Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRT At EQYESOUPTFK1 SZ out OK MEGYEI &záfnlíftk&éC **+**44*t*M*i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA utlllllllllllllll IIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIiUllllllMIHIIIIIIMmitlI I Feljegyzések Szolnok megye | történetéből l Kiszippanthatnánk a Tiszát A Szolnok megryei fiatalok új mozgalma IX. évfolyam, 88. szám. Ara: 50 fillér 1958. április 15. kedd. A Szovjetunió Legfelső ** Tanácsának legutóbbi ülésén Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere beje­lentette, hogy a szovjet kor­mány március 31-től egyolda­lúan beszünteti az atom- és hidrogén fegyverekkel foly­tatott kísérleteket. A beje­lentés után Hruscsov elvtárs üzenetet intézett a kormány- tőkhöz. Eisenhower és Dulles urék, ha nem is gyorsan, de reagáltak e fontos bejelentés­re. De hogyan? Úgy, hogy a szovjet bejelentésről azt ál­lítják, hogy az „csak mellé­kes ügy, csupán fortély, ame­lyet nem kell komolyan ven­ni” — mondotta az amerikai elnök. Washington és London válasza egyelőre elutasító: folytatják a nukleáris kísér­leteket S a nagyobb nyoma­ték kedvéért Eniwetol szige­tén már meg is kezdődtek az újabb amerikai hidrogén­bomba kísérletek előkészüle­tei. Dulles külügyminiszter úr az esetleges félreértések elke­rülése végett, nyomatékosan hangsúlyozta a múltheti sajtótájékoztatóján, hogy — nemcsak a mostani nyári hidrogénbomba-kisérleteket tartják meg, hanem még to­vábbi kísérletek is várhatók. Az amerikai vezetők a szov­jet kezdeményezés elől úgy térnek ki, hogy az atom- és hidrogén fegyver kísérletek szükségességét megpróbálják ..politikai” és „tudományos” érvekkel „megindokolni.” Politikai „érveik” közé tar­tozik annak bizonygatása, hogy az USA vezetői már a Szovjetuniót megelőzve mér­legelték az amerikai nukleá­ris kísérletek beszüntetését, azonban úgy határoztak, hogy „az USA felelősségére való tekintettel, pusztán propagan­da előny miatt nem teheti meg ezt a lépést.” Úgy lát­szik, ezek szerint az USA fe­lelőssége az atomfegyverke- fés folytatásában van. Meg kell kérdezni a világ közvéle­ményét, hogy mi a vélemé­nye Amerika ilyenirányú „fe­lelősségéről”. Amerika „felelőssége” a NATO-országokra máris ki­hatással van. Pl. Angliában ahelyett, hogy hallgatnának a Szovjetunió intő szavára, tovább folytatják az esztelen atomfegyverkezést és a nuk­leáris kísérleteket Francia- ország sem akar „lemaradni’, ezért nemsokára atombomba- kísérletet tartanak a Szaha­rában. Nyugat-Németországban is lázas atomfegyverkezési elő­készületek folynak. Adenau­er kancellár a bonni parla­mentben keresztülhajszolta, hogy a Bundeswehr-t szerel­jék fel atomfegyverekkel, sőt azt is kejelentették, hogy ha a nagyhatalmak rövid időn belül nem egyeznek meg az atomfegyverek betiltásá­ban —akkor a nyugatnémet hadiipar is rátér az atomfegy­verek gyártására. Az amerikaiak, ha a „fele­lősségüket” hangoztatják, ak­kor tény és való, hogy mind­ezért ők a felelősek. Felelő­sek azért, hogy Nyugat-Né- metország e politikájának eredményeként Európában ki­alakult légkör sokban hason­lít ahhoz, amelyet a hitleris­ta Németország teremtett a második világháborúra való i felkészülés idején” — szögezi le a magyar és szovjet kül­döttség közös nyilatkozata. Mi az amerikaiak bizony* gf.tá'a pZiir«’ !­Elsőnek emelték magasul a somalisla &<zikdUe<zé$ itikos <zá<í,zla'sát sok és tisztek — egész nap együtt voltak a túrkevei dol­gozókkal. Ismerkedtek, ba­rátkoztak és az a legérdeke­sebb, hogy tolmács nélkül is kitűnően megértették egy­mást, különösen a fiatalok. Keresztes Mihály elvtárs be­szédében a többi között fel­idézte a szövetkezeti mozga­lom eddigi útját, eredmé­nyeit, gyengéit egyaránt. — Részletesen beszélt azokról a tényezőkről, amelyek szűk' ségszerűen előírj ált a mező- gazdaság átszervezését. Pél­dákat mondott el arra nézve, hogy milyen módon alakul­nak a világpiaci árak, s ezek hogyan befolyásolják a mi gazdasági körülményeinket is. Olcsón sokat kell termel­nünk. Bírni a versenyt és a kapitalista államokat békés gazdasági harcban legyőzni. Egyre több mezőgazdasági termékkel, élelmiszerrel el­látni hazánk és a dolgozók szükségletét S ezt egyedül csak a szövetkezeti gazdasá­gok valósíthatják meg. Keresztes elvtáns beszéde után Czinege Lajos, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkára köszön­tötte az ünneplő ' túrkeveie- ket. Emlékeztette a város dolgozóit axra, hogy 1945 -ben sokan azt jósolgatták, hogy Magyarország hosszú évtize­dekig nem áll talpra. S mi történt? A jósok csalódtak. Hazánk az elmúlt 13 év alatt nemcsak begyógyította a há­borús sebeket, hanem hatal­mas lépéseket tett a szocia­lizmus felé. Czinege elvtárs meghatott szavakkal emlékezett vissza a harcos időkre, amikor a túrkeveiek elsőnek emelték magasra a szocialista szövet­kezés vörös zászlaját S ezt a zászlót most is erősen tart­ják a kezükben. Túrkeve termelőszövetke­zeti város. Erős, gazdag kö­zös gazdaságok vannak, a szorgalmas tagok jómódú­ak. De tovább kell menni, nem lehetünk megelégedve. Még jobban kihasználni a nagyüzemadta lehetősége­ket, gondos körültekintéssel megvizsgálni, hogy milyen módon növelhető a jövede­lem. Ezekről a dolgokról be­szélt Czinege elvtárs, s el­mondta, hogy most Hruscsov elvtárs látogatása után cél­szerű lenne megvizsgálni valamennyi közös gazdaság­nak a termelési tervét Meg­nézni, elég bátrak-e a cél­kitűzések. Kihasználják-e mindazokat az adottságokat, amelyeket csak a nagyüzem biztosít. Ezt a vizsgálatot a tsz-ek ne felső utasításra csinálják, hanem saját érde­kükben. A nagygyűlés után a ven­dégek és a szövetkezeti ta­gok a városi múzeumba vor nulitak. Itt kiállítás nyílott. Bemutatták a szövetkezeti város fejlődését, múltját, je­lenét és a biztató jövőjét. A KIÁLLÍTÁS MEG­NYITÁSA UTÁN a jászsá­gi egyéni gazdák megnéz­ték a Búzakalász Tsz pri­mőrtelepét és a Vörös Csil­lag Tsz központját. Őszin­tén és megelégedéssel be­széltek a két termelőszövet­kezetiben látottakról. Külö­nösen a primőrtelep nyerte meg tetszésüket és a Vörös Csillag Tsz tehenészete. Délután a túrkeveiek meg vendégelték a jászsági egyé­ni gazdákat. Barátságosan beszélgettek, ismerkedtek a jászsági egyéni gazdák » túrkevei tsz tagokkal. Este kultúrműsorral feje­ződött be a túrkeveiek ün­nepe. Szp. Ezt a gazdagságot nemcsak pénzzel mérjük Aki hé* évvel ezelőtt járt Mezőtúron és április 13-án újra odavette útját, könnyen megállapíthatja: hét évvel ezelőtt forrongott, pezsget« a város. Most, a szövetkezeti nap alkalmával ünnepel, méltóságteljesen ünnepel. A főtérre vezető utak mentén sűrű emberfal. Szinte áttör- hetetlen zsibongó láncolat. Nem nehéz kitalálni, miért pont az utak mentén álltak Azért, mert hiteles és ötletes formában lejátsszák a múltat, közelmúltat és jelent. 1945-öt amikor elvonult a háború, s elő kellett szedni a l gelnyüt tebb holmikat is, csakhogy, valamivel megindítsák a tér melést. így hát egy girhes ló oldalnélküli kocsironcs von­tatásával nyitotta meg a sort. (Azt beszélték az út mentén tolongok, hogy kocsi még csak akadt, de girhes ló nehezen) Aztán tehén és bi­valy vegyesfogat, kubikos ta­licska, benne csákány és egyéb motyó, ami akkor vet-: te náluk elavulás kezdetét Aztán megérkeztek a gé­pek, ahogyan a valóságbar lTa nác*koztak az oi>záü«yűlési képviselők ságolt, a tsz-ek, a mezőgaz­dasági üzemek most dolgoz­zák fel számszerűen, meny­nyivel kell nekik többet termelni, s hogyan érik el ezt a többtermelést. Mi azt hisszük, nagyban hoz­zásegít ehhez bennünket, — hogy ez évben többezer ki­kapcsolt rizstelepen öntözé­ses takarmánytermelést kez­deményezünk. Legalább 2 ezer holdon szeretnénk siló- kukoricát termeszteni a me­gyében. Karcagon szovjet ve­tőmaggal, silókukorica ülte­tőgéppel Sevcsenkó akadé­mikus tanácsai szerint törté­nik a termesztés. A mezőgazdaság fellendíté­sét segítené az a tervünk. — amely szerint helyiipari vál- lataink áttérnek kiegészítő mezőgazdasági gépek gyártá­sára is. Majd áttért a megye kö­zeljövő politikai eseményeire: Májusban a Népek Barát­sága Hónapjában 15 dele­gáció érkezik Szolnok me­gyébe. E hónapban sokat szeretnénk találkozni kö­zépiskolás fiainkkal is. A megye összlakosságát foglalkoztatja a. takarékosság kérdése. Sok vállalat könv­nyelműen reprezentál, aján­dékoz a közösből. Ennél még károsabb, súlyosabb a speku­láció és a társadalmi tulaj­don pazarlása. A gazdasági károkon kivül legfájóbb, hogy jobbsorsra érdemes emberek mennek tönkre a korrupció­ban, a hirtelen gazdagodási lázban. Nehéz a küzdelem a korrupció ellen, de támasz­kodhatunk a tömegekre, mert az egységesen elítéli a becste­len vagyonszerzést. A vitában Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő kért szót elsőnek. Hangsúlyozta', a népi ellenőrzést valóban csak a tömegekkel együtt va­lósíthatjuk meg, hiszen a vá­lasztott apparátus országosan sem haladja meg a száz tőt. Dr. Benc Zoltán arról szá­molt be, hogy az eltelt ne­gyedévben harmincnyolc he­lyen találkoztak választóikkal megyénkben a képviselők. Több kérdésben állástfog- lalt a képviselők tanácskozá­sa, s úgy határoztak, véle­ményüket írásban juttatják el a Minisztertanácshoz, — Bajtai Károly képviselőt pe­dig interpellálással bízták meg. jöttek, a traktorok, kombáj­nok, rendrakók, zetorok, a sor végén az óriási földgyalu. Utána szép, gondozott jószá­gok, tehenek, lovak, serté­sek, juhok. Mind, mind olyan szép, amilyet régen szegény- ember portáján nem láttak. A hétéves múlt felidézése után Márczis Antail elvtárs, földművelésügyi miniszterhe­lyettes és Csáki István elv­társ, az MSZMP megyei bi zottságának másodtitkára kö. szöntötték a nagy utat járt város gazdáit, lakóit. Az ünnepségen résztvettel: többek között karcagi, öcsödi és kunszentmártoni vendé, gek, ellátogattak a Kossuth Tsz sertéstenyészetébe, meg­nézték a Petőfi Tsz primőr­kertészetét, tehenészetét. Nagyszerű és felemelő érzés volt látni, hallgatni, hogy akik évekkel ezelőtt maguk is hosszas tüvrengés, tanakodás után szánták rá magukat a közös gazdálkodásra, most mély meggyőződéssel beszél­nek a közös gazdaságról. Most már azok az idős tsz-ta- gok is, akik akkor idegenked­ve fogadták az újakat, azt mondják: Sohase voltunk ilyen gazdagok. S ezt a gaz­daságot nemcsak pénzzel mérjük. Kétszáz békeharcos ta'á'kozó’a VASÄRNAP TÖBB MINT KÉTSZÁZ szolnoki béke­harcos találkozott a Megyei Tanács nagytermében, hogy meghallgassa Hantos János, az Országos Béketanács tit­kárának beszédét és meg­válasszák a megyei béke- konferenciára a küldötteket. A gyűlés résztvevői lelke­sen éljenezték azt a szov­jet javaslatot, hogy hagyják abba a nukleáris fegyverek­kel való kísérletekeit. Ezt követően 20 tagú békebizott­ságot választottak és 13 küldöttet a megyei béke- konferenciára. Ebben a hónapban a vá­rosban csaknem húsz béke- gyülés lesz, amelyeken a megyei küldöttgyűlést készí­tik elő. A magyar dolgozók mellett sok helyen a szovjet I asszonyok is eljönnek egy-« »év íiven találkozóra. ÍGY VÁLASZOLTAK... i 6 „felelősségüket", azért, hogy; i az atom- és hidrogén-háború;- veszélye fennáll, mert hiszen; „pusztán propaganda !- előny nüatt nem teheti meg!- ezt a lépést” — mármint a! 3 kísérletek megszüntetését ;- Az USA vezetői az észté-;- len cselekedeteik „megmagya-! 3 rázására” még újabb elméle-! • tét is szerkesztettek, melyet! 3 Edward Teller úr, a világhí- < 3 rű amerikai tudós „a hidro-;- gén bomba atyja” az alábbi; i három pontban foglalt össze; • annak „tudományos” indok-; • lására, hogy az USA miért! ■ nem szünteti meg a nukleáris! • kísérleteket ! > Először azért nem, mivel; 1 a robbantásokat a lehetséges; : észlelési pontoktól nagy tá-! ■ volságban hajtják végre, s! ■ ezért véleménye szerint lehe- 1 • teilen az ellenőrzés. ! : Másodszor: a kisérleti rob-; hántások alkalmával fellépő! sugárveszély jelentéktelen, s! ezért aggodalomra nincs kü-' ■ lönösebb ok. < ' Harmadszor: ha mától, —i ! vagy holnaptól beszüntetnék! 1 a további nukleáris kísérte- < ' teket nem volna lehetőség a; „tiszta atombomba” előállítá- j sára. ] Micsoda hajmeresztő „el-! mélet”, „tiszta atombomba”, < \ „veszélytelenség”, stb. ; Az elmélet telve van ellent- J ’ mondásokkaL Megcáfolha- J ; hatók. Például 1957 szeptem-1 ; bér 19-én az amerikaiak a j newadai sivatagban földalat- 3 ti atomrobbantásokat hajtőt- ] ■ tak végre, s a kisértlek után i az atomenergia bizottság hi- j i vatalos jelentése szerint ne-« 1 wodai robbantások 250 mér- 1 ’ földes körzetben voltak ész-1 ■ lelhetők. Nemsokkal későbbi azonban Humphrey szenátor 1 1 azt állította, hogy Alaszká-j ' ban is észlelték az amerikai j ■ atombomba robbantásokat 2 ' pedig Alaszka 2300 mérföld- j ’ nyíre fekszik Newadától. 1 Teller úr szerint a nukleá- 1 ' ris kísérletek veszélytelenek, j S érdekes, akkor a New York i Times múlt pénteki számá- | ban miért tiltakozott 47 ame- i rikai tudós a kísérletek ellen? ^ , Mi inkább hiszünk a 47 tu- « dósnak, mint Teller profesz- J szór úrnak. A Teller elmélet % tehát nem más, mint puszta 1 propagandafogás a közvéle- 2 mény megtévesztésére. Eisenhower, Dulles és Wel- J Ier úrék amikor az „elméle-1 teiket”, „indoklásaikat” ki- 2 dolgozták, figyelmen kívül« haevták a világ közvélemé-2 nyét. Úgy látszik, megfeled- 2 keztek arról, hogy a leszere-j lés, az atomfegyver-kisérle- $ tek beszüntetése és a többi ♦ világméretű problémák meg- í oldásában nemcsak a nagy- 2 hatalmak vezetői, államférfi- 2 ai játszanak döntő szerepet, 2 hanem egy „harmadik” sze-2 méllyel is számolni kell, sí ez a kövélemény. A Figaró ? című francia lap a múlt hé- $ ten azt írja. hogy „Ha Hrus- $ csov Eisenhowerhez fordul — 2 párbeszédükben egy „harma- $ dik ember” is beleavatkozik, * ez pedig a közvélemény. Az * a gondolat, hogy vessenek 2 véget az atomrobbantások- 2 nak, nem lehet népszerűt-1 len” — ebben igazat adunk a ♦ cikk írójának. ♦ A világ közvéleménye előtt l egyre nehezebb lesz megma- 2 gyarázni az imperialistáknak | ezen fondorlatos „politikai és 2 tudományos” érveiket, mely- 2 lyel indokolják az atom- és 2 hidrogénrobbantások „szűk-1 ségességéL” | r*. T Av«„f * Túrkeve, Í958. április 13. 1 A VAROS ÜNNEPI DISZ­KBE ÖLTÖZÖTT. A szövetke- tzeti székházak homlokzatára J mindenütt kitűzték a vörös 2 és a nemzeti színű zászlókat, t Üdvözlő feliratok hirdették, [hogy Túrkeve hét esztendeje [szövetkezeti város. A tanács- [ háza előtt a Petőfi téren [emelvényt ácsoltak. Délelőtt [ 9 óra után hosszú sorokban [vonultak ide a közös gazda- [ ságok dolgozói í Az ünneplőruhák hajtóká- [ján itt is, ott is kitüntetés [csillog. Érdekes a kép. Nézi [az ember a fényes csizmá- [ kát, a kabát alól fehérlő in- [get, az asszonyok drága ru­cáit s arra gondol, úgy öl- ftöznek ezek a felvonulók, — [ mintha egytől-egyig tehetős [ 20 holdas középparasztok [ lennének. 2 A jászapáti járásiból pa- ! rasztküldöttség érkezett, jó- ? részt egyéni gazdák, s_ né- [hány szövetkezeti vezető. Az [egyik jászsági gazda, amikor [kiszállt a buszból és körül- p pillantott a téren, a mellette [ álldogáló egyik vendéglétó- [tól megkérdezte: 2 — Mondja, ide csak gaz- 2dagok vonultak fel? — A 2 szövetkezetiek mosolyogtak 2 és megmagyarázták a jász- isági vendégeknek, hogy igen, 2ide csak gazdagok vonultak 2 fel, a szövetkezetek tag­iját [ Fél tízkor kezdődött a 2 nagygyűlés. Mintegy négy- 2 ezer ember előtt Keresztes • Mihály elvtárs, földművelés- •ügyi miniszterhelyettes mon- [dott beszédet. A díszelnök- ! ség ben a vendegek között ott Ivóit Czinege Lajos elvtárs, a ! megyei pártbizottság titkára, ! Tisza József elvtárs, a Ter- Imelőszövetkezeti Tanács tit- Ikára, Horváth Imre elvtárs, !a megyei pártbizottság me- ! zőgazdasági osztály vezetője, ! Varga Illés elvtárs, a ME- j SZÖV elnöke és még sokan ; mások. ; A hét éves évforduló ün­nepségeire szovjet elvtársa­ikat is meghívtak a túkevei- 'ek. I A szovjet katonák, harco­Szombaton egésznapos ta­nácskozást tartott az ország­gyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja Juhász Im- réné elvtársnő elnökletével. A képviselői tanácskozás elő­adója: Czinege Lajbs elvtárs, az MSZMP megyebizottságá­nak első titkára volt. Czine­ge elvtárs előadásában azt vázolta, melyek azok a tenni­valók. amelyekben segítséget vár a párt az országgyűlési képviselőktől. — Két és félezer uj belépő­je volt termelőszövetkezete­inknek a közelmúltban, mon­dotta Czinege elvtárs. Ké­szülnünk kell azonban arra, hogy az ősszel a gazdasági év befejezésével tömegesebb belépések lesznek, s nekünk ezt elő kell segíteni. Ez évben olyan tsz látogatásokat szer­vezünk — például a nők szá­mára —, ahol év elejétől év végéig több alkalommal meg­látogatják ugyanazt a ter­melőszövetkezetet. s így az ottani fejlődést szemmel kí­sérhetik. A megyei mezőgazdasági tanácskozás határozatának megvalósítása abba a sza­kaszába érkezett, hogy a gy állami ffn 7 fi a -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom