Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-29 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLJIOK MEGYEI Ottói s&ctínMik&át imiHiiiHiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiniiitiiiiiiiii'Hniiiiiriü'iiiiiiMiünt! Élénkül a pártélet legyük széles lömegszervezetté a A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA1 IX. évfolyam, 126. szám. Ára 50 fillér 1958, május 29., csütörtök. Korunkban a háború már nem végzet szerű] és nem elkerülhetetlen — mondotta Hruscsov elvtárs a varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának ülésén Moszkva (TASZSZ). Nyiki- ta Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője a varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának ülé­sén Moszkvában mondott be­szédében javasolta, hogy az ülés foglaljon állást a varsói szerződésben résztvevő álla­mok fegyveres erőinek to­vábbi egyoldalú csökkentése mellett és hívja fel hasonló lépésre az Északatlanti Szö­vetség tagállamait. Románia területén tartóz­kodó szovjet csapatok kivo­násának kérdéséről Hruscsov megállapította, hogy ez a lé­pés gyakorlatilag kezdetét je­lentheti annak, hogy kivon­ják az idegen fegyveres erő­ket más államok területéről. Hangoztatta a továbbiak­ban : — a NATO-tól és a nyu­gati hatalmak más agresszív katonai tömbjeitől eltérően, a varsói szerződés kizárólag or­szágaink biztonságának bizto­sítását és a béke megszilárdí­tását szolgálja Kijelentette: az erőpolitikát folytató or­szágok kormányai sose té­vesszék szem elől, hogy a szocialista országok ellen irányuló háború kirobban­tása csak egy eredménnyel járhat: a támadó pusztu­lásával. A jövő háborúja, ha a tá­madóknak sikerülne kirob- bantaniok, azzal a vés.Ilivel járna, hogy az emberiség tör­ténetének legpusztítóbb há­borúja lenne, mivel nincs semmiféle biztosíték arra, A Szovjetunió és a többi szocialista országok — muta­tott rá Hruscsov azt ja­vasolja, hogy a csúcsértekezleten olyan kérdéseket tárgyaljanak meg, amelyek egyáltalán nem érintik a tőkés orszá­gok pilléreit, de ugyanak­kor nem ártanak a szocia­lista országoknak sem. Ez mindennek az alapja és ha így közelítjük meg a csúcsértekezlet kérdését, ak­kor az sikerrel kecsegtet. A csúcsértekezletnek a leg­komolyabb figyelmet kell fordítania a Lengyel Népköz- társaságnak arra a javasla­tára, hogy létesítsenek Euró­pában atom-, hidrogén- és raikétafegyvermenfes öveze­tet. Különösen nagy veszélyt jelentenek az amerikai veze­tő körök azon tervei, ame­lyek Nyugat-Németország atomfegyverrel történő fel­szerelését célozzák. Nyugat- Németország uralkodó körei ráléptek az atomháborúra ké­szülődés súlyos következmé­nyekkel járó útjára. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor országai ellen irányuló atom- és ra­kétatámaszpontok létesítésé­nek puszta gondolata is teljes egészében a támadó politika megnyilatkozása. Hruscsov hazugnak minő­sítette azt a híresztelést, hogy a Szovjetuniónak a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlová­kia területén támaszpontjai vannak, középhatósugarú ra­kétalövedékek számára. Lehetetlen nem felismerni, hogy az efajta híresztelé­sek a nemzetközi feszültség kiélezésére irányulnak az­zal a célzattal, hogy foly­tathassák a fegyverkezési versenyt. .— Az Egyesült Á.llamok és a többi NATO-ország e po­litikája azonban — mondot­ta Hruscsov — természetesen arra kényszeríti a varsói szerződésben résztvevő álla­mokat, hogy vonják le ma­guknak a megfelelő követ­keztetéseket bármennyire is nem óhajtják ezt. A körülmé­nyek kényszerítő erejénél fogva kénytelenek lennének megvizsgálni azt a kérdést, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelor­szágban és Csehszlovákiában rakétafegyvereket helyezze­nek el. Szeretnénk remélni — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a NATO vezetői józan gondolkodásról tesznek tanú­ságot és nem kényszerítik a varsói szerződés államait, hogy viszonzásul lépéseket te­gyenek a rakétafegyverek el­helyezése ügyében. Hruscsov rámutatott, az Egyesült Államok felelős külpolitikai vezetői abban re- ménykednetk, hogy az Egye­sült Államok szövetségesei feláldozása árán elháríthatja majd magától a megtorló csapást, megóvhatja területét a nukleáris háború pusztító következményeitől, vagy csök­kentheti ezeket a következ­ményeket. Senkinek sem szabad azon­ban megfeledkeznie arról Töanzú ez a diil&, de, menza a neye, A baloldali erők jelentős előretörése Az olasz választások végeredménye A szenátusi választások eredménye Kereszténydemokrata Párt nyereség: : Olasz Kommunista Párt nyereség: Olasz Szocialista Párt nyereség: Olasz Szocialista Demokrata P. ; köztársaságpártiak és radikálisok ; Olasz Liberális Párt ;Népi Monarchista Párt ; Nemzeti Monarchista Párt I Olasz Szociális Mozgalom ! monarchista fasiszta közös listára ; A szélsőjobboldali pártok összesen több mint félmillió ; szavazatot veszítettek. A képviselőházi választások eredménye: 10757 656 41,2 százalék 1050 000 5 683 816 21,8 százalék 670 000 3 683 845 14,1 százalék 780 000 1 181 162 4,6 százalék 369 192 1,4 százalék 1 024 309 3,9 százalék 783 936 3 százalék 566 265 2,2 százalék 119 712 4,3 százalék 344 000 keresztény demokraták 1958 276 1953 265 4 kommunisták 140 t 143 szocialisták 84 75 népi monarehisták 13 — nemzeti monarehisták 10 40 olasz szociális mozgalom (neofasiszták) 25 29 szociáldemokraták 23 19 liberálisok 16 14 köztársaságpártiak és radikálisok 7 5 „közösség”-lisita 1 — Val d’aosta-i szövetség 1 — (beleértve a dél­A szavazatok megoszlása a képviselőházi választásoknál a következő: keresztény- 1958 demokraták 12 508 674 42,2% kommunisták 6 700 812 22,7% szocialisták 4 198 522 14,2% 1953 10 862 073 40,1% 6 120 806 22 6% 3 462 934 12,8% rúvá. Az imperialista hatal mák befolyásos körei „erő­politikájuk” szemmel látható kudarcai ellenére, tovább erőltetik a háborús készülő­dést és nyíltan nukleáris- és rakétafegyverekkel vívandó háború előkészítésére töre­kednek. Továbbra is ragasz­kodnak a hidegháború poli­tikájához. Űjabb kifogásokat keresnek, hogy kitérjenek a kormányfők részvételével megtartandó értekezlet elől. A különböző katonai töm­bök — a NATO, a SEATO, a bagdadi paktum — már egész sor tanácskozást folytattak. A népeket befejezett té­nyek elé akarják állítani, iz­zóvá akarják tenni a légkört, meg akarják akadályozni a csúcsértekezlet összehívását, vagy már eleve kudarcra akarják kárhoztatni ezt az értekezletet. Az értekezlettel kapcsolat­ban kijelentette: — ha a Nyugat képviselői az érte­kezlet alapos előkészítésének szükségességére hivatkozva, olyan kérdések megvitatásá­ra akarják kényszeríteni a Szovjetuniót, mint a kelet­európai országokban fennálló helyzet kérdése, mivel ezen országok belügyeibe szándé­koznak . beavatkozni, vagy Németország egyesítése a nyugati hatalmak elképzelé­sének megfelelően, akkor ke­reken meg kell mondanunk, hogy az ilyen „előkészítés’’ ideje sohasem ér véget, mi­vel a Szovjetunió soha, sem­milyen feltételek mellett sem hajlandó ilyen megol­dást elfogadni Az olasz parlamenti választások eredménye azt mu­tatja, hogy a baloldali erők jelentősen megerősítették pozí­cióikat. Az Olasz Kommunista Párt több mint félmillió szavazatot nyert-és ffiifid a képviselőházi, mind a szenátusi választásokon százalékos arányban is megerősítette hely­zetét. Az időközben megváltozott választási törvény ren­delkezései miatt azonban a képviselőházban hárommal ke­vesebb a kommunista mandátum, mint azelőtt. Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt együttesen csak 11 millió választópolgárt mondhat magáénak. A keresztény demokrata párt maga mögé állította ugyan konzervatív erőket, de nem képes arra, hogy po­litikai egyeduralomra törjön, — vagy legalábbis csak sú­lyos kockázatok vállalásával — mivel nem hagyhatja fi­gyelmen kívül a választó tömegeknek a választási ered­ményekből is tükröződő állásfoglalását. (MTI). London Washington tanácskozik Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija londoni tudósítója azt fejtegeti, hogyan fogad­ták Angliában a varsói szer­ződés politikai tanácskozó bi­zottságának értekezletén ho­zott határozatokat. A tudósító hangsúlyozza, hogy az angol polgári sajtó elhallgatja a nyilatkozatnak azt a részét, amely kifejti, mi a szocialista táborhoz tar­tozó országok álláspontja a csúcsértekezlet összehívására vonatkozólag. A tudósító londoni újság­író körökre hivatkozva közli, hogy London most Washing­tonnal tanácskozik: milyen választ adjanaik a varsói szerződés résztvevőinek nyi­latkozatára. (MTI.) A franciaországi helyzet PÁRIZS (MTI). A fran­cia sajtó továbbra is többol­dalas tudósításokban számol be az ország válságos hely­zetéről. A nemzetgyűlés drá­mai üléséről, a Humanité és a Liberation féloldalas óriási főcímei arra hívják fel a pá­rizsiakat, a köztársaság híve­it, hogy tömegesen vegyenek részt a szerda délutáni nagy antifasiszta megmozduláson a Nation tértől a République- térig terjedő tüntetésen, hogy elzárják az utat de Ga­ulle katonai diktatúrája előtt. A jobboldali sajtó a de Ga­ulle táborába szegődött lapok továbbra is hangoztatják, — hogy a jelenlegi válságban de Gaulle az egyetlen lehet­séges megoldás és hatalomra kerülése minél előbb kívána­tos. Egyforma ez a vélemény az Aurore-nak a Párisién Li- bérének, a Combatnak és a Pris Journalnak. A Pris Journal egyébként elárulja, hogy de Gaulle tá­bornoknak már a szerdára virradó éjszaka hatalomra kellett volna kerülnie ama pontosan előkészített, forga­tókönyv szerint, amelyben a napokban Guy Mollet-val és Pflimlinnel történt megbeszé­lésein megállapodtak. A szo­cialisták ellenkezése zárta el előle az utat, de csak pilla­natnyilag. A szocialisták szembeszegülése azt eredmé­nyezi, hogy a helyzet ^rob­banással telített” lett — írja a Pris Joural —, annyival is inkább, mivel Algírban a köz­üdv bizottság „különösen csa­lódott lesz a ”de Gaulle-mű- velet kudarca láttán”. A lap úgy véli, hogy de Gaulle nyu­galomra és méltóságra intő felhívása tehát túlhaladott lesz. Szerdán hajnalban Pflim- lin miniszterelnök a kabinet ülése után a köztársasági el­nöki palotába sietett és más­félórás drámai tárgyaláson felajánlotta lemondását. Re­né Coty Pflimlin lemondását nem fogadta el és arra kér­te, hogy maradjon a helyén addig amig ma estére új mi­niszterelnökjelöltnek nem ad megbízást. Az elnöktől távo­zóban Pflimlin kijelentette, hogy a kormány többségé­ből egy teljes párt vált el, a jobboldali függetlenek pártja. A párt három minisztere le­mondott A kormány meg­gyengült éppen akkor, amikor pedig mind félelmetesebb fel­adatokkal kell szembenéz­A nemzetgyűlés ma délu­tán három órakor ül össze ismét, de Le Troquer elnök­nek jogában áll 3 nemzet­gyűlést bármikor, a megje­lölt időpont előtt is összehív­ni. 4 á — mondotta a Szovjet Mi­nisztertanács elnöke, — hogy ma az interkontinen­tális ballisztikus rakéták és a hadviselés más korsze­rű eszközei a földgolyó bár­melyik pontján lévő cél­pontot eltalálhatnak. Hangsúlyozta: „a varsói szer­ződés államainak technikai tehetőségeiről elég meggyő­zően tanúskodik az, hogy a Szovjetunióban megalkották az interkontinentális rakétát és mesterséges holdakat lőt­tek ki. Éppen ezért ma már nem szabad az erő helyzetéből kiindulni, nincs szükség ar­ra, hogy az egyik fél ijeszt­gesse a másikat.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor- mányférfiai közül senki sem tud egyetlen olyan tényt sem felhozni, mely arról tanús­kodnék, hogy a Szovjetunió valamely intézkedése fenye­geti valamely állam bizton­ságát Még most is — hang­súlyozta Hruscsov — amikor interkontinentális fegyverek­kel rendelkezik a Szovjet­unió, kész elfogadni a koz­mikus térség háborús célú felhasználásának eltiltását, ha a nyugati hatalmaik a maguk részéről hozzáJ9rub- nak az idegen területen lévő háborús támaszpontok felszá­molásához, Az amerikai katonai pa­rancsnokság rendszeresen atom- és hidrogénbombákkal felszerelt repülőgépeket küld a Szovjetunió határainak irá­nyába, s ez a békeidőben példátlan ténykedése valóban az atomháború szélére ta­szítja az emberiséget. A sark­vidéken át vezet a legrövi­debb légiút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A sarkvidék ennek következ­tében fontos stratégiai jelen­tőségű s az atom- és hidro­génbombákkal felszerelt ame­rikai repülőgépek repülései ebben a térségben feltétlenül komolyan fenyegeti a béke ügyét. Az amerikai repülőgépek repülései nemcsupán a sark­vidéken fenyegetik a Szov­jetunió biztonságát, hanem Európa, Afrika és Ázsia ama vidékein is, ahol az Egyesült Államok hatalmas' légitámaszpont hálózattal ren-1 delkezifc 1 A sarkvidék ellenőrzésé-1 nek rendszere, amelyet az« Egyesült Államok válaszként j javasolt a szovjet kormány-5 nak a fentemlített repülések] elleni határozott tiltakozásra,] azt a célt szolgálja, hogy bi-j zonyos katonai stratégiai elő-] nyöket szerezzen az Egyesült! Államoknak a Szovjetuniói biztonságának meggyengítései árán. Világos — mutat rá] Hruscsov —, hogy ilyen ja-i vaslatot nem fogadhat élj egyetlen olyan állam sem,j mely becsüli saját magát. i Ezután rámutatott a nuk-j leáris fegyverkísérletek ál-< talános megszüntetése kérdé-] sében tett szovjet kezdemé-J nyezésre, majd hangoztatta;] a kialakult helyzetben! adódnék egy olyan kiveze-! tő út, amely lehetővé ten-1 né az atomháború vészé-! lyének elhárítását: ha er-! kölcsileg elítélnék az atom-! és hidrogénfegyver alkal-* mazását. Hruscsov ezzel kapcsolatban : történelmi példára hívatko-; zott, az 1945. évi genfi jegy-J zőkönyvre, amely eltiltotta a! vegyi- és baktérium-fegyve-! rek használatát. ! A szovjet kormány újabb! lépést tett a nyugati hatal-! mák felé; javasolta, hogy! kössenek széleskörű nemzet-! közi egyezményt a kozmikus! térség háborús felhasználású- < nak megtiltására. Ezzel kap-; csolatban az Egyesült Álla-; mok mindössze az interkon-; tinentális ballisztikus rakéta; megtiltását javasolja. — Az; Egyesült Államok azért sze-; retné ezt, hogy atomháború; kitörése esetén a kozmikus; térségen át ne érhesse meg-: torló atomcsapás, s ugyan-: akkor külföldi területeken: megtarthassa nagyszámú ka-; tonai támaszpontját, amelyek; a Szovjetunió és más vele; baráti, békeszerető államok: megtámadására hivatottak.! A szovjet kormány nem já-; rulhat hozzá olyan helyzet-! hez, amely a Szovjetunió és! a vele baráti államok bizton-! ságát fenyegeti. Korunkban a háború már! nem végzetszerű és nem el-' keriilhetetlen. Nem a fegy­verkezési versenyben kell keresni a Kelet és Nyugat államait megosztó ellenté­tek megoldását, hanem a köztük tartandó tárgyald-: sokban. Az erőpolitika szószólói azt: állítják, hogyha véget ér a hidegháború, s megszűnik a: fegyverkezési verseny szük­ségessége, ez a termelés csők-; kenését, a munkanélküliek seregének növekedését, a dol­gozók életszínvonalának ha-; nyatlását idézi elő. Ha az! Egyesült Államok a békés: egymás mellett élés és a gaz-: dasági együttműködés podi-- tikáját folytatná, ez óriási! lehetőségeiket nyitna meg az! Egyesült Államok termelő! erőinek fejlődése számára—! hangsúlyozta a Szovjetunió; Minisztertanácsának elnöke.; Például olyan országok, mint; India, a népi Kína, Pakisz-; tán, Indonézia, Irán, az arab; kelet országai, a Szovjetunió: óriási felvevő piaccá válhat-: nának hatalmas mennyiségű amerikai árú számára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom