Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

WtLAC PROLETÁRJAI BOYES0UBTBKI

SZOLJI OK MEGYEI

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

TX. évfolyam, 80. szám.

Ára 80 filler

1958. április 4., péntek.

Őrök hála és dicsőség a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak !

cs .^s<sc§Kí<^csa<^<scK8csKK§csaKSCsa<®csaK§cscKgcsaf?l

Történelmi sorsforduló

írta: Szekeres László

1

94.5 április 4-én. a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, s ezzel valóra váltatta népünk legjobbjainak; Dózsa parasztjainak, Rákóczi kurucainak, Kossuth honvédéinek, az 1919-0.5 dicső Tanácsköztársaság vötö^ katonáinak vérrel megpecsételt vágyát — Magyarország szabad, független, önálló állammá lett, s ezzel megszűnt az évezredes elnyomás, s kiszolgáltatottság.

Április 4 a magyar nép életében történelmi sorsforduló. Ez a nap tette lehetővé, hogy a dolgozó nép elinduljon a saját jövőjét formáló, szebb, boldogabb életét megteremtő úton. 13 év távlatéból visszatekintve a megtett útra, elmondhatjuk, hogy a nehéz, küzdelmes évek nem voltak hiábavalók, a magyar dolgozók bebizonyították „nagykorúságukat’, élni tudták a Szovjetuniótól kapott szabadsággal.

A felszabaduláskor országunk romokban hevert. A fasiszta rablóháífcorú folyamán elpusztult országunk ipari üzemeinek 30 százaléka, 60 százaléka ereken megrongálódott és mindössze 10 százaléka volt üzemképes. A német fasiszták és nyilas bérenceik 415 fontosabb gyár és üzem felszerelését, nyersanyagait, kész- és félkész termékeit hurcolták el nyugatra. Mezőgazdaságunk 21,4 százaléka ment tönkre, az összes állatállományunk 60 százaléka semmisült meg. Közlekedésünk jelentős része elpusztult, közlekedési eszközeink egy részét pedig nyugatra hurcolták, többek között 63 900 autót, 43 745 vasúti teherkocsit, 1224 mozdonyt, 370 különféle vízijárművet, stb. A tönkrement értékek a nemzeti vagyon 45 százalékát tették ki.

A II. világháború a magyar népnek nemcsak gazdasági veszteségeiket okozott, hanem súlyos véráldozatokat is jelentett. Több mint 600 900 ember halt meg és több tízezer ember vált örökre nyomorokká, magánviselve a háború borzalmainak nyomát. A háborútól meggyötört, szenvedő, hol csüggedő, hol reménykedő milliók ekkor még nem értették meg teljesen, hogy mit jelent számukra a felszabadulás. Várták, mit hoz számukra a hdlnap, igazolja-e reményeiket. S a Magyar Kommunista Párt kilépett többévtizedes illegalitásából és élére állt a dolgozók reményeinek, szebb életének megteremtéséért fólytatott harcnak. A kommunisták vezetésével váltottuk valóra parasztságunk ezeréves álmát: kiosztottuk a földet, s ezzel örökre azé lett a föld, aki megműveli. Az iparban is hozzáláttunk a helyre- állításhoz. az ország vérkeringésének megindításához.

A magyar népi demokrácia 13 esztendeje csodálatos eredményeket hozott. Olyan alkotásokat valósítottunk meg, amelyekre valóban csak a felszabadult népi erők képesek. Nemcsak újjáépítettük országunkat-, hanem igen sok olyan alkotást is építettünk, amellyel addig nem rendelkeztünk. Uj gyárak százai mellett büszkék vagyunk Komlóra, Inotára, Sztá- linvárosra, Tiszanalkanyára, és a többi hatalmas alkotásunkra, amelyek fennen hirdetik a magyar nép alkotókészségét, szocialista rendünkbe veteft hitét De büszkék vagyunk a megyénkben létesült ipari üzemeikre is, mint az Avritógénmiár, a Fémnyomó- és Lemezárugvár Jászberényben, a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Bútorgyár, a Cellu'ózegyár, a Dohányfermentáló Szánokon, a 'Mezőgazda- sági G évgyár TőrökszentmiHóson és sorolhatnánk tovább új létesítményeinket. Ezeken túl megyénk összes üzeme't korszerűsítettük. bővítettük és emberi körülményeket biztosítottunk az üzemi munkásoknak. Tnárunk az elmúlt 13 év alatt többet fejlődött, mint akt megelőzően fél évszázad alatt.

Az inarodítással egyidőlhen a magvar mezőgazdaságban is új erőforrások jötték létre, a • gépállomások, .állami gazdaságok, amelyek nagymértékben e'ős°gí*'-tték, hogy dolgozó parasztságunk elindulíon a felemelkedés ú+iá/n, a nagyüzemi tármfá- sok, a termelőszövetkezetek fe’é. i',rs- gyénkben jelenleg 17 «épállomás erőgépei könnyítik a termel "szö’fekezefev és az egyénileg dolgozó parasztok inunkáiát, 1766 traktor. 182 kombájn. 362 aratógén, s 708 cséntlőgép hirdeti szociálist« iparunk fejlettségét és szolgálja a mezőgazdaság terméshozamának növelését.

gítette. Nem egy üzemünk a Szovjetuniótól kapott nyersanyaggal kezdte újra munkáját. Amikor a Szovjetunió segítségéről beszélünk, mindezeket valameny- nyiünknek elfogultság nélkül látni kell.

Mindezek fényesen igazolják, hogy a szovjet nép ! mindenkor őszinte szándékkal segített a magyar népnek és segít jelenleg is. A Szovjetunió népeinek baráti segítsége szabadságunk, szocialista építő munkánk alapja. A szovjet és a magyar nép barátsága több évtizeden át vérrel pecsételődött meg, s ez a barátság születése pillanata óta kiállta a próbát. A két nép barátságának legszebb építőköveit az I. világháború elleni harcban raktuk !e. A magyar katonák tízezrei fegyverrel a kezükben verekedtek a világ első proletárhatalmának védelméért, s e harcosok közül Szolnok megyében többen még ma is élnek, mint Márki Gábor elvtárs Tur- kevén, vagy Varga Jenő elvtárs a szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál. A fiatal szovjet államtól, a fiatal Vörös Hadsereg katonáitól tanult a magyar nép, s annak szellemében cselekedett 1919 dicső napjaiban. Azokban a nehéz években, amikor a reakció a magyar nép legjobbjainak tízezreit zárta börtönbe, hurcolta vesztőhelyre, amikor a költő arról énekelt: — „Árpád hazájában jaj annak, aki nem úr és nem bitang” — egyetlen reményünk a Szovjetunió volt. S nem csalódtunk bennük, mert a szovjet emberek helytálltak a világ reakciós erőivel szemben, s azok minden támadása ellenére megtartották hatalmukat. S amikor a történelem a hitleri fasizmus ellen harcba állította a szovjet népet, hőtsies helyiállásukkal, hatalmas vér- és anyagi áldozatok árán szálltak síkra más ■ népek felszabadításáért is. A szovjet nép hősies helytállásának köszönhetjük mi is felszabadulásunkat, s győzelmünket 1956 októberében az ellen- forradalmi erők felett.

Az ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a kommunisták és a becsületes pár- tonkívüli dolgozók kemény és hősies harcot folytattak az ország rendjének, nyugalmának helyreállításáért, a politikai, a gazdasági élet konszolidálásáért. Abban az időben a legfontosabb feladat az ellen- forradalmi elemek megfékezése, felszámolása, a pártszervezetek újjászervezése, talpraállítása volt. Ezt a feladatot sikerrel oldottuk meg megyénkben is; rövid idő alatt ismét helyreállt a rend és az élet újra a normális mederbe terelődött. Megyénk dolgozói újult erővel folytatták a megkezdett harcot szocialista építésünk minden területén, amit mutatnak a több mint egy év alatt elért eredmények az iparban, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséiben, és egyéb helyeken.

Igen nagy megrázkódtatást okozott 1956. október 23, de egyben komoly tanulságul is szolgált számunkra. A Magyar Szocialista Munkáspárt levonta a megfelelő tanulságot, s vigyázott eddig is és vigyázni fog a jövőben is arra. hogy a marxizmus—lehinizmus szellemében, a dolgozó tömegekkel együtt, tőlük el mm szakadva, építse a szocialista társadalmat. Pártunk levonta a megfelelő következtetéseket az ellenforradalomból, s nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarországon mégegyszer ellenforradalom nem lesz. Fegyvert adtunk a munkásmozgalom kipróbált harcosainak kezébe. Az egy évvel ezelőtt létrejött munkásőrségünk megszir lárdult. s újjászervezett rendőrségünkkel, honvédségünkkel együtt mindenkor ^ készen áll szocialista rendünk védelmére.

Számbavéve az elmúlt 13 év eredményeit; nem kell szégvenkeznünk. hiszen nagy utat tett meg a magyar dolgozó nép, s megvan a biztosíték arra. hegv.az elkövetkezendő években a Magyar SzociaM'ta Munkásáért, a Forradalmi lyiunkás-Pa- raszt Kormáry vezetésével felépítjük a szocialista társadalmat.

Munkások, parasztok, értelmiségiek! Előre az 1958 évi népgazdasági tervünk- sikeres végrehajtásáért!

Éljen a magyar és a szovjet nép vérrel megpecsételt örök barátsága! Éljen április 4, hazánk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe!

r A felszabadulás óta eltelt idő alatt i megyénkben dolgozó parasztságunk között mély gyökeret vert iiltffTIn , lőszövetkezeti mozgalom, lkaß^oktöb^j, 1-ére elértük, hogy a r"~aj|ff1ffSi(|ffr,^ti " ni ; művelték megyénk szá^KSteriilet^ak' 59,9 százalékát. Az lM^^‘bg(sr^®5s®da- , lom egyik legkc^^tlea^SD^éfja voH a ter- 5 melőszövetkeMH» '^rragalom

megsemmisá«e, fc e tyea^afeffik ffTnémi sikert. j^Sglgl^cvlfWzetemk döntő többsége aztmíanlkiállta a próbát, együtt maradt s nem eifeedt4 munkája gyümölcsét másnak élvefii. November 4 után — a ; rend helyreállításival fcgyidőben — erőszakosan feloszlatott! szövetkezeteink nagy- i része újjáalakult, Jőt újlbb termelőszövetkezetek jöttek létle. Mesénkben jelenj, 220 tsz működik 2*7 440 fch-on, 16 500/fcaf" Iáddal. 137 termttőszövfckezeti caKiort 54 000 ich-on. 741Ä családdal dolgozik. Ezenkívül 117 szak Apport, g!&i2 f<4jä, és 35 termelési társulés\p92 t■*gak műk*cíik. Termelőszövetkezeteink nabíól impra Vrő- 1 södnek. 195® január l\ől g már^Bs Jfc-j# 1 1997 tag 2340 kh-dal ldbe| a

termelés útjára. Mindez \í mutatjáThogy 1 dolgozó parasztságunk elvre* *wí ágasabban látja, hogy számára | ijeleíhelkedés ■ útja a termelőszövetkezet. \|| /

Népi demokráciánk 13^®ápdk egyik legnagyobb vívmánya az, hoSl megszüntettük a munkanélküliséget, a bizonytalan holnapot jelentő társadalmi éts| gazdasáli i . berendezést. Magyarország a hlifcmlhilb® koldus országából a felszabad jkl szt;: a-. : lista jövőjét építő, dolgozók h&á|a kitt,'

; ahol ismeretlen a munkanélkülSég?» ahol a dolgozók könnyebben és jobba» élnale,. mint éltek. Emberibbek lettek a ’rn.unk'V feltételek az üzemeltben és a jfflfeken,

’ törvény védi az egyenlő munkáéit PgyerJiő bér elvét. Vált ozott a magyar /páros és magyar falu arculata, új várc»é=zek és falvak épültek. A felszabadul» előtt sok helyen nem ismerték a villadrt, a mozit,

" rádiót, nem jutott el odáig a kultúra.

1955 végéig az országban 11község lto- ’ pott villanyt, ami azt jelenti, ftogy akkorra már az összes községek 73,5§száza1ékáb|n villanyfény világította be jz otthonokat. Megyénkben egyetlen esztahdőben, 1956- ban 10 270 rádiót, 1227 n|ptorkeTékpáiW, 10 974 kerékpárt vásároltak a dolgozót ] Kereskedelmünk tavaly 47*648 pár cipÄ ’ adott el a fogyasztóknak, fez azt jelen®, hogy megyénkben minden lakos vett egjjr [ pár új cipőt 1957-ben.

E néhány szám is mutatja, hogy m:| lyen mértékben és hogyan \pltozott a mii gyár munkásság, dolgozó Parasztság <39 értelmiség életviszonya. Feledésbe merít az égrenyíló cselédházak lákfenak, a vándorló kubikosoknak nyomora, akiknek sóhaját csak a megyén áthörfipölygő Tisza és Körös hullámai vitték el. Az új gyárak, gépállomások, állami gazdasagok és termelőszövetkezetek mellett elf új nép nőtt fel a 13 év alatt.

C

sak a felszabadulás utá l, a szocializmust építő országban vá1 hatott lehetővé, hogy a kultúra és a jftépművelés kincsei ténylegesen eljussanak a dolgozókhoz. A munkásosztály hatalmAak megteremtése kellett ahhoz, hogy alfőiskolák és egyetemek kapui megnyílj anai; a munkás- és parasztfiatalok előtt. MiJaz 193*— 38-as oktatási évben a magyar egyetemieken mindössze 93 munkás- m paraszt- fiatal tanult, addig az 1956—ő’Wcs iktatási évben 6523 volt

rendszerben az egdRemeken és főiskolákon tanuló muník*- és parasztfiatalok aránva mdndö®íz«3 százalék volt, addig napjainkig 65-/70»zázalékra nőtt ez a szám. A mn.nkásnatulom, a pro1 etár diktatúra tette lehetővé, homj minél több fiatal szakmát tanuljon, s akik odahaza maradnak a földeken, azok is elvégezzék á nyolc osztályt, elsajátítsák a legalapvetőbb tudnivalókat, mealeaven a megfelelő műveltségük. A fe’szabadulájs gyümölcsét leginkább a fiatalság élvezi.

A magyar népi demdkráoa fiata'jai az idősebb nemzedékhez kénest kényelemben nőttek fel. nem men*ek keresztül azokon a megpróbáltatásokon, amelyeken szüleik. Más. iőbb körüliménvek köpött kezdik el az életet, vá'asztibatnnk bármilyen pályát. Nevelés tekintetében tudományos ismeretekből többet adtunk ugyan á fiatalóknak, mint az idősebb nemzedék

kapott, de elhanyagoltuk a haza, a párt iránti szeretőire való nevelésüket és gyenge volt ainternacionalista .szelIVüéHhII való nevelésügy«. Ezt kihasz- Sftcrtnnii» nraS^Tito «iokaé.ciánlcWll enségei, a l^iíSÍfság eg3^szét^ell^ün(ily,udtáik for- aítani. I *

‘w*^rP*W5e6floamtt nemcsal?íkyizdasági életben, nem<4ak ; kulturális életben értünk el előrehafedást hanem társadalmi vonatkozásban p je intések eredményeink. Kialakult az ország új vezető- ereje, a munkáibsztál] amely pártjának irányításával folmálta <z ország politikai, gazdasági és érlelési arculatát. Nagyszerű eredményeinkéi* enne!/ az osztálynak a ■kifizetésével érteik elJCsak a munkáscsz- .táTV cnzetley munlfája, forradalmisága yramia art®, hogyjpartós barátság jöjjön Wtie a^yj^|á,g dclfozói között. Horlhyék »«■elődeik féltek g két baráti osztály, a raftmkásffic és^g ^palftsztofc összefogásától, wejétőLjMmdei^triellftjvettek, hogy távolítássá k í'efcrmást®. Azlnban a felszabadulás után többek között? azért jöhettek létre eredményei®, m|rn| a munkásosztály megvalósítóiig a promárdiktatúra alapját, a munkalteparasz» szövetséget. Ez a szövetség kifejeä&rs Mit abban, hogy részt vállal n^rasztsáeua szocializmus épí- tésóbrai és résdfvesz a vezetésben is a leg- alsóbb/sziiAtől/a legfelsőbb fórumokig,

Eft/afi é*tő munkát zavarta meg az 11! fob-tosf eUejfiforradalom. Az ellenform- idalnßlerőkarra törekedtek, hogy álszocia- \lista j’elszmmkkal szembeállítsák rendsze- uunkScef a%dolgozókat és visszaállítsák a ‘'íifffMaltsta társadalmi rendet. Az ellenforradalmi erűk propagandája arra törekedett, hogy a|12 év alatt elért eredményeket, vívmányainkat ócsárolja, elhomályosítsa. Az ellenforradalom vezérkarában olyan „munk«”-vezetőket találtunk, mint Kéwily Anna lés társai, akik az amerikai kéiíszervezet, fez amerikai dollárokon eltartott Szabad lEurópa rádió irányításával miícödtek. De «ek mellett ott találtuk az Esfcterházy hercegeket, a Habsburg Ottó- kal, akik műnk »védő álarcban jelentek meg a színen és »ingzatos, „hazafias” jel- sivak mellett követelték vissza régi ki- vmltságaikat. Tersfeiket nem sikerült Valira váltaniuk. Nein sikerült azért, mert olyan barátunk volt és vah, mint a Szovjetunió, amely a nd|éz helyzetben másed- fcor is segített abbin, hogy a megkezdett ®ton tovább haladjilpk.

Í

'olgcltó nép által elért térségi*1 politikai és erkölcsi mit f eredményeinkben a pa&sztok keze munkája jukSa magyar értelmiség 13 «esztendő lelkes, ered- i átformálta á társadalom y többségét is. Tagjai kö- -gatáram neveltje, munkás- ■i »érméké. Tudásuknál. Kéjüknél fogva komoly í; sjocializmus építésében.

erők az értelmiség /siert a legnagyobb befo- gyl többségük ingadozásuk mfeadt a munkás-paraszt kSk. munkások és parasz- e® megfelelően kell, hogy :et.

flolgozó nép minden ered- li benne van a szovjet nép segítsé.ge/i-1945 januárjában, februárjából U^bbezeiv tonna gabonát és egyéb eleJmiszert szántottak fővárosunk lakosságának, hogy wi^lfcentsék az éhhaláltól. Elsőnek nyújtcMak ^miyagi segítséget ■ lerombolt országmik hemreállításához és a vérkeringés 77r’ífcndííás|jboz. Az élet minden területén rmgtaláljuk a szovjet e berek által nyújtott segítséget, mind az ipar, mind a közlekedés, a mezőgazdaság és a kultúra területén egyaránt. A szovjet kormány mindenkor, minden esetben hű barátként kezelte a magyar népet és ma is mellettünk áll. Az 1956-cs ellerforrada- lómban nyújtott fegyveres segítsége mellett iger| komoly anyagi segítséget is adott ahhoz, hogy gazdasági életünk minél előbb helyreálljon és dolgozóink jó’étmek növelését szolgálja. Többek között térítés nélkül 50 000 tonna gabonát, 3000 tonna húst,. 5006 tonna cukrot, 10 000 tonna cementet, 10 0Ö0 köbméter de'zkaárut és sorolhatnánk a többi áruféleséget, ami mind gazdasági életünk helyreállítását se-