Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-08 / 108. szám

* SZOLNOK MEGYEI NE PL AI* 1938 május#. cJL tiöiuözqalont hívd Magyarnóta-esteket ren­deztek Törökszentmiklóson. A bevételt, közel 2.000 forin­tot a Gyermekváros javára küldi el a városi nőtanács. • Paarsztasszonyok találko­zóját hívtak össze Tiszate- nyőn. A harminc asszony — tsz tagok és egyénileg dolgo­zó gazdálkodók egyaránt jól érezték magukat. A jászberényi járásban 28, a szolnoki járásban 50, Szol­nok városban pedig V31 kis- gyülésen ismertették eddig a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszu­sának célkitűzéseit. • Fegyverneken értelmiségi nődolgozók találkozóját ren­dezte meg a községi nőta­nács. Közel százan gyűltek össze, hogy megbeszéljék, milyen segítséget adhatnak az értelmiségi foglalkozásúak a nőtanácsnak és a község egé­szének. Az összejövetel óta sok apróbb jele van annak, hogy a kezdeményezés nem volt hiába való. * i,Gyermekek a gyermeke­kért” címmel gyűjtenek a ti- szapüspöki gyerekek. A pénzt — eddig 1800 forintot — az épülő Gyermekváros javára küldik el, hogy minél több pajtásnak legyen otthona. • Jánoshidán tiszta utca moz­galmat indítottak az asszo­nyok. Széppé akarják tenni a házuk táját. Ezért arra is tö­rekednek, hogy a házak elé virágokat ültessenek. miiiiimiiimiimiiMiiiHniimiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimiiiiuimiiiiiimiiimiiiiimiiimiimtm Pályázati felhívás A Szolnok megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmusr-leivnlzimis Esti Egyetemének 1958/59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt, állami, tömegszerveze­ti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagan­disták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A TANULMÁNYI IDŐ 3 ÉV. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon nemzetközi cs magyar munkásmozgalom történetét tanul­ják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A ta­nulmányt eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az esti egyetemen hetenként egyszer kötött fog­lalkozás van (előadás, osztály foglalkozás), melyen a részvé­tel kötelező. A tandíj 1 évre 150 Ft., mely félévenként fi­zethető. Az egyetem hallgatóinak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.088—1957 XI. 21. sz. határoza­ta alapján ugyanaz a tanulmányi szabadság jár, mint az egyetemek és főiskolák esti tagozatai hallgatóinak. AZ EGYETEMRE VALÖ FELVÉTEL FELTÉTELEI: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanu­láshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója.- A pályázat a járási, városi pártbizottságokon besze­rezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot a megyei pártbizottság Ágit. Prop. Osztályára kell beküldeni június 15-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot, 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. A vállalat, intézmény igazolását jelenlegi mun­kaköréről. MSZMP SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA Elégedetlenség az , Egyesült Államokban a kormánykörök politikájával szem­ben New York (TASZSZ). Ame­rikai sajtóközlemények rávi­lágítanak arra, hogy az Egye­sült Államokban mind éle­sebb bírálatok érik a kor­mányköröket, mert nem haj­landók megszüntetni az atom- és hidrogén bombakí­sérleteket, Az Egyesült Álla­mok hivatalos személyiségei _ köztük Strauss, az atom- erobizottság elnöke május 5-i televíziós beszédében „okos előre megfontolt” propaganda eredményeként akarta fel­tüntetni az amerikai közvéle­mény széleskörű mozgalmát a kormány e kérdésben folyta­tott politikájával szemben. Anderson szenátor, a par­lamenti atomenergia-bizott­ság tagja, az ilyenfajta állí­tásokat bírálva, kijelentette, hegy Strauss az atomfegyver- kísérletek ellen indított moz­galom megrágalmazásával ..a maccarthyzmus apostolává akar válni”, Anderson hang­súlyozta, hogy a kormány nem „az atom a békéért”, hanem „az atom a háborúért” politikát követi. Kijelentette, kételkedik azoknak a hiva­talos nyilatkozatoknak az őszinteségében, amelyek sze­rűit az úgynevezett „tisata atomfegyver” megteremtse teszi szükségessé az Egye­sült Államok számára az atomfegyver-kísérletek foly­tatását. (MTI)--­Am erikában egyre terjed a nuVIeáris kisér etek ellen indult mozgalom Cspnrf Y°rk (Tan’Ug) A Csendes-oceanon tervezett ameri kai i n ukleáris kísérletek vzil" 'Ük“!1 mozgalom egyre tbb-,eS kom°lyabb mé- teteket olt. A köztársasági v™hnyfr,a katonai körök köwáZJ-aIaHa,k ma8ukat a közvéleménynek és a sajtó nagyobb részének egyöntetű ellenállásával. Nagy visszhangot keltett j!L® Jei.hívás’ amelyben Al­bert Schweitzer, a neves tu­dó. es nemzetközi tekintélyű emberbarát a további nuk­leáris kísérletek megszünte­tése mellett szállt síkra. A felhíváshoz csatlakozott az ezidő szerint Porioricoban lakó Pablo Casals világhírű gordonkaművész is. A mozgalmat több vezető lap is lelkesen támogatja. (MTI.) Ifjúságunk erkölcsi neveléséről Sokat hallunk mostanában ifjúságunk nevelésének kér­déséről. Hírlapi cikkek, rádió- előadások, különböző szakiro­dalmi kiadványok foglalkoz­nak ezzel a problémával, ör­vendetes tény, hogy a szülők körében is mind nagyobb lesz az érdeklődés a gyermekne­velés helyes módszereinek megismerése iránt, amit bi­zonyít az is, hogy nagyszá­mú hallgatóság jelent meg a TTIT megyei szervezete által május hó 6-án, a Megyei Tanács nagytermében rende­zett pedagógiai előadáson. Az előadó, Dezséry László, a Rádió munkatársa a neve­lés két részletkérdésével fog­lalkozott ez alkalommal: a szülői szeretet és ifjúságunk erkölcsi nevelésének problé­máit fejtegette. Abból indult ki, hogy a nevelés alapvető szüksé­gessége az, hogy a gyer­meknek nemcsak éreznie, hanem tudnia is kell, hogy vannak szülei, akik az ő javáért munkálkodnak. — A nevelési válság dön tőén onnan származik — mondotta az előadó, — hogy a szülők nem foglalkoznak eleget gyermekeikkel, pedig a gyermekek és szülők közöt­ti beszélgetések a gyermek egész életére kihatnak. Helyes perspektívákat kell adni a gyermeknek egész életére. A szocialista nevelés egyik fon­tos tényezője a szülői tekin­télyen alapuló nevelés. A szü­lői szigorúságnak új formá­ban kell érvényesülnie az új életkörülmények között, nem drákói szigornak, hanem a kölcsönös szeretet és meg­győzés elvén alapuló követ­kezetességnek. — A szülőnek megfontolt, józan élettel kell biztosítani- ok a szülői tekintélyt. Az erkölcsi neveléssel kap­csolatban — hangsúlyozta az előadó — fontos, hogy beszél­getések kapcsán ismerjék meg a szülők, hogy gyerme­keik miként gondolkodnak az élet egyes kérdéseiről, mert csak így tudják gyermekeik életmegnyilvánulásait meg­felelően ellenőrizni. Az ilyen szülőket nem tudják „átej­teni” gyermekeik. Ha nem ismerik a szülök a szocialista nevelés elveit, nem tudhatnak maguk sem erkölcsileg nevelni. Tehát maguknak a szülők­nek kell ezeket először elsa­játítaniuk. A gyermek állan­dóan találkozzon a szülők he­lyes életfelfogásával. Nem kampányszerűen neveljünk, hanem a gyermek és ifjúkor egész tartama alatt. Az előadó ezután a serdü­lőkor és a nemiélet problémá­ival foglalkozott. Az a szülő. — mondta, — aki azt karja, hogy gyermeke ne tévedjen el a nemi élet útvesztőjében, Kis nép a nagy veszély ellen Koppenhága (MTI.) A kop­penhágai NATO-tanácskozás csak új akciókra mozgósította a dán békeharcosokat az atomháborús veszély, az At­lanti Szövetség katonai tér-1 vei, főképpen pedig a nyu- j gatnémet hadsereg atom-1 fegyverekkel való felszerelése ellen. A hétfői koppenhágai nagy­gyűlést számos más megmoz­dulás követte. Aarhusban, Dánia második legnagyobb városában az ifjúság szerve­zett béketüntetést. Koppenhágában többszáz asszony rendezett tüntető fel­vonulást gyermekkocsikkal, gyermekeikkel. A kocsikon kis táblák álltak: „Soha töb­bé háborút! Le az atomfegy­verekkel, le a kísérleti rob­bantásokkal!" A rendőrség is I kivonult, de a sok rendőr' nemhogy megakadályozta vol­na a tüntetők felvonulását,' hanem mindenütt leállította a forgalmat, hogy az asszo­nyoknak szabad legyen az útja. A Frint Danmark (Szabad Dánia), a dán ellenállási mozgalom harcosainak heti­lapja 75.000 levelezőlapot nyomatott, hogy a dánok ilyen formában juttathassák miniszterük és külügyminisz­terük, a NATO tanácsot ven­dégül látó Hansen tudomásá­ra: azt követelik, hogy Dánia használja vétójogát az Atlanti Tanácsban Nyugat-Német- ország atomfeifegy vérzésé ügyében. Tovább gyűrűzik a dán közvéleményben a 30 ismert szociáldemokrata személyiség hasonló értelmű tiltakozása is. Számos szakszervezet, a dokkmunkás, a nyomdász és a földmunkás is hasonló ér­telemben foglalt állást. A koppenhágai utca képén is megmutatkozik a nép ál­lásfoglalása. Ilyen feliratok olvashatók a falakon: „Mit ér gyermekeink beoltása a gyermekbénulás ellen, ha az atomrobbantásokkal még a levegőt is megmérgezik !*’ — (MTI). — már gyermekének a serdü-* lőkorba lépése előtt kezdje el a felvilágosító nevelő munká­ját. Ez a felvilágosítás azon­ban ne legyen erőszakolt, —< mindig csak odáig terjedjen, ameddig a gyermek részéről az érdeklődés tart. Neveljék ft szülők gyerme­keiket arra, jiogy a legtel­jesebb bizalommal fordul­janak minden problémá­jukkal szüleikhez, de a szülők legyenek is méltók erre a bizalomra,, sze- bölcsességgel segit- Sek.?íiutni gyermekeiket a serdülőkor útvesztőin. Ebben a korban adjanak f &emekeknek olyan fog­lalkozást, ami érdekli őket es amivel el legyenek fog- ^Iva testileg, lelkileg. Ebe- ren figyeljék a szülők gyér­ig fPkZan váIt°zo ér- deklodését és igyekezzenek relnfS ^ hasznos lrár>yba te­ar?A,Utá? ászéit « előadó arról, hogy a családi élet tisztasága csak ott lehet meg ahol a házasságot tiszta és igaz szerelem alapozza meg A nemi élet csak akkor ef-' valCSsS’i,<ha az cetemből tenik házasságon belül tör­Ez társadalmi kérdés is. A mai fiatalság gondolko­dásmódjára rányomja bélye­gét általában — az „egy nap a világ’* elmélete, amit az atomkorszak fenyegetése idéz elő. Ez ellen határozot­tan küzdeni kell. Hangsú­lyozta a békeharc fontossá­gát e téren. Majd azzal fejezte be elő­adását Dezséry László, hogy ha vannak is kóros tünetek, az, 'Sazság az, hogy nincs csőd ezen a vonalon, mert ifjúságunk nagy többsége érdeklődik a társadalmi Igazságok iránt és fiatal­jaink maguk is keresik a helyes utat. Segíteni kell őket ebben a családon belül, ifjúsági szer­vezeteinken keresztül. A sok értékes gondolatot tartalmazó előadást dr. Schlammadinger József, a TTIT elnökének zárószavával fejezték be, aki arra kérte a szülőket, hogy időt és fárad­ságot nem kímélve munkál­kodjanak ifjúságunk helyes nevelésének érdekében. Csontos Sándor A. TOLSZTOJ rfjaiin meine/* hűiét íc/oú/fa «rt'fTrNnriiNri'rrnrii'imrrTnrrTrTTNvnyNnnrwTrrnTn» 55. „Kinek a műve ez: Roliingé, vagy Selgáé?” — Ezen a talányon törte a fejét, miikor két órával később Köln felé robogott autóján. De csak most sikerült megfejtenie, amikor kihallgatta a szakadék szélén beszélgető két férfi szavait. Micsoda fenegyerek ez a Selga !.:. Hanem azért ez mégsem volt szép tőle, ilyen meg nem engedett eszközökhöz folyamodni. Félretolta az oszloptöredéket, amely elfedte az akna- nyílás rozsdás tetejét, átsurrant a földalatti folyosón, s kezében egy villanylámpával, felkapaszkodott az omla­dozó lépcsőkön a normán torony falába vágott közép­kori börtöncellába. Két és fél lépés hosszú és ugyanilyen széles, sötét zárka volt ez. Falában még láthatók voltak a bronzkarikák és láncok. A szemközti fal mellett, egy durván összetákolt állványon volt elhelyezve Garin ké­szüléke; alatta négy bádogdoboz, dinamittal megtöltve. A készülék csövének torkolatával szemben át volt fúrva a fal; külső őldalúról a „Megláncolt Csontváz” fedte el ezt a nyílást. Garin eloltotta a lámpát, félretolta a csövét, majd kinyúlt a nyíláson és ledöntötte a csontvázat. A koponya leesett a csontvázról és elgurult. A nyíláson keresztül látni lehetett a kivilágított gyárakat. Garinnak éles sze­me volt. Még az épületek között mozgó parányi emberi alakokat is ki tudta venni. Egész testében mégremegett. Fogait összeszoritóttá. Nem hitte volna, hogy ilyen nehéz lesz eljutni eddig a pillanatig. A készülék csövét ismét a nyílás felé fordította cs beállította. Lehajtotta a hátsó fedelet^ megvizsgálta a gúlácskákat. Mindezt már egy héttel ezelőtt előkészítette. A másik készülék és a régi modell lent volt a kiserdőben, a gépkocsiban. Rácsapta a készülékre a fedelet, s kezét a gyújtó- mágnesre tette, amely automatikusan gyújtotta a gú­lácskákat. Minden ízében reszketett. Nem lelkiismeret- furdalás volt az, amitől most kiverte a hidegvérei lék (ugyan, kinek van már lelkiismerete a világháború után!), nem is a félelem (sokkal könnyelműbb volt, semhogy félni tudott volna), s nem is a pusztulásra ítéltek iránti szánalom (túlságosan messze voltak). De Gartn ijesztő világossággal ismerte most fel, hogy abban a pillanat­ban, amint megforgatja a készülék forgattyűját, ezzel az egyetlen mozdulattal az emberiség ellensége lesz. Erezte a pillanat fontosságát s ez a merőben esztétikai élmény volt az, ami most megborzongatta. Egy pillanatra még le is vette kezét a forgattyúról, hogy a zsebébe nyúljon cigarettáért. De hevesien lüktető agya megállította kezének ezt a mozdulatát: „Haloga­tod a dolgot, gyönyörködni akarsz.:. De hiszen ez őrültség.. Megcsavarta a gyújtómágnest. Sisteregve lobbant fel a láng a készülékben. Garin lassan forgatni kezdte a mikrométercsavart. 74j Hlinov vette észre először a furcsa íénygomolyagot, magasan, fenn az égen. — Nézze csak. ott is van egy — mondta halkan. Megálltak a szakadék szélén és fejüket az égnek emelve, bámulták a különös tüneményt. A fák körvonalai felett, valamivel alacsonyabban, mint az első fénygomolyag, most még egy tüzes gomolyag bontakozott ki, és szikrá­kat hányva, mint a leégett rakéta, lefelé zuhant..: — Madarak égnek — suttogta Wolf. — Odanézzen! — Az erdő felett, a levegőég fénylő sávján, sebesen, egyenetlen szárnycsapásokkal repült egy éjjeli fecske — talán éppen az, amelyiknek imént a hangját hallották. Aztán lángra lobbant, s bukdácsolva alázuhant. — Nekimennek a vezetéknek. — Miféle vezetéknek? — Hát nem látja, Wolf? Hlinov most egy fénylő fonálra mutatott, amely nyíl­egyenesen húzódott a levegőben, mint valami izzó tű. Az izzó fonál fentről. a romok közül indult ki és az aniLln- társaság gyárai felé lövellt. Lángralobbant levelek és égő gomolvagként alázuhar.ó madarak jelezték útját. Most. fénye szinte vakítóvá vált — az Izzó fonál egy szé­les szakaszon átvágta az útjába eső erdei fenyők fekete falát. — Leereszkedik! — kiáltotta Wolf. Csak ennyit tu­dott mondani. Most már mindketten megértették, miféle fonál ez. Kővé dermedve álltak ott, s szinte megbabo­názva követték tekintetükkel az izzó sugár irányát. A sugár most az egyik gyár kéményt érte; a kémény meg­ingott, majd Ö6szoroppanva, kellős közepén kettétört és lezuhant. De mindez oly távol történt, hogy a zuhanás robaját nem lehetett hallani. Szinte ugyanabban a pillanatban az összeroppant kéménytől balra húzódó hosszú épület teteje felett gőz- oszlop tört a ni? vsba, lassan rózsa- színt Öltött, majd elkeveredett a fekete füsttel. Ugyancsak a kéménytől balra, kissé odébb, egy négyemeletes épülettömb állt. Mos-t egyszerre valamennyi ablakában lei aludt a fény. S felülről lefelé, cikcakkosan, újra meg újra végigszántott az épülettömb egész homlokzatán egy tüzes vonal... Hlinovból ijedt kiáltás tört ki..: Az épület süp­pedni kezdett, majd összedőlt, s meztelen vázát füst­felhők borították el. Wolf és Hlinov csak most tértek magukhoz kábula­tukból, s hanyatthomlok rohantak fel a hegynek, a vár­romok felé. Átvágva a kanyargós úton, felkapaszkodtak a meredélyen, a mogyoróbokrok és bozótok közt. Újra meg újra orra buktak és lecsúsztak a meredek lejtőn. Mindketten ordítoztak és szitkozódtak — egyikük oro­szul, másikuk németül. S most egyszerre valami tompa morajra lettek figyelmesek — mintha maga a föld sóhaj­tozott volna. Megfordultak. Most egész kiterjedésében látható volt a sok-sok kilométerre húzódó gyár. Az épületek fele lángban égett, mint megannyi papírházikó. Alulról, a város felől, sárgásszürke füst emelkedett sebesen a ma­gasba. A hiperboloid sugara vadul táncolt az épületek romjai között; nyilván a legfontosabb célpontot; a rob­banó félkészgyártmányok raktárát kereste. Vöröses fény Öntötte el az égboltot. Füstfelhők, sárga, barna és ezüst fehér szikrákat szóró fénykévék kígyóztak felfelé, még a hegyek csúcsánál is magasabbra. — Ah, késő! — kiáltott fel Wolf. Látni lehetett, mint az utak fehér szalagjain valami alaktalan tömeg kúszik a város felöl. A folyó ezüst csík­ját, amelyben ott tükröződött ez az egész iszonyatos tűz­vész, fekete pontok pettyezték. Menekült a lakosság — az emberek a síkság felé futottak. — Késő, késő! — kiáltozta Wolf, Szája habzott, álián vér csurgóit végig. (folyatjuk.) * ** : i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom