Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

Yl LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt Munkapadnál is,.. __ ,_ _________ ______________ i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG éS A MEGYEI TANÁCS LAPJA t IX. évfolyam, 91. szám. Ara: 50 fillér 1958. április 18. péntek. w A% országgyűlés meghesdte a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslatI tárgyalását Az országgyűlés csütörtö­kön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és költ­ségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Részit vett az ülésein Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kor­mány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula és Marosán György állam- miniszter, dr. Sík Endre kül­ügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Itévész Gé­za vezérezredes, honvédelmi miniszter, Antos István pénz­ügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Benke Valé­ria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istyánné, az országgyűlés alel nőké nyitot­ta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját Antos István pénzügyminiszter beszéde Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy a forradalmi mun­kás-paraszt kormány az idei költségvetés előirányzatainak összeállításánál a múlt évben elért jelentős eredményekre támaszkodott és azt az alap­vető célt tartotta szem előtt, | hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját erőforrása­inkra épüljön. — Az 1957. évi állami költ­ségvetés és az előirányzott nyolcszáz millió forinttal szemben 1.3 milliárd forint bevételi felesleggel zárult — folytatta — az adóbevételek maradéktalanul befolytak. A Vállalati gazdálkodás ered­ménye 3.9 milliárd forinttal volt kedvezőbb az előirány­zatnál. A minisztériumok alá tartozó ipari vállalatok száz Ft értékű terméket 1957. I. negyedévében százhétegész­ldlentlzed forint, a második negyedévben százegésznyolc- tized Ft., a III. negyedévben kilencvenkilencegészegytized Ft., a IV. negyedévben pedig kilencvenhétegészkilenctized Ft. termelési költséggel állí­tottak elő. — Az ipari termelés 1957. III. negyedévében már el­érte, a IV. negyedévben pedig több mint 10 száza­lékkal meghaladta az el­lenforradalom előtti terme­lési szintet, és 17 százalék­kal volt nagyobb, mint 1955. IV. negyedévében. A termelékenység olyan fontos jelzőszáma, mint az egy munkásra jutó termelés, 1957. IV. negyedében az ál­lami iparban már négy szá­zalékkal nagyobb volt, mint az ellenforradalom előtt és Citromfa a Kunságban A karcagi Béke Termelő- szövetkezet primőrkertészeté­ben a korai zöldpaprika, pa­radicsom, saláta, retek, és egyéb tavaszi újdonságok mellett még citromfát is ne­velnek. Ezt a délszaki nö­vényt Kelemen József, a ter­melőszövetkezet kertésze ápolgatja és szánja kedves meglepetésnek majd a kun­ságiaknak. Ugyanis többet is nevel, s mint mondotta, már ebben az évben meg lehet kóstolni az első termését. nyolc százalékkal múlta felül az 1955. évi szintet. — Kedvezően alakult a ter­melés az elmúlt évben a me­zőgazdaságban is. Bár a ve­tésterület tft százalékkal csökkent, 1957-ben mégis öt százalékkal több kenyérga­bona termett, mint 1956-ban, A kenyérgabonán kívül egy holdra eső termésátlagok igen kedvezően alakultak a kuko­ricánál, a burgonyánál és a cukorrépánál is. Az állatte­nyésztés is jól fejlődött: a szarvasmarhaállományon be­lül a tehenek aránya megkö­zelítette az ötven százalékot, amj magasabb az előző éve­kénél. Ezután hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúly jelen­tősen megnövekedett élet- színvonal mellett jött létre. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre eső reál­bére J957-ben mintegy 15— 17 százalékkal, a paraszt­ság reáljövedelme mintegy 10 százalékkal volt maga­sabb, mint 1956-ban. Ezekben az eredményekben saját munkánk mellett, je­lentős szerepe volt a szocia­lista országok, — elsősorban a Szovjetunió — segélyeinek és hosszúlejáratú hiteleinek. A hibákról szólva megálla^ pította: a készletek növeke­dése egyes területeken túlzott volt és összetételében sem teljesen megfelelő. Voltak hi­bák a beruházásoknál is. A befejezetlen beruházások ál­lománya tovább növekedett. A gazdálkodási fegyelem sem érvényesült mindenütt megfe lelően. — Az elmúlt évek tevékeny­ségét azonban nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik —, folytatta — he­lyesnek bizonyult a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak az ellenforradalom okozta károk elhárítására és a gazdasági konszolidáció meggyorsítására irányuló gaz­daság politikája. A dolgozó milliók követték a párt- és kormány útmutatásait, min­dennapos áldozatkész mun­kával váltották valóra a ter­melés emelésére, a termelés költségeinek csökkentésére irányuló terveket. A vezetés helyes gazdaságpolitikája, a dolgozók támogatása, szorgal­mas munkája, a baráti szoci­alista országok segítsége, ezek voltak azok a döntő té­nyezők, amelyeknek eredmé­nyeként az ellenforradalom okozta hatalmas károk elle­nére gyorsan úrrá lettünk a nehézségeken és a gazdasági élet szekere is a vártnál jó­val rövidebb idő alatt visz- szazökkent a normális ke­rékvágásba. — Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján ma már bátran megái.apíthat- juk: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítjuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a szocia­lista építés útján. Ezután az idei költségvetést ismertette. 1958-ban a belső erőforrások messzemenő fel­tárása, az önköltség csökken­tésére, a termelékenység emelésére, következetes taka­rékosságra van szükség. A kormány szilárd elhatározá­sa, hogy a takarékosságot az egész gazdasági életben a legnagyobb következetesség­gel érvényesíti. — Az 1958. évi állami költ­ségvetés 49.8 milliárd fo­rint bevételt és 48.7 mil­liárd forint kiadást irányoz elő. A bevételek és kiadások is, mintegy öt százalékkal ala­csonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk külföldi kölcsö­nökkel, amelyek az elmúlt évben jelentősen hozzájárul­tak a költségvetés egyensú­lyának biztosításához. A ki­adások között viszont nem szerepel a rendkívüli vállala­ti veszteségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2.9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitelfedezeti alap nő' velésére előirányzott összeg is, mert a készletek az el­múlt évben feltöltődtek az ellenforradalom előtti szín­vonalra. A bevételek döntő részét — harminchétegészháromtized milliárd forintot —, az álla­mi vállalatok fizetik be. Az elmúlt évben hatvanhat szá­zalék, az idén a bevételek hetvenöt százaléka származik az állami vállalatoktól, for­galmi adó, nyereség- és egyéb befizetés címén. Az—állami vállalatoktól származó bevétel elsősorban azért több, mint tavaly, mert az emelkedő termelés mellett csökken az önköltség, Az idén a dolgozók figyelmét elsősorban az önköltség csök­kentésére, a termelékenység emelésére kell irányítani. — A kormány az idén is fenntartja a nyereségrésze- dés rendszerét, mert az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és dolgozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre. — A tavalyi eredmények alapján a vállalatoknál mint­egy egymilliárd forintot fi­zettek ki nyereségrészesedés címén. A vállalatok többsé­génél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megoldására is mozgósítsanak. Ezután Antos elvtárs fog­lalkozott a nyereségrészese­dés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal. Majd emlé­keztetett arra, hogy a közeli hetekben lesz tíz éve a száz munkásnál többet foglalkoz­tató ipari üzemek államosí­tásának. — Ez alatt a tíz esztendő alatt, — folytatta — hatalma­san fejlődött a szocialista ipar, a munkásosztály, a nép fiaiból ezerszámra nőttek ki az ipar uj vezetői, kiala­kult a szocialista iparvezetés rendszere. Úgy gondolom, akkor emlékezünk meg mél­tóan hazánk szocialista át­alakításában mérföldkövet jelentő esemény tizedik évfor­dulójáról, ha azt szocialista iparunk újabb sikereivel ün­nepeljük és a termelékenység terven felüli emelésével, az önköltség csökkentésével, a kormány takarékossági felhí­vásának valóraváltásával, újabb erőforrásokat tárunk fel a szocialista építés céljai­ra. Antos István ezután a költ­ségvetés kiadási előirányzata­it ismertette. A tavalyi (Folytatás a 2-ik oldalon) j mint az életben becsülettel helytáll Beszteri Ilona eszter- fgályos nő. Több éve dolgozik a szakmában. A jászberényi lAprítógépgyárban szabadult fel mint segéd. Azóta is ott t dolgozik, Testhezálló kis esztergapadján pontos munkát végez, ezért becsülik is. Milyen lesz az idei Budapesti Ipari Vásár? Különös mértékben kieme­li az idei Budapesti Ipari Vá­sár jelentőségét, színvonalát és érdekességét az, hogy a Szovjetunió, Kína, Lengyel- ország, az NDK és Románia pavilonjait is láthatja majd a közönség. Kína például a Lipcsei Nemzetközi Vásáron bemu­tatott anyagának jelentős ré­szét elhozza Budapestre. A magyar nehézipar a ta­valyi 67-el szemben az idén 107 üzemmel vesz részt a vá­sáron, köztük 12 vidéki nagy­üzem, közel 3,5 négyzetkilo­méteres területen. ' Mintegy 50 tanácsi vállalat négy hatalmas pavilonban képviselteti magát. Hogy a vásár külsőségek­ben is méltó legyen jelentő­ségéhez, céljához egy Kos- suth-díjas tudósokból, egyete­mi tanárokból stb. álló szak­bizottság, illetve zsűri már dolgozik a vásár külső képé­nek tervein, illetve ezek el­bírálásán. Egy kis ízelítőt a látniva­lókból is: Látjuk majd a leg­újabb típusú, modern (Lipcsé­ben is bemutatott) autóbu­szainkat, autókat, a megyék műszeripar világhírű termé­keit, az ujtipusú vidékre já­ró Röntgen-kocsit, a liftek szidalmazói a Felvonógyár legmodernebb gyártmányait vagy az olyannyira közked­velt híradástechnika cikke­ket. Ott lesznek a Pécsi Por­celángyár világhírű készít­ményei, láthatunk majd gép­lapátot, kompresszoros mesze­lőgépet. ... Az Építésügyi . Minisztéri­umnak 45 vállalata vesz részt a vásáron — lakásszegény or­szágunk polgárainak bizonyá­ra nagy örömére. Bemutatják azokat az nj gépeket, amelyek segítségé­vel a „fészekrakó” saját ma­ga előállíthat G-8 téglanagy­ságú salakblokkokat, később pedig válaszfal lapot és fö­démbélés testet. Ilyen gépe­ket kölcsön is kapnak a csa­ládiház építők. Az asszonyokról és lányok­ról sem felejtkeznek el, a vásár rendezői. A kozmetikai gyárak készítményei: kré­mek, rúzsok, testápoló sze­rek népszerűek lesznek majd, akárcsak a polietilén flakon­ba kiszerelt kölnivíz, az illat­szer „kreációk”, a likőraroma, az illóolaj, stb. A tanácsi kézműipar 400 féle terméket — tízmillió fo­rint értékben — mutat be. A vidék és főváros legjobb kis­iparosai is képviseltetik ma­gukat a Budapesti Ipari Vá­sáron. A jelek szerint minden szempontból eléri célját a kö­zelgő idei Budapesti Ipari Vásár. Bemutatja, propagálja a magyar ipar legújabb ter­mékeit, amire külkereskedel­mi mérlegünk alakulása sem marad majd „közömbös.” S már azt is előre biztosra "ve­hetjük, hogy az, aki „csak” széjjelnézni megy el az Ipari Vásárra, az is sok hasznos, felejthetetlen látnivalóban, élményben gyönyörködhet majd. Megérkezett a szovjet vetogép Közkincsé teszik a szovjet taoasztalaiokat a karcatu Béke Tsz-ben A. Sevcsenko a silókuko­rica-termesztés szovjet szak­értője néhány nappal ezelőtt jelentette be a karcagi Béke Termelőszövetkezet tagjai­nak, hogy Hruscsov elvtárs utasításának alapján modern négyzetbeültető gépet külde­nek a közös gazdaságnak. Az új kukoricaültető gép már megérkezett a termelőszövet­kezetbe és az Ígért, legjobb szovjet fajtákból válogatott 11 mázsa kukorica-vetőmago* is megkapták. A termelőszö­vetkezet szakemberei és tag­jai a nagyértékű szovjet se­gítséggel 50 kát. holdon ül­tetnek silókukoricát. A vetés Sevcsenko elvtárs tanácsai alapján négyzetesen, fészek­be történik és kát. holdan­ként másfél mázsa szuper­foszfátot és egy mázsa péti­sót használnak fel. A tsz ve­zetőit az 50 holdas mintapar­cellának ültetés és ápolási módját a környék termelő- szövetkezeteivel is megismer­tetik. A nagy segítséget adó szovjet kukoricaültető gépet a város többi termelőszövet­kezeteinek is kölcsön adják. A közös gazdaságban egyéb­ként a 420 hold szemester­ménynek szánt kukoricából 100 holdat ugyancsak négy­zetesen ültetnek el az új ve­tőgép segítségével. Jelenlep minden erő készen áll arra, hogy amint az időjárás meg­engedi, nyomban megkezd­jék a kukorica vetését. (MTI) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom