Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-27 / 124. szám

Íflte8. május 27. SZOLNOK MEOVF1 NÉPLAP Csató Mihály helyesen érve! Tfáj us van. A' parti nyár* ■í”-* fák jólesően sütkérez­nek a napfényben; A víz, mint valami óriása tükör, gáttól-gátig csillog-villog a Kőrös árterületén. A lombok közt kis madár csetteg, vad- galamb turbékol, olykor-oly­kor rigó füttyent szerelmes párjának; A gát tetején idős, tömzsi ember nézgelődik. A fején csajlakalap, a kezében ■ fűz­fapálca, az oldalén bőrta­risznya. Ceató Mihály, a ter­melőszövetkezet elnöke. Meg­szólítom az öreget: *— Mi az, Miska bácsi? Pe- cázásra támadt kedve? Legyint, s felem nyújtja izmos kezét. Leülünk az üde­zöld fűre. Pillantásom végig- siklik a víztükrön. Sertéskon- da, juhnyáj, marhacsorda le­gelt itt a múlt évben ilyen­kor. S kövér térdig érő volt a kaszáló. Most pedig síkvíz, haragosan, csapkodó hullá­mok. Mind a 410 holdon. «— Alighanem megsínyli majd az állatállomány s ? , Mihály bácsi kinyújtja a karját. A pálcával az ártérre mutat; . — Nagy kér. Egy hónappal később kapjuk a legelőt. So­kat is főtt miatta fejünk A szarvasmarhánk 145, a serté­sünk meg 300 darab. A juhok száma meghaladja az ötszá­zat. A baromfik 3000. De ad- dig-addig tervezgettünk az ag- ronómussal, hogy nem lesz azért nálunk hiány takar­mányból. Már 400 köbmétert silóztunk. őszi takarmányke­veréket; Ennek a helyére ve­tettünk 18 hold borsós csato­rnádét és 15 hold édes cirkot. Silónak mindegyik alkalmas. Kukoricánk 60 hold van. Siló készül a szárából; Kapunk majd répaszeletet is, mert 25 hold cukorrépát is terme­lünk. őszre 1500 köbmétert silózunk. A pillangósunk 80 hold az idei vetéssel Aztán, ha lemegy róla a víz, az ár­téren is kaszálunk még va­lamennyit; | tfeil : ZJangjá csupa bizakodás, •*-* s az vibrál a szemében is. Nem aggasztja, hogy a le­gelőjük minden évben ve­szélyben van,, a takarmányt a szántón kell nekik termel­ni. Az pedig csak 560 hold. Egy része ennek is szíkfoltos, erősen kötött. — A kapások nemigen kedvelik; Igaz, 40 holdat már digóztak és ősszel még 200 holdat javítanak di- gózással. S a földjük most már trágyában sem szűköl­ködik. Szántóterületüknek 25 százalékát istállótrágyázták. De bőven kapott műtrágyát is. Alaptrágyának másfél má­zsát, fejtrágyának 40 kilót. (Az előbbi szuperfoszfát-péti- só keverék, az utóbbi pétisó), meg is látszik a vetésen; A kalászosok búják, haragos zöldek, a kapások kövérek. A tervet is megnézem. Két­millió 200 ezer forint bevé­telt terveztek. Ennek fele ál­latokból számazó bevétel. — Nem sok ezer holdas gazda­ságra; Az ártér azonban min­den évben bizonytalan. Ha ezt figyelembe vesszük, ak­kor viszont nem 5s kevés. A szántóterület egy holdjára 4000 forint jut; Persze ők is előrehaladtak, a jobb eredmények felé; — Sámtha Ferenc agronómus távlati terven dolgozik. A te­henek számát a mostani har­minckettőről negyvenre eme­lik, a tehenenként! tejhoza­mot 3000—3200 literre. Ezt a legjobban tejelő egyeűek továbbtenyésztésével akarják elérni. A mangalica sertésál­lományt felcserélik — s rész­ben már fel is cserélték — fehér hússertésekre. (Manga­licából csak 10 anyát hagy­nak). Évenként 5—6000 ba­romfit nevelnek; Csirkét, pulykát és víziszámyast No és a takarmány? Hi' szén ez jelenleg is nagy gon­dot okoz. Száz holdanként (szántóra számítva) 32 a szá­mosállatjuk. És állatokat szép számmal hizlalnak: 80 mar­Munkásellátás egy állami gazdaságban A kapitalista országokból hazatért dtoszidensek sokszor olyan dolgokról beszélnek, amelyek számunkra már egy­szerűen érthetetlen; Ott a munkásnak rengeteg a köte­lessége, de elenyészően kevés a joga. Nálunk viszont a munkásembert megbecsülés illeti, s ez természetes. A megbecsülés persze nemcsak reprezentatív külsőségekben nyilvánul meg, hanem az Al­kotmányból eredően, az élet minden területén. Az állami gazdaságokban is összehasonlíthatatlanul más körülmények között él­nek az emberek, mint mond­juk a régi uradalmakban. Törvények vigyázzák jogai­kat, s ezeknek a törvények­nek a betartásáért a vezetők személyszerint felelősek, a betartásukat nemcsak a fel­sőbb szervek, hanem maguk a dolgozók is ellenőrzik és el­lenőrizhetik. Akármelyik állami gazda­ságot felhozhatnánk példa­ként, mert nagyjából a mun- kásellátás területén egyforma a helyzet. Nézzük meg azon­ban közelebbről a Tiszaigarit. Itt 230—250 között váltakozik az állandó dolgozók száma. Tiszaigarra általában a kör­nyező községekből, városok­ból jönnek idénymunkások. Nézzük, hogyan élnek? Elő­ször is mintegy nyolcvan em­bernek szállásra van szük­sége, merthiszen Karcagra, Kunhegyesre, meg Kunma­darasra nem lehet minden es­te hazajárni. A felszabadulás előtti s/ummások még jól em­lékeznek arra, mit is jelentett az uradalmi szállás. Legtöbb­ször birkahodályt, vagy olyan marhaistállót. Az uraság ezt adta át lakásnak. Itt ágyról, lepedőről persze szó sem le­hetett. A summ ások kaptak egy kocsi szalmát, leszórták az agyagpadlóra és azon aluátak Ha hűvösek voltak. az éjszakák, nagykabátjukkal takaróztak. Ma már ilyen nem létezik. A Tiszaigari Állami Gazda­ságban is tiszta, egészséges munkásszállásokon laknak a dolgozók, a gazdaság gondos­kodik takaróról, ágyneműről, s ezért mindössze havi négy forintot kell fizetni. Kiadós meleg ételt is meg­kapják. Két üzemi konyhán főznek, s a koszt bőséges, olcsó. Külön kiszolgálók tá­lalnak, akik pedig távol a mezőn munkálkodnak, azok­nak kiszállítják az ételt. Ilyen dologról a felszabadulás előtt szó sem lehetett; Az üzemi konyha fenntartása az elmúlt évben 161 ezer forintjába ke­rült az állami gazdaságnak; Tiszaigaron is, mint min­denütt, nagy összeget fordí­tanak munkaruhára, védőru­hára. Ez a ruhajuttatás ál­talában dolgozóként egy-egy évben 600 forintjába kerül a gazdaságnak. Régen ez sem volt. S még sokmindent lehetne sorolni. A búzát kedvezmé­nyes áron kapják. Egyéb más kedvezményekben is része­sülnek. így van jól, ez a dol­gok rendje, örülünk ennek a nagy különbségnek és azt is tudjuk, hogy a holnapok még szebbek lesznek. S talán az a legtöbbérő és a legfontosabb, hogy az ál­lami gazdaságokban sem is­merik a szolgálati hajlongást. De éppen ez az a dolog, amivel sokan visszaélnek; — Ügy gondolják, hogy lehet fegyelmezetienkedni, felelőt­lenül gazdálkodni az állam vagyonával. Ez nagy tévedés. Népi demokráciánkban éppen a tiszaigari példa is bizo­nyítja, mennyire megbecsü­lik a munkásokat. Szolgai alázatnak nem, de fegyelem­nek lenni kell. És a sokfajta kedvezményt becsület dolga, lelkiismeretes, tisztességes munkával viszonozni; ' JiSzJk:. hát és 110 darab sertést. A több állat több trágyát is ad. A talajerő fokozódik és nö­vekednek a sertéshozamok, t ízel érvel Csató Mihály bácsi, a mezőtúri Sallai Tsz elnöke. Ügy gondolom, helyesen érvel. Ez az útja a belterjességnek, a sok és jó minőségű állat, az elegendő istállótrágya, a szakszerű ta­lajművelés, Busi Vinczei „máskép lesz őszre:..“ Olvasóink némelyike még bizonyára emlékszik >rAz oká- nyi példa" című cikkünkre. Megírtuk abban, mire képes a fmsz, milyen eredményeket érhetnek a körzeti megbízot­tak, mennyi jó származik mindebből a gazdákra, a nép­gazdaságra. „A jászalsószent- györgyi példa*’ címmel ma­gam is szívesen írtam volna elismerő sorokat a községiben látottakról; Nem tehettem. wwwwisiiiiwtmHmiHiHimiiHiHWMHnnHiHUMwwwmwmwwwmimmiimiiwHmmni A ROZSDA MARJA A törökszentmiklósi Mezőgép gyár udvarán közel kétmillió értékű kész gépet ver az eső és mar a rozsda. A mezőgaz­dasági gépeket a MEZÖSZÖV rendelte és lassan egy éve áll az udvaron kihasználatlanul. Jó volna, ha intézked­nének sorsukról. A fmsz mezőgazdasági üzem­ágának szekere lassan, nyi­korogva, meg-megállva döc- cen egyet-egyet előre azon az úton, melyen annyi segít­ség várja a párt, a kormány részéről. SOK SZERENCSÉJE NEM VOLT a községnek indulás­kor; el kell ismernem. A fmsz 30-án kapta meg a MÉSZÖV jóváhagyását ahhoz, hogy függetlenített agronómust ál­líthasson a fontos munka irá­nyító posztjára. Dicséretére mondjam: már május elsejét követő napon dolgozott az új agronómus: Kátai Pál. Azaz szavam ne vétsem! — már a kinevezése előtt is; a ba­romfi- és tojásfelvásárlási ügyekkel is foglalkozott. Tu- gyi Lajossal, a fmsz igazga­tósági elnökével együtt tíz körzetre osztotta fel a köz­ség határát; fel is térképezte. Egy-egy körzetre 150—200 kát. hold jut. Megkapták megbízatásukat a körzeti felelősök; azoknak a gazdáknak a névjegyzékét azonban, akiket fel kellett volna keresniük — nem. — Kátai Pál ismeri ugyan a megbízottakat, de nevükről, lakcímükről feljegyzése nincs, így aztán bajos az irányítás. Künn a határban el-elcsípni egyiket-másikat, sebtében ta­nácsot adná: nem lehet célra­vezető. Nem Is lett A tervben tavaszi talaj' munkákra 774 normálhold, szállításra ezerkilenc normál­■ Jó úton járnak Az ellenforradalom után aránylag rövid idő alatt hely­re állt a rend a kunmadarasi földművesszövetkezetnél. Az ötvenhetes esztendőt már kö­zel 850 ezer forintos nyere­séggel zárták. Igaz, ennél va­lamivel több is lehetett vol­na a haszon, de itt is je­lentkeztek a kártevők. D. Sándor például negyvenezer forintnyi leltárhiánnyal csök­kentette a jövedelmet. P. Ist­ván pedig árdrágítássá! gá­tolta a szövetkezet munkájá­nak kibontakozását. Nem hi­ányoztak a hangoskodók sem. A központi irányítás ellen ágáltak a jutalékos rendszer bevezetéséért. Szóval az aránylag rövid idő kemény harcok és viták közben per­gett le. ( S most azután, hogy meg­néztünk néhány boltot, itt ülünk a jó hűvös irodában, Szekeres Sándor igazgatósá­gi elnökkel és beszélgetünk. Őszintén, szépítgetés nélkül „boncolgatjuk” a szövetkezet munkáját. Odáig minden rendben is van amig a 120 ezer forintot kitevő osztalékról beszélge­tünk, de mikor a szakcsopor tokra terelődik a szó, bizony nem nagyon van miről társa­logni, mivel a méhész szak­csoporttal és a cukorrépa ter­melési társulással be is feje­ződik a felsorolás. A termelési szerződéseknél nem sokkal jobb a helyzet. Az ipari növények tekinteté­ben a terveket nem teljesítet­ték.. Okául mit lehetne felhoz­ni? Itt is az őszinte szó a döntő. Ki is jön nem soká, hogy bizony e tekintetben nem sokat tettek a szövetke­zet vezetői. Tavaly ősszel von­tatottan haladt a cukorrépa átvétel és a gazdák nem vet­ték ezt szívesen. De nem fog­lalkoztak kielégítően a ter­melőkkel sem. A gépi munka szerződése­ket ugyan megkötötték, de a tavaszi szeszélyes időjárás miatt nem sokat tudtak belő­le teljesíteni. Az 50 százalé­kos tavaszi ilyenirányú terv­teljesítés nem éppen dicsérő. Pedig egyéb területen jó­nak mondható a szövetkezet működése. A kiskereskedel­mi ágazatban például az el­múlt negyedévben alig mutat­kozott leltárhiány. A beszélgetés közben de­rült ki, hogy 1957 második felében a kunmadarasiak nyerték el a MÉSZÖV és a KPVDSZ vándorzászlóját. — Nsa. ádemisIsaüL.iüsasa .M dolgoztak, eltekintve a már felsorolt hiányosságoktól. Ma sem dolgoznak rosszul. Ezt bizonyítja az a terv is. amelyet a takarékosság foko­zására kidolgoztak. Nem úgy általában beszélnek erről, ha­nem ellenőrizhetően rögzítet­ték, hogy 80 százalékkal csökkentik a leltárhiányt. — Nagy körültekintéssel mér­ték fel az összes területet és hosszas munka előzte meg az alapos terv elkészítését. Fi­gyelembe vették a dolgozók javaslatait is. Került bőven. Különösen a szállítás jobb megszervezésére vonatkozó­an tettek hasznos javaslato­kat. A vagyonvédelemben sem kullognak hátul. Leltárakat rendszeresen készítenek, de nem ritka a célellenőrzés sem. Törekednek arra, hogy az ellenőrzések szakszerűek legyenek. A munkaverseny Is jó Kunmadarason. Mindenre ki­terjedő részletességű verseny­programot dolgoztak ki közö­sen a szövetkezet vezetői és a szakszervezet Időszakon­ként értékelik és már jelent­keznek az első eredmények. A tavaszi szezoncikkekből például nem mutatkozott kü­lönösebb hiány, de zökkenő' mentes volt a húsellátás is. A hizlalda dolgozói állandóan biztosították a központilag le szállított hújsáruk mellé a szükséges kiegészítést. Észre­vehetően javúri; a boltok rendje is. Tehát a munkaver­seny olyan kérdéseket oldott meg, amelyeket adminisztra­tív eszközökkel sokkal nehe­zebb lett volna megszüntet ni. Nincs ebben semmi ördön­gösség. Mindössze arról van szó, — Szekeres elvtárs sza­vait idézve, hogy jó a szö­vetkezet kollektívája, rendet tartanak saját portájukon, — mert tudják, csak így tudják a még jelenleg mutatkozó hi­bákat kijavítani és munkájú' kát közmegelégedésre végez­ni. Veszteget, aki külön díjazásért akar árut szerezni Népgazdaságunk jelenleg még nincs abban a helyzet­ben, hogy minden árucikk­ből kielégítse a dolgozók egyre növekvő szükségleteit. Ezt a körülményt az állami és szövetkezeti kereskedel­münk dolgozói közül néhá- nyan arra használják fel, hogy a ritkán forgalomba ke­rülő hiánycikkből, főként csak olyan vevőknek adnak el, akiktől ezért külön jutta­tást kapnak. Az ilyen cselek­mények büntetleiiül hagyása sérti a dolgozók önérzetét; A bűnüldöző szerveket so­káig foglalkoztatta az a kér­dés, hogy az ilyen cselek­ményt elkövető személyek magatartása milyen bűncse­lekményt valósít meg. E kér­désben a Legfelső Bíróság foglalt állásit, s kijelentette: „az állami kereskedelmi vállalatnak vagy szövetke­zetnek az a dolgozója, aki a neki ígért, illetve adott, személyes vagy vagyoni előny ellenében biztosít va­lamely árucikket a vevő számára, a vesztegetés bűn­tettét követi él.” A törvény az ilyen cselek­mény elkövetőit 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel bün­teti; Ezenkívül a személyes, vagy vagyoni előnyt ígérő, vagy adó-vevő is elköveti a vesztegetés bűntettét. Miután e tekintetben a jogbizton­ság megszűnt, rendőrségeink­re, ügyészségeinkre és bírósá­gainkra fokozott feladat há­rulj A korrupció felszámolásá­ban nagy szükség van a dol­gozók aktív közreműködésére is. Ha valaki ilyenről tudo­mást szerez, akkor azt jelent­se a rendőrségnek, vagy az ügyészségnek. Egyébként tör­vény írja elő, hogy minden állampolgár joga és köteles­sége, hogy feltárja azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyeket az állami és gaz­dasági élet bármely területén észlel, . 2 0re^ Ferenc, ügyésg. hold szerepel. Ezzel szembe» a község gazdái mindössze 8—10 normálholdnyi talaj* munkára és mintegy 80—85 normálholdnyi szállításra szerződtek. Miért nem írom meg pontosan?;-.; Nem tehe- tem; nincs erről nyilvántartás a fmez-ben, A gépi szerződéskötések megindulásakor a MÉSZÖV, az FJK és a gépállomás meg* bizottai elmondották, milyen feladatok várnak a körzeti megbízottakra. Aszódi Cézat az” FJK agronómusa azóta mindössze egyszer — május legelején — látogatta meg Kátai Pál agronómust — más* fél órára (!). Valljuk meg, az ilyenfajtakurta bekukkantás nem sokkal ér többet a sem* minéL Kerékkötője — többek kö* zött — az előrehaladásnak, hogy Tugyi Lajos egyik kör* zeti megbízottat sem ismeri} így nem mehet utánuk bók* Lászni a határba, nem segít* heti Kátai Pált munkájában, aki viszont a megbízottakat szeretné támogatni. Kellene is; nagy, komoly feladatok* kai kell megbírkózniok, nem mehetnek sokra a maguk ere* léből; — Megalakult nálunk a termelési bizottság, — mond* ja ezzel kapcsolatban Tugyi János gazdasági felügyelő —, a térképet már másolják, hogy mielőbb minél több he* lyen kifüggeszthessük a köz* ségben. Sajnos, eddig csak hat / körzet részletes kidolgo* zására került sor; így a kör­zeti megbízottak aligha felel­hetnek meg feladatuknak. —* Pedig az ő kötelességük, hogy felkeressék a körzetükhöz tartozó egyéni gazdákat, ba* ráti beszélgetés közben el­mondják: milyen jelentős se­gítség a gépi munka, mek­kora támogatást biztosít hoz* zá az állam. Nékik kellene a gazdákkal megkötniök a szer­ződéseket, majd továbbíta* niok a földművesszövetkezet* hez. Lám, van itt három gazda, aki szívesen arattatna géppel, de — ha nem válto­zik a helyzet — nem fog.., Csekélyke területre nem ad­hat a gépállomás aratógépet, Ha a körzeti megbízottak egy- egy vasárnapestén összeültek volna beszélgetni néhány gazdával, akiknek földje ha­táros: többre jutottak volna. Amennyire magam ismerem a határt: állíthatom, hogy lett volna mód táblák kiala­kítására. Az is biztos: nem egy, se kettő, hanem sokkal több azoknak az egyénieknek a száma, akik — ha nem is beszélnek róla — figyelik a termelőszövet­kezet gazdálkodását. Jól lát­ták ők, mennyivel többre jut­nak a közös föld emberei, S tudják azt is, hogy eredmé­nyeiket nem kis részben kö­szönhetik a műtrágyázásnak, Rendeltek is annyit, hogy a fmsz ki sem bírta valameny- nyit elégíteni. Akárhogy né­zem: a körzeti megbízottak­nak már most össze kellene ímiok, melyik gazda mennyi műtrágyát kíván vásárolni ősszel. Milyen szépein segít­hették volna nálunk a meg­bízottak a gépállomás dolgo­zóit, hogy rátaláljanak a megmunkálandó földre! Mi­lyen megnyugvás lett volna egyéni gazdáinknak, ha tud­ják: a fmsz őrködik azon, hogy időben, jól végezzék el földjükön a munkát a gép* állomásiak!:,, Kátai Pállal is eldiskurá* lók mindezekről, ö derűlá­tóbb, mint magam; közelebb­ről is ismeri az akadályokat, — Más lesz a mi munkánk képe őszre! — ígéri. — Hi­szem, hogy munkatársaim­mal együtt megállóm a he­lyem. Meglátja majd, mire jutottunk betakarítás idejére. Meglátom, mert — megné­zem. S megírom, amit lát­tam; éppoly őszintén, mint most. S magam is remédemi lesz okom jobbat írni,,, W v y.^ hl g;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom