Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

VIUG PROLETÁRJAI VfíYPSOUFTPK! SZOLJIOK MEGYEI NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 98. szám. ARA: 50 FILIER 1958. április 26. szombat. ...........^„tTtt.tt-t................................................ t " "* l \ 'ftlCŰ $&CUnUtilt&Ól I | : \ Hogyan lehetne elkezdeni? • * . ? \ A jubiláló kisipari szövetke~ i : zetek életéből * : | * | Rádióműsor • TÍZÉVES 1 KISIPARI SZÖKEfKElEfl M0IGI10M Ma több mint négyezer, szövetkezetbe tömörült kis­ipari dolgozó ünnepli a mozgalom tízéves jubileumát. Megyénkben még ennél is messzebbre nyúlnak a szövet­kezés gyökerei; 1948-ban már 14 tetsz működött s közü­lük három ruházati, nyolc cipész és egy kocsigyártó cso­port mindmáig eredményesen gazdálkodik, termel. Az idő azóta sem múlt nyomtalanul a mozgalom fe­lett. A felszabadulás óta eltelt időben végbement politi­kai és gazdasági fejlődéssel a kisipari szövetkezetek is lépest tartattak. A mai napon tisztelettel és elismeréssel kell adózni a szövetkezeti mozgalom úttörőinek. Az ő bátor kezdemé­nyezésük nyomán ma már szélessé terebélyesedett és válóra vált a közösen végzett munka gondolata. A tíz évvel ezelőtti 14 szövetkezet és 370 szövetkezeti dolgozó helyett 74 szövetkezet működik több, mint négyezer dol­gozóval. A kezdeményezők példáját követve számos új har­cosa lett a mozgalomnak s tíz esztendő alatt nevük is­mertté vált a népes táborban. Köztük kell megemlíteni Weitner László elvtársat, a Jászjákóhalmi Cipész Ktsz dolgozóját, aki hosszú évek óta aktívan tevékenykedik és egyengeti a megye szövetkezeteinek útját. Tőrös Sán­dor, Szoboszlai László, Pintér József, Balogh István és sokan mások végeztek becsületes, szorgalmas munkát. A tíz év óta megtett utat, a fejlődést, a mozgalom erőjét fényesen bizonyítják az elmúlt esztendő gazdasági eredményei. Ktsz-eink 1957-ben 206 millió forint értéket termeltek, szemben az előző esztendő 165 millió forint­jával. A szövetkezetek saját vagyona egy év alatt 4 mii­hó forinttal növekedett és az év végére elérte a 22 mil­liót. Szépen jövedelmeztek is a közös műhelyek. 1956-ban mindössze 5 millió volt a tiszta nyereség. Az elmúlt év­ben már 15,2 millió forint. Ennek egy részét maguk a szövetkezeti dolgozók kapták meg, egy főre átlagosan 1190 forint jutott. A jó eredmények a dolgozók szorgalmas, öntudatos munkájához fűződnek. Az egy főre jutó termelési érték egy év alatt 32,6 százalékkal növekedett — ugyanakkor a személyenkénti átlagkereset is emelkedett 31,2 száza­lékkal. Úgyhogy megyei szinten a termelékenység növe­kedés és a bérezés aránya jónak mondható. A gazdasági eredmények javulása lehetővé tette, hogy az elmúlt évben fokozott gondot fordítsanak a jó­léti beruházásokra — bár korántsem lehet azt mondani még, hogy itt minden rendben van. Mégis évről évre több mosdó, fürdő és más jóléti létesítmény bizonyítja a szö­vetkezeti dolgozók megbecsülését. Társadalombiztosítá­suk általában ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint az állami iparban foglalkoztatott munkásokat megilleti Az elmúlt évben pl. több, mint 10 000 szövetkezeti dolgozó és gyermeke volt kedvezményesen üdülni. Ma, a 10 éves évfordulón ült össze kétnapos tanács­kozásra a küldöttgyűlés. Épp azért, hogy ennél a határ­kőnél új irányt szabjon e> elkövetkezendő időre, évekre. Meg kell mutatnia ennek a tanácskozásnak, hogyan tölt­hetik be még jobban hivatásukat a szövetkezetek, hogyan szolgálhatják jobban a lakosság és a helyi igények kielé­gítését. fi És ebben még bőven van tennivaló. A javítás és a Szolgáltatás részaránya a szövetkezetek termelésében 3.5 százalékkal csökkent a korábbi é"»khez képest. Ez olyan káros jelenség, amin még az idén feltétlenül változtatni kell. Feladatunk, hogy a lakosság igényeinek megfelelően fokozzuk a szolgáltatásokat — lehetővé tegyük szövetke­zeti részlegeinkben a lakosságnak mé-etszerinti, jóminő­ségű kiszolgálását A nagysorozatú gyártás helyett — ami az állami ipar feladata — át kell térnünk a választéko­sabb cikkek gyártására, a „hiánycikkek’" készítésére. Tovább kell javítani a szövetkezetek gazdálkodásé* is. Minden területen fokozottabb takarékosságra vasi szükség — s itt elsősorban az a szövetkezetek feladata, hogy felhasználják a hulladékot. Növelni kelt a szövet­kezeti dolgozók szakmai színvonalát is, hosv a lakosság részéről jelentkező igényeket ki tudják elégíteni. Leg­alább ennyire fontos termékeink mmőságéndk állandó javítása és a törvényes árak betartása is. Igen fontos, hogy a szövetkezeti tagság élhessen a szövetkezeti demokrácia adta jogokkal — s ezért a szö­vetkezeti vezetőknek mindent meg kell tenniök Ha 'bben vannak is eredményeink — még mindig tartoz­hatunk olyan jelenséggel, hogy a ktsz-t érintő fontos problémák megoldásánál — nem hallgatják meg a tag­ságot, vagy mellőzik véleményét. A szövetkezetek válasz­tott szervei, az ellenőrző bizottságok több helyen fe1 üle • tesen végezték az ellenőrzést. K így lehetővé vált hogy megkárosítsák a kollektívát. így pl. a Jáziákóha’nv Ve­gyesipari Ktsz-bsn a szövetkezet elnöke és főkönyve­lője hosszabb időn át dézsmálta a közös pénzt, ■ vagyont, anélkül, hogy valaki megakadályozta volna. Az ellenőrzés hiánya — amellett, hogy társadalmi helyeken — lehetővé tette számos területen az anyag- tulajdon elleni bűncselekményekhez adott tápot egyes pocsékolást, a szövetkezeti tulajdon rongálását is. Az elkövetkezendő időben az ellenőrzési munka megjavítása mellett fontos feladat hárul a szövetkezeti bizottságokra is, hogy a tagságot felvilágosítsák, meggyőzzék a szövet­kezeti tulajdon védelmének fontosságáról és a belső moz­galmi munka szükségességéről. A helyi vezető szervektől, pártbizottságoktól, taná­csoktól azt kérjük, hogy támogassák továbbra is a Szövetkezeteket, segítsék elő dolgozóink politikai fejlő­dését, a ktsz-ek gazdasági erejének növelését. csak József KISZÖV vezetőségi tag „Nektek, magyar fiatalok, döntő feladatotok, hogy erősítsétek országotokban a munkáshatálmát4* __ Bondi Gastone, a DÍVSZ olasz titkárának tissafötdvári látogatása — Csü törtökön délután emlé­kezetes napja volt a tisza­földvári KISZ szervezetnek, Bondi Gastone, a DÍVSZ olasz titkára, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja látoga­tott hozzájuk. Este hét órakor a községi KISZ szervezet nagygyűlést tartott a kultúrházban. Előtte Bondi Gastone ellátogatott a tanácsházára, a gimnáziumba és a községi pártbizottságra. Beszélgetést folytatott a köz­ség vezetőivel, ifjúságával. A gimnázium udvarán a ta­nulók teljes létszámmal vet­tek részt ezen a beszélgeté­sen. Kérdések tömegével halmozták el Bondi Gastonét. A fiatalokat az olasz ifjúság élete érdekelte döntően. Bondi Gastone elmondot­ta, hogy az ő fiataljai kapi­talista országban élnek, s ennek megfelelő a helyzetük is. Nehogy azt higyjék, — mondotta, — hogy Olaszor­szágban olyan kék az ég az ifjúság felett, mint ahogy más országokban azt elkép­zelik. Sokkal sötétebb a »fi­atalok helyzete. Azt. meg kell mondani, két­féle fiatalságunk van. Egyik a gazdag, viszont nagyon-na- gyon kis réteg ez. És minket a nagyobb, a döntő rétegbe tartozó fiatalság sorsa érde­kel. Azonban lehet osztályoz­ni az ifjúságot a táj jellegé­nek megfelelően az északi fi­atalok, akik főként iparosok, tehát valamivel magasabb az életszínvonaluk, mint a dé­len levő parasztfiataloké. — Ellenben harcuk közös a tő­kések, a kizsákmányolok el­len. Legnagyobb problémá­juk az olasz fiataloknak a munkanélküliség. Jelenleg több mint kétmil­lió ember van munka nél­kül Olaszországban, s eb­ből több mint 200 ezer fi­atal. A fiatalságot állandóan a munkanélküliség fenyegeti. — Míg a kapitalisták haszna az utolsó öt évben ötszörösére emelkedett, addig a munká­sok életszinvonala nem vál­tozott. A délieknél a napi kenyér­ért folyik a harc. Reggel még nem tudják mit esznek majd délbe. Ha munkát nem tud­nak kapni, akkor bizony nem is biztos az ebéd. Ezért van az, hogy a fiatalok elhagyják hazájukat, s már többszáz­ezer fiatal, — főként a déli­ek közül — délamerikai bá­nyákban vállal munkát. A fi­atalok már 14 éves kortól dolgoznak, ha ugyan kap­nak munkát és a tőkés csak fél munkabért ad nekik. A baráti beszélgetés fo­lyamán meleg kapcsolat épült ki Bondi Gastenéval. Ugv- annyira, hogy a diákok ének­lése után ő is elénekelt egy olasz partizándalt. Az esti ünnepi gyűlésen Fadgyas Károly, községi KISZ titkár üdvözölte meleg szavakkal a küldöttet. A zsú­folásig megtelt kultúrház nagytermében a fiatalok lel­kesen üdvözölték a DÍVSZ olasz titkárát. Majd Bondi Gastone emelkedett szólásra. Szeretettel köszöntötte a ti- szaföldvári KISZ-fiatalokat a függetlenségükért harcoló '"'■nrmati ifiűság napjai al­kalmával. üdvözölte a gyar­mati fiatalok nevében a meg­jelentekét. s elmondotta: — Azoknak a fiataloknak harcos üdvözletét adom át, akik lehet, egy pár év múl­va cgvütt dolgoznak majd velünk a demokrácia, a szo­cializmus építéséért. Azon fiatalok harcos üdvözletét adom át. akik jelenleg fegy­verrel harcolnak a gyarma­ti elnyomás ellen. A gyarmati népek harca megrendítette a kapitaliz­mus alapjait. Vörös zászlót bontottak a fiatalok és e zászló alatt indultak a harc­ba. Ez a harc közös. A népi demokráciák fiataljai a szo­cializmus építésének különbö­ző területein dolgoznak a szo­cialista fejlődés érdekében. Ezzel szemben a gyarmati fi­atalság szervezetein keresztül küzd a kapitalista elnyomás ellen. Megkönnyíti ezt a mun­kát a Szovjetunió és Kína je­lenléte ’ és nagy jelentőségű az a tény, hogy a felszabadult népek, népi demokratikus rendszerünkben bebizonyítot­ták, hogy a munkások tudják vezetni és irányítani az or­szágot. Az utóbbi három év alatt több mint húsz ország sza­badult fel a gyarmati el­nyomás alól. Ez az elnyomás olyan volt, hogy a gyarmati népeket nap- ról-napra az éhhalál tartotta félelemben. A kapitalista országok min­dent megtesznek azért, hogy a gyarmati függetlenségi mozgalmat, — ha kell, állati­as módon is —, letörjék. Al- giriában gyilkolják a töme­geket, melyek a haladásért harcolnak, de azért minden szemrebbenés nélkül írják zászlóikra a szabadság, test­vériség, egyenlőség jelszavát. Üdvözöljük innen az algiriai harcoló fiatalokat, s biztosít­juk őket, hogy velük van ebben a harcban, az egész haladó világ ifjúsága és a ka­pitalista országok haladó if­júsági mozgalma. Ennek fényes bizonyítéka volt, hogy az olasz kommu­nista ifjúság ötmillió érték­ben vásárolt orvosságot, —• gyógyszert az algiriai fiata­loknak. Nektek, — magyar fiata­loknak, — döntő feladato­tok, hogy erősítsétek orszá­gotokban a munkáshatal­mat és legyetek erős bástyá­ja a szocializmus építésé­nek, mert ezzel segítitek a gyar­matok' felszabadulásáért fo­lyó küzdelmet. Bondi Gastone lelkes beszé­de után Baráth Bálint elv­társ, az MSZMP Járási VB el­sőt tikára köszönte meg a DÍVSZ titkárának, hogy tá­jékoztatta a tiszaföldvári KISZ fiatalokat a világ ifjú­ságának harcáról. Többek kö­zött ezeket mondotta: — Mi figyeljük az olasz fi­atalság harcát, magunk mel­lett éreztük az ellenforrada­lom ideje alatt is. Éreztük a világ demokrati­kus erőinek a segítségét és az. elmúlt időben bebizonyí­tottuk, hogy nem térünk le a béke, a szocializmus épí­tésének útjáról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nem­zetközi proletáriátus össze­fogásának ereje mindenek feletti. Mi is zárjuk sorainkat és a béke megvédésének ránkesű szakaszán mindig helyt fo­gunk állni. Az ifjúsági gyűlés után martfűi és tiszaföldvári fia­talok megajándékozták Bondi Gastonet, majd utána kultúr­műsor szórakoztatta a meg­jelent vendégeket, fiatalokat. Mikojan megérkezett Nyugat-Németországba Frankfurt (Reuter). A. I. Mikoján szovjet mirüszterel- nökhelyettes ma repülőgépen Nyugat-Németországba érke­zett. Ugyancsak Nyugat-Német­országba érkezett P. N. Kü- mikin szovjet külkereskedel­mi miniszterhelyettes, M. Szemjonov külügyminiszter­helyettes, L: F. Hjicsov, á szovjet külügyminisztérium európai osztályának vezetője. A szovjet vendégeket a re­pülőtéren Brentano nyugat­német külügyminiszter, Von Braun protokollfőnök és Szmimov, a Szovjetunió bon­ni nagykövete fogadta. (MTI) A termelőszövetkezeteket szívesen segítjük, de igényeljék is a segítséget ' A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok Megyei Bi­zottsága, a Megyei Tanács VB., a Hazafias Népfront Me­gyei Bizottsága februári együttes ülése határozatot hozott. A határozat a mező­gazdasági termelés fejleszté­se és a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása terén az előttünk álló legfontosabb fel­adatokat jelölte meg. Foglal­kozik az állami gazdaságok tennivalóival is, a többi kö­zött azzal, hogy szakembere­ink. mezőgazdászok, üzemgaz­dászok, könyvelők patronál­janak egy-egy termelőszövet­kezetet. Felkerestük Pólyák István elvtársat, a Bánhalmi Álla­mi Gazdaság igazgatóját és megkértük: Mondja el véle­ményét, beszéljen ezzel kap­csolatos terveiről. Pólyák István a következőket mon­dotta: — Az ilyenirányú segítést magam is hasznosnak, gyü­mölcsözőnek tartom. Gondo­lom, az állami gazdaságok­ban, a kutató intézetekben, a tangazdaságokban, a szakis­kolákban és a vállalatoknál dolgozó szakemberek hasonló­képpen vélekednek. Csak az a meglepő, hogy ennek ellenére véleményem szerint a patronálási mozga­lom még mindig nem talált széleskörű visszhangra, s nem bontakozott ki megfelelően. Szerintem ez abból adódik, hogy a tsz-ek nem keresik, — nem igénylik az ilyenirányú segítséget. — A különböző munkaterü­leten dolgozó mezőgazdasági szakemberek pedig tartóz­kodnak attól, hogy hívatlan vendégként kezeljék őket, — hogy azt mondják róluk — ha esetleg ajánlkoznak, — hogy tolakodók, ^gy — s ez legrosszabb. — bele akarnak szólni a szövetkezet ügyeibe. — Őszintén szólva, mi is ettől tartunk, mi sem aka­runk hivatlan vendégek len­ni. — A mi gazdaságunk tíz­éves múltra tekint vissza. Ná­lunk jelenleg egy számosál­latra 5.77 kh terület jut. Ez az arány még nem a legjobb, a fejlődést vizsgálva azonban más képet kapunk. Kezdés­kor ugvanis húsz holdra ju­tott egy számosállat. Az ál- laüenvésztés terén hogyan ju­tottunk el idáig, és milyen terveink vannak a jövőre nézve? Ezt is elmondanánk. — De különböző egyéb dol­gokban is segítenénk. Példá­ul számvitel, különböző ön­költségi számítások, stb. Mi megvizsgáltuk és vizsgáljuk állandóan a teljesítmények el­érésének költségeit, így gaz­daságunkban minden kifize­tett száz forint munkabér 421.59 forint értékű teljesít­ményt eredményez. Más vo­natkozásban ugyan, de mé­gis hasonló módon efféle szá­mításokat a tsz-ek is végezhetnek olyan formában, hogy egy munkaegység ráfordítással milyen értéket termelnek. Ha túlsók a munkaegység- ráfordítás, milyen módon csökkenthetik azt. És mi okozza a túlnagy ráfordítást? Ezek nagyon hasznos számí­tások és gazdaságunk szak­emberei ilyen tekintetben is segíteni tudnak a szövetke­zeti vezetőknek. — Vagy vegyünk más pél­dát. Mi megvizsgáltuk a nyersbevételek alakulását. Ha őszi búzából tíz má­zsás termést érünk el, akkor holdanként. az összhozam 1792 forint, Miért jó ezt tud­ni? Azért, mert ennek alap* ján gyors számvetést végez­hetünk, hogy a különböző ag­rotechnikai eljárások alkal­mazása mennyibe kerül, mi­lyen mértékben növekedhet az átlagtermés, s fehéren-fe- ketén előttünk van, mennyi­re érdemes a többtermés el­érése érdekében például mű- írását használni. — Azt is megállapítottuk, hogy viszont cukorrépából a nagyon alacsony 100 mázsás átlagtermés holdanként már 4.952 forint bevételt jelent. A hagyma 50 mázsás átlag­termést számítva; 5.750 fo­rintot. íme, ezek a számok, — persze sokkal részleteseb­ben megvitatva — bizonyít­ják, mennyire érdemes a belter­jességre törekedni. — Végül pedig újból azt szeretném mondani, hogy mi segíteni akarjuk a tsz-éket. Legközelebb a kunhegyesi Vörös Október Tsz vezetőit vendégül is látjuk- A kende* resi Béke Tsz-nek tiz te- nvészüszőt adunk- A? 3 ké­résünk. hogy a környező ter­melőszövetkezetek igényel­jék, kérjék a segítségünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom