Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

Mi legyen a koratavaszi növényekkel ? Vessenek-e még a gazdák? A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztály főagropóiiiusa válaszol Az időjárás a tavaszi mező gazdasági munkákat kedve zőtlenül befolyásolta. A kora vetésű növények vetésénél ideje meglehetősen kitoló dott. Sok gazdában felxnerü a kérdés, vajon mitévő legyer a koratavaszi vetésű nővé nyekkel? Vessenek-e még': Vagy más, későbben verhet' növényeket vessenek a kora tavaszi növények helyett? Több helyről kérték hivatala' á 1 ásfogla 1 ásunk at. A korai vetésű növények sorába sorolható a búza, árpa, zab, borsó, lóhere és lucerna. Ezen növények közül már búzát vetni nem szabad. A tavaszi árpa korai vetést -<íván. A vetésére legkedve zőbb időszak március S—20 közöt); van. Minél korábban vetjük az árpát, annál több idő áll rendelkezésre a kifej­lődésre. Igaz azonban, hogyha későbben vetünk, az érés ide­je kitolódik, de ehhez igen kedvező, hűvös, csapadéké júniusra van szükség. Rende? körülmények között azonban a későbben vetett árpák is akkor érnek be, mint a korán vetettek. A késői vetésű ár­pák tenyészideje tehát rövi­débe időre szorul össze, mely- tek eredménye a csekélyebi: ‘érmés lesz. Ez anr 1 na- yobb mérvű lehet, mmé kedvezőtlenebb az időjárás a calászhá"-' valamint a ízemképződés idején. Nem egyszer megtörtént már az is. hogy a későn, április közepi ‘áján elvetett árpa hasbai maradt. Egy héttel ezelőtt arra hív 'uk fel a termelők figyelmét hogy az árna vetését — ha a7 dő engedi — folytassák és nielőbb fejezzék be. Jelenleg azonban már azt mondjuk, hogy ahol az ár­pát április első felében nem sikerült elvetni, az­után ezen növény elvetését nem tanácsoljuk. Régi mondás, hogy az apa sohasem mondja meg a fiá­nak, ha a késői vetése jól sikerült. A vetőmag utánpót 'ásánák érdekében azonban a vetőmagszaporításra kiadott árpát sürgősen el kell vetni Egyébként az árpa helyett a lucerna, vagy a kukorica vetését ajánljuk. Mind a lucernából, mind a kukoricából vetőmagot tu­dunk a gazdák rendelkezésé­re bocsájtani. A tsz-ek igé­nyükkel forduljanak a járás* mezőgazdasági osztályhoz, az egyénileg dolgozó parasztok pedig a közlés* gazdaság-' felügyelőhöz. A zab a késői vetésre ke­vésbé érzékeny, így ennek a vetését ápri’is 20—22-ig még javasoljuk. A borsók szintén korai ve­rést kívánnak, de nem annyi ra érzékenyek a júniusi, jú husi melegebb időjárássá’ szemben, mint az árpa. Ha sokáig hideg földben marad nak. könnyen megromlanak. A február végén, március elején elvetett borsókat taná esős felülvizsgálni. A borsók vetésével is igyekezni kell azonban, hogy ezek április 15 lg földbe kerüljenek, még ab ban az esetben is. ha a vető­gép kerekei kissé ragadnak A lucerna aránylag késői vetésének ajánlása látszólag ellentétes a tanultakkal és a tankönyvekben leírtakkal A tankönyvekben azonban azt is megtalálhatjuk, hogy nyár végén, kora ősszel is lehet lucernát telepíteni, sőt kita­vaszodástól őszig bármelv időszakban, ha a talaj ned- vességi állapota megfelelő a talaj előkészítéshez és a lucer­na kikeléséhez. Vedrődy Gúsztáv megyei főagronómus A JSÉPL4P elintézte Kiss József és 11 társa cukorgyári kampánymun­kások levelükben arról -érte­sítették szerkesztőségünket, hogy az üzem végelszámolá­sukat nem jól állította össze és még bizonyos járandósá­guk van, amit nem kaptak meg. A Szolnoki Cukorgyár ve­zetősége intézkedéséről a kö­vetkező levelet küldte: — Értesítjük a Szolnok me­gyei Néplap szerkesztőségét, hogy Kiss József és 11 társa nagykörűi lakosok panaszai --------------­el intézést nyertek. Oly for­mában, hogy a részükre já­ró szabadságos pénz diffe­renciát pótlólag kiutaltuk. — A dolgozóknak az a ké­rése, hogy minden ledolgo­zott nap után 26 deka cukor természetbeni járandóság jo­gos, nem felel meg a valóság­nak. A fennálló rendelkezé­sek értelmében — minden le­dolgozott nap után — a kezdő és befejező nem egész hetet kivéve — 22 deka cukor utal­ható ki. Szolnoki Cukorgyár Szathmáry így gondolták-e a felsőül) szervek Az állami gazdaságok tekin­télyes gépparkkal rendelkez­ne1»- A különböző munkála­tokat jóformán zökkenő nél­kül végezhetik el- Majdnem minden évben akad azonban olyan munkacsucsos időszak, amikor a gépállomások gépei­nek munkábaállítása is szük­séges ahhoz, hogy a feladato­kat kellő időben végrehajt­sák. Ilyen esetben az állami gazdaság és a gépállomás szerződést köt egymással. Ez évben viszont a szerző­dések megkötése során ed­dig még nem tapasztalt je­lenségeket figyelhettünk meg. A Palotósi Állami Gazdaság ezer normálhold rizsföld szántásra szerződött a Török­szentmiklósi Gépállomással az alábbi kifogásolnivaló ki­kötéssel : 1. Minden 500 normálhold elvégzett ialajmunka után a gépállomás biztosítson egy csóplőgépgarniturát 13—15 fős munkacsapattal az idei rizs- csép léshez. 2. A gépállomás — és ez természetes — a megkívánt agrotechnikai követelmé­nyeknek megfelelő talaj­munkát köteles végezni, de nem lépheti túl a gazdaság állal megadott egy kát. hold­ra vonatkozó iránynormákat. 3. .4 tavaszi rizsvetés ide­jére a gépállomás állítson be egy függetlenített szerelőt, aki a gazdaság kívánságait kivi­telezi. Mi a furcsa ezekben a kö­vetelésekben? Nézzük. Köz­tudomású, hogy a gépállomá­sok cséplőgépeinek csak al­kalmilag szerződött munka­csapata van. A rizscséplés vi­szont olyan munka, hoev azt az időjárás és az ingadozó rizsérés jelentősen befolyá­solja. — Azon is érdemes elgondolkozni, — hogy két í ocíalista szektor Itözön le­het-e ilyen kapcsolat. Vajon mi a véleményük a felettes szerveknek? SASSI ISTVÁN Hatéves évforduló Mező* túron és Túrkevén Mezőtúr és Túrkeve terme­lőszövetkezeti városok dolgo­zói vasárnap ünnepük a szö­vetkezeti várossá való alaku­lásuk 7. évfordulóját. Túr- kévén Keresztes Mihály elv­társ földművelésügyi minisz­ter helyettes Mezőtúron Már- cis Antal, az FM. szövetkezet Politikai Osztályának veze­tője tart a nagygyűlésen ün­nepi beszédet. A Lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lotto- Igazgatóság a lotto 15. játék­hétre Zalaegerszegen az Ady Filmszínházban rendezte meg a lottosorsolást. A 15. játék­hétre mintegy 3,350.000 szel­vény érkezett be, így cgy- egy nyerőosztályra 1,250.000 forint jut. A szokásos techni­kai előkészületek után az alábbi számokat húzták ki: 16, 23, 42, 44, 68 Munkaverseny az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban Az Alcsiszigeti Állami Gaz­daság dolgozói hazánk fel- szabadulásának 13. évfordu­lóját megelőző napokban munkafelajánlásokat tettek s igen sokan egymással ver­senyeznek. Az I-es számú tehénistálló dolgozói elhatá­rozták, hogy az istálló fejés, átlagot a februári 10 literről 12 lilerre növelik, s azt tart­ják. Figyelemreméltó a külső­majori dolgozók vállalása A hízómarháknál ß februári 14 kilogrammos átlaggal szemben április hóban 20 ki­logrammos súlygyarapodást érnek el a gondjaikra bízott jószágnál. Munkafelajánlást tettek a mesterséges borjúnevelők, a kertészek és a gépműhely dolgozói, a traktorosok és több más munkaterületen dolgozók is. Benes Imre, Alesisziget. Sevc^en kó elvtárs, a kukoricatermesztés szakértője Karcagon Hruscsov elvtárs április 7-én járt Karcagon és a nagy­gyűlés után megnézte az ot­tani Béke Tsz gazdaságát. Megígérte Dobra! elvtárs- nak, hogy hamarosan szak­embert küld, akitől elsajátít­hatják a Szovjetunióban jól bevált takarmányozási mód­szert. Mindössze néhány nap telt el és Sevcsenkó elvtárs személyében máris megérke­zett az ígért szakember. Sevcsenkó elvtárs Magyart András földművelésügyi mi­niszterhelyettes kíséretében tegnap látogatott el Karcagra. A Béke Tsz kultúrtermében a város mezőgazdászainak, szakembereinek és vezetői­nek még a nap folyamán előadást tartott. Bejelentette, hogy Hruscsov elvtárs utasí­tására még a kukorieavetós előtt a Szovjetunióból kor­szerű négyzetes kukoricave­tőgépet és egy silókombájnt küldenek a Béke Tsz tagjai­nak. A négyzetes kukoricavető­gépet Sevcsenkó elvtárs sze­mélyesen irányítja és mutat­ja be a karcagi szakemberek­nek. A baráti eszmecsere után Sevcsenkó elvtárs megláto­gatta a Béke Tsz gazdaságát. (Lapunk vasárnapi számában részletes tudósítást közlünk a kedves szovjet vendég kar­cagi útjáról). Közös magyar — szovjet nyilatkozat Lakáshiány — de Mór ti János mé£is bont Nem éppen jászberényi sa­játosság és nemcsak ott prob­léma. A lakáshiányról van szó. Arról, hogy ez a ma még országszerte elég nagy gond­ol ezt vezetőink is tudják, de különösen azok, a fiatal há­zaspárok, akik méregdrága, 300—400 forintos albérleti di­jat fizetnek havonta. Vagy, akik már hónapok, esetleg évek óta arra várnak, hogy elvan fedél alá jussanak, amit lakásnak nevezhet az ember. — Jászberényben jelenleg többszáz lakásra lenne égető szükség. Ezeket a jogos igé­nyeket most még sajnos nem elégíthetjük ki. Ez így van. S ha így van, akkor annál fur­csább, hogy egyesek nemcsak üzérkednek a meglévő épüle­tekkel, hanem mindenre fity- tyethánvva, még azt is el­bontják, ami van. Nem olyan régen, at el­múlt hetekben történt, hogy Horti János cipészinester lebontott egy teljesen hasz­nálható állapotban lévő szo­ba-konyha, speiz, raktár és műhelyrészből álló lakást. Helyére borpincét és gyü­mölcstárolót építtet. Azt gon­dolhatja bárki, hogy Horti János cipészmesternek a bor- Pincére és a gyümölcstároló­ra nagy szüksége van. Nem lehet tehát beleszólni a dol­gába. Erről azonban szó sincs. Van olt nekik elég nagy pincéjük, hogy 150 hektóliter bort minden megerőltetés nélkül tárolhatna benne. Egyébként ők a lakáshiányt nem érzik és nem éreznek együtt a rászorulókkal sem. hiszen hét szobás, három konyhás, három speizes, egy előszobás, fürdőszobás laká- s k van. Itt azért megfér­nek valahogy, annál is in­kább, mert érdekes módon az épületet nem államosították és ha netántán a hét szoba mégis kevésnek bizonyulna, Horthy János és veje Ugrin Zoltán akkor sem jönne za­varba, mert mindkettőjüknek .még -külön-külön a szőlővel is van egy-egy szoba-konyhás épület. Most már aki előtt érthe­tetlen Horti János lakás­bontása, az nyomban megér­ti a dolgot, csak be kell mu­tatnunk a tisztes cipészmes­tert és vejét, Ugrin Zoltánt. Egészen természetes, hogy sem az egyik, sem a másik nem sokat törődik a dolgozók­kal, őket nemigen érdekli a lakásprobléma, s az a legna­gyobb öröm számukra, ha a hivatalos szervek éberségét kijátszhatják. Ez időnként a jelek szerint sikerül is. Horti János nemcsak ci­pészmester, egyben szőlőtu­lajdonos is? A felszabadulás előtt 20 hold szőlője, volt, — ezenkívül két teherautója és műhelyében negyvenhét em­berrel dolgoztatott. Ennyi embernek a kizsákmányolása nem elégítette ki. ezért még 30 ezer pengő OTí csalást is elkövetett és ígv nem csoda, hogy a szóbanlévő hatalmas házat hamarosan megvette és berendezte. Nem akárhol, a város volt urinegyedében, a Borsóhalmi úton. A felszabadulás után Horti János birtokát f elosztót­ták. 0 azonban tovább foly­tatta a kizsákmányolást. És hogy ne tagadja meg saját magát, a kizsákmányolást népellenes bűncselekménnyel is összekötötte. Ezért a népbí- róság 1946-ban tiz hónapi börtönre ítélte. De a ház megmaradt és meghagyták iparát is. Teljes lett a család, amikor a városban ma már közis­mert Ugrin Zoltán, horthy katonatiszt a famíliához ke­rült mint vő. Addig-addig mesterkedtek, hogy most, — 1957-ben már megint annyi szőlejük volt, hogy 150 hek­toliter boruk termett, pedig ők egy kapavágást sem csi­náltak. Tehát még most is kizsák­mányolják mindazokat, aki­ket csak tudnak. Ugrin Úr azonban egyébként jelenleg a? OTP pénztárosa. Igaz, a MAr'~"'LAJ-tól, az ál1 ami gazdaságtól, a Belspedtől, a magasépítőktől megfelelő okok miJ.t elbocsn*n^*^ir r>o úpv látszik az OTP-nél nél­külözhetetlen. Szóval Ugrin úr ot ügyködik, az após pe­pi felügyel a héztar*^^ al- kalmn-ntt, az udvaros és a napszámosok munkáiéra. Mindezek után csak egvre kíváncsi valamennyi jászbe­rényi dolgozó. Az illetékes by'Asáeok. mikor vetnak vé­get Horti úr szabad garázdál­kodásának. s mikor alkal mázzák velük szemben a mi mi törvényeinket. Zentai Károly népi ellenőr. (Folytatás a 2-ik oldalról) Kommunista Pártja képvise­li rámutatnak arra a ve­szélyre Is, amelyet a dogma »izmus és a szektásság jelen* a kommunista és munká« mozgalomban, minthogy ezek a jelenségek gátolják a mar­xista—leninista elmélet fejlő­dését, annak konkrét viszo­nyokra aló alkalmazását és betíiráeással helyettesítik a? egyes országokban fennálló konkrét körülmények tanul­mányozását. A dogmatizmus és a szektásság elszakítja a pártot a tömegektől, ami sem­mi esetre sem vezethet a munkásosztály s a szocializ­mus ügyének győzelméhez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kifejezi a proletár Internacionalizmus lenini elveihez való tántorít­hatatlan hűségét és ki ielenti. hogy a két párt a jövőben is elszánt harcot folytat az el­lenség arra irányuló kísérletei ellen, hogy a nacionalizmust a népek közötti ellenségeske­désre és gyűlöletre használja tel. A tárgyalások folyamán a két párt képviseli megvi­tatták a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártia testvéri kapcsolatainak további bóvl­iét célzó konkrét intézkedé­seket. A Magyar Népköztársaság és a Szov jetunió párt- és kor­mányküldöttségei teljes meg­elégedésüket fejezték hl a tár- nryetáenV eredményeivel kap­csolatban és megállapították, hogy megvan minden lehető­sége a két ország közötti ba­ráti egviitttnííködAs továbbfej­lesztésének a politika, a gaz­daság. és a kultúra minden területén. Kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy népeik javára a jövőben is fejleszte­ni fogják kapcsolataikat, ami tovább erősíti a szocialistává • bor országainak testvéri ősz szefoaását és hozzájárul a vl- lágbéke megszilárdításához. Budapest, 1958 április 9-én KÁDÁR JÁNOS, N. SZ. HRUSCSOV, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Szovtetu«i6 *ommun>s»a Pártja wr.. .. .... , Központi Bizottságának Központ) Bizottságának ejsö titkára, első titkára, a Szovjetunió Mjnisztertanáesú­államminlszter nak elnöke A NAP MENŐJE Mikor az ember beül a vendéglőbe s érzi a konyhából kiszűrődő illatot, bizonyos, hogy megkordul a gyomra. Farkaséhesnek képzeli magát. Nincs is annál jobb dolog, mint mikor végig ízleli tíz, húsz, harminc percen át — attól függően, ki mennyi ideig ebédel — az ételek ízét. Talán ennek tudható be, hogy az emberek nem törik a fejüket az evés gépesítésén. Ilyesmire gondoltam én, míg csak be nem léptem as egyik harmadosztályú étterembe. Bizony clszelelt minden merszem az evéstől, hogy bepillantottam a konyhába. Magas halomban állt a mosatlan edény és az evőeszköz. Mi tagadás, a falakra is ráférne némi festés. A mosogató medencékre is valamivel több gondot kellene fordítani. Ezután következett a rendelés. A fiatal, alig 2J év körüli pincértől tésztalevest rendeltem székelykáposztával és hozzá egy pohár világos sört. Meglepő gyorsasággal szál­lította asztalomhoz a levesnek kinevezett sós levet. — No, gondoltam, talán a székelykáposzta .,. — Később mikor ízleltem megállapítottam, nagyot tévedtem. Kissé odasült a hús és ezt bizony érezni lehe­tett. Néhány villányit ettem belőle, aztán fizettem. Ilyen menüt szolgáltak fel április 10-én a tiszafüredi földművesszövetkezet éttermében. _ aj __ ID ŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás szomba­ton estig: változó felhőzet, néhány helyen futó zápor, a magasabb hegyeken helyen­ként havazás. Mérsékelt ke­leti szél. Éjszaka még gyen­ge fagyok, a nappali felme­legedés kissé fokozódik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet 11—14 fok között. Távolabbi kilátások: két- három nap múlva az éjjeli fagyok megszűnnek. (MTI.) TÖBB, MINT ÖTSZÁZ dallos vesz részt Tiszafüre­den az április 13-án megren­dezésre kerülő énekkari ta­lálkozón. SZÁZNEGYVEN tiszader- zsi dolgozó paraszt kötött ex­port-uborka termelési szerző­dést több mint harminc holdra a helyi földművesszövetkezet­tel, HUSZONKÉT szovjet tu­rista csoport látogat el az idén hazánkba. Az MSZBT meghívására megyénk üze­meit. termelőszövetkezeteit is megtekintik a szovjet turis­ták. Az első ilyen látogatás­ra május 3I-én kerül sor, — amikor harmincötén érkeznek Szolnok megyebe. 2042 LITER TEJET fejt ki az elmúlt négy hónap alatt ifj. Makó János, az abádsza- lóki Lenin Tsz tehenésze ál­tagosan egy-egy szarvasmar­hától. Április i4-én 3 Megyei Tanács épületében értekez­letet tartanak a kultúrottho nok igazgatói. ÁPRILIS 19-én gazdászbélt rendeznek a törökszentmi'.- lósi Mezőgazdasági Techni­kum növendékei a járási kultúrotthonban. KÉT TERMELŐSZÖVET­KEZET és három tszcs műkö­dését engedélyezte a Megvei Tanács vb-a a legutóbbi ülé­sen. A SPORTFOGADÁSI í Lottóigazgatóság május 9-eo Sztálin város ban tartja e Lottó 19. heti soaoiását, 47,010 facsemetét, 20 eze? suhángot ültettek el a tavaszi fásítási program keretében Karcagon. TÖBB MINT 200 áltaiáncx. iskolás tanuló jelentkezett a:: 1958—59-es tanévre a Szó ­noki Közgazdasági Techni­kumba. ESj- Jiaoi dos f in kbói Április 11-ón a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Nagy János Tiszafüred, —- Csótó Géza Túrkeve. Boruzs Ambrus, Seiler István Szol­nok írásaikat megkaptuk. — Hasznosítani fogjuk. Nagy Jenő Jász'vány, Rigó Ferenc Homok. Panaszukat megvizsgáljuk illetékes szer­veknél A válaszadásig is kérjük szíves türelmüket. Cseh I,ászló Mezőtúr, Ro­gy! Károlyné Szelevény. Le velüket megkaptuk. Szigeti Mihályné Szolnok Kérését továbbítjuk az ille­tékes vállalathoz. Válaszukat levélben közöljük. Lember lstvánné Tiszafü­red. Ügyét megsürgetjük il­letékes szervnél. Addig :s kékjük szíves türelmét. Molnár Istvánná Jászapá­ti. Panaszára választ kar tunk. Az eredményről levé­ben tájékoztatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom