Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

Panaszokról — inlézledésekrol BECSÜLETTEL DOLGOZOTT az elismerés sem maradt el. A jászberényi vasipari vál­lalat igazgatója. Tösér elvtárs örömmel nyújtja át Kosz- tyafeov Pál segédmunkásnak az 1068.— forintot tartal­mazó borítékot. Megérdemelte a nyereségrészesedét. ÖRVENDETES JELENLEG AZ, hogy a dolgozók ügyes- bajos dolgaikkal a szerkesz­tőséghez fordulnak, és biza­lommal kérnek segítséget. — Nemcsak személyes pana­szaikat írják meg, hanem olyan [libákra is felhívják fi­gyelmünket, amelyek sok embernek okoznak bosszúsá­got, sokak kívánják azok megszüntetését- Lapozzunk eg: kicsit a korábban kapott levelek között, nézzük meg miről is szólnak a panaszok, hogyan intézkedtek az illeté­kesek. TÓTH JÖZSEFNÉ jász- fényszarúi asszony 50—60 család nevében vetette pa­pírra azokat a sorokat, s el­panaszolja, hogy a községben léi v “kséeet megszüntették, így az uj telepi háziasszo­nyoknak —, ha kenyeret akarnak sütni, kb. másfél ki­lométerrel messzebb kell menpiök, A Megyei Tanács VB. ipa­ri Osztálya jogosnak találta a Danasgt. és intézkedett, hogy a Jászberényi Sütőipari Vál­la lat a községben lévő sütő-' üzemet helyezze üzembe. Jóleső érzéssel olvastuk a Kunhegyes! Községi Tanács levelét is, amely arról szól, Demeter Kálmán levélírón­kat, — aki hosszas betegségé­ből gyógyultan nem vállalha­tott fizikai munkát — állásba helyezték. Pársoros csupán a levél, de érzik belőle, hogy jó­szívvel. örömmel íródott, hi­szen egy családos embernek nyújtottak segítő kezet. Köszönő sorokat kézbesített hozzánk a posta TiszaszöUős- röt, Gyene? Irqrénétől. Súlyos helyzetében írt hozzánk ko­rábban segélytkérő levelet, s mi a községi tanács vezetői­hez fordultunk. Nem csalód­tunk, Jóindulatúan, segítő­készséggel foglalkoztak az asszony panaszával. Gyors­segélyt és tüzelőt juttattak részére, s elintézték azt is, hogy súlyosan beteg férjét kórházban ápolják. BOLGOVICS JANOS kisúj­szállási levélírónk fia ügyé­ben kereste meg a szerkesz­tőséget. Munkabér-reklamá­ciója jogosnak bizonyult, s a Debreceni Talajjavító Válla­lat már februárban számfej­tette részére a 212.20 Ft-os összeget. De mivel a bérjegy­zéken tévedésből csak Zaha- rán György fizetése lett számfejtve, ifj. Bolgovics Já­nos és társa részére március 25-én tudta rendezni a vál­lalat a jogos bérdiferenciát. B. SZŰCS ALBERTNÉ me­zőtúri levelező az oprekerti részen dolgozó postai kézbesí­tő hanyag munkáját sérel­mezte. A Debreceni Posta- igazgatóság megvizsgálta a panaszt, s válaszlevelében el­ismerte, hogy az ideiglenesen felfogadott munkavállalók so­rozatos szabálytalanságokat követtek el, ezért munkavi­szonyukat meg is szüntette' A kézbesítést jelenleg Csikós Lajos végzi, akinek munká­jával az Oprekert lakói elé­gedettek, B. Szűcs Albertné pársoros levelében örömmel számolt be arról, hogy ren­des, becsületes postást kap- tav, s megköszönte az intéz­kedést. így sorolhatnánk TOVÁBB a példákat, ame­lyek nemcsak azt tükrözik, he — az olvasók bizalommal fordulnak a megyei újsághoz, hanem azt is, hogy a helyi szervek több emberségei, jóindulattal foglalkoznak a dolgozók sérelmének, pana­szának orvoslásával. N. K. 19000 forint nyereség­részesedést osztottak ki a Szeszíőzde V. dolgozóinak Örömmel tudatjuk, hogy a Szolnok megyei Szeszfőzde Vállalat jó munkája ered­ményeképpen 19 000 forint nyereségrészesedést osztott ki — ünnepélyes keretek kö­zött —■ dolgozóinak. A felosztott nyereségrésze­sedés összege — átlagosan — mintegy kétheti fizetésnek felel meg. Az 1958-as évben is igyek­szünk önköltségcsökkentés­sel, takarékossággal újabb gazdasági eredményeket fel­mutatni a újból nyereségré­szesedést elérni Novak Mária Szeszfőzde Vállalat szakszesrv. bizalmi Scsecs n, lengyel város tanácsának üdvözlő táv­itata Városi Tanács VB elnökének Ssolnok A Scsecsin Város} Tanács elnöksége nevében, valamint saját magam részéről kül­döm Önöknek, kedves elv­társak és Szolnok város min­den lakójának a Jegszivélye- sebb jókívánságaimat Ma­gyarország felszabadulásának évfordulója alkalmából. Kívánok önöknek a szo­cializmus építésében az ed­digieknél még nagyobb sike reket. JERZY zielinskt Scsecsin Városi Tanácsának elnöke A faíu sze.me - és a szája A zst szokták mondani, a falu szeme mindent lát. — De legtöbbször az a baj, hogy a szemüveg vagy na­gyít, vagy kicsinyít. Ha tör­ténetesen a felvégen Nagy János összezördül az asz- szonmyal, akkor ezt az alvé- gi Kiss Mihályné nyomban megtudja és tovább is adja. Működésbe lép a falu szája. Egyik azt mondja: Nagy Já­nos kibírhatatlan ember, sze­gény feleségét mindig mar­ja, pedig igazán örülhetne, mert nem érdemelte meg ezt az áldott jó asszonyt. A má­sik meg így beszél: Vizeskö­tél kellene annak a pokolra való Nagynénak, mert az ura szakadásig dolgozik, — de ő nem ismeri a beosztást, meg így, meg úgy-.. Szóval, mindenki mondja a magáét, ki-ki vérmérsék­lete, elfogult, vagy elfogaiat- lan véleménye szerint, S ter­jed a szóbeszéd. Nagy János asszonyával réges-rég a leg­nagyobb békességben él, —• • egyáltalán nem kibírhatat­lan, éppen olyan, mint a töb­bi. de mivel egyszer híre ment, hogy ő kibírhatatlan, nagyon sokan annak tartják élete végéig. Ilyen a falu szája, ami nem más, mint néhány do- logtalan kofa, vagy két-há- rom kígyónyelvű asszony. — Fegyvertárukban a gúnytól, a megszólástól, a rosszindu­lattól kezdve egészen a rá­galomig minden megtalálha­tó. S az a legérdekesebb, hogy ismeri őket mindenki a faluban, de akkora a hatal­muk, hogy senki nem mer ellenük szólni. Viszont az a legrosszabb, hogy számtalan­szor dolgos, szorgalmas gaz­dák éppen miattuk még ko­moly dolgokban sem mernek nyilatkozni, véleményt mon­dani, mert irtóznak attól, hogy őket is szájra vegye a falu. Ismerek Törökszentmikló- son egy parasztembert, most már tsz tag. Már évekkel ez­előtt kedvvel beszélt a szö­vetkezeti gazdálkodásról, s nem sajnálta a fáradtságot, egyik-másik tsz ben körül is nézett. Látta, felesleges itt minden huzódozés, vakaród- zás, mellébeszélés a nagy­üzem, nagyüzem, s az egyé­niek a versenyt nem bírják. Becsületes eljárásnak tartotta «W» -------— 4 munkavédelmi Vendeletek be nem tartása miatt jénzbírsággal sújtották Ko­mm Jánost, a szolnoki Ru­házati és Háziipari Vállalat igazgatóját. Az első vizsgálat alkalmá­val 52 sürgős munkavédelmi intézkedés betartására szólí­tották fel, illetve elvégzésére kérték a vállalatot. Ebből nem lett semmi, sőt újabban harminc olyan helyet talál­tak, ahol veszélyeztetve van a dolgozók testi épsége. Főleg az elektromos veze­tékekkel, berendezésekkel van baj. A munkagépekhez vezető kábelek a földön he­vernek, nem kielégítő az érintésvédelem és zárlat biz t ősit ás. Hiányoznak a higié niaj feltételek, több helyen rossz a padló. sfb. Ezekkel eddig vajmi keve­set törődtek itt. A kötelező balesetvédelmi szemléket sem tartották meg, nem vezették rendszeresen a balesetvédel mi nyilvántartást. Pedig ezekre itt talán még nagyobb gzükség volna, min* máshol, mert ez az üzem iger mostoha körülmények között szűkös helyiségekben, rossz állapotban lévő épületekben dolgozik. Ez feltétlenül nehé helyzet elé állítja az üzem vezetőit. Azonban felettébb nagy hiba, hogy még azokat a hiányosságokat sem javít­ják ki, amihez nem szüksége­sek nagy anvagi eszközök, rá fordítások, hanem a vá’lalat saját erejéből is ki tudná ja­vítani a hibákat. Főleg ezek miatt élt bün- ‘ető hatáskörével a baleset- védelmi fc,ügyelő. a látottakat társainak elmon­dani. Őszintén beszélt- Erre mi történt? Elhíresztelték róla, azért agitál, mert megfizet­ték. Minden beszervezett tag után 100 forint jutalékot kap. Otromba, nevetséges és ha­zug volt ez a híresztelés, s a józan felfogású ember leg­feljebb csak nevetett rajta, viszont nagyon sokan — ha tudták is, hogy jó a közös gazdaság — inkább hallgat­tak, semhogy ilyesmit be­széljenek róluk. tT fiele dolog manapság is előfordul és a falusi életet ismerő elvtársak jól tudják, milyen megtorpanást, befeléfordulást okoz az egyé­ni gazdák körében. Szorgal­mas, tekintélyes, jelleme* gazdák, akik még egy szöget sem vennének el mástól, ép­pen ezért, éppen a falu szája miatt, hallgatnak, holott meg­győződtek a szövetkezés hasz­náról, tudják, az egész vi’ág mezőgazdasága a nagyüzem felé halad, tudják, hogy a kisüzemnek nincs jövője, s azt is belátták, az élet köve­telőén előírja a mezőgazda­ság átszervezését, világos előttük, hogy nem károsod­nak, cäak jobban járnak. Szó­val mindezt tudják, de ióné- hányon még társaik előtt is fariózkorinak a vélemény- nyilvánítástól, pláne a kez­deményező Jé"---tői. Miért? * Beszélgettem egy cserke- szőllöi szőlősgazdával, s ő azt mondta: Látom én elvtárs, hogy nincs a szövetkezetnél jobb. Azt is látom, hogy még nem mindenütt mennek egyfor­mán a dolgok. De megmon­dom őszintén, hogy ezt nem merném mindenki előtt mon­dani, mert még rám fognák, azért beszélek így, hogv el­nök legyek. Rólam pedig ne boáldozzon a falu szája. ^ parasztember önérze­tes. s az igaztalan vá­dakat nem bírja, el akarja kerülni. így aztán a kívülál­lók legtöbbje menne már a szövetkezetbe, de azt tartják, kezdje más, ne én legyek az “Iső- Az ideában, vaav a dű­lőben ne én bontsam meg a sort. S mindez az ostoba szó­beszéd miatt. Az óvatos bizalmatlanság­ra jellemző az, ami pár év­vel ezelőtt Tiszainokán tör­tént. (De gondolom, ma is nagyon sok helyen megtör­ténik.) Lakik ott két szom­széd. Nemcsak szomszédok, hanem igen jó komák is. Es­ténként összejárnak beszél­getni, és mert valamikor ré­gen mind a ketten abban egyeztek meg, hogy a szövet­kezet nem nekik való, egy­más előtt csökönyösen ismé­telgették továbbra is, hogy nem nekik való. Pedig kü- lön-külön mindegyik koma nagvon kacsingatott már a tsz felé, csak egymáselőtt res- teltéic a dolgot. Ahogy mon­dani szokás, az egyik húzta, a másik nem eresztette el. Pél Jálózgattak, s e"vre mér­gesebben várták, hogy a má­sik mikor rukkol elő azzal, hogy mégiscsak bebizonyo­sodott, hogy a szövetkezet bi­zony éppen nekik való. I-J iába vártak egymásra, mert egyikőjük sem merte kezdeni a dolgot. Vé­gül aztán nem győzték cérná- \al. Külön-külön kerülő uta­kon óvakodtak a szövetkezeti irodába, s akkor néztek egy jó nagyot, amikor az elnöki szobában összetalálkoztak és kiderült, hogy mind a ketten esvforma járatban vannak. A belőné? dolgában. Igaz persze, hogy nem min­den parasztember ád a lo­csogok beszédére, de az is igaz, hogy a falu szálának elég nagy a fékező ereje. ■*- Amikor pedig az elöremenés- föl, a boldogabb élet meg­alapozásáról van szó, akkor ne feledjük el, hogy a falu szája beszédében ügyesen ve­gyül az ellenség hangja is. Célszerű, ezzel a szocia­lista átszervezéssel bizonyos értelembe vett érzelmi gátló­jával is foglalkozni. Mert sok­szor éppen az előbb elmon­dottak teszik tartózkodóvá, visszahúzódóvá a paraszt embert, aki amúgy sem sze­reti a nyilvánosságot, a nyil­vános szereplést. Szekulity Péter c.Ax. eltdhól el lew t Az április át-i ünnepségek előtt történt. Egy katonai, alakulat diszelgcst gyakorolt. Már maga a készülődés lát­ványos volt es sok embert vonzott. Az emberek szemében elismerés csillogott a katonás erőt, fegyelmezettséget su gárzó mozdulatok láttán. Az egyik tiszt elvtárs egy kicsit kiemelkedett , többiek közül, mire megjegyezte valaki: — Ej, de. stramm kiállású egy katana! ■— ö-e?... Meghiszem art! —* felelte büszkén egy vé­konyka ha ng. Májú mintegy magyarázatképpen hozzátette: — Az én bátyám, az. S olyan szeretettel inrmdt.a, hogy szinte irigyelte az ember azt a katonatisztet, akire ilyen büszke valaki. Erre aztán megkérdezték a közbeszólót * — Aztán, öcsi, te mi lessel, ha megnősz? ( — Én-e?... Hát műszaki tiszt! — No és miért? — Mert a bátyám is az. és az a legnehezebb. Nem ám akármilyen az ■.. Virtus volt ebben a feleletben. Igazi, férfias virtus. Biztos, hogy ka,onatiszt lesz a kisfiúból, méghozzá mű­szaki és nem is akármilyen, hanem olyan, mint akiről pél­dát vesz, kemény, stramm műszaki katona, akin éppúgy megakad majd az emberek szeme, mint a bátyján. IDŐ JÁRÁS JELENI ES Várható időjárás.- nappali felhőképződés, több helyen futóeső, magasabb helyeken hózáporok. Mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet 7—10 fok között (MTI.) AZ MSZBT szolnoki klub­helyiségében sokan gyönyör­ködnek a televíziós adások­ban. A Népszabadság rend­szeresen közli a műsort és a klubvezetésig szívesen lát minden érdeklődőt A VÖRÖSKERESZT szol­noki véradóköre április 26-án este fél 8 órakor műsoros es­tet rendez a Móricz Zsigmond kulturotihonban. A SZOLNOKI Cukorgyár területén új Vöröskereszt szervezet alakult 120 taggal. A MEGYEI múzeum és a Hazafias Népfront feldolgoz­zák megyénk történetét és abból kiállításokat, előadáso­kat tartanak. A közeljövő­ben Kunszentmáirton, Cibak­háza, Tiszakürt, Csépa életé­ről, történetéről rendeznek vándorkiállításokat és elő­adásokat EZENTÚL nem árusíthat­nak a szolnoki piacon azok, akik nem tartják be az egész­ségügyi előírásokat. ÁPRILIS 26-án megyei ak- tivaülést tart az MSZBT a Megyei Tanács nagytermé­ben. SOK TAPSSAL jutalmaz­ták április 5-én Jász-kiséren a „Csókos asszony" c. darab jólsikerült előadásáért; a Szigligeti Színház művészeit. A jászkisériek minél több­ször szeretnének gyönyör­ködni hasonló jó darabok­ban — írják levelükben. A MEGYÉBEN minden ki­lencedik ember takarék­könyvvel rendelkezik. Az el­múlt negyedévben a betét­összeg 58.2 százalékkal nőtt, s a takarékbetétkönyvvel ren­delkezők száma 2874-el sza­porodott. A HAZAFIAS Népfront Szolnok városi bizottsága április 13-án, vasárnap dél- mén 4 órakor a Megyei Ta­nács nagytermében küldött­választó békenagygyűlést rendez. A békegyülés szóno­ka Hantos János, az Orszá­gos Békebizcttság titkára lesz. Az érdekesnek igérke ző beszámoló után a gyűlés risztvevői megválasztják a június 7-én kezdődő V. Ma­gyar Békekongregszus i kül­dőiéit. MA A SZAKSZERVEZE­TEK Országos Tanácsának munkavédelmi osztálya Szol­nokon tartja hat megye mun­kavédelmi felügyelőinek ta­lálkozóját aszakszervezetek Ságvári Endre úti székházá­ban. A felügyelők ez alkalom­mal értékelik az eddig vég­zett munkát és megbeszélik a második negyedévi felada­tokat. — ÁPRILIS 9 én a „FöMmű- veÄsaöveik:ze‘eink: életéből-’ el- mű oldal ,,A föld mű vessző vet­kezetek. és a gépállomások kö­zös feladatairól’’ szóló cikk utol­só bekezdésébe értelemzavaró hiba került. A helyes szöveg a következő: Kedvezményes mun­kának tekintendő a 2 kilométe­res körzeten belüli 12 hold le­szerződött terület... Ha a rszer* ződő fél egy traktornak bizto­sítja a tarifa szerint előirt nagy­üzemi müszaknormát, — akikor például közéokötött talajon ko- zépmélyszántás esetén kát. hol­dankét 126 forintot kell fizetnie. A "SZOLNOKI IBUSZ ki­rendeltségen 34-en fizettek be eddig a nyári külföldi utazásokra. Az NDK-bfl több jelentkezőt már nem fogad­nak el. — A Szovjetunióba 11-en mennek eddig, de to­vábbi 25 fő jelentkezett. A MAHART közli: a ma­gas vízállás miatt a Szolnok —Csongrád, Csougrád—Sze­ged, Szolnok—Tiszabura, Do- bapuszta — Csataszög közötti vonalakon az árhullám levo­nulásáig. szünetel a személy­hajóforgalom.------­Jl aoi oostán kból Április 10-én a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Mészáros Lőrinc Karcag, Tóth Sándor Kisújszállás. — Érdeklődésünkre levélben adunk választ. Máté Katalin, — Katona Emília Túrkeve. Érdeklődé­sükre választ kaptunk. Az eredményről levélben éite- sítiük kedves levélíróinkat. Bartha István Kunhegyes, Csoinop János Szolnok. írá­saikat megkapluk. Haszno­sítani foajuk. Téglás} Istvánná Szolnok. Kérését továbbítjuk illeté­kes szervhez. Az eredményt levélben közösük. Hudák Jánosné Örményes. Panaszára választ kaptunk. Az e-rdményrcl levéltem ér­tesítjük. Váró Anna Szolnok. Ver­seit lektorálásra továbbit juk. „Alkotmány"' Tsz, Jász­apáti. Panaszukat megvizs­gáljuk. A válaszadásig ‘s kérjük szíves türelmüket. Dónké László Jászszer t- andrás. Írásait megkaptuk. Lektorálásra továbbítjuk. — Bővebb választ levélte n adunk. Bérezd Jenő, Kálmán Ist­ván Szolnok, Demeter Kál­mán Kunhegyes. Levelű-ke, megkaptuk. Ivajiics József Rákóezifa]- va. írását megkaptuk. Hasz­nosítani fogjuk. Panaszát megvizsgáljuk. Az eredményt levélben közöljük. Balogh Regina Uj szász. — Levelét továbítottuk az .,Ű • törők Fórumá'-hoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom