Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

4 SZOLTTOK MEGTH líBPtAP 19S8. ásrtlta » SÉTA as „ bltörö városban“ Első pillanatban talán túl­zott dicsekvésnek hallatszik e szó: Szolnok Utlörővárosa. De csak azoknak, akik nem ismerik a Kiserdő legmaga­sabb részének környékét, — ahová az árhullámok sem juthatnak el. Bizony valóság már, hogy egy hatalmas vö­röstéglás tornyos épületen kívül lassan egész sora ké- szijj. el a kedves erdei úttörő csapa totthonoknak. Biztató, Örömet ígérő, meghitt tábo­rozó helye lesz itt nemsoká­ra sok-sok úttörőnek, csak jöjjön a tavasz, a nyár.;. De.., az elmúlt nyáron, a leendő úttörőváros tornyos főépületének építkezési mun­kálatai nagyon elhúzódtak. Fájón állapítottuk meg a nyár haladtával, hogy még soká lesz átadható rendelte­tésének. A2 építkezés elhú­zódásán kívül másik hiba az, hogy a félig befejezett me- nyezet a téli csapadék követ­keztében sok helyen beázott, a vakolást lemosta több helyről a nagy tömegben le­zúduló hóié és esőviz. Garáz­da emberek, vagy gyerekek, többször is beverték az ele­inte hónapokig őrizet nélkül lévő épület ablakait, megron­gálták az ajtóit. Egyik alakulat rohamgya­korlatot hajtott végre, lesze- szerelt közben egy ajtót, de a gyakorlat után otthagyták gazdátlanul. Még szerencse, hogy a szabadságon lévő meg­bízott őr közelben lakó társa elvitte a közeli vizitelepre, nehogy akadjon „alkalmi gaz­dája.” Jelenleg állapotban tehát nem a legvigasztalóbb képet mutat ez a főépület. Ezért kéréssel fordulunk most mindazokhoz az ille­tékesekhez, akik tudnak és akarnak ezen a fontos út­törő problémán segíteni. Kérjük, járuljanak hozzá támogatásukkal, hogy ez év nyarára, amire befejezzük iskolai tanulmányainkat és elérkezik a táborozás nagy­szerű időszaka, megkezdőd­hessen az élet a szolnoki „Uttörőváros” központi épü­letében is. A mellette lévő 136. sz. „Zrínyi' Ilona” úttörőcsapat szervezőtestületének lendüle­tes munkája nyomán a köze­li hetekben, már átadhatják rendeltetésének az uj erdei csapatotthont. Bors M. — Kiss M. OTÓV rr Ft)»« M *1 DOLGOZÓ NEPCST, fl UflZflEgT-íífe/ (Vizáqc&akoixaL k&izöntötliik Tőruieiaa dotáltat Nagy megtiszteltetés érte vá­rosunkat abból az alkalomból, hogy Hruscsov elvtárs ide is ellátogatott. Számunkra fe­lejthetetlen élmény marad, hogy a „Hámán Kató’* úttö­rőcsapat nevében kettőnket ért az a megtiszteltetés, — hogy személyesen üdvözöl- hetük Hruscsov elvtársat. Nagyon izgultunk az előző napokban, mire elérkezett az a várva-várt pillanat, amikor szembe találhattuk magunkat azzal az emberrel, aki a világ dolgozó népének békéjéért a legtöbbet tesz. Mi szeretetünk jeléül egy- egy csokor piros szekfűt ajándékoztunk vendégeink­nek. Az üdvözlés a követke­zőképpen történt: Már délelőtt gyülekezett Szolnok város népe a Kos­suth téren. Fél egy órakor a fiimezők pergőtüzében érke­zett meg Hruscsov elvtárs és kísérete, akiket már rég­óta vártunk. Mi, úttörőpaj­tások — szeretett vendé­geink elébe sietve átnyújtot­tuk piros szekfücsokrainkat. Baráti ölelésük és emléktár­gyaik átadása után levonul­tunk a díszemelvényről. — Megkezdődött a nagygyűlés. Először is Kozlov elvtárs lé­pett a mikrofon elé. Utána a nagygyűlés résztvevői taps­orkánnal kívánták Hruscsov elvtársat, hogy ő is szóljon a felvonult dolgozókhoz. Az ünnepség után a nagy­gyűlés résztvevői nehezen tá­voztak el a Kossuth térről. Mi pedig Hruscsov elvtársat és kíséretét örökké szívünk­be zárva, s emlékezetünkbe vésve, soha-soha el nem fe­lejtjük. Tóth Erzsébet és Németh Rozália Fenn a sárkány a magasban Törd a fejed — érdemes. I, Találós kérdések: 1. Vízből száll fel, megszü­letik és ha megnőtt, föld­re esik. Mi az? 2. Mindenütt van a világ­ban, rásüt a nap, még- sincs árnya, Nincsen keze, nincsen lába, de bevezet minden házba. Mi az? 3. Folt hátán folt, tű benne sose volt. Mi az? 4. Dróton fut és sose fárad, nyomában fény, jólét árad. Mi az? 5. Sok foga van, nem rág vele, csak a hajba harap bele. Mi az? II. Tudod-e pajtás? 1. Mikor született II. Rákóczi Ferenc? 2. Mikor született Maxim Gorkij? 3. Mikor halt meg Juhász Gyula szegedi költő? III. szereifvény: LAEEVLTE EGMPAMTKA Heti rejtvényünket össze­állították: örsi Ilona Kar­cag, Kovács Béla Ujszász, Lajtos Mária Karcag. A megfejtéseket április 23- ig küldjétek be a Néplap Szerkesztősége Úttörők Fó­ruma, Szolnok címre. Tanulás után sárkányt eregetnek a tiszaszöllősi úttörő pajtások. A sárkányt kollektíván készítették. Varga Pé­ter pajtás irányításával. Most aztán vígan futnak előtte Czinege Ernő, Csorna Tibor, Sípos Ferenc, Eszenyi Im­re, Czinege Gyula, Pálfi Sándor, Kocsis Imre pajtások. A multheti rejtvényeink heiyes megte tese Találós kérdések: Úttörők tűzoltó szakköre Tiszaörsön Háromhónapos szorgalmas tanulás, kemény gyakorlatok után sikeres vizsgát tettek azok a tiszaörsi pajtások, akik mint önkéntes tűzoltók védik meg baj esetén a há­zukat és terményeket. Nagy­szerű volt látni azokat a si­került rajzokat, amelyeken bemutatták a pajtások a nyá­ri tűzvédelem különböző fo­kozatait. Gyakorlati ismere­tekből is igen jó felkészülés^ ről tettek bizonyságot. Köve­tésre ajánljuk e tiszaörsi példát más falusi csapatok­nak és megdicsérjük e derék pajtásokat, valamint az őket oly türelmesen felkészítő Sá­gi Zoltán parancsnok vezeté­sével közreműködő önkéntes tiszaörsi tűzoltókat. Értékes kezdeményezésük igazolja, hogy társadalmunk életében fontos feladatokat is megold­hatnak az úttörők, ha a fel­dőlt társadalom erre megta­nítja őket. — Tiszaörsi krónikás — I. 1. Kesztyű, 2. Napsugár, 3. Irótoll, 4. A szempár, 5. Cse­resznye. II. Tudod-e pajtás? 1. Laborfalvi Róza, 2. Ri­gómezőn. 1448-ban, 3. 1815- ben, 4. Clark Adám, 5. Ybl Miklós. III. Irodalmi lottó: (Petőfi Sándor) 1. 1823, 2. 1844, 3. 1846, 4. 1845, 5. 1849, Fehéregyháza. (Segesvár mellett). Helyesen fejtették meg: Szolnok; Mihályi Éva József A. ,u. 71. Bádonyi Mária Bé­ke út' 35, Pintér Katalin Veder utca 1., Bernárd Zol­tán Keskeny J. út 27., Gyar­mati Katalin Sallai Imre u. 25., Pólyák Mária Kőműves u. 17., Nagy Zsófia Hunyadi J. u. 16, Berta Mária Lepke u. 18. Mezőtúr: Brozik Irén, Gy. Szabó Ilona, FRNY 398/ 5., Varga Róza Bacsó Béla út 2. Ujszász; Mikus Mária Kastély út 14., Földi Endre Nyár u. 9., Lugosi Margit Vásár út 8., Kovács Béla Bajcsy-Zs. u. 19., Földes Klára Szekszárdi út 5., Túr­r Úttörő-parádé Jászberényben A jászberényi járásban minden úttörőcsapat készül május 4-re, az anyák napjára. Ezen a napon Jászberényben a járási székhelyen találkozik a járás valamennyi úttörője, egésznapos rendezvényen. Az ünnepség a járás úttörőinek dísz-szemléjével kezdődik, a dísz-szemle után fogadalmat tesznek a pajtások. A rendezők meghívták a pajtások szüleit is az úttörő­parádéra, s így Jászberény­ben köszöntik virágcsokrok­kal szüleiket, édesanyjukat a pajtások. Majd egésznapo' Kultúrműsoron vesznek részt amelyet a járás KISZ szerve zetei adnak. za Ferenc Munkás út 15, Barta Menyhért Bajcsy-Zs. út 27. Tiszapiispöki; Farkas Mihály Kossuth út 35., Sza­bó Borbála Szabadság út 45., Tóvizi Ilona Munkácsi út 2., Farkas Margit Kossuth út 35. Cibakháza: László Teréz Vöröshadsereg tér 41. Kun- szentmárton: Sebestyén Irén Ugar 439/a.. Barna István Ugar tanya 440. Kunmada­ras: Budai Ilona Bihari út 57., Tóth Mária Kálvin út 22., Mohácsi Eszter Somogyi B. út 30. Karcag; Lajtos Má­ria Attila út 4L, Torkos Er­zsébet Sándor út 10. Török- szentmiklós: Barta Zsuzsán- na Perjéshát d. 6., Újlakán Magdolna Sziget-dűlő 24., B. Kiss Gábor Bajcsy-Zs. út 27. Cserkeszöllő: Szilágyi Anna Tópart. Rákóczifalva: Nagy Erzsébet VIII. dűlő. Kétpó: Kerekes Jolán Demepói is­kola. Tiszaföldvár: Molnár Mária, Bajcsy-Zs. út 1—3., Száraz Irén Deák út 43. Jász- boldogháza: Simon Margit Tompa Mihály út 19. Jász- alsószentgyörgy: Radics Má­ria Bercsényi út 19., Vígh Ilona Akácfa sor 5. Jászfény- szaru: Orosz István Garami Emő út 166. — Jászberény: Csirke Andrán Hattyú utca 10. Jászjákóhalma: Farkas Béla Bocskai út 6. Turkeve: Boros Piroska Toldi M. út 8., Lisznyai Erzsébet Czihat K. u. 11; Jutalmat kapnak: Turza Ferenc Ujszász, Simon Mar­git Jászboldogháza, Varga Róza Mezőtúr. unoRo veRsetoK Cirmos és az egerek Tavaszvárás... öreg cirmos dorombolva Sütkérezik a napon. Az egerek a kamrában Ugrándoznak, de nagyon. A gazdaasszony jól megveri Az egyre miákoló cicát: — Mért nem jogtál egeret? Nem szereted a farkát? — Megörültek az egerek, Hogy elverték a cicát, Efeletti nagy örömükben Mind megették a darát. Torba Margit J ászszen tandrás Bimbót dajkál már az ág, Űj tavasznak bimbaját. Majd kicsattan, úgy feszül, Pedig még az ágak között A téli szél hegedül..; Csöpp kis bimbó, csak fakadj Nekünk sok virágot adj! Virágdíszes kerti fák, Hintsétek a tavasz elé, Virágszirmok bársonyát! Csirke András Jászberény A szamárrá változott barát Egyszer egy ember két szamarával szántogatott az erdő szélén. Gallyakért bement az erdőbe, addig a két szamár ottmaradt az ekébe fogva. Arra ment két barátpap, akiknek a szekerét csak egy szamár húzta. Vagy mit mondok! Csak húzta volna, de már az éhségtől alig bírta! Meglátják az erdő szélén a két szamarat, összebeszéltek, hogy az egyik jó lesz nekik. Azzal odamentek az ekéhez. Az egyik barát a baloldali szamarat kifogta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját, amelyet társa elveze­tett. Úgy állt ott az eke előtt, míg a gazda megjött. Az csak nagyot nézett. — Hát maga mit keres itt? Aztán hová tette a másik szamarat? — kérdi a baráttól. Az meg azt mondja: — Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az időm lejárt, emberré váltam. SO" ­A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondta: — Ejnye, de sokat is megvertem én magáti dehát úgy látom, nem ártott meg. Hanem, hat már így van, menjen el, amerre Ját! Leszedte róla a szerszámot és elengedte. A másik barát az erdő szélén várta. Még egy-két napig vándoroltak, aztán az egyik faluban a lopott szamárral kiálltak a vásárba. Mikor a szamarat eladták, hazamentek. A vásárra a gazda is elment, hogy párját keressen az elveszett szamárnak. Ahogy ott bolyong, a sok e'adó sza­már közt, meglátja a magáét. Nem tudta elgondolni, hogy a barátból hogyan lehetett ismét szamár. Odament hozzá és a fülébe súgta: — Tisztelendő úr, hiába áll itt, én már úgyse veszem meg magát mégegyszerl Azzal elfordult és egy másik szamarat vett. Beszélgetés Lukács bácsival a Kiserdőben Áprilisi napsütéses délutá­non kunyhója közelében ösz- szetal áilkoztunk a környék- kutató szakkör kirándulásán Lukács bácsival, a Kiserdő és vadjai hűséges őrével. Megkértük, hogy beszéljen nekünk arról, mint vészelte át kedves Kiserdőnk a tetet? Boldogan, arcán a pajtások­ra sugárzó kedves mosolyá­val mondotta el a következő­ket: — Az elmúlt évben három őz és hetven-nyolcvan nyúl, néhány fácán és fogolycsalad tanyázott a kis ligetben. Saj­nos, az idei áradások miatt az őzek száma erősen lecsök­kent. Egyiket két társammal együtt megmentettük az ár­víz pusztításától és a Vidám­park egyik pincehelyiségébe tettük. A kis bolond neki- ugrott az ablak vasrácsának és olyan súlyosan megsérült, hogy az állatorvos gondos kezelése sem segített rajta. Másikat egy borús téli reg­gelen találtam a havon el­gyengülve. Ez sem élte túl a tüdőgyuladást. Harmadik szerencsére jó helyen van — mondotta boldogan — a tó­szegi vadászok tartják gon­dozásban. Ha lemegy a víz, majd újra láthatják a paj­tások az erdőben.., Nagy figyelemmel hallgat­ták a pajtások Lukács bácsi szavait, aki elmondta még', hogy társaival hetekig járták csónakkal az árterületet és mentették a nyulakat, őze­ket. Harmincnál több nyuszit fogtak ki a vízből, vagy kö­rülzárt kis szigetekről és tet­ték át a Kiserdő legmaga­sabb részébe. „Ezért találtak most olyan sokat sétájuk közben” — tette hozzá ma­gyarázóig. Búcsúzóul Lukács bácsi fi­gyelmeztette a pajtásokat, hogy vigyázzanak ők is az erdő fáira, vadjaira, ne en­gedjék a pajkos gyerekeknek tördelni az ágat, zavarászni a vadakat. Velük szép itt az élet — mondja — sokat gyö­nyörködhetünk bennük a mi Kiserdőnkben. Deák Ferenc. Szolnok, Úttörők fóruma üzeni Bede Imre Kunszenlmár- ton, Rab Béla Tiszaroff: — Múltheti rejtvényeitekkel megkéstetek pajtások! A jö­vőben ügyeljetek arra, med­dig kell beküldeni a meg­fejtést és időben adjátok postára. Balogh Gizella csapatkró nikás. Kengyel. — írásodat megkésve küldted be. Szep­temberi történetet már nem közölhetünk áprilisban. írá­sod különben színes, érde­kes s azt kérjük, az esemé­nyek után azonnal értesíts bennünket, hogv el ne évül­jön az anyag frissessége. Szabó Borbála Tiszapüspö- ki. Csehszlovák címet egye­lőre nem tudunk küldeni, szíves türelmedet kérjük. Zakar Sándor Bescnyszög: ötletes karikatúrádat meg­kaptuk. Az ötlet nagyon jó, kidolgozásában itt-ott még hiányosság van. A jövőben tinta, vagy tusrajzot küldjél, mert csak azt tudjuk hasz­nálni. if ugró ninth Egy tengerjáró-hajó anya­gának összegyűjtését vállal­ták az úttörők az országos hulladékgyűjtő kampányban. A terven felüli tengerjáró­hajót az Óbudai Hajógyár és a Gheorghiu Dej Hajógyár fiataljai társadalmi munká­ban építik meg. * Űttörő-otthónt kapott a tiszafüredi Zrínyi Ilona és Kiss Pál úttörőcsapat. Az út­törő-otthont a füredi Kossuth Múzeumban helyezték el, s a szoba mellé 4 hold földel is kaptak még a pajtások. Je­lenleg zászlófelvonó térséget léJ~~'snek új otthonukban, játszóteret építenek, parkosít­ják az otthon környé' It

Next

/
Oldalképek
Tartalom