Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

aromwc mmrm piplap 1958. április 8»; .OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből A nőbizottságok feladatai az egységes nőmozgalomban A hazánkban széles réte­geket átfogó földwűvesszö- vetkezeti mozgalomban nagy számban vesznek részt nők. A több százezres nótagság nagy erőt jelent, s a fStdmű- vesszövetkezeti rendszer a jövőben még fokozottabban számít a nőkre. A földmä- vesszövetkezetben végzett szorgos női munka nagyban elősegíti a szövetkezeti ügy sikerét, s egyben szövetke­zeti szellemben neveli a dol­gozó parasztasszonyokat. E cél elérésében jelentős sze­repük van a szövetkezeti nő­bizottságoknak. A nőbizotoágoknak segíte­ni kell pl. abban, hogy a parasztasszomyok megismer­jék a földművesszövetkezet Nemrég jelent meg a Mi­nisztertanács határozata a ta­karékosságról. Ez arra köte­lez bennünket is, hogy szét­nézzünk saját portánkon, mit és hol lehetne olcsóbban megoldani. Nehéz lenne egy cikk keretébe zsúfolni min­dent, ez teljesen lehetetlen, hiszen naponta kínálkoznak újabbnál-újabb lehetőségek. Nézzünk azonban meg né­hány fontosabb takarékos- sági szempontot és próbál­juk ezekét kivitelezni. A zöldség- és gyümlcs fel­vásárlásával kapcsolatosam jelentős összeget takarítha­tunk meg azzal, ha célsze­rűen szervezzük a felvásárló telepeket, kéllő időben és kellő mennyiségben biztosít­juk a göngyöleget a felvásár-> lásihoz. A másik feladat megoldá­sába már be kell vonni a termelőket is. Részben a ter­melői csomagolás rendszere­sítésén keresztül, másrészt az élőjelentés betartásával. Ha ugyanis előre tudja a felvá­sárló, hogy mennyi árut kap, akkor meg van a módja arra, hogy folyamatosan biztosítsa a diszpozíciót. Frissebb, jobb áru jut el rendeltetési he­lyére, kevesebb veszteség­gel. A termelői csomagolás­sal meg lehet takarítani a vá­logatásért járó külön mun­kabért, de az áru minősége is jobb, így kevesebbet törő­dik. A szervezett, rendszeres felvásárló-tevékenység meg­könnyíti a központi elhelye­zést is. A váratlanul feltor­nyosuló árumennyiség elhe­lyezése sokszor nagy gondot okoz és nem teszi lehetővé az áru rendeltetésszerű fel- használását (exportálás). — Nagyon fontos feladat, hogy a göngyölegele állandóan ki­javítva és gondos tárolás alapján álljanak rendelkezés­re. A rossz göngyöleg sok kárt tesz az áru minőségébe, ami kedvezőtlenül hat ki az áru értékére, üLL árára. A göngyöleg helyes kezelése, szakszerű máglyázása önma­gában sok felesleges kiadást takarít meg. Nem kell a ja­vításért külön fizetni. Csupán néhány fontosabb lehetőségre világítottam rá. Ehhez hasonló még számta­lan akad, csak fel kel fi­gyelni azokra és ennek alap­ján cselekedjünk. Közös erő­vel, a jó gazda gondosságá­val így csökkenthetjük nap- ról-napra a felvásárlási költ­ségeket és emelhetjük az áru minőségét, medlyél külföldi és a városi vásárlóknak még külön örömet is szerezhe- tünki Berényi László, MÉK Zöldség- Gyümölcs Áruforgalmi Osztály célkitűzéseit s a szövetkezés előnyeit. Szinte állandó ten­nivalóval jár a boltbizottsá­gok összefogása, melyek el­lenőrzik a boltok áruellátá­sát, tisztaságát, az udvarias kiszolgálást A nőbizottságok ügyelje­nek arra, hogy a boltbi­zottsági tagok többsége le­hetőleg nő legyen, miután a boltokban főként nők fordulnak meg, így legjob­ban módjukban áll a tár­sadalmi ellenőrzés. A földművesszövetkezeti nő- bizottságok fontos tennivaló­ja közié tartozik napjainkban a napos baromfi akció meg­szervezése, az előjegyzések gyűjtése, hogy minél többen neveljenek baromfit. A földművesszövetkezeti mozgalomban végzett nő­munka szerves része az egy­séges nőmozgalomnak, mely­nek vezető testületé a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. A politikai célkitűzéseiben egységes nőmozgalom bizto­sítása érdekében a földmű­vesszövetkezeti nőbizottsá­goknak együtt kell működ­niük a falusi, városi nőtaná­csokkal. Több községben nehezíti azonban a munkát, hogy helytelen gyakorlat alakult ki mind a nőtanácsoknál, — mind a földművesszövetke­zetnél. Pl. Törökszentmikló- son, Kengyelen, Tiszasason, stb. a nőbizottság elszakadva dolgozik a nőtanácstól, Most különösen fontos, hogy a kapcsolat erősödjön, mert olyan feladatok állnak a nő­mozgalom előtt, melyet a közös erővel tudunk megol­dani. Ilyenek többek között a május 25-i nemzetközi gyermeknap előkészítése és megrendezése, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusának előké­szítése, Kengyel Mihályné Megyei Nőtanács A tag és küldöttgyűlések tapasztalatai a kunszentmártoni járásban A SZÖVOSZ IV. kong­resszusának határozata alapján a járás fmsz-ei meg­tartották a tag- és küldött- gyűléseket. Az aktivitásra jellemző, hogy a résztvevők száma a járás területén több mint C ezer volt, s mintegy 540 hozzászólás hangzott el. Elmondták a jelenlévők, hogy a földművesszövetkezetek igen komoly haladást értek el fennállásuk óta. Annak a vé­leményüknek adtak kifeje­zést, hogy a párt- és a kor­mány, a SZÖVOSZ IV. kong­resszusa által nyújtot-t segít­ség nagymértékben előre vi­szi a szövetkezeti munkát, mezőgazdasági, kereskedelmi és tömegpoldtikai téren egy­aránt. Sok hasznos javaslat hang­zott el a megválasztott veze­tőség. tpvábbi munkájához, a gépi szántás irányítására, a kereskedelmi munka, felvá­sárlás megjavítására. A szö­vetkezeti vagyonvédelemre, a tag- és részjegyszervezés, va­lamint a tömegpolitikai mun­ka megjavítására. Részletesen foglalkoztak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének kérdésével. A hozzászólók helyeselték a pórt és a kormány agrárté­ziseiben lefektetett, mező- gazdaságra vonatkozó hatá­rozatot és kifejtették, hogy úgy érzik, ők is a holnap ter­melőszövetkezet tagjai, mi­vei úgy sem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemi ter- melégfsel az ő kis parcelláju­kon. Ezenkívül, ha több jö­vedelmet biztosít a nagyüze­mi gazdálkodás, több jut ne­kik, de több jut az ország­nak is. A Cserkeszöllőn meg­tartott taggyűlésen Hegedűs Miklós egyénileg dolgozó pa­raszt szőlőszakcsoport alakí­tására tett javaslatot és he­lyesen ismertette azokat a kedvezményeket, amelyekben a társulásokat és a szakcso­portokat részesíti a kor­mány. A GÉPI SZÁNTÁS IRÁ­NYÍTÁSÁNAK a feladatá­val is hathatósabban fog­lalkozzanak a szövetkezet ve­zetői — javasolták: Dűllőnként szervezzék- meg a szántást, ezzel kiküszöbölik azt a sok üresjáratot, mely eddig igen gyakori volt, más­részt idő és üzemanyag meg­takarítás érhető el. A javaslatokban igen ko­moly szerepet játszott a mű­trágya, növényvédőszerek, s különböző kisgépek biztosí­tása, mely a falusi dolgozó parasztság terméseredmé­nyeinek növelését segíti elő. Rámutattok arra is, hogy a felvásárlásoknál a szervezet­lenség kövekeztében sok időt kell eltölteni az átvétellel. Ezért kérték a vezetőséget, úgy szervezze meg a mun­kát, hogy a dolgozó paraszt­ság a lehető legrövidebb idő alatt át tudja adni termé­nyeit. A SZÖVETKEZETI KÖ­ZÖS vagyon fokozottabb vé­delmével kapcsolatban élesen bírálták a vezetőségek mun­káját és javaslatot tettek a vagyonvédelem biztosítására. Tiszaugon és Mesterszállá­son kérték, hogy a bűnösök­kel szemben a törvény szigo­rúan járjon el. A SZÖVOSZ IV. korgresz- szusának alapján növelni kell a szövetkezeti részjegy- alapot, mert így növekedik a tagság vagyona, ameiy szintén azt a célt szolgálja, hogy a tagság áruigényeinek kielégítése biztosítva legyen. A részjegy jegyeztetés mun­kája nagymértékben növeli a tömegpolitikai kapcsolatok kiszélesítését, ami a fmsz-nél mint az egyik legnagyobb tömegszervezetné],' igen fon­tos. A MEGTARTOTT TAG- ÉS KÜLDÖTTGYŰLÉSEK tapasztalataiból le kell szűr­ni földművesszövetkezeteink­nek a tanulságot és a válasz­tott szervek segítségével a becsületes szövetkezeti ta­gokra és dolgozókra támasz­kodva segítsük válóra váltani a párt és kormány mezőgaz­daságra vonatkozó határoza­tát. Maradéktalanul valósít­sák meg a termelés eredmé­nyeinek növelését minden erejükkel segítsék a falu szo­cialista átszervezését, meg­nyugtatóan oldják meg a fa­lusi lakosság áruellátását,- közös vagyon megvédését. Bartók Sándor Szöv: poL előadó, Kun$z<?ntmártori. j A cukorrépa ellenségei A szolnoki járás területén lakó dolgozó parasztok 1700 kát. hold cukorrépa termesz­tésére kötöttek szerződést. A vetőmagot időben megkap­tuk és nyomban szét is osz­tottuk. A műtrágya szükség­letet sajnos, már csak 80 százalékban tudtuk kielégí­teni. A cukorrépa vetése a járás legtöbb községében be­fejeződött. Egyes helyeken már látni a kikelt sorokat is. Készüljünk fel és idejében hárítsuk. el a kártevők tevé­kenységét. — A kedvezőtlen időjárás miatt számolnunk kell azzal, hogy fellép a gyö­kérfekély. Ez igen veszedel­mes betegség, a gyenge nö­vényeket korán megtámadja. A gyököcske ilyenkor már a talajban elpusztulhat; A kelési hiányok a legtöbb esetben ebből adódnak. A csí­ra növények fertőzése gyorsan megtörténik a kis répák gyö­kérnyakán fekélyek keletkez­nek, a sebhelyek megbámul­nák, később megfeketednek. Ezt a betegséget többb, a ta­laj után fertőző kórokozó és a gomollyal terjedő phoma beta okozza. — A védekezésnek csak egy módja van: a csávázás. Amennyiben' a kártétel je­lentős, nagy kiterjedésű te­rületen lép fel, ajánlatos a répa kiszántása. A cukorrépa másik vesze­delmes ellensége: a répabol­ha. Ennek a megjelenésére is számítani kell. Ügyszólván a legelső kártevők közé tar­tozik. Az elmúlt évhez viszo­nyítva magasabb kártétel várható főleg a szolnoki tér­ségben. Ajánlatos azért, hogy földművesszövetkezeteink megfelelő mennyiségben tá­roljanak pótvetőmagot. Kifi­zetődő és éppen ezért ajánl­juk a termelőknek a preven- tatív védekezést, vagyis a DDT por kiszórását. Ennek költsége — munkadíjat nem számítva — mindössze kh- ként csak 140 forint. Viszont, ha a répa kipusztul, akkor 700 forint veszeség éri a ter­melőt; A lisztes répa barkók vala­mivel később jelennek meg, mint a répabolha. Az időjár rástól függően járnak, vagy repülnek. 10 celzius fok alatt járnak, irtásukra megfelelő a beporzás, 16 celzius fok fe­lett már repülnek. Ezért csak egy százalékos darsinos per­metezéssel lehet ellenük vé­dekezni. Figyelni kell a fe­kete répabarkó megjelenésé­re, mert hamarosan fő kár­tevőjévé fejlődhet. Sok kárt okozott az utóbbi évben a levéltetű is. Az idén úgy tudjuk megakadályozni káros tevékenységüket, ha földművesszövetkezeteink idejében gondoskodnak meg­felelő mennyiségű wofatox porról, hogy ha kell, a terme­lők rendelkezésére álljon. Hogyan használjuk a wo- fatoxot? Holdanként 10 kg-ot szórunk ki belőle. Ha régi por áll csak rendelkezésre, azt is használjuk fel, még­pedig úgy, hogy 40—50 de- kagramot áztassunk 100 liter vízbe. Ezzel permetezzünk. Holdanként általában 300 li­terre van szükség. Néhány szóval említést te­szek a patanóbogarak lárvái­ról, a kis drótférgekről is. Ennek kifejlődési ideje há­rom év. Mivel a lárvák, a kis drótférgek a talajban él­nek, nehezen tudunk hozzá­juk férkőzni a védekező sze­rekkel. Tehát 100 százalékos védekezést ezért nem bizto­síthatunk. Az helyes ellen­ben, ha a veszélyeztetett te­rületen több magot vetnek el és az egyelésnél valami vei sűrűbben kell meghagyni á kis répákat' Tamasi 'Mátyás, főagronómu,s Szolnok FJK; Igaz szóval a kunhegyesi ISldmiívesszövstkezelről... EGYES FÖLDMŰVES S Zö- VETKEZETI boltoknál, ahol a vezetés laza, súlyos száza­sokat lehetne lefaragni az önköltségből. így ai kunhegyes! földmű­vesszövetkezetnél sem beszél­hetünk teljes takarékosság­ról. Bőven van tennivaló. De az elmúlt évi eredményük azt mutatja, hogy elég jól működik a szövetkezet. A tagok is megbíznak a veze­tésben, s elég jó szakembe­rek vannak, a mozgalom keretén belül. Az 1957-es évet egymillió 200 ezer forint tiszta nyereséggel zárták. — Igaz, hogy ez valamivel ke­vesebb, mint az 1956-os, de figyelembe véve az ellenfor­radalmi időszakot, jónak te­kinthető. 1956 októbere itt sem múlt el nyomtalanul. Sőt mi több, az azt megelőző időszakban egy nagyobbmárvű sikkasz­tással nézett szembe a szö­vetkezet vezetősége. Közel 130 ezer forintos veszteség­gel dolgozott az egyik felvá­sárló. Nagy pénzösszeget zse­belt be a maga hasznára. A vezetőség elbocsátotta mun­kaköréből és bűnvádi eljá­rást tett ellene. A MÜLT ÉVI EREDMÉNY jónak számít, de megmutat­ja azt is, hogy a kunhegye- siek többre képesek. Egyes munkakörökben a szakkép­zettség hiánya is jelentke­zett. A múlt év végén pél­dául ebből kifolyólag közel 400 mázsa rizst vásároltak fel 16—18—20 forintos áram Nem számoltak azonban az­zal, hogy idővel árcsökkenés: következik be és 16 forintért kell értékesíteni a raktáron elhelyezett készletet. Ennek következtében 356 ezer fo­rint veszteség érte a szövet­kezetét. Vannak azonban más terü­letek is, ahol bőven akad al­kalom a takarékoskodásra; így például jobb munkaszer­vezéssel jelentősen lehetne csökkenteni az utazási és a szállításból eredő költségeket. A szövetkezetnek ez olyan oldala, ahol sokminden még javításra szorul. Erős kézben kell tartani a gazdasági ve­zetést és az eredmény nem marad el. A TISZTASÁG IS OLYAN kérdés, amit jobban meg kel­lene szívlelni. Különösen a boitok környékére, no, meg a raktárhelyiségekre lehetne nagyobb gondot fordítani. Az elszóródott mennyiség, ami kevésnek tűnik, de egy év alatt lényeges kárt okozhat, figyelembe véve kunhegyesi viszonylatban a körülbelül 15—16 szakboltot. Ügy kezdtem el, —1 hogy Kunhegyesen akár a takaré­kosságot, akár a tisztasági mozgalmat nézzük, — nincs olyan súlyos elmaradás. Me­gyénkben vannak náluk rosz- szabul dolgozó szövetkezetek is. De miért ne javíthatná­nak ők is, mikor arra szám­talan lehetőség kínálkozik? Használják ki azokat. — aj — Védjük a közös vagyont Az abádszalőki földműves­szövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottsága a SZÖV­OSZ IV. kongresszusának ha­tározata értelmében nagyobb gondot fordít a közös va­gyon védelmére. Az igazgatóság és felügye­lőbizottság tagjai az utóbbi időben sűrűbben végeznek ellenőrzést. Kovács Bálint, Orczi Ká­roly, Egri Istvánná és Papp Sándomé felügyelőbizottsági tagok a kiskereskedelem te­rületén végeznek példamuta­tó munkát. Földházi Sándor­ra a vendéglátóipari részleg ellenőrzése hárul. Gyakran a pénzügyőrökkel együtt ő is elmegy az italbolokba és így maga is meggyőződik arról, hogy hol milyen szabályta­lanságok tapasztalhatók. — Legutóbb például az 1. sz. boltnál az 50 százalékos kom­mersz rum csak 45.2 százalé­kos volt. A tagbizottságok is elég tevékenyek. Különösen ki­emelkedő munkát végeznek Réti Józsefné és Szekeres Sándomé. Sok észrevételt és javaslatot juttatnak el a vezetőséghez. A gondosabb ellenőrzés kétségtelenül si­kerrel járt már is. 1956. év­ben még 25 esetben volt lel­tárhiány, 65 000 forint ösz- szegben, tavaly csak 15 eset­ben és az összeg is lejebb esett 25 000 forinttal. 1958. I. n. évben már csak az 1. sz, boltegységüknél mutatkozott hiány 3 ezer forint összeg­ben Az összeget megtérítet­tük. Bata József ig. elnök posialádánkból A jászárokszállási földművesszövetkezet április 23-án és 24-én jászsági cukrászipari kiállítást és versenyt szer­vezett, melyen a jászberényi és jászapáti járás legjobb földművesszövetkezeti cukrászmesterei vettek részt. A kiáI- litássál azt a célt tűztük magunk elé, hogy megismertessük és megszerettessük a cukrászipari készítményeket a dol­gozókkal. Két nap alatt több mint 9 ezer forint forgalmat bonyo­lítottunk le. A kiállítási helyiséget becslésünk szerint 2500-an keresték fel. Nem akarok megfeledkezni az ügyes kezű mesterekről sem. A nagy forgalom természetesen azzal függött össze, hogy kiváló készítményekkel biztosították az igények kielégítését. Igen sok olyan látogató akadt, aki kezében kis csomaggal távozott a kiállítás színhelyéről. A földművesszövetkezet igazgatósága a legjobbakat értékes jutalommal díjazta. Lehetőség nyílt a kétnapos kiállítás keretében arra is, hogy kicseréljék tapasztalataikat a kiváló mesterek. * Major József üzemágvezető Községünk jelentős esemény színhelye lesz május 1-én, Itt nyílnak meg a tiszazugi napok. Erre több községből ér­keznek vendégek. A helybeli dolgozók, valamint a meg­jelentek részére nekünk kell az ellátást biztosítani. Mi úgy szeretnénk, ha mindenben megfelelnénk a ‘Várakozásnak. Ezért jól felkészültünk étel és italáruval egyaránt/ Egy mázsa virslit, negyven kilogramm halat és más húsféleséget, konzerveket biztosítunk. Ezenkívül megfelelő italmennyi­ség, cukrász- és péksütemény is lesz. Az utcán sátrakat állítunk fel és a 'is vendéglőnknél megnyílik a kerthelyi­ség, A jó hangulatról a palackozott és hordás sörök, a jő borok és minőségi italokon kívül Berkes Ferenc és népi zenekara gondoskollk, '. Lippai Nagy Antal, Cibakháza A jő gazda gondosságával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom