Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

WtLAC PROLETÁRJAI BOYES0UBTBKI SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TX. évfolyam, 80. szám. Ára 80 filler 1958. április 4., péntek. Őrök hála és dicsőség a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak ! cs .^s<sc§Kí<^csa<^<scK8csKK§csaKSCsa<®csaK§cscKgcsaf?l Történelmi sorsforduló írta: Szekeres László 1 94.5 április 4-én. a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, s ezzel valóra váltatta né­pünk legjobbjainak; Dózsa parasztjainak, Rákóczi kurucainak, Kossuth honvédéi­nek, az 1919-0.5 dicső Tanácsköztársaság vötö^ katonáinak vérrel megpecsételt vá­gyát — Magyarország szabad, független, önálló állammá lett, s ezzel megszűnt az évezredes elnyomás, s kiszolgáltatottság. Április 4 a magyar nép életében tör­ténelmi sorsforduló. Ez a nap tette lehe­tővé, hogy a dolgozó nép elinduljon a sa­ját jövőjét formáló, szebb, boldogabb éle­tét megteremtő úton. 13 év távlatéból visszatekintve a megtett útra, elmondhat­juk, hogy a nehéz, küzdelmes évek nem voltak hiábavalók, a magyar dolgozók be­bizonyították „nagykorúságukat’, élni tud­ták a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. A felszabaduláskor országunk romok­ban hevert. A fasiszta rablóháífcorú folya­mán elpusztult országunk ipari üzemei­nek 30 százaléka, 60 százaléka ereken megrongálódott és mindössze 10 százaléka volt üzemképes. A német fasiszták és nyi­las bérenceik 415 fontosabb gyár és üzem felszerelését, nyersanyagait, kész- és fél­kész termékeit hurcolták el nyugatra. Mezőgazdaságunk 21,4 százaléka ment tönkre, az összes állatállományunk 60 szá­zaléka semmisült meg. Közlekedésünk je­lentős része elpusztult, közlekedési eszkö­zeink egy részét pedig nyugatra hurcol­ták, többek között 63 900 autót, 43 745 vasúti teherkocsit, 1224 mozdonyt, 370 kü­lönféle vízijárművet, stb. A tönkrement értékek a nemzeti vagyon 45 százalékát tették ki. A II. világháború a magyar népnek nemcsak gazdasági veszteségeiket okozott, hanem súlyos véráldozatokat is jelentett. Több mint 600 900 ember halt meg és több tízezer ember vált örökre nyomo­rokká, magánviselve a háború borzalmai­nak nyomát. A háborútól meggyötört, szen­vedő, hol csüggedő, hol reménykedő milliók ekkor még nem értették meg teljesen, hogy mit jelent számukra a felszabadulás. Várták, mit hoz számukra a hdlnap, iga­zolja-e reményeiket. S a Magyar Kom­munista Párt kilépett többévtizedes ille­galitásából és élére állt a dolgozók remé­nyeinek, szebb életének megteremtéséért fólytatott harcnak. A kommunisták veze­tésével váltottuk valóra parasztságunk ezeréves álmát: kiosztottuk a földet, s ezzel örökre azé lett a föld, aki megmű­veli. Az iparban is hozzáláttunk a helyre- állításhoz. az ország vérkeringésének megindításához. A magyar népi demokrácia 13 eszten­deje csodálatos eredményeket hozott. Olyan alkotásokat valósítottunk meg, amelyekre valóban csak a felszabadult népi erők képesek. Nemcsak újjáépítettük országunkat-, hanem igen sok olyan alko­tást is építettünk, amellyel addig nem rendelkeztünk. Uj gyárak százai mellett büszkék vagyunk Komlóra, Inotára, Sztá- linvárosra, Tiszanalkanyára, és a többi hatalmas alkotásunkra, amelyek fennen hirdetik a magyar nép alkotókészségét, szocialista rendünkbe veteft hitét De büszkék vagyunk a megyénkben létesült ipari üzemeikre is, mint az Avritógénmiár, a Fémnyomó- és Lemezárugvár Jászbe­rényben, a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Bútorgyár, a Cellu'ózegyár, a Do­hányfermentáló Szánokon, a 'Mezőgazda- sági G évgyár TőrökszentmiHóson és so­rolhatnánk tovább új létesítményeinket. Ezeken túl megyénk összes üzeme't kor­szerűsítettük. bővítettük és emberi körül­ményeket biztosítottunk az üzemi munká­soknak. Tnárunk az elmúlt 13 év alatt töb­bet fejlődött, mint akt megelőzően fél év­század alatt. Az inarodítással egyidőlhen a magvar mezőgazdaságban is új erőforrások jötték létre, a • gépállomások, .állami gazdaságok, amelyek nagymértékben e'ős°gí*'-tték, hogy dolgozó parasztságunk elindulíon a felemelkedés ú+iá/n, a nagyüzemi tármfá- sok, a termelőszövetkezetek fe’é. i',rs- gyénkben jelenleg 17 «épállomás erőgé­pei könnyítik a termel "szö’fekezefev és az egyénileg dolgozó parasztok inunkáiát, 1766 traktor. 182 kombájn. 362 aratógén, s 708 cséntlőgép hirdeti szociálist« iparunk fejlettségét és szolgálja a mezőgazdaság terméshozamának növelését. gítette. Nem egy üzemünk a Szovjetunió­tól kapott nyersanyaggal kezdte újra munkáját. Amikor a Szovjetunió segítsé­géről beszélünk, mindezeket valameny- nyiünknek elfogultság nélkül látni kell. Mindezek fényesen igazolják, hogy a szovjet nép ! mindenkor őszinte szándék­kal segített a magyar népnek és segít je­lenleg is. A Szovjetunió népeinek baráti segítsége szabadságunk, szocialista építő munkánk alapja. A szovjet és a magyar nép barátsága több évtizeden át vérrel pecsételődött meg, s ez a barátság szüle­tése pillanata óta kiállta a próbát. A két nép barátságának legszebb építőköveit az I. világháború elleni harcban raktuk !e. A magyar katonák tízezrei fegyverrel a kezükben verekedtek a világ első prole­tárhatalmának védelméért, s e harcosok közül Szolnok megyében többen még ma is élnek, mint Márki Gábor elvtárs Tur- kevén, vagy Varga Jenő elvtárs a szol­noki Kőolajkutató Vállalatnál. A fiatal szovjet államtól, a fiatal Vörös Hadsereg katonáitól tanult a magyar nép, s annak szellemében cselekedett 1919 dicső nap­jaiban. Azokban a nehéz években, amikor a reakció a magyar nép legjobbjainak tíz­ezreit zárta börtönbe, hurcolta vesztő­helyre, amikor a költő arról énekelt: — „Árpád hazájában jaj annak, aki nem úr és nem bitang” — egyetlen reményünk a Szovjetunió volt. S nem csalódtunk ben­nük, mert a szovjet emberek helytálltak a világ reakciós erőivel szemben, s azok minden támadása ellenére megtartották hatalmukat. S amikor a történelem a hit­leri fasizmus ellen harcba állította a szov­jet népet, hőtsies helyiállásukkal, hatal­mas vér- és anyagi áldozatok árán száll­tak síkra más ■ népek felszabadításáért is. A szovjet nép hősies helytállásának kö­szönhetjük mi is felszabadulásunkat, s győzelmünket 1956 októberében az ellen- forradalmi erők felett. Az ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel a kommunisták és a becsületes pár- tonkívüli dolgozók kemény és hősies har­cot folytattak az ország rendjének, nyu­galmának helyreállításáért, a politikai, a gazdasági élet konszolidálásáért. Abban az időben a legfontosabb feladat az ellen- forradalmi elemek megfékezése, felszá­molása, a pártszervezetek újjászervezése, talpraállítása volt. Ezt a feladatot siker­rel oldottuk meg megyénkben is; rövid idő alatt ismét helyreállt a rend és az élet újra a normális mederbe terelődött. Me­gyénk dolgozói újult erővel folytatták a megkezdett harcot szocialista építésünk minden területén, amit mutatnak a több mint egy év alatt elért eredmények az iparban, a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséiben, és egyéb helyeken. Igen nagy megrázkódtatást okozott 1956. október 23, de egyben komoly tanul­ságul is szolgált számunkra. A Magyar Szocialista Munkáspárt levonta a meg­felelő tanulságot, s vigyázott eddig is és vigyázni fog a jövőben is arra. hogy a marxizmus—lehinizmus szellemében, a dolgozó tömegekkel együtt, tőlük el mm szakadva, építse a szocialista társadalmat. Pártunk levonta a megfelelő következte­téseket az ellenforradalomból, s nyugod­tan mondhatjuk, hogy Magyarországon mégegyszer ellenforradalom nem lesz. Fegyvert adtunk a munkásmozgalom ki­próbált harcosainak kezébe. Az egy évvel ezelőtt létrejött munkásőrségünk megszir lárdult. s újjászervezett rendőrségünkkel, honvédségünkkel együtt mindenkor ^ ké­szen áll szocialista rendünk védelmére. Számbavéve az elmúlt 13 év eredmé­nyeit; nem kell szégvenkeznünk. hiszen nagy utat tett meg a magyar dolgozó nép, s megvan a biztosíték arra. hegv.az elkö­vetkezendő években a Magyar SzociaM'ta Munkásáért, a Forradalmi lyiunkás-Pa- raszt Kormáry vezetésével felépítjük a szocialista társadalmat. Munkások, parasztok, értel­miségiek! Előre az 1958 évi népgazdasági tervünk- sike­res végrehajtásáért! Éljen a magyar és a szov­jet nép vérrel megpecsételt örök barátsága! Éljen április 4, hazánk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe! r A felszabadulás óta eltelt idő alatt i megyénkben dolgozó parasztsá­gunk között mély gyökeret vert iiltffTIn , lőszövetkezeti mozgalom, lkaß^oktöb^j, 1-ére elértük, hogy a r"~aj|ff1ffSi(|ffr,^ti " ni ; művelték megyénk szá^KSteriilet^ak' 59,9 százalékát. Az lM^^‘bg(sr^®5s®da- , lom egyik legkc^^tlea^SD^éfja voH a ter- 5 melőszövetkeMH» '^rragalom megsemmisá«e, fc e tyea^afeffik ffTnémi sikert. j^Sglgl^cvlfWzetemk döntő többsége aztmíanlkiállta a próbát, együtt maradt s nem eifeedt4 munkája gyümöl­csét másnak élvefii. November 4 után — a ; rend helyreállításival fcgyidőben — erősza­kosan feloszlatott! szövetkezeteink nagy- i része újjáalakult, Jőt újlbb termelőszövet­kezetek jöttek létle. Mesénkben jelenj, 220 tsz működik 2*7 440 fch-on, 16 500/fcaf" Iáddal. 137 termttőszövfckezeti caKiort 54 000 ich-on. 741Ä családdal dolgozik. Ezenkívül 117 szak Apport, g!&i2 f<4jä, és 35 termelési társulés\p92 t■*gak műk*cíik. Termelőszövetkezeteink nabíól impra Vrő- 1 södnek. 195® január l\ől g már^Bs Jfc-j# 1 1997 tag 2340 kh-dal ldbe| a termelés útjára. Mindez \í mutatjáThogy 1 dolgozó parasztságunk elvre* *wí ágasab­ban látja, hogy számára | ijeleíhelkedés ■ útja a termelőszövetkezet. \|| / Népi demokráciánk 13^®ápdk egyik legnagyobb vívmánya az, hoSl megszün­tettük a munkanélküliséget, a bizonytalan holnapot jelentő társadalmi éts| gazdasáli i . berendezést. Magyarország a hlifcmlhilb® koldus országából a felszabad jkl szt;: a-. : lista jövőjét építő, dolgozók h&á|a kitt,' ; ahol ismeretlen a munkanélkülSég?» ahol a dolgozók könnyebben és jobba» élnale,. mint éltek. Emberibbek lettek a ’rn.unk'V feltételek az üzemeltben és a jfflfeken, ’ törvény védi az egyenlő munkáéit PgyerJiő bér elvét. Vált ozott a magyar /páros és magyar falu arculata, új várc»é=zek és falvak épültek. A felszabadul» előtt sok helyen nem ismerték a villadrt, a mozit, " rádiót, nem jutott el odáig a kultúra. 1955 végéig az országban 11község lto- ’ pott villanyt, ami azt jelenti, ftogy akkorra már az összes községek 73,5§száza1ékáb|n villanyfény világította be jz otthonokat. Megyénkben egyetlen esztahdőben, 1956- ban 10 270 rádiót, 1227 n|ptorkeTékpáiW, 10 974 kerékpárt vásároltak a dolgozót ] Kereskedelmünk tavaly 47*648 pár cipÄ ’ adott el a fogyasztóknak, fez azt jelen®, hogy megyénkben minden lakos vett egjjr [ pár új cipőt 1957-ben. E néhány szám is mutatja, hogy m:| lyen mértékben és hogyan \pltozott a mii gyár munkásság, dolgozó Parasztság <39 értelmiség életviszonya. Feledésbe merít az égrenyíló cselédházak lákfenak, a ván­dorló kubikosoknak nyomora, akiknek sóhaját csak a megyén áthörfipölygő Tisza és Körös hullámai vitték el. Az új gyárak, gépállomások, állami gazdasagok és ter­melőszövetkezetek mellett elf új nép nőtt fel a 13 év alatt. C sak a felszabadulás utá l, a szocia­lizmust építő országban vá1 hatott lehetővé, hogy a kultúra és a jftépművelés kincsei ténylegesen eljussanak a dolgo­zókhoz. A munkásosztály hatalmAak meg­teremtése kellett ahhoz, hogy alfőiskolák és egyetemek kapui megnyílj anai; a mun­kás- és parasztfiatalok előtt. MiJaz 193*— 38-as oktatási évben a magyar egyetemie­ken mindössze 93 munkás- m paraszt- fiatal tanult, addig az 1956—ő’Wcs iktatási évben 6523 volt rendszerben az egdRemeken és főiskolá­kon tanuló muník*- és parasztfiatalok aránva mdndö®íz«3 százalék volt, addig napjainkig 65-/70»zázalékra nőtt ez a szám. A mn.nkásnatulom, a pro1 etár dikta­túra tette lehetővé, homj minél több fiatal szakmát tanuljon, s akik odahaza marad­nak a földeken, azok is elvégezzék á nyolc osztályt, elsajátítsák a legalapvetőbb tud­nivalókat, mealeaven a megfelelő művelt­ségük. A fe’szabadulájs gyümölcsét leg­inkább a fiatalság élvezi. A magyar népi demdkráoa fiata'jai az idősebb nemzedékhez kénest kényelem­ben nőttek fel. nem men*ek keresztül azo­kon a megpróbáltatásokon, amelyeken szüleik. Más. iőbb körüliménvek köpött kezdik el az életet, vá'asztibatnnk bár­milyen pályát. Nevelés tekintetében tudo­mányos ismeretekből többet adtunk ugyan á fiatalóknak, mint az idősebb nemzedék kapott, de elhanyagoltuk a haza, a párt iránti szeretőire való nevelésüket és gyenge volt ainternacionalista .szelIVüéHhII való nevelésügy«. Ezt kihasz- Sftcrtnnii» nraS^Tito «iokaé.ciánlcWll enségei, a l^iíSÍfság eg3^szét^ell^ün(ily,udtáik for- aítani. I * ‘w*^rP*W5e6floamtt nemcsal?íkyizda­sági életben, nem<4ak ; kulturális életben értünk el előrehafedást hanem társadalmi vonatkozásban p je intések eredmé­nyeink. Kialakult az ország új vezető- ereje, a munkáibsztál] amely pártjának irányításával folmálta <z ország politikai, gazdasági és érlelési arculatát. Nagyszerű eredményeinkéi* enne!/ az osztálynak a ■kifizetésével érteik elJCsak a munkáscsz- .táTV cnzetley munlfája, forradalmisága yramia art®, hogyjpartós barátság jöjjön Wtie a^yj^|á,g dclfozói között. Horlhyék »«■elődeik féltek g két baráti osztály, a raftmkásffic és^g ^palftsztofc összefogásától, wejétőLjMmdei^triellftjvettek, hogy távol­ítássá k í'efcrmást®. Azlnban a felszabadu­lás után többek között? azért jöhettek létre eredményei®, m|rn| a munkásosztály megvalósítóiig a promárdiktatúra alap­ját, a munkalteparasz» szövetséget. Ez a szövetség kifejeä&rs Mit abban, hogy részt vállal n^rasztsáeua szocializmus épí- tésóbrai és résdfvesz a vezetésben is a leg- alsóbb/sziiAtől/a legfelsőbb fórumokig, Eft/afi é*tő munkát zavarta meg az 11! fob-tosf eUejfiforradalom. Az ellenform- idalnßlerőkarra törekedtek, hogy álszocia- \lista j’elszmmkkal szembeállítsák rendsze- uunkScef a%dolgozókat és visszaállítsák a ‘'íifffMaltsta társadalmi rendet. Az ellenfor­radalmi erűk propagandája arra töreke­dett, hogy a|12 év alatt elért eredménye­ket, vívmányainkat ócsárolja, elhomályo­sítsa. Az ellenforradalom vezérkarában olyan „munk«”-vezetőket találtunk, mint Kéwily Anna lés társai, akik az amerikai kéiíszervezet, fez amerikai dollárokon el­tartott Szabad lEurópa rádió irányításával miícödtek. De «ek mellett ott találtuk az Esfcterházy hercegeket, a Habsburg Ottó- kal, akik műnk »védő álarcban jelentek meg a színen és »ingzatos, „hazafias” jel- sivak mellett követelték vissza régi ki- vmltságaikat. Tersfeiket nem sikerült Va­lira váltaniuk. Nein sikerült azért, mert olyan barátunk volt és vah, mint a Szov­jetunió, amely a nd|éz helyzetben másed- fcor is segített abbin, hogy a megkezdett ®ton tovább haladjilpk. Í 'olgcltó nép által elért tér­ségi*1 politikai és erkölcsi mit f eredményeinkben a pa&sztok keze munkája jukSa magyar értelmiség 13 «esztendő lelkes, ered- i átformálta á társadalom y többségét is. Tagjai kö- -gatáram neveltje, munkás- ■i »érméké. Tudásuknál. Kéjüknél fogva komoly í; sjocializmus építésében. erők az értelmiség /siert a legnagyobb befo- gyl többségük ingadozásuk mfeadt a munkás-paraszt kSk. munkások és parasz- e® megfelelően kell, hogy :et. flolgozó nép minden ered- li benne van a szovjet nép segítsé.ge/i-1945 januárjában, február­jából U^bbezeiv tonna gabonát és egyéb eleJmiszert szántottak fővárosunk lakos­ságának, hogy wi^lfcentsék az éhhaláltól. Elsőnek nyújtcMak ^miyagi segítséget ■ le­rombolt országmik hemreállításához és a vérkeringés 77r’ífcndííás|jboz. Az élet min­den területén rmgtaláljuk a szovjet e be­rek által nyújtott segítséget, mind az ipar, mind a közlekedés, a mezőgazdaság és a kultúra területén egyaránt. A szovjet kor­mány mindenkor, minden esetben hű ba­rátként kezelte a magyar népet és ma is mellettünk áll. Az 1956-cs ellerforrada- lómban nyújtott fegyveres segítsége mel­lett iger| komoly anyagi segítséget is adott ahhoz, hogy gazdasági életünk minél előbb helyreálljon és dolgozóink jó’étmek nö­velését szolgálja. Többek között térítés nélkül 50 000 tonna gabonát, 3000 tonna húst,. 5006 tonna cukrot, 10 000 tonna ce­mentet, 10 0Ö0 köbméter de'zkaárut és sorolhatnánk a többi áruféleséget, ami mind gazdasági életünk helyreállítását se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom