Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
Péti Árpád: kJ a fiát X kézfogás után sl- amikor etve fordult vissza. A kis Er- utoljára zsi apjához futott, s szorosan bujt nadrágjához. Szemrehányóan kérdezte: — Miért megy el apukat A nja könnyedén elnevette magát, lehajolt a kislányhoz és homlokon csókolta. Azután hosszan nézett felesége ablakára. És szótlanul megindult az utcán. A kislány szájába vette egyik ujját és ügy nézett utána. u apja a sarokról visszafordult. Már Karcsi is bement, mikor ő még mindig kint állt. Az anyja ment érte, és bevitte ebédelni. — Pontosabb neked apád? — kérdezte. A kislány furcsán nézett rá, nem értette meg az anyját. Erzsi pedig becsapta maguk után a kaput. Az olyan nagyot csattant, hogy az egész vonatkoztatásért, de Jómagam is ilyen csodálatosnak érzem, különösen utolsó könyvem „létrejöttét"» de persze, egészen más értelemben, mint Ady a magáét. Ugyanis ma már szinte érthetetlennek tűnik nekem magamnak is, hogyan lehetett kedvem, lelki erőm, idegem ahhoz, hogy megírjam azokat a verseket, amelyek mondjuk, 1956 első felében az Írószövetségben dúló belvi- szályok időszakából valók.,. Vagy talán még inkább azokat, amelyeket később, az 1956 november—decemberi, életemnek talán a legkegyetlenebb, legsivárabb, legzordabb napjaiban írtam, legtöbbször a megjelentetés legkisebb reménye nélkül, bár igaz, volt is úgy, hogy sokszorosításra került, röpirat számára!.; Ám akárhogy is törént, annyi bizonyost a Mindhalálig címet kifejezőnek, „trouvaiIle"-nek érzem Mert erről, s nem kevesebbről van szó napjainkban, még ha szerelmes verset ír is a költő. Igen, mindhalálig jegyezte el magát a verssel, a munkásosztállyal, a nemzettel, a kommunizmussal, az emberi jövendővel. Kemény Erzsébet: őbtedés Reggel a nap tüzfénnye l ha felkeli s a barna rög megtelik meleggel, szememről ez álom takarója messzire lebben, Hajnal az óra, Ereimben zsongni kezd az fíet, perc alatt egy egész napot élek. Ígéret még a jövő pillanat, oly boldog-szép harcokra hiv a Eszméletemben mint Utat, árad szét a lét frissült üteme, minden dalol most, cseng a kalapács tegnaptól máig minden haladás. Űj éa más it. KI gondol a múltra? Most arany, jrt felhözik a búza, gyárakban '-sók százezre pörög, u bányász bátor mosolya örök. Óh, szép a reggel, míg túrból szövött fátylát teríti el a domb fölött, és szép a perc b, amely az élet minden mézét összesüritni képez, egyetlen ténynek érző Idegében. Állok üt, fény * rozsálló fényben, én az ember: B ennem egy világ lel értelmet. És kacag és énekel, és zajlik frissen, ptrowm a véfni Szép a reggel, —• és szép a csók, mit az éj ígér. Giovanni Pascoli: Az árva Nesz nélkül, hullva hullnak a sűrű, puha pefyheSri Lassudan ring a bölcső, billegve jobbra-balra. Apró öklét harapva zokog a pkd gyermek} Fölötte dajka dúdol, állát kezére hajtva, A dajka hangja halkul: „Tente, kicsim, MrtBtcd Liliomok és rózsák szelíden tündökölnek." S a kertben a gyermek már kipirulva szunnyad, Nagy, puha pelyhek, haliga, hullva hullnak. Fordította: Sarkadi Sándor m (fogy István; @ig,átllj. keierqa a XX. szárad elejéről Istenkísértő éjszakák ölén Apáink verte roggy ant sárhodályban, borzongunk hűlő tű zheiyünk tövén fogvacogtató, részeg borzadályban, Sallangos cifra rongyaink között tetveink ülnek véres orgiát, s ajtónknál sírják könnyező ködök girhessé aszúit bordáink dalát Szerelmünk átok lányaink szívén, mert csapodár és bánatot teremt. Fakadó szirma hány átló hitén pusztul a sötét bűnben odalent. S ha gyermek fogan magjainkból, ordító kínnal bűnre születik. Megtanul lopni g napjainkból börtönbe megy s ott eltemetik, E* vár rá útként, vagy a hegedű ez a kacagva síró harmadik. Szárnyra kél sajgó szivében a derű, ha megcsókolja von ónk húrjait. Benne a lelkünk, kesergő szava kölcsönzi néki síró hangjait. 8 felissza bambán részegek hada pusztuló lelkünk jaj darabjait. CplUitlúrek - mindenhonnan Fritz Lang, több német klasszikus filmalkotás rendezője visszatért Hollywoodból Németországba. A C. C. C- filmgyárban most forgatja AZ ESNAPURI TIGRIS című emlékezetes film uj változatát. Nemrégen New-York egyik kis színházában bemutatták Csehov: VÄNYA BÁCSI című színművét. A darab nagy sikert aratott s — ami még sohasem fordult elő ennél a színháznál — hosszú idő óta műsoron szerepel. Most az előadás egyik szereplője, F. Town — nagyrészt saját költségén — filmre vitte a színművet* Ez az első eset Amerikában, hogy Csehov- művet megfilmesítenek* • Két francia filmhír: Sacha Guitry posthumus filmje AZ ÉLET KETTESBEN, főszereplői Edwige Feuillere, Danielle Dairieur, Femandel. Gérard Philipe és Jean Marais, Marc Allegret új filmjének címe LÉGY SZÉP ÉS HALLGASS!, amelynek főszerepét Myléne Demongeot. a „Salem! boszorkányok“ ’ egyik női főszereplője alakítja, • Mamin—Szibirjak „Arany“’ című regényéből filmet készített a szverdlovszki filmstúdió AZ ARANY IGÁJA BAN címmel. A film főszereplője Pereverzev. egyik női főszerepét Kaszjanova játssza, aki a Don Quijote Című filmben Duicineát személyesítette meg. AZ ÖREG BIKA KALOCSA Irta: Gyomai György Június elején járt az Vtiö. Csillogó, szemvakító dél* után volt, amikor a mezőrendőr egy levéllel állított be hozzám a tanyai iskolába. A levelet a főjegyző küldte a községből, Azt irta benne, hogy doktor Tófalvi Elemér miniszteri tanácsos úr Öméltósága vasárnap délután előadást fog tartani aktuális mezőgazdasági kérdésekről. Gondoskodjam róla, hogy a környékbeli gazdák pontos időre, mind egy szálig ott legyenek az iskolában. A parancs ezelőtt negyven esztendővel még keményebb, fenyegetőbb volt, ha a falu mindenható urától, a főjegyzőtől jött. Én sem gondolkoztam hát sokat. Megüzentem a gyerekekkel minden tanyába, hogy vasárnap délután négy órára minden élőlény, áld csak mozogni tud, jöjjön el az iskolába. Még a haldoklók se maradjanak otthon. Olyan előadást fognak hallani, hogy ha utána hazamennek, minden hold föld harminc mázsa búzát fog legalább teremni. Mert az a miniszteri tanácsos, aki a magyarázatot mondja, olyan okos ember, hogy jobban ért a gazdálkodáshoz ezer gazdatisztnél, meg intézőnél. <5 adja még a miniszternek is a tanácsokat a búzáról, meg a kukoricáról. Azért is nevezik miniszter tanácsosnak. Ott is volt vasárnap délután az iskolában ünneplőbe öltözve az egész határ. Még a litániáról öregasszonyok is jöttek fekete selyemben pompázva vagy tizen. Beóvakodtak a fűzfagallyakkal, meg nyárfákkal telerakott, zöldszagú terembe. Belepréselték magukat a kopott, nyíkorgós pad kba és s. ótlan meredtséggel várták az előadó érkezését. Négy óra előtt néhány perccel a község két szürke csődöre állt meg a hintával az iskola előtt. Do'-tor Tófalui Elemér és a főjegyző izzadton, -céklavörös ibrá- zattal szálltak ki a hintából. Besiettek az iskolába. Leültek az asztal mellé. Megtörölték a homlokukat. Nagyokat fújtak. Aztán az előadó felállt. Méltóságteljesen körülnézett. És megkezdte az előadást — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Az öreg Bika Kalocsa, hatvankörüli, fehérfejü paraszt ott ült mellettem az ajtónál. Az előkelő megszólításra körülnézett. És a fülembe súgott. ■— Hm. öregasszony van itt vagy tíz. De az egyik se hölgy. tJr csak kettő van, ő maga, meg a főjegyző. Deliét mink kutyák se vagyunk, hogy még csak nem is említ? Nagy taps hangzott föl, mert az előadó szünetet tartott. Aztán olyan csend lett, hogy a hetedik tanyából is meghallatszott a kutyaugatás. Intettem az öreg Bika Kalocsának, hogy hallgasson, figyeljen minden szóra. — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim — ismételte meg az előadó a megszólítást — mini rnéllózlainak tudni, agrár állam vagyunk és agrdrpóRttkdt keU folytatnunk, mert azt fölösleges is bizonyítanom, hogy agrárállamban, ahol az állam egész struktúrája agrárjellegű . A parasztok mind az előadóra meredtek. Szemük kerekre tágult, mint a sült halé. Nagyokat nycldestek és izadni kezdtek a rettenetes gondolkozásban. *— Agár állam.,. agárpolitika... agárjelleg “* morogták maguk elé. — Még a végén az sül H belőle, hogy agárverseny lesz az őszön. Doktor Tófalvi Elemér pedig fejtegette ez állam agrárpolitikáját, de olyan szakkifejezésekkel, annyi idegen szóval, hogy a hallgatók elkábultak a rettenetes szó* őzömtől és lihegve kapkodtak levegő után. Jó félóra múlva az előadó bejelentette, hogy röviden a legújabb biokémiai kutatásokkal és a talaj baktériumokkal óhajt foglalkozni. ■— Meglássa, eztán bakterokat állítanak minden földre, ez sül ki a dologból. Felemelik az adót — súgta a fülembe elkeseredve az öreg Bika Kalocsa és elmélázva hallgatta, miket fog rá a pesti úr azokra az ártatlan ta laj bakériumókra. Az emberek, öregasszonyok, pedig lapultak, maguk elé meredtek és azt hányták-vetették magukban, hogy ennek a nagy szavalatnak valóságosan idóemelés lesz a vége. Többet aztán nem is figyelt senki az előadásra. Mindenki a főjegyzőt leste, hogy hajtja az asztalról c legyeket. Az előadón k legfeljebb a kezét néznék, hogy milyen mérgesen tud v ele hadonászni. S amikor, egy végtelenség után az előadó becsukta a szilát, akkora tapsvihar támadt, hogy a falak is mozogtak körülöttünk— Ellen, éljen! A vendéget a haUgatós&g kikísérte a hintóhoz is. Az iskola körül búzaerdő zöldült. A búzatáblában néhol egy-egy szál rozs is látszott, amint kétarasszal magasabbra dugta a. fejét, mint a búza. Doktor Tófalvi Elemér odalépett az egyik rozsszálhoz. Csodálkozva mutatott rá. — Érdekes. Ez a búzaszál mennyivel hosszabbra nőtt, mint a töb'ü. Az öreg Bika Kalocsából erre kitört minden keserűség. Nem törődött sem a főjegyzővel, sem velem. Odaugrott a hatalmas úr elé. Odatartott az orra alá egy leszakított rozsszálat. Ez nem búza1 Ez rozs! Még azt te tudja! Oszt maga ’-ar bennünket tanitani! — kiáltotta harsogó, vin.iyoqó. keserves nevetéssel. Óriási hahót ázás lett egyszerre a hintó körűd. Mim denld nevetett. A főjegyző intett a kocsisnak. A két csőiör megugrott. S do' tor Tófalvi Elemér miniszteri tanácsost elvitte tőlünk mindörökre. — Dögölj meg, te ajárpólittkg. — zúgta tetár, • Bihő Kalocsa /s odatűzte a rozskalászt a kalapja mellé. Észre sem vette, hogy bátyja utca meghallotta. Is kiszaladt és melléje állt. De már nem tudott komo- Hirtelen integetni kezdett, lyan haragudni. FÉlTÉK.ENYSfcG Szenzáció volt, egyszerű emberek megérthetetlen nagy szenzációja- Egy hétig nem is beszéltek másról az utcában. Tóthék vendége a kitagadott Jancsi fiú volt, a hentes! Jan rri fiatalon nősült. Azonban könnyen lobbanó férfi volt, akár az apja. A felesége egyre gyakrabban hallotta, hogy a gépállomáson hol ezzel, hol azzal tart viszonyt. Ekkor »-»ár megszületett első pvermekük is, a kis Karcsi. Nem tehetett semmit. Gyere. nel kereset nélkül nem mehet sehova. A keserűsége azonban folyton nőtt, mert a íé durváskodott is, s nagyon keveset volt vele. Pedig ő szerette és akarta a férfit, r szer egy hevesebb szóváltáskor, ahogy történni szokott. a férjének szemrehányást tett. Az pedig, mintha már csak erre várt volna, - megjátszotta a sértődöttet és örökre becsapta maga mögött az ajtót. Egy ajtóbecsapással megölte végképp felesége visszautasított szerelmét és illúzióját így aztán Erzsi az anyósék hívására Karcsi fiával és születendő másik gyermekével átköltözött Itl jött a világra a kislány, Erzsiké. Jancsit pedig kitagadta az apja, megtiltotta neki, hogy többet a lábát hozzájuk betegye. A hűtlen férj, a hálátlan fiű aztán összeállt egy cigánynőveL Erzsi meg hivatalban helyezkedett eh Perceit megosztotta munkája éí gyermekei között így teltek az évek... Karcsi fia néha meglátogatta húgával az apját Azonban nem értették meg a helyzetet. A kislánynak egyenesen idegen maradi az apja. Most aztán a szükség úgy hozta, hogy haza kellett hívni Jancsit Nem volt más akit hentesnek kaptak volna a disznóölésre. Megkérdezték a menyüket is, ő is belenyugodott A kis Erzsi egészen Ideges lett erre. Láthatatlan folya mat ment végbe gyerekes na fv lelkében. Az anyának úgy tönt hogy nagyon boldog. Valóban boldog volt Reggel az elsők között kelt fel. ö várta legjobban, legizgatot- tabban az apát S mégis, amikor megérkezett az apja, remegve, félve menekült az anyjához, aki az ablaknál állt és figyelt Mindketten megrettentek, amikor az apa benyitott hozzájuk köszönni* Erzsi félénken fogott kezet férjével aki másik kezével a kis Erzsi arcát simította meg. A kislány erre megbátorodott Beleragadt apja nadrágjába, s csillogó szemmel nézett fel anyjára és igazi, szívbőljövő örömkitöréssel, amire csak aa őszinte gyerekség képes, csevegni kezdett: — Apuka! Itthon van apuka! Apuka! Nagymama, Itthon van az apukám! — és nem mozdult el többet apja mellől. ITrzsi bentmaradt a nobá- ban, s az ablakon keresztül nézte férje munkálkodó alakját Látta, hogy az Is nagyon megváltozott és érezte, hogy ez már nem bántja. Pedig még hogy várta egy-két évvel ezelőtt. Most azonban úgy érezte, hogy ő soha nem menne vissza férjéhez, még■ ha az hívná is. Talán büszkesége miatt, ami most sért1 ve lenne, hiszen hivatalba' jár i dolgozni, Jancsi meg trpkto■ ros maradt. Meg aztán már • csak azért is gyűlölte, amiért ' őt egy másik nővel fel tudta ■ cserélni... Nem! Köztük ■ örökre vége lett mindennek ! azzal a régi ajtóbecsapással. ; Egy dolog fájt neki csak: i kislánya furcsa viselkedése. • Féltékeny volt, mert a kis- : lány átpártolt tőle az apjához. ■ S először történt, hogy meg- [ haragudott rá. Már bosszús volt, hogy beleegyezett abba, , hogy férje idejöjjön. . A kis Erzsi pedig nemtágított apjától. Elfelejtette ba- j rátnőit és játékait, csak as j apja volt számára az egyet- . len. Az örömnek azonban ha- s mar vége szakadt. Az apjs még ebéd előtt elment. A kis- . lány kiszaladt a kapuba, ot f várta az elmenő apjáti Az öreg Tóth félig kísérte ammmmmmm, « « «■ ■ p— A címet kifejezőnek érzem... Gereblyés Lászlói Mindhalálig Gereblyés Lásrlö arckép«, Megjelent „Mindhalálig» című könyve Ügy gondolom, minden könyv megszületésében van , valami „csodálatos”. Különö- , sen csodálatosnak tűnik fel azonban saját könyvünk megjelenése, amelynek létén, , sorsán, pályafutásán rendszerint nem győz csodálkozni a szerző. Hogy is írta Ady? „Hát ahogyan a csodák jönnek, Ügy írtam megint ezt a könyvet. í ."l Bs csakugyan.,. Az Adyi könyvek csodálatos csodák, 1 többféle okból is. Ám, bo- t csánat a túlságosan merész
