Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

VILAü PROLETÁRJAI EGYESnLJ ET F Ki

a izaajzt es mag.ij.ai nép. megkőtithatatlaei, öltik kamt iá ga !

1958. április 2. szerda.

IX. évfolyam, 78. szám.

X. SZ. HRUSCSOV

IMYIRITA SZERGEJEVICS HRUSCSOV ÉLETRAJZA

N. Sz. Hruscsov 1894. április 17 én született a kurszki kormányzóság Kalinovka falujában, bányászcsaládból. — Már gyermek korában munkát kellett vállalnia, előbb pásztor volt, majd a Donyec- medence különböző gyáraiban és bányáiban végzett lakatos-munkát. 1918-ban belépett a kommunista pártba. A déli fronton tevékenyen részt vett a polgárháborúban. Ennek befejeztével az egyik donyeci ércfejtőben dolgozott, majd a donyeci ipari főiskola munkástagozatának hallgatója lett. Az arcvonalon, a bányában és a főiskolán Hruscsov aktív pártmunkát végzett, több ízben pártsejt-titkárrá választották. A munkástagozat elvégzése után Hruscsov vezető pártmunkát végzett előbb a Donyec-medencében, majd Kijevben. 1929-ben beiratkozott a moszkvai Ipari Akadémiára, itt megválasztották a pártbizottság titkárává. — 1931 januárjában Hruscsov a moszkvai Bauman kerület, később a Krasznaja Presz- nya kerület pártbizottságának titkára. Az 1932—1934 es években Hruscsov a moszkvai városi pártbizottság másod-, majd első titkáraként és a moszkvai területi pártbizottság másodtitkáraként dolgozott. 1935 ben megválasztották a moszkvai területi és városi pártbizottságok első titkárává, ezt a munkakört töltötte be 1938-ig. Hruscsov ebben az időben nagyarányú szervezőmunkát végzett azoknak a terveknek megvalósítására, amelyeket a párt és a kormány Moszkva újjáala- ' ' , a főváros rendezésére, a munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítására dolgozott ki.

1938 januárjában Hruscso- vot megválasztották Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. 1947 márciusa és decembere között az Ukrán SZSZK Minisztertanácsénak elnöke, majd 1947 decemberében ismét Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára lett. Ebben a munkakörben dolgozott 1949 decemberéig. — Hruscsov 12 esztendeig állt az ukrajnai pártszervezet élén. Kimagasló szerepet töltött be Ukrajna gazdasági, kulturális és népjóléti feladatainak megoldásában.

Az 1941 - 1945-ös Nagy- Honvédő Háborúban Hruscsov a fronthadseregnél teljesített szolgálatot. Tagja lett a kijevi, a délnyugati, a sztálingrádi, a déli katonai körzet, majd az I. Ukrán Front katonai tanácsának. Hruscsov tevékenyen részt vett Sztálingrád védelmében és a német fasiszta csapatok sztálingrádi szétzúzásának előkészítésében.

Egyidejűleg, mint Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, — élénk szervezőmunkát fejtett ki az ukrajnai partizánmozgalomban. Kiváló munkájáért altábornaggyá nevezték ki.

A háború befejezése után Hruscsov a népgazdaság helyreállításáért és továbbfejlesztéséért’ indított harc kiemelkedő szervezője. 1949 decemberétől 1953 márciusáig Hruscsov a párt Központi Bizottságának titkára — és a moszkvai területi pártbizottság első titkára.

Hruscsov 1934 óta tagja a párt Központi Bizottságának. 1938-ban megválasztották a Központi Bizottság Politikai Bizottságának póttagjává, majd 1939-ben a Politikai Bizottság tagjává. Az SZKP XIX. kongresszusán,

1952. októberében Hruscsov tartotta a párt szervezeti szabályzatának módosításáról szóló beszámolót. A kongresszuson ismét megválasztották az SZKP Központi Bizottságának tagjává, a Központi Bizottság ülésén pedig a Központi Bizottság elnökségének tagjává és a Központi Bizottság titkárává. —

1953. márciusálban a Központi Bizottság, a Minisztertanács és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége együttes ülésén amellett foglalt állást, hogy Hruscsov mindenekelőtt a Központi Bizottságban dolgozzék, ezért felmentette őt a moszkvai városi pártbizottság első titkárának tisztségéből.

1953 szeptemberében az SZKP Központi Bizottsága a Központi Bizottság első titkárává választotta Hruscso- vot.

Az SZKP XX. kongresszusán, 1956. február 14-én Hruscsov terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját, majd február 25-én a kongresszus zárt ülésén beszámolót tartott „A személyi kultuszról és következményeiről“. — Az SZKP XX. kongresszusa ismét megválasztotta Hruscsovot a Központi Bizottság tagjává, a Központi Bizottság ül:se pedig az elnökség tagjává és a Központi Bizottság első titkárává.

Hruscsov más szovjet vezetőkkel együtt ellátogatott a Kínai Népköztársaságba, — Lengyelországba, Jugoszláviába, Indiába, Burmába, Afganisztánba, Nagy-Britanniá- ba és más országokba. Részt vett a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezletén.

A Szovjetnió Legfelsőbb Tanácsa 1958. március 27-én Hruscsovot a Szovjetunió Minisztertanácsán alt elnökévé választotta.

A gazdasági építés vezetésében szerzett kimagasló érdemeiért, valamint a Nagy Honvédő Háború idején a párt és a kormány utasításának eredményes végrehajtásáért Hruscsovot több ízben tüntették ki Lenin-renddel. Birtokosa a Szuvorov-rend 1. és 2. osztályának, a Kutuzov- rend 1. osztályának, a Honvédő Háború-rend 1. osztályának, a Munka Vörös Zászló Rendjének és három más kitüntetésnek.

A Szovjetnió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. április 16-i törvényerejű rendeleté a Szocialista Munka Hőse címmel ruházta fel Hrsucsovot. Ebből az alkalomból átnyújtották neki a Lenin-rendet, — valamint a Sarló és Kalapács aranyérmet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1957. április 13-án ismét Lenin-renddel és Sarló és Kalapács aranyéremmel tüntette ki Hruscsovot azokért a kimagasló érdemeiért, amelyeket a szűz- és parlagföldek megművelésére vonatkozó intézkedések kidolgozásában és megvalósításában szerzett.

nül segített nekünk a szovjet nép az ellenforradalom leverésében. Közbelépett, amikor a szocialista álarcot felöltő demagógok, a nemzeti kommunizmus hazug jelszava mögött meghúzódó népelnyomók és árulók megkezdték évtizedes vívmányaink megsemmisítését, a politikai hatalom erőszakos átvételét. Megakadályozták a tobzódást, az állati kegyetlenkedést és jogos tulajdonosának kezébe, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezébe juttatta vissza a hatalmat

Még folyt az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése, de már útnak indították a vagonok ezreit, amik hozták az életet jelentő nyersanyagokat, a megbénult gyárakba, az üres raktárakba. S amit a nyugatiak oly biztosra vettek a nyomor, az infláció elkerülte országunkat. A munkásosztály, a dolgozó nép áldozatkész munkája a szocialista országoktól kapott baráti segítség juttatott el bennünket a mai napig a nyugodt ünneplésig.

Vendégeink nagy munkát végeztek otthon, mielőtt hozzánk útnak indultak. A Legfelsőbb Tanács ülésezett, s gondos, alapos vita után újabb, a mezőgazdasági tér-' mékek termelését növelő határozatot hoztak. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SzKP Központi Bizottságának első titkára összefoglaló szavaival élve az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa' által javasolt intézkedések tervezete teljes támogatásra talált mind az ossz népi vitában, mind pedig a Legfelső Tanács ülésén.

A kolhozrendszer átszervezéséről szóló vita, a gépállomások gépeinek a kolhozok tulajdonába juttatásáról szóló törvény nagy lendülettel viszi előre a Szovjetunió mezőgazdaságának fellendítését, jelentős szerepe van a kommunista építés gyakorlatában. Egy lépéssel tehát ismét több a szovjet nép jólétének, életszínvonala emelésének útján. Egy mérfölddel ismét közelebb ahhoz, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok a társadalmi előrehaladásban eljussanak a kommunizmusig.

Mindezek mellett nemcsak a saját boldogulásuk útját egyengetik ők. A világ minden népének előbbrejutásával is sokat törődnek. Erre szolgál az a nagyjelentőségű határozat, amelyet szintén a Legfelsőbb Tanács hozott, amelyet a most hozzánk érkező küldöttség ^ egyik tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, A. A. Gromikó elvtárs olvasott fel:

A Szovjetunió egyoldalúan megszünteti a hidrogénfegy- verkisérleteket, s felszólítja a nyugati hatalmakat, hogy kövessék a szovjet példát. Óriási jelentőségű esemény ez a világpolitikában, olyan esemény, amelynek várható hatását alig lehet eléggé érzékeltetni.

A világ közvélemény minden bizonnyal osztatlan örömét, lelkesedését, támogatását fejezi ki e kezdeményezés iránt

Erezzék jól magukat nálunk, B

.. Sw

drága Elvtársak! j

• vSE

Barátok jönnek hozzánku a nemzetközi élet tapasztalt' harcosai. Nem jönnek üres kézzel, jótanácsot, elvtársi szót hoznak. Fogadjuk tőlük szívesen, mint fiatalabb testvér az idősebbtől szokta.

Hisz, ha van nép, amely előtt nem kell takargatni gondjainkat, az a szovjet nép Ha valaki tudja, mit jelent megnélkülözni a bőséges holnapot, a szovjet nép tudja. Negyven évvel ezelőtt, amikor hosszas háború után megkezdték a szocializmus építését, sokszor szegődött melléjük hívatlanul is a nélkülözés. Az erős akarat, az elvtársi őszinteség, az összefogás legyőzhetetlen ereje segítette át mind ezeken őket.

Köszöntsük hát szíves, de egyszerű szavakkal vendégeinket, mi Szolnok megyeiek is.

A 13. szabad április 4-re készülünk.

A szovjet nép segítségével elnyertük a végtelen jövőt. Ezt a jövőt már mi formáljuk, ezért már mi vagyunk a felelősek. S hogy e történelemadta megbízatást hogyan teljesítjük, sokban múlik azon, hogyan fogadjuk meg tapasztalt barátaink, elvtársaink tanácsát.

Vendégeket köszöntünk, szovjet elvi ár - s ak at. Erezzék jól nálunk magukat drága elvtársak és legyen e köszöntés, e vendéglátás népeink megbonthatatlan barátságának újabb ékköve.

Kedves vendégek érkeznek ma hozzánk, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjetunió kormányának küldöttsége. A küldöttséget Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. Tagjai: FR Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségéinek tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, P. J. Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev Területi Bizottságának első titkára, A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kommunista Pártja lemingrádi Városi Bizottsága másodtitkára és J.

1. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete.

A héttagú küldöttség egy hétig tartózkodik nálunk, egy hétig lesznek a mi vendégeink.

Gyakran halljuk, hogy a szovjet vezetők ellátogatnak a szomszédos, vagy baráti országokba és nyugati államokból is szívélyesen fogadnak el meghívást. Mégis más, ha az ember maga a vendéglátó.

Nem, nem azért, hogy nekünk kell kirukkolni a reprezentációval, nem! Arról már szerencsére leszoktunk, hogy a külszínt mutogassuk. Hanem azért, mert az elvtársak előtt igazán akarjuk feltárni a magyar valóságot. Azt a valóságot, amelyet nagyrészt vendégeink hazájának segítségével alkottunk, azt a valóságot, amelyet az ellen- forradalom okozta ezer sebből vérző ország népe teremtett, másfél évvel a szörnyű események után.

Nagy szó e vendéglátás azért is, mert legnagyobb nemzeti ünnepünkre készülünk. Ezekben a napokban bizonyosodhatnak meg vendégeink arról, hogy jól sáfárkodtunk a szovjet vér pecsételte joggal, jól gazdálkodtunk az általuk nyújtott szabadság lehetőségével.

Ugyanakkor mi is meggyőződhetünk arról, hogy az igaz barát jóban, rosszban barát marad, osztozik gondjainkban, örömünkben.

A szovjet és magyar nép barátsága megbonthatatlan. S ezt nem a szavak, tettek bizonyítják. E tettek ideje messze, a két nép közös harcainak idejére nyúlik vissza. Több mint 40 évre és nem is kerek-asztaloknál kezdődött, hanem a lövészárkok mélyében, munkától kérges kezek összesímulásával. Akkor fakadt ez a barátság, amikor még mindegyik ország népe küzdött szabadságáért. emberi jogaiért a világ békéjéért. S amint a rügy fa- kadását sem lehet elodázni, a mi népeink között szövődő rokonszenvet sem tudták soha elsorvasztani. Mert 1919- ben a mi népünk szovjet testvére) példáját követte, 1945- ben tőle várta a fasiszta iga alól való felszabadítást, s 1956 októberében is hozzájuk fordult..,

Nem csalódtunk a barátban, önzetlen, igazi segítőre t.nláltun.. benne, mert távol áll tőle a lekicsinv'és. a szá- D7 ás gondolata. Annál in- 7; bb erénye az önzetlen segít-