Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

Közös magyar— szovjet nyilatkozat

(Folytatás az első oldalról) belügycibe való be nen> avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam eden sem irányul, hanem az összes népek érdekeit szolgálja, mert fékezi az imperialista körök agresz- szív törekvéseit és támogatja a béke és a haladás nap mint nap növekvő erőit.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai téren az egyetemes béke megszilárdítása érdekében ezután is a hatalmas szocialista tábor összefogásának és további megerősítésének feladataiból indul ki. Semmilyen erő nem képes megbontani ezt az egységet, amely a marxizmus—leninizmus közös nagy eszméin, a kommunista társadalom felépítésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visz- szavernek minden kísérletet, amely zavarni próbálná népeik békés épitömunkáját.

A tárgyalásokon megáJ la- pitást nyert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal d a jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésében

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, híven a kommunista és munkáspártok által 1957 novemberében Moszkvában aláirt nyilatkozat és békekiáltvány elveihez és eszméihez, legfontosabb feladatának tartja, hogy minden erővel elősegítse a béke összes erőinek összefogását, a népek valódi biztonságáért, az új háború veszélyének elhárításáért vívott harcban.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megállapítja: a mai nemzetközi helyzet legfőbb problémája továbbra is az, hogy megállapodás jöjjön létre a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a mi századunkban az emberiséget súlyos következményekkel fenyegető háború veszélyének elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem tűrő intézkedésekről. A két küldöttség kifejezte azt a mélységes meggyőződését, hogy e téren fontos lépés lenn« a vezető államférfiak értekezletének a közeljövőben való összehívása, a kormányfők részvételével

A Szovjetunió kormánya áltál a legmagasabb szintű tárgyalásokon megvitatásra javasolt kérdések pozitív megoldása megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektiv biztonsági rendszer létrehozásának. Ennek különös jelentősége van a béke védelme szempontjából, hiszen Európa az elmúlt fél évszázadban két ízben is véres és az európai népeknek mérhetetlen szenvedéseket okozó háború keletkezésének tűzfészke volt. Ebből a szempontból különösen nagy jelentőségű lenne, ha megkötnék az északatlanti tömb és a varsói szerződés szervezete országainak meg nem támadási szerződését. A jelen körülmények között, amikor a népek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapodás lehetővé tenné, hogy megkezdődjek az államok viszonyában meglévő feszültség csökkentése, — s megtörténjék a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulásában.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kijelenti, hogy határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi problémák megoldásra érett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegyverkísérletek azonnali és általános beszüntetésére, a Németország, valamint más, az északatlanti szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó államok területén tartózkodó külföldi csapatok létszámának csökkentésére, a középeurópai nukleáris- és rakéta- fegyvermentes övezet létrehozására.

A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi jelentőségűnek tartja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának azt a döntését, amellyel egyoldalúan beszünteti az atonies hidrogénfeirvver-kísérlete- ket. Ez a mé'ységescn humánus lépés, melyet a népek békéjéért való aggódás sugaUt, s amelynek célja az

emberek egészségét fenyegető atom- és hidrogénfegyverkísérletek veszélyének megszüntetése, megfelel a népek létfontosságú érdekeinek és felbecsülhetetlen hozzájárulást jelent a kívánatos nemzetközi bizalom megteremtéséhez. Ez a döntés megnyitja a lehetőségét annak, hogy minden állam örökre beszüntesse az atom- és hidrogén- fegyver-kisérleteket.

A két fél kifejezi azt a reményét, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező más hatalmak is haladéktalanul beszüntetik az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleti robbantásokat, és ezzel maguk is hozzájárulnak a népek közötti béke megszilárdításának nagy ügyéhez.

A >1 agyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a leszerelés ügyét szolgáló konkrét intézkedésekért és erélyesen elítéli az északatlanti tömb tagállamai által folytatott fegyverkezési versenyt cs háborús készülődést. Elítélik az északatlanti tömb tagállamainak minden arra irányuló kísérletét, hogy a leszerelés kérdésének megvitatása kapcsán olyan feltételek elfogadását erőszakolják. amelyek sértik a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságát, ugyanakkor méginkább szabad kezet nyújtanak az északatlanti tömb részvevőinek az agresz- szív háborús politika megvalósításához. A két ország továbbra is határozottan szembeszáll a hidegháborúval és annak minden megnyilvánulási formájával és harcol az egyes országok által folytatott háborús propaganda megszüntetéséért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi kereskedelem szabad fejlődéséért, ami az államok közötti bizalom megerősítésének legszilárdabb alapja.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetes híve az idegen terület«» keg lévő katonai támaszpontok felszámolásának, minthogy a támaszpontok létezése a nemzetközi viszonyokat mérgező gyanakvás és bizalmatlanság egyik fő oka. A két fél kénytelen komoly aggodalmát kifejezni amiatt, — hogy a...Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése felhatalmazta a szövetségi kormányt Nyugat-Né- ínetország hadseregének — atom- és hidrogénfegyverek- kei való felszerelésére. A felek kifejezik aggodalmukat amiatt is, hogy Nyugat-Né- metország területén előkészületek folynak külföldi atom- és rakétatámaszpontok elhelyezésére, minthogy Nyugat-Némctország e politikájának eredményeként — Európában kialakuló légkör sokban hasonlít ahhoz, amelyet a hitlerista Németország teremtett a második világháborúra való felkészülése idején, A felek remélik, hogy Nyugat-Németországban lesznek erők, amelyek nem engedik meg. hogy országukat az atomháború előkészítésének veszélyes útjára sodorják; e háború pusztító tüze elsősorban Nyugat-Németor- szág területén söpörne végig.

A két küldöttség kijelenti, hogy Németország egyesítésének ügye teljesen a két szuverén német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörébe tartozik és hogy Németország békés egyesítéséhez az első lépés — mint azt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja — a német konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK e javaslatát,

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy’ véli, hogy a tudomány és a technika hatalmas eredményei, amelyek a Szovjetunió által fellőtt első mesterséges holdakban fejeződtek ki, — a nemzetközi együttműködés korábban, nem létezett új lehetőségeit tárták fel a ter' mészet törvényeinek az egész emberiség javát szolgáló megismerése terén. Mimikét fél úgy látja, hogy a kozmikus térségek katonai célokra való felhasználásáaának megtiltásáról és az idegen területeken lévő külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról kötendő megállapodás — amint ezt a Szovjetunió javasolja — nemcsak a kozmikus térség tanulmányozása területén folytatandó széleskörű nemzetközi együttműködéshez nyitna utat, hanem egyben olyan jelentős lépés volna, amely elősegítené a lefegyverzés egész problémájának megoldását.

A küldöttségek ismét kifejezik a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak azt a szilárd elszántságát, hogy erélyes harcot folytatnak az államok közötti ellenségeskedés élesztésében érdekelt körök minden arra irányuló próbálkozása ellen, hogy a nemzetközi légkört olyan provokatív kérdések felvetésével mérgezzék, mint a kelet-európai országokban fennálló helyzet kérdése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan leszögezi. hogy a népi demokratikus országok államrend- je nem lehet vita tárgya nemzetközi értekezleteken — mint ahogyan nem lehet az bármely más szuverén állam esetében sem —, mivel ezt a< kérdést ezen országok népei már régen eldöntötték, amikor határozottan és véglegesen ráléptek a szocializmus építésének útjára. A népi demokratikus országok helyzetének megvitatását erőszakoló kísérletek mindkét fél véleménye szerint összeegyeztethetetlenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejtett elvekkel és megengedhetetlen beavatkozást jelentenek a szuverén országok belügyeibe. A felek határozottan visszautasítják az ilyenfajta, a béke ügyére ártalmas kísérleteket.

A kelet-európtl népi demokratikus országokban

fennálló helyzet kérdésének felvetését, valamint azt a követelést, hogy nemzetközi értekezleten vitassák meg Németország egyesítésének kérdését — ami a két szuverén német állam illetékességébe tartozik — nem lehet másnak tekinteni, mint arra irányuló kísérletnek, hogy meghiúsítsák a hidegháború felszámolásáról és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről szóló megállapodás létrejöttét. Nem lehet másként értékelni, mint olyan kísérletnek, hogy meghiúsítsák a legmagasabb színvonalú értekezlet összehívását, aminek célja az esztelen fegyv^fke- zési hajsza megszüntetése és a háborús veszély kiküszöbölése halaszthatatlan kérdéseinek megvitatása. — Csak olyan törekvésnek lehet tekinteni. hogy a népeket a holnaptól való rettegésben tartsák, fokozzák az ellenségeskedést és a gyanakvást az államok között, szítsák a háborús pszichózist, s ugyanakkor egyesek hatalmas profitokat húzzanak a katonai szállításokból.

A küldöttségek kijelentették, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió teljes mértékben együttérez a nemzeti felszabadulásukért harcoló gyarmati és függő országok népeivel, s meggyőződésük, hogy a gyarmati rendszernek — egyes országok mások feletti uralmának —- pusztulása feltartózhatat- lan történelmi folyamat.

A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége kijelenti: a Magyar Népköz- társaság kormánya arra törekszik, hogy helyreállítsa, illetőleg megteremtse a normális viszonyt minden országgal, amely ezt kívánja. A küldöttség nagy fontosságot tujaldonít azoknak a lépéseknek, amelyeket a Ma- gyan Népköztársaság a szomszédos Ausztriával való kapcsolatainak megjavítása érdekében tesz, mivel Magyar- ország és Ausztria együttműködése, amennyiben egymás szuverenitásának és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elvének következetes tiszteletben tartásán alapul, hozzájárulás lenne az európai béke és biztonság megteremtéséhez.. A Magyar Nép- köztársaság kormányának ezer» álláspontja a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének teljes megértésével találkozott.

A Magyar Népköztársaság; és a Szovjetunió párt- és! kormányküldöttsége kifejezi! azt a határozott meggyőzödé-; sét, hogy a népek közötti bé-; ke megőrzésének és megszi-! lárditásának nemes céljai, a! ..hidegháború" és a fegyver-! kezési hajsza megszüntetése; az összes kis és nagy államok, együttműködésének kiszélesítése megvalósítható, ha társa-; dalmi rendszerükre való te-; kintet nélkül betartják az államok békés egymás mellett elésének elvét, amely már széleskörű nemzetközi elis-;

mérésre talált.*

A szovjet párt- és kormány-: küldöttség magyarországi tartózkodása idején a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői között széleskörű eszmecsere folyt a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt megbeszéléseken a két párt között az összes megtárgyalt kérdésekben teljes egyetértés nyüvá-; nult meg.

A két párt képviselői meg-! állapították, hogy az MSZMPj és az SZKP együttműködése; teljes egészében a Magyar! Szocialista Munkáspárt és" a! Szovjetunió Kommunista' Pártja küldöttségének tárgya-; lásairól 1957. március 28-án! Moszkvában aláírt nyilatko-! zat alapján fejlődik. Az el-; múlt időszakban a két párt; kapcsolatai még jobban meg-! erősödtek és jelenleg az! MSZMP és az SZKP állandó kapcsolatban vannak, hogy; tájékoztassák egymást a köl-l esönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb kérdések-! ről. !

Az MSZMP és a* SZKP! képviselői egyöntetűen Ieszö-! gezték; a Magyar Népköztár-' saság gazdasági és belpolitikai; hely zetének gyors konszolidációja annak köszönhető, hogy az MSZMP a marxizmus—leninizmus megingathatatlan elvein alapuló helyes politikát folytat. Ez a.politika teljes mértékben megfelel a magyar dolgozó nép alapvető érdekeinek és óhajának, alko- tóan egyezteti össze a szoci-! alista forradalom és a szocialista építés általános törvényszerűségeit a Magyar Népköztársaság fejlődésének konkrét történelmi feltételeivel.

Az MSZMP és az SZKP

képviselőinek termékeny eszmecseréje a testvéri kommunista és munkáspártok kétoldalú tanácskozásainak feltétlen hasznosságát bizonyítja. A felek hangsúlyozzák, hogy a pártjaikat érdeklő kérdések közös megbeszélése végett a jövőben is találkozni kívánnak. Emellett a két párt képviselőinek véleménye szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom érdeke szempontjából hasznos megszervezni a testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek többoldalú időnkénti találkozóit is. A két küldöttség úgy véli, hogy a testvérpártok képviselőinek 1957 novemberi moszkvai értekezletei nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi kommunista mozgalom egységéhez és összekovácsol tságához, valamint a népek közötti béke megvédéséhez.

A két párt képviselői hangsúlyozzák a kommunista és munkásmozgalomban mutatkozó opportunista áramlatok elleni harc és a marxista— leninista tanok eszmei tisztaságáért folyó harc nagy fontosságát.

A jelen körülmények között amikor az imperialista reakció különös erőfeszítéseket tesz, hogy meggyengítse a kommunista és munkáspártokat, aláássa azok egységét, meggyengítse összekovácsolt- ságukat és szilárdságukat, a reakció egyik fő fegyvere a revizionizmus különböző áramlatainak támogatása a kommunista és munkáspártokon belül, hogy így fékezze a kommunista eszmék mindinkább növekvő befolyását a világ népeire. Ezért mindkét párt kötelességének tartja, hogy határozott harcot folytasson a revizionizmus mint a párt egységét fenyegető veszély ellen,

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió

(Folytatás a 3-ik oldalon)

Hruscsov nagygyűlésen számolt be a moszkvai dolgozóknak a szovjet küldöttség magyarországi ótjáról

(Folytatás az első oldalról)

amelyet a Szovjetunió az ellenforradalom leverésében és 1956 novembere után nyújtott a magyar népnek, majd így folytatta:

— Kötelességünk volt segí- ienl. Ha nem nyújtottunk volna segítséget a magyar népnek, szégyenbe kerültünk volna a mi népünk és az egész világ munkásoszálya előtt.

Hruscsov elvtárs ezután néhány epizódot mesélt el tatabányai és csepeli látogatásairól, majd a vidéki élményeiről mesélt.

— Jártunk Karcagon — mondotta azután —, ahol a parasztok túlnyomó többsége tagja a termelőszövetkezeteknek,

Magyarországon még kevés a szövetkezet, de a parasztok hangulata igen jó. A parasztok kemény harcosoknak bizonyultak, nem üitek fel az ellenforradalom provokációinak.

Meglátogattuk a Magyar Tudományos Akadémiát. Bizonyára olvasták már az ott elmondott beszédemet, hiszen megjelent a sajtóban. Sokat beszélgettünk a magyar tudósokkal és az a vélemény alakult ki bennünk, hogy a magyar tudósokra — éppúgy, mint a szovjet tudósokra — bizton lehet támaszkodni a szocializmus építésében,

Hruscsov élvtárs ezután a

tömeggyűlés hallgatósága előtt is elismételte azokat a gondolatokat, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémián tartott beszédében ismertetett az értelmiség nehézségeiről és helyzetéről az osztályharcban, majd így folytatta:

— Emlékezetes marad számunkra a csepeli találkozás és ott felhívtam a figyelmet a nyugati tudósítókra. Nem, mintha haragudnék rájuk, de tudom, hogy azt szolgálják, aki a pénzt adja nekik. Azt várták, hogy Csepelen világbotrány lesz, azt várták, hogy Hruscsovot ízekre szedik a csepeli munkások. Nem ez történt! A munkások meleg szeretettel fogadtak bennünket és azt szedték volna ízekre, aki a magyar—szovjet barátságra tör.

A magyar nép megbízható barátunk és mindent cl kell követnünk, hogy ezt a barátságot tovább erősítsük — állapította meg a továbbiakban Hruscsov. — Ez jó nekünk, jó a magyar népnek, jó a szocialista tábornak, jó az egész forradalmi munkásosztálynak,

Hruscsov elvtórs ezután azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységéről, valamint a párt és a tömegek kapcsolatáról szerzett.

— A párt és a kormány vezetőivel történt találkozásaink és beszélgetésünk a lehető legszívélyesebbek voltak. A dolgozókkal való találkozások pedig meggyőztek bennünket arról, hogy a magyar nép szilárdan áll a szocialista táborban, egységesen tömörül pártja és annak Kádár elvtárs vezette Központi Bizottsága köré. A párt tekintélye állandóan növekszik.

Ezután a régi pártvezetés hibáiról szólt. Utalt arra, hbgy nagy hiba volt, hogy a pártban számos vezető pártmunkást érdemtelenül mellőztek, sőt be is börtö- nöztek. A pártban nem volt meg az egység, dezorganizál- ták a pártot is és az országot is.

— Magyarországi tartózkodásunk alatt meggyőződtünk arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt cs a magyar kormány vezetői igazi forradalmárok, hűséges kommunisták, akik a végsőkig kitartanak a munkásosztály ügye mellett — mondotta Hruscsov elvtárs. — Igazi barátaink ők. harcolnak az opportunizmus ellen, azt teszik, amit a munkásosztály érdekei kiváltak és nem engedik meg, hogy országukat elszakítsák a Szovjetuniótól.

Elvtársak! Véleményünk szerint a Magyar Népköztársaság helyzete most nagyon kielégítő. A Szovjetunió tekintélye a magyar munkások és parasztok között igen nagy. Ebben nagy szerepe van annak a harcnak, amelyet a béke megőrzéséért vívunk. Sokat tettünk már a békéért, de még nem szabad megelégednünk azzal, amit tettünk.

Hruscsov ezután utalt azokra a nagy jelentőségű lépésekre, amelyeket a Szovjetunió az atomfegyver-kísérletek megszüntetése végett tett és megállapította, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja a kísérletek megszüntetését. A nyugati politikusok mindenféle kifogásokkal és kikötésekkel igyekeznek halogatni a kérdés megnyugtató megoldását, A legnagyobb huzavona tapasztalható például az ellenőrzés körül. Amikor a Szovjetunió kijelentette, hogy kósz elfogadni az ellenőrzés megfelelő formáját, a nyugati hatalmak visszatáncoltak, pedig az ellenőrzést ők javasolták.

— Meg kell mondanunk azoknak az uraknak, akik ellenzik a hidegháború megszüntetését, hogy

mi türelmesek vagyunk, de

nem vagyunk hajlandók lúlmennl bizonyos határokon. Mi nem kezdünk háborút, de a harcra mindig készek vagyunk,

A világ népei békét akarnak, s ezt a békét nekünk minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítanunk kell.

Az amerikaiak azt mondják, hogy az oroszok azért követelik a leszerelést, mert már nem tudnak tovább fegyverkezni. Hát nem, ga- lambocskáim! Ezt 40 éve hiába várjátok. Ilyen nincs és nem is lesz. A hidegháború híveinek egyre nehezebb a dolguk. — Azelőtt ugyanis még sokan elhitték nekik, hogy az oroszok háborút akarnak. De ma már, például Angliában nemcsak a munkáspártok, hanem a konzervatívok sem hisznek ebben a mesében.

Mi nem háborúzni akarunk, hanem • termelékenységet kívánjuk növelni az egy főre jutó termékmennyiséget akarjuk növelni. Mi készségesen tárgyalunk velük, de a tárgyalások alatt a gazdasági és az erkölcsi vívmányainkra támaszkodunk.

Mi szükség van a háborúra? A háborúban emberek pusztulnak el, anyagi értékek semmisülnek meg. Mi gazdaságilag akarunk fejlődni, s meg akarjuk előzni a legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat. Hál tessék, versenyezzünk — akkor megmutatjuk önöknek, uraim, mire vagyunk képesek, hol lakik az orosz úristen!

Befejezésül Hruscsov ezt mondotta: ,

— Engedjék meg, hogy küldöttségünk s az egész szovjet nép nevében hálásan megköszönjem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának s első titkárának. Kádár János elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és elnökének, Dobi István elvtársnak, a népi Magyarország kormányának és elnökének, Mün- nich Ferenc elvtársnak, s minden magyar dolgozónak azt a rendkívül szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. További sikereket kívánunk a magyar népnek a szocializmus építésében. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Éljen a szocialista tábor népeinek egysége s együttműködése! Éljen <t tü- lágbéke!

>