Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

Magyarországon a népi hatalom szilárd és örökké az is marad

(Folytatása az első oldalról)

Szocialista Munkáspártnak nagyszabású cs sokoldalú tevékenységéhez.

A szocialista országok jövője a munkásosztály, a dolgozók kezében van, akik miután meghódították a hatalmat, országuk kizárólagos és

teljes jogú gazdái lettek. A szocializmus a népgazdaság gyorsülemű fejlődését teszi lehetővé, ehhez nagyfokú szervezettség szükséges, a gépesítéssel és az automatizálással állandóan emelni kell a munka termelékenységét.

Elvtársak,

a szocializmus építése nem valami kényelmes séta!

Sok nehézséget kell még leküzdeni azután is, hogy a ■ mkásosztály megragadta a natalmat. Mi ezt tapasztalatból jól tudjuk. Az új társadalom a régi. idejétmúlt világgal vívott állhatatos harcban fejlődik.

Tudjuk, hogy Önöknél, Magyarországon is vannak nehézségek, bár ma sokkal kevesebb, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. De a szocialista rend e nehézségek legyűréséhez. a nép alkotó erőinek kibontakozásához megad minden lehetőséget. Biztosaö tudjuk, hogy a magyar dolgozók élete évről évre jobb lesz. Elvtársak!

A magyarországi helyzet gyors normalizálódása világosan bebizonyította, hogy nem lehet visszafordítani a szocializmus útját), járó ország fejlődését és hogy a szocialista tábor Országainak egvsége, összeforrrottsága és kölcsönös testvéri segítsége: óriási erő.

A szocialista, államok közösségének minden tagja igyekszik segíteni a testvéri országok népeit a szocializmus építésében, egyszersmind» igénybe veszi a többiek (segítségét és támogatásai.

Ez nenj jelenti azt, hogy bármelyikük is o többi rovására círősödik. A kölcsönös segítségnyújtásnak az a célja, hogy külön-külön minden szocialista ország és együttvéve az egész tábor közösen szüntelenül fejlődjék és erősödjék.

A szocialista tábor erősödése roppant nagy hatással van az emberiség történelmi fejlődésére. Elvtársak, sikereinkkel és összefogásunkkal segítjük az egész világ békeszerető és demokratikus erőinek a háború ellen, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcát.

Emlékezzenek 1956 őszére! Az imperialisták ekkor nem ok nélkül indítottak egyszerre két támadást: a szocialista Magyarország ellen és a független Egyiptom ellen. Arra számítottak, hogy a magyar szocialista erők veresége és a szocialista tábor zavara megkönnyíti számukra, hogy ráerőszakolják akaratukat Egyiptomra. Köztudomású, hogyan végződtek az imperialista támadások.

Az imperialista erők kettős veresége fordulópont volt, ezután enyhülni kezdett a nemzetközi helyzet. Ebben van a magyar szocialista erők és az egyiptomi hazafiak győzelmének nemzetközi jelentősége; Az imperialista ármányok elleni közös harcban még jobban összekovácsoló- dott. korunk két legnagyobb erejének: a szocialista országoknak és a nemzeti függetlenségüket nemrég kivivő országoknak harci szövetsége.

Elvtársak! Petőfi Sándor, a nagy magyar költő, több mint száz éve keserűen írta:

„Nagy a világ, és testvérünk [nincs benne. Nincsen, aki bajainkban [résztvenne.

Dehogy testvér a magyarhoz [a világ!

Ellensége minden ember, [akit lát”.

A szocializmus megváltoztatta ezt a helyzetet. A szocialista népek nagy családjában a magyar egyenjogú testvér. A magyar dolgozók tudják, hogy társadalmi vívmányaik csak akkor lehetnek tartósak, ha testvéri szövetség fűzi őket a többi szocialista ország népéhez.

Fejlődik és erősödik a szocialista világrendszer, de volt olyan idő, amikor a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország. Kemény megpróbáltatások és zord idők jutottak osztályrészéül munkásosztályunknak, amely a világon elsőnek szakított p kapitalizmussal és bátor úttörője lett az új, szocialista jövőnek.

A szovjet nép minden nehézségét legyűrve, nagy sikereket ért el az ipar, a mezőgazdáiig, az egész népgazdaság fejlesztésében.

A szovjet nép szilárdan és magabiztosan halad a XX. pártkongresszuson kitűzött úton, a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek és a világbéke megszilárdításának útján. Biztosítjuk Önöket, elvtársak, hogy a szovjet nép erejét nem kímélve építi a kommunizmust, harcol a békéért és a népek biztonságáért.

A Szovjetunió — a többi szocialista országgal szorosan együttműködve és valamennyi békcszerető néppel vállvetve — minden erejét megfeszíti, hogy elejét vegye egy új háborúnak.

A béke nem hull az ölünkbe, érte állhatatosan kell harcolni az agresszió, a háború és a rombolás erői ellen. Ezt az igazságot mindjobban felismerik a békeszerető emberek szerte a földkerekségen.

A Szovjetunió a legutóbbi időben, békeszerető politikájához híven sok új konstruktív javaslattal állt elő. Több külpolitikai lépést tett, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, véget vessen a fegyverkezési hajszáinak és elérje az atomfegyver betiltását. De az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak uralkodó körei nem fogadták kedvezően javaslatainkat. Sőt mi több, tovább szítják a hidegháborút és folytatják az erőpolitikát, fokozzák a fegyverkezési hajszát, atomháborúra készülnek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, hogy még izzóbbá tegyék a légkört.

Ott tartunk, hogy atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek minden nap járőr utakat tesznek sok ország területe felett. Az is előfordult, hogy ilyen repülőgépeket baleset ért, ezt azonban a közvélemény előtt gondosan eltitkolják.

Embermilliók rettegnek attól, hogy valami véletlen, — vagy valamilyen őrült szándékos provokációja — atomháborúba döntheti az emberiséget. A józan eszű emberek tiltakoznak e rendkívül veszélyes helyzet miatt.

önök tudják, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a napokban elhatározta, hogy

országunk egyoldalúan megszünteti az atom- és a Iiidrogénbomba kísérleteket

A Szovjetunió legfelső Tanácsa felszólította az Amerikai Egyesült Államokat és Angliát, hogy ' kövessék példáját:

Ez a történelmi jelentőségű határozatot az egész világ — az Egyesült Államok és Anglia népe is — üdvözölte. Mindenki várta, miként reagál, , majd _az Egyesült Államok és Anglia kormánya, merre 611 majd a váltó: u béke megszilárdításai, vagy pedig a nemzetközi feszültség fokozása, a fegyverkezési hajsza folytatása felé. amely nem a békés enyhüléshez, hanem elkerülhetetlenül háborúhoz-yezet;

Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke,' a napokban sajtóértekezleten nyilatkozót' abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette az atom- és a hidro- génfegyver-kísérleteket. Mit is mondott az elnök, akit reálisan gondolkodó politikusnak tartunk, hiszen erőfeszítéseket tett — bár gyengéket és határozatlanokat —, hogy megtalálja a nemzetközi feszültség enyhítésének módjait.

Eisenhower kijelentette, hogy a Szovjetuniónak ezt a külpolitikai lépését nem szabad „komolyan venni”. Az ilyen tettek tisztán „propa- ganda-jéllegűek'’.

Más politikustól várni lehetett ilyen nyilatkozatot, de

hogyan nevezheti ezt a lépést propagandának az az államférfi, aki megérti. — bogy mit jelent az ilyen intézkedés. Érthető ezért, hogy a világ népei kiábrándulással és elkeseredéssel fogadták Eisenhower nyilatkozatát.

A népi Magyarország dől-, gozóinak nagygyűlése előtt szeretném kijelenteni a kos vetkezőt: ha Eisenhower valóban úgy véli, hogy propagandából szüntettük meg az atom- és hidrogénfegyver-kí- sérleteket, akkor ő és a többi nyugati államférfi miért nem folytat ugyanilyen propagandát és miért nem. szünteti meg e célból az atorrefegyver- kfeérleteket?

Ami bennünket, a Szovjetunió vezetőit illeti, mi büszkék vagyunk erre a propagandára, amely az egész emberiség kívánsága szerint való. Ha az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Brítannia miniszterelnöke ugyanezt a propagandát folytatná, mennyire

megörvendeztetné ez a világ minden népét!

Egyes államférfiak csökkenteni szeretnék azt a nagy hatást, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának az atomfegyver-kísérletek egyoldalú betiltásáról hozott határozata kellett, ezért azt állítják, hogy a Szovjetunió e határozat előtt már végrehajtotta atomfegyver-kisérlet-so- rozatát. Igen, mi folytatunk atomfegyver-kísérleteket, de az egész világ tüdja, hogy az Egyesült Államok már 1945-ben kipróbálta , az atomfegyvert, — mégpedig nem valamilyen gyakorlótéren, hanem Nagasakiban és Hirosimában. E „kísérletek” sokszázezer békés ember életét oltották ki.

A Szovjetunió köztudomásúlag később kezdte el az atomfegyver-kísérleteket é> a kísérleteket úgy végezte, hogy a lehető legjobban megvédje a lakosságot a veszélyektől. Aki ért a techmkához, az gondolkodás nélkül megmondja, ki végzett több kísérletet ezzel a fegyverrel.

Ha tehát á kísérleti robbantások számát tekintjük, akkor nekünk a kísérleteket csak azután kellett volna abbahagynunk, miután utolértük az Egyesült Államokat. Ebért, aki a kísérletek számára hivatkozik, az szabadulni akar a közvélemény nyomásától, be akarja csapni a népet, hogy folytathassa az atomfegyverek kipróbálását és felhalmozását, e fegyverkezési hajszát.

Egyes nyugati személyiségek azt is mondják, hogy a kísérletek egyoldalú megszüntetésének bejelentéséve'1 a kísérletek nemzetközi ellenőrzés elől akartunk kitérni. De ezt

Ismeretes, hogy egyetlen an, goi vagy amerikai atom- és hidrogénbomba-robbant ás sem maradt titokban. Tehát a robbantások nemzetközi ellenőrzése ténylegesen már megvan.

Amikor a hidegháború

nak az amerikai politikusoknak, akik előzőleg arról beszéltek, hogy lehetetlen minden robbantást észlelni. El kellett ismerniük, hogy való ban nem lehet eltitkolni a kísérleti atomfegyver-robbantásokat.

. De ha úgy vélik, hogy az atomfegyver-kísérletek nemzetközi ellenőrzésének hiánya akadályozza az Amerika' Egyesült Államokat és Angliát, hogy a Szovjetunió pél. dájára önként megszüntessék a kísérleteket, akkor a Szovjetunió beleegyezik a nemzetközi ellenőrzésbe, ezt több szőr kijelentettük.

Felszólítjuk partnereinket: hagyják abba a kísérleteket! — Már mától fogva szüntessük meg a hidrogén- és atombomba-robbantásokat. Ne fertőzzük a rádióaktív anyagok hasadási termékeivel a légkört

A Szovjetunió népei nevében, a szovjet kormány nevében. Eisenhcwsrhez. az Egyesült Államok elnökéhez Macmillanhoz, Nagy-Britan. nla miniszterelnökéhez for dúlok. Kövessék a Szovjetunió példáját, tettekkel bizo nyítsák jóakaratukat. Ez boldoggá tenné az emberiséget e nemes léoás emltéke évszázadokig fennmaradna. Az atomfegjtoer-kísérletek meg szüntetését úgy tekintjük mint a teljes leszerelés felé

a vilázbéke biztosításír

feltételei felé vezető első lé- oést, mint a két rendszer békés együttélésének, béké- versenyének útját. Ebinek í létfontosságú kérdésnek ■ megoldása elősegítené a több:' türgős nemzetközi problem rendezését if

Elvtársak! Több mint három hónapja javasolta a szovjet kormány, hogv hívják össze a kormányfők, ? vezető államférfiak értekezletét. Ezer

oldják meg a halaszthatatlan problémákat és közös erőfeszítéssel határozzák meg azokat a célravezető módokat, amelyek enyhítik a nemzetközi feszültséget

és megszüntetik a hideg-»

háborús állapotot.

Ékre azt mondják nekünk, hogy meg kel] vitatni a keleteurópai országok helyzetét, de hát tulajdonképpen mit akarnak megvitatni és ugyan ki jogosított fel bárkit is, hogy megvitassa más országok belső fejlődését? Nem. jó urak, ne lépjenek a más kertjébe. A keleteurópai népek már eldöntötték ezt a kérdést, gazdái őlk a saját portájuknak és nem tűrik el, hogy bárki is belügyeikbe avatkozzék.

A szocialista tábor és a

kommunista világmozgalön- erősen fellendülőben van. A testvéri kommunista és mr káspártok képviselőinek ta valy ősszel Moszkvában tar tott tanácskozása tovább erő sítette egységüket és össze forrotts-águkat, meghatározt' a munkás- és demokratiku mozgalom feladatait.

Lejjfobb tennivalónk:

a béke megszilárdítása! A

szocialista tábor — a béke bástyája. Táborunkat támogatja minden békeszerető nép, az egész haladó emberi ség, A szocialista országok történelmi küldetésének fe. Ielősségét átérezve, a jövőben is szilárdan együtthaladunk a béke és a szocializmus útján.

Éljen a nép! Magyarország

fővárosának dolgozó népe!

Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság, a hatalmas szocialista tábor szilárd oszlopa!

’ Éljen a Magyar Népköztár. saság forradalmi munkás paraszt kormánya!

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt — a magyar nép minden győzelmének lelkesítője és szervezője!

Örökké éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! (MTI).

KÁDÁR JÁNOS elvtárs ünnepi besséde

— Kedtes Hruscsov elvtárs! Kedves vendégeink! — Kedves Dobi elvtárs, Mün- nich elvtárs. Marosán elvtárs! Budapesti dolgozók!

■— Üdvözlöm önöket legnagyobb nemzeti ünnepünkön, felszabadulásunk napjának évfordulóján.

— A-mai ünnepünknek különleges fényt ad, hogy e napon körünkben üdvözölhetjük a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, élén Hruscsov eivtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkárával, a szovjet kormány fejével. (Nagy taps, éljenzés). Nagy öröm számunkra, hogy együtt ünnepeljek velünk annak a nagy népnek küldöttei, amelynek fiai vérüket ontották a mi szabadságunkért, nemzeti függetlenségünkért, a H. Világháborúban és 1956 őszén, rflit a szabadságunk és nemamikor ismét veszélybe kezet! függetlenségünk.

Hruscsov elvtárs nem először járt Magvarorszagon. Itt járt l9ö7 január elején is, az öt kommunista és munkáspárt budapesti tanácskozásán ,— az akkori nehéz körülmények között nem tudtuk méltóképpen fogadni őket. Most azonban Hruscsov elvtárs és a küldöttség többi tagja több időt tölt nálunk.

Alkalmuk lesz találkozni nemcsak a vezetőkkel, hanem a magyar nép tömegeivel is. E találkozások során, drága vendégeink bizonyosan érezni fogják mindenütt a magyar dolgozók szívéből feléjük áradó forró szeretetet.

Ez az őszinte, mély szeretet annak a pártnak, annak a

kormánynak, annak a népnek szól, amely az élet minden területén szüntelenül segítette és segíti szocializmust építő népünket.

Személyesen szól ez a szeretet Hruscsov elvtársnak, aki a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának politikáját képviselve, oly következetesen, oly fáradhatatlanul harcol az egész világ népeinek békéjéért és biztonságáért. Egész népünk nevében kívánom Önöknek, kedves vendégeink, érezzék magukat Magyarországon úgy, ahogyan a testvér, a hűséges barát otthonában érzi magát az ember.

Elvtársak! Barátaink! 1945 április 4-én, amikor a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről a hitlerista hordák utolsó maradványait, megkezdődött nemzeti történelmünk új fejezete. — Ennek a napnak évfordulóján egyszerre ünnepeljük, hogy megszületett a szabad és független Magyarország és hogy feltárult előttünk a társadalmi haladás útja és ezen a napon ünnepeljük a megbonthatatlan magyar—szovjet barátságot! (Éljenzés, ütemes taps).

— Április 4-e a tények erejével hirdeti, hogy nemzeti függetlenségünk, társadalmi haladásunk ügye és a magyar—szovjet barátság ösz- szetartozik és egymástól szét nem választható.

— Kóborolnak manapság a nyugati tőkés országokban egykori kiváltságaikat elvesztett magyar földbirtokosok, nagytőkések és levitézíett fasiszták, akik

szeretnék szétválasztani nemzeti fügtet

lenségiinket a társadalmi haladástól

és mindkettőt a magyar— I galmazzák a magyar kombin- ■szovjet.barátságtól. Ezéic rá-1 nistákat

és. munkásoka;

minősíthetetlen rágalmakat szórnak a Szovjetunióra, mindezt azzal, hogy ők „féltik” szabadságunkat, nemzeti szuverenitásunkat és függetlenségünket. Ezek az urak és imperialista gazdáik azt gondolják, hogy a magyar nép nem ismeri a, történelmet, hogy a magyar nép emlékezete rövid. De a mi népünk nagyon fs jól ismeri a történelmet, nagyon jól meg tudja különböztetni a hamis szavakat a valóságtól. Azt hiszik tehát ezek az urak, hogy a magyar nép elfelejtette: hogyan adta el a magyar nemesség és burzsoázia függetlenségünket 1867-ben a habs- burgokrak, az úgynevezett kiegyezéssel és hogyan árulta később a hazát fűnek, fának, a Vilmos császári német imperializmusnak, azután 1919-ben az Antantnak, maid Hitlernek!

A magyar nép nem felejtette el ezt, s azt sem felejtette el. hogy ezek az urak a Horthy korszak idején egyáltalán nem féltették nemzeti függetlenségünket a német, olasz francia, angol cs amerikai bankároktól és iparmágnásoktól, trösztöktől, amelyek valójában akkor a magyar nép sorsa felett rendelkeztek.

A szabadság bajnokainak szerepében tetszelgő egykori földbirtokosok és nagytőkések csak elődck hagyományait folytatják ma is: miként elődeik, úgy ők is árulják a hazát, ezúttal némely amerikai milliárdosnak. Csupán egy a különbség: most olyasmit akarnak eladni, ami felett ők már nem rendelkeznek és nem is fognak rendelkezni soha többé. (Viharo *aps)

— Most ez az ország anér országa és soha többé nem lesz másé. A felszabadulássá’ v ásosatá 1 y-.vezot te magyár nép vette kezébe az ország sorsát és a nép valóban a magyar történelem forradalmi hagyományait követi azoknak a szabadságharcosoknak a hagyományait, akik harcoltak 150 éven át a török hódítók, majd 300 éven át a Habsburg hódítók ellen, 1919. ben pedig az Antant intervenciós csapatai ellen és utána a Horthy—Hitler-fasizmus ellen.

A munkásosztály — saját felszabadításáért küzdve — élére állt a nemzet függetlenségéért vívott harcnak és bizonyosak lehetnek benne a Nyugaton kalmár kodé urak: a magyar nép meg is védi az 1945- ben elnyert nemzeti függetlenségét, (Taps.)

A Nyugaton kóborló gyász- magyarok és imperialista főnökeik adják a süket embert és úgy tesznek, mint akik nem tudják, ki adta népünk kezébe a szabadságot, a nemzeti függetlenséget,, kinek a vére hullott a szabad, független Magyarországért. Azoké az uraké-e, akik a szovjet kormány kellő időben elhangzott figyelmeztetése ellenére 1941-ben belevitték Magyarországot Hitler oldalán a világtörténelem legvéresebb rabló kalandjába és akik utolsóként tartottak ki a náci bitorló mellett?

Nem! A magyar nép szabadságáért ég függetlenségéért, a magyar kommunisták és hazafiak és a szovjet nép fiai adták a legtöbbet, amit ember adhat, az életüket (Nagy taps.) Vajon ki védte és védi azóta is nemzeti szuverént fásunkat, szabad életünket.? Azok-e, akik minduntalan be akarnak avatke- ni be1ső ügyeinkbe, akik nemcsak a diplomáciai Propaganda minden eszközével ték igénybe, hogy meg- döntsék Magyarországon a (Folytatása a 3-ik oldalon)»..

k

a csalást könnyű leleplezni.

, amerikai hívei azt kezdték 5 bizonygatni, hogy végre lehet hajtani műszerekkel ésklclhe- * tetlen, ellenőrizhetetlen rob- - hántásokat, sok országban r így az Egyesült Államokban is. A tudósok megcáfolták ezeket az álításokat. Azok-