a szempontokat, melyek munkájában vezérlik. — Gyors ügyintézés, a számfejtés pontossága, a könyvelés naprakész álla­pota — feleli kérdésünkre. Egyet nem említ Molnár Imre: a rendeletetismeretet. Pedig ezzel kapcsolatban sincs restellni valója: öreg fis­kális módjára ismeri a pa­ragrafusokat, Nincs olyan pontja — teszem — a 3004-es kormányhatározatnak, mely­ről fel ne okosíthatná az ér­deklődőt. A tsz dolgáról a tsz-tagéra: nevezetesen a könyvelőjére fordul a beszéd sora. Miha­mar kiderül, hogy Molnárék is a legszorosabb értelemben vett „tervgazdálkodást” foly­tatják a maguk portáján.-— Dolgozik a párom its — magyarázza Molnár Imre. — Egyike a tsz növényápolói­nak. Tavaly sokat bajlódott a háztáji malacokkal; mégis szert tett 250 munkaegységre. Idén sem hiszem, hogy keve­sebbre jusson. Nékem 576 piunkaegységet ír jóvá a szö­vetkezet. Meghánytuk-vetet- tük mér. mire fordítjuk a közös jövedelmet: Molnár Imre elmondja, hogy a háztájiból kétezer fo­rintot kívánnak hasznolni a baromfi révén. A kukoricából el is adnak, hizlalnak is. Sok- minden megterem a háztáji­ban a konyha részére, ez is jövedelmet jelent. Sző mint száz’ a háztáji gazdaságból 7 ezer 600 forint tiszta jövede­lemre számít a házaspár. Az ember meg az asszony mun­kaegység-részesedése összér­tékben 31 ezer 297 forintot tesz ki. Mindent összevetve: százhárom forint híjával 39 ezer forint lesz idén Molná­rék munkájának eredménye. *—• Mire fordítják? — Havi 3 ezer 250 forintot nem tudunk, de nem is aka­runk elkölteni. Tavaly szé­pen kiruházkodtunk; a házra is takarékoskodtunk. Mint mondtam; az ebéd-vacsora javarésze kikerül a háztáji­ból; lakásra. cigarettára, színiházra-mozira 350 forintot számítunk havonta. Ami biz­tos, biztos: egész évre ,,be­ütemeztünk” háromezer fo­rintot előre nem látható ki­adásokra. Az ezek után fenn­maradó összeg bőven elég lesz arra, hogy végre a ma­gunkéba költözhessünk. Molnár Istvánt és asszo­nyát kétszoba-konyhás, kis- kértés ház várja az őszre. Ál­muk megvalósulásához csak egy kell: teljesítse közös gaz­daságuk, a karcagi Szabad If­júság Tsz maradéktalanul azt a tervet, melyet annyi gond­dal készített. Akkor talán egy kis ,, t ervt ú 1 telj esi tésre” is sor kerül: leszáll a gólya­madár a Molnárék új házá­nak kéményére. •. -t *■ b. z. -* Becsülettel dolgozik Soós Magdolnát úgy isme­rik a Tisza Cipőgyárban, mint aki becsülettel végzi munkáját. 1952-ben került az üzembe munkásnak és az­óta sok munkaterületen be­bizonyította, hogy hasznos tagja a munkás kollektívá­nak. Jászszentandrásról jött a munkások közé. Egyszerű, kedves kislány. A szakiskola elvégeztével ment a cipő­gyártó körre; Jelenleg a túra-bakancso­kon dolgozik, fejvarró és napi tervét, mely 130 pár, sokszor 170-re is teljesíti. Munka után a helyi lehető­ségek szerint szórakoznak a többi fiatal munkásokkal. — Bemennek Szolnokra szín­házba, vagy a helyi mozi elő­adásán nézik meg. A KISZ rendezvényeken js részt vesz­nek és elősegítik a kulturális munkát is. Reméljük, Soós Magdolna a következő idők­ben is becsülettel helytáll a munkában és a közösségi életbeh is. «— ab — A takarékosság egy módja — a felesleges készletek értékesítése — Mikor a takarékosság ügye kerül szóba, leginkább csak a termeléssel kapcsolatos meg­takarításokra gondolunk: pl. nyersanyagok maximális ki­használására, a hulladék hasz­nosítására, az improduktív ki­adások csökkentésére, stfo. Valóban ezek a takarékosság sarkpontjai, itt úszhatnak el vagy itt menthetők meg a népgazdaság szempontjából legnagyobb értékek; Ám van összegszerűleg nem lekiesinylendő megtakarítási lehetőség a kereskedelem, áruforgalom és pénzgazdálko­dás területén is. Pl. vállalati és népgazdasá­gi szinten nagy károk kelet­keznek abból, ha egyes üze­mek termelésük fenntartásá­hoz túl nagy készleteket tar­tanak, hevertetnek raktáruk­ban anélkül, hogy felhasz­nálnák. Egyrészt akadályoz­zák más vállalatok anyagi és műszaki ellátását, másrészt olyan pénzeszközöket kötnek le, melyek a népgazdaság más területén gyümölcsö­zően befektethetők volnának. A Szolnok megyei üzemek — a kormány takarékossági felhívása nyomán — most fo­kozottabb munkához láttak, hogy kiküszöböljék ezeket a hiányosságokat, melyek szak- nyelven: „lassítják a forgó­eszközök forgási sebességét”. Emögött a „forgási sebes­ség” mögött nagyon is reális és nagyöszegű megtakarítási lehetőségek vannak. A me­gyei üzemekben és vállala­toknál súlyos milliókra tehe­tő az anyagban, árukban és legyártott, de el nem adott termékekben kihasználatla­nig, heverő összeg. Számtalan példát lehetne felhozni a most eladásra fel­kínált — évek óta nem hasz­nált alkatrészekről, segéd-, alap- és üzemanyagokról. A legtöbb helyen gépekről és alkatrészekről van szó. Pl. a Vegyiművek és a Papírgyár felesleges villanymotorjaitól akarna megszabadulni, a Kunszentmártoni Vasipari Vállalat mintegy 22 000 fo­rintnyi műszaki cikktől, a martfűi Tisza Cipőgyár hasz­nálhatatlan vászontól, stb. De van az eladási jegyzéken SORVASZTANI támogatás helyett? — Mi az OKISZ véleménye? — Hosszú évek munkájának gyümölcse, amíg a jászárok­szállási Háziipari Szövetke­zet eljutott a Brüsszeli Világ- kiállításig. Művészi ízléssel és értékes népi motívumok­kal mintáznak meg minden egyes ruhaneműt. Ezek a cik­kek egyébként a kisiparban koníekciószerűen készülnek, de díszítés nélkül. Öle hono­sították meg a toledói csip- kézést, s a nyugat-európai, kelet-európai országokban keresett cikké váltak, me­lyek számunkra értékes va­lutát jelentenek. Mindezekért elismeréseket, díjakat kap­tak, s több kiállításon szere­pelnek jelenleg is. Az OKISZ átszervezi a szövetkezeteket, s olyan in­tézkedéseket hozott, mellyel meg akarja szüntetni, hogy a Háziipari Szövetkezet to­vábbra is készíthessen ilyen blúzokat, napozókat, gyer­mekholmikat. — El akarják dobni azt. ami értékesebb, az egykaptafára készülő konfek_ cióért. Pedig milyen nehezen születtek ezek a csodálatos minták és még nehezebb volt megtanítani készítésükre a Béke kell, akarja minden ember... Mintha ma lenne... Zúg a dal a hajmáskéri tábor hatalmas gyülekező-terén. — Tízezer ember énekel, tízezer katona torkából zúg a férfias örömtől zengő ének. A fa­sizmus leverésére fegyverbe állt Ötödik Hadosztály kato­nái örömtől könnyes szem­mel énekelnek a Békéről. Véget ért hát a lidércnyomás, porba hullt a germán sas, a ■náci fasiszták gőgös, kegyet­len jelvénye. Zeng az ének. Mi fiatal katonák, akik önként jelent­keztünk az új magyar had­seregbe, hogy harcoljunk a fasizmus ellen, talán egy pa­rányi csalódottságot érzünk. Nem tudtunk résztvenni a szovjet katonák oldalán a nagy csatákban. De ezt az érzést elnyomja az ujjongó öröm. Béke van! Béke. Haza­mehetek apámhoz, Dolgozha­gozöt is érint mindez, akik háztartásuk, gyermeknevelé­sük mellett e kitanult kézi­ipart űzve, gondtalanabbul élhetnek. A szövetkezet eredményei­ről, sikereiről lapunkban többször írtunk. Mindig elis­meréssel szóltunk munkájuk­ról. Ügy éreztük, támogatást érdemelnek. Mert azok a ké­szítmények, amelyek onnan kerülnek ki, értékes kéziipa­ri cikkek. Ezért az a vélemé­nyünk, — jó lenne, ha az OKISZ érdemben foglalkoz­na a jászárokszállásiakat sé­relmezőén érintő és népgaz- **t daságunknak is ártó határo- ú£ J zatának végrehajtásával. — Gondolunk itt arra; akadnak még szép számmal olyan szö­vetkezetek, ahol ízléstelen, jampec-holmik készülnek. — Azokra helyes egy ilyen in­tézkedés. Ami pedig hasznos, azt inkább segítsék, fejlesz- szék, mintsem elsorvasszák. — kárpáti — ————>■»<——ii KOSSÁ ISTVÁN közleke­dés- és postaügyi miniszter megbeszélést tartott a közle­kedési tárca dolgozóit össze­fogó szakszervezetek főtitká­raival. A jövőben fokozottab­ban ellenőrzik, hogy a Köz­lekedés- cs Postaügyi Minisz­térium hatáskörében munka­ügyi, bér, szociális és kultu­rális intézkedést csak a szak- szervezetek tudtával léptes­senek életbe, tóm, írhatok sok szépet és jót, ember lehetek újra. Sze­rethetek bátran és szabadon. Szerethetek .de kit! — Menyasszonyomat meggyil­kolták a fasiszták, soha töb­bé nem nevet rám, soha töb­bé nem simítja hátra gyors mozdulattal rakoncátlan fürt­jeimet. Nem olvassuk együtt József Attilát, Adyt, Babit- sot. Elszorul a torkom és a könny elönti a szememet. — Szorosabban markolom a puskát és ha nehezen is, de újra énekelek: „Béke kell.. Igen, béke kell. Akarja minden ember és ma, amikor emberbőrbe bújt fenevadak acsarognak és a hidrogén­bomba megszállottjainak ke­selyűi vijjogva szántják a levegőt, újra, meg újra kiáltjuk: béke kell! Ne is­métlődjenek meg a szörnyű­néha nehezen érthető kínálat is. A kisújszállási Ládagyár pl. 550 darab növényszapo­rító ládát szerzett be és jött rá most, hogy felesleges. Ennyi talán egy kertészetnek is elég volna, nem egy láda­gyárnak. A feltárt készletek egy ré­sze most a Műszaki Bizomá­nyi Vállalat útján gazdát cse­rél. Bőven lesz viszont közü­lök olyan, ami továbbra sem kell senkinek — egyszóval beláthatatlan ideig csak ér­téktelen lom marad. Persze nemcsak az anya­gok, hanem a legyártott ter­mékek is néha az értékestt- hetetlenség sorsára jutnak, ha nem elég meggondolt a tervezés vezetés, nincs szer­ződéssel biztosítva a gyártás. Legutóbb pl. a Szolnoki Ruházati Vállalat készített el 2652 darab leányka köpenyt. Már gyártás közben nyilván­valóvá vált, hogy ezek bi­zony nem találnak gazdára majd, mert nem tudják be­tartani a rendelési határidőt. Mégis legyártották az egész mennyiséget, mert megvolt rá az anyag s a bedolgozókat sem akarták munka nélkül hagyni; Mintegy 700 000 fo­rint értékben a késztermék „elfekvő”, azaz normálisan eladhatatlan áru lett. Lehet, hogy a Bizományi Áruház 40 százalékos értékleírással majd átveszi. A kár nyilvánvaló — s azért is érhetetlen, mert nem az első eset. Két éve több- millió értékű árunál kellett hasonló értékcsökkentést le­írni. A Mezőtúri Elektromos Tö­megcikkgyár néhány éve T- kapcsolókat, vasaló csatlako­zókat — alapjában véve fon­tos közszükségleti cikkeket—■ gyártott. Azonban majd a tel­jes mennyiség még ma is el­adatlanul hever a régi üzem jogutódjánál. Kiderült ugyanis, hogy ezek a tömegcikkek — bár a külföldi szabványok szerint jók — a belföldi szabványok­nak nem megfelelőek és a kereskedelem nem vállalja értékesítését. Ennek az lesz a sorsa, hogy darabonként kijavítják őket. Ebben a negyedévben kb. 45 ezer darabot tesznek alkal­massá arra, hogy eladásra ke­rülhessen. Az utánjavítésra fordított összeg — ami igen számottevő — szintén kifeje­zett veszteség és meg lehetett volna takarítani. Több ilyen és hasonló pél­dát lehetne még felhozni, ami azt mutatja, hogy a tervszer rűtlenség, meggondolatlan vezetés hibái miatt sokszor olyan nagy károk keletkeze nek, amitől érdemes lenne megkímélni a vállalatokat és a népgazdaságot. Ehhez feltétlenül szükséges az okosabb, színvonalasabb gazdálkodás — a forgóeszkö­zök forgási sebességének fi- gyc 1 ernmelkíserése — és a hi­bák feltárása. Ha a gazdasági szakembe­rek, társadalmi szervek fi­gyelmét ez nem kerüli el, nagymértékben elősegíthetik a kormány takarékossági ha­tározatának megvalósítását. (palatínus) Erősödik megyénk növényvédelmi szervezete Laboratóriummal gazda­godott a Kenderesi Növény­védő Állomás, mely már ed­dig is sokat tett a termésát­lagok emeléséért tsz-ek, egyé­niek földjén egyaránt. Nap­jainkig is a Növényvédő Ál­lomás tartotta kezében — kör­zeti mezőgazdászai útján — a soron következő feladatok megszabását, a növényvédel­mi gépekkel felszerelt brigá­dok irányítását. Állomásunk mezőgazdászai már a múlt­ban is végeztek, — napi mun­kájuk mellett — kártevő-fel­vételezéseket, melyek értékes adatokat szolgáltattak a vár­ható rovarkár megakadályo­zására, vagy legalább csök­kentésére. Eddig a vizsgála­tok oroszlánrészét a Buda­pesten székelő Zárszolgálati Laboratórium vizsgálta. Elis­merten jó munkája — átfogó jellege miatt — nem minden esetben volt hasznosítható tel­jes mértékben valamennyi termőtájon, éppen a helyi adottságok folytán. Ez a tény tette szükségessé megyénk­ben a laboratórium felállítá­sát. A laboratórium munkatár­sai a budapesti Zárszolgálati Laboratórium állandó támo­gatásában, irányító segítségé­ben részesülnek. Munkájuk­hoz a legkorszerűbb felszere­lést használhatják, mely a vetőmagvak növényegészség­ügyi vizsgálatától kezdve a rovarkártevők meghatározá­sán át a növényeken élő, ter­mésüket károsító mikroorga­nizmusok meghatározására is alkalmas. Mindez megyénk szántóföldi és gyümölcskultú­rája védelméért jött létre. Komoly segítséget jelent ez a laboratórium a megye me­zőgazdasága számára. Az aranka kártevését a lucerná­ban, — bármilyen jelentős volt is, — eddig csupán szak­emberek óvatos becsléséből ismerhettünk. Nagy feladatok várnak ránk ezen a téren. Fel kell vennünk a harcot a bur­gonyabogár ellen. Ez a kárte­vő szívósan terjed délkeleti irányban — a megye uralkodó széljárásának megfelelően. A termelő gyakran a szárazsá­got okolja a burgonya levél­felületének nagymérvű pusz­tulása miatt; a szakember megtalálja a levél fonákján a burgonyavész finom, penész­szerű bevonatát. Á burgonya­bogát- ellen DDT-tartalmú permezetőanyaggal védeke­zünk. a burgonyavész ellen bordói-leves permetezőszert javasolnak a szakemberek. A két veszedelem leküzdése ma még kétszeres munkát jelent. A laboratóriumra vár — többek között — a felvilágo­sító munka, mely tudatosítja a termelőkkel; érdemes egy­szerre leküzdeni a fenyegető gomba- és rovarkártételt. A laboratórium dolgozói­nak új védekezőszerek előál­lítására is törekedniök kell; főként az eddig ismeretlen kártevők ellen és drága kül­földi vegyszerek pótlására. — Adatfelvételező hálózatuk se­gítségével előrejelzést adunk egy-egy kártevő várható tö­meges elszaporodásáról; egy­ben felvilágosítást az ellene való védekezés legjobb mód­járól. A kenderesi Növényvédő Állomás növényvédelmi szol­gálata csak akkor végezhet igazán eredményes munkát, ha ebben mind a tsz-ek, mind az egyéniek segítik — saját jólfelfogott érdekükben. K. Balogh Sándor a Növényvédelmi Állomás laboratóriumának vezetője ségek most már hatványozott] formában! Senkinek ne kell-j jen zokognia párja, gyerme-\ ke. szülői sírján, házak ttsz-j kös romjai és a rádióaklívl hamutól megfertőzött ég alatti Nem engedjük! Ti az Öfö-j dik Hadosztály volt katonái,j partizánok, önkéntesek, kom-* munisták és pártonkívülieklj Emlékezzetek május kilen-j cedikére és merítsetek erőt< belőle! < Világ dolgozói, ardennes-ii parasztok, moszkvai mérnö-i kök, nyomingi farmerek,*, manchesteri munkások, afri-1 kai uránbányászok: ne en-\ gedjük a sötétség erőit győ-j zedelmeskedni! Zengjen két\ és félmilliárd ajakról a ra-J gyogó emberi jövőt jelentői jelszó: | BÉKÉT! BÉKÉT A V/-J L ÁGNAK! < Hernádi Tibor <

Next

/
Oldalképek
Tartalom