Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

VIUG PROLETÁRJAI VfíYPSOUFTPK!

SZOLJIOK MEGYEI

NÉPLAP

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

IX. évfolyam, 98. szám.

ARA: 50 FILIER

1958. április 26. szombat.

...........^„tTtt.tt-t................................................

t " "* l

\ 'ftlCŰ $&CUnUtilt&Ól I

| :

\ Hogyan lehetne elkezdeni? •

* . ?

\ A jubiláló kisipari szövetke~ i

: zetek életéből * :

| * |

Rádióműsor •

TÍZÉVES

1 KISIPARI SZÖKEfKElEfl M0IGI10M

Ma több mint négyezer, szövetkezetbe tömörült kisipari dolgozó ünnepli a mozgalom tízéves jubileumát. Megyénkben még ennél is messzebbre nyúlnak a szövetkezés gyökerei; 1948-ban már 14 tetsz működött s közülük három ruházati, nyolc cipész és egy kocsigyártó csoport mindmáig eredményesen gazdálkodik, termel.

Az idő azóta sem múlt nyomtalanul a mozgalom felett. A felszabadulás óta eltelt időben végbement politikai és gazdasági fejlődéssel a kisipari szövetkezetek is lépest tartattak.

A mai napon tisztelettel és elismeréssel kell adózni a szövetkezeti mozgalom úttörőinek. Az ő bátor kezdeményezésük nyomán ma már szélessé terebélyesedett és válóra vált a közösen végzett munka gondolata. A tíz évvel ezelőtti 14 szövetkezet és 370 szövetkezeti dolgozó helyett 74 szövetkezet működik több, mint négyezer dolgozóval.

A kezdeményezők példáját követve számos új harcosa lett a mozgalomnak s tíz esztendő alatt nevük ismertté vált a népes táborban. Köztük kell megemlíteni Weitner László elvtársat, a Jászjákóhalmi Cipész Ktsz dolgozóját, aki hosszú évek óta aktívan tevékenykedik és egyengeti a megye szövetkezeteinek útját. Tőrös Sándor, Szoboszlai László, Pintér József, Balogh István és sokan mások végeztek becsületes, szorgalmas munkát.

A tíz év óta megtett utat, a fejlődést, a mozgalom erőjét fényesen bizonyítják az elmúlt esztendő gazdasági eredményei. Ktsz-eink 1957-ben 206 millió forint értéket termeltek, szemben az előző esztendő 165 millió forintjával. A szövetkezetek saját vagyona egy év alatt 4 miihó forinttal növekedett és az év végére elérte a 22 milliót. Szépen jövedelmeztek is a közös műhelyek. 1956-ban mindössze 5 millió volt a tiszta nyereség. Az elmúlt évben már 15,2 millió forint. Ennek egy részét maguk a szövetkezeti dolgozók kapták meg, egy főre átlagosan 1190 forint jutott.

A jó eredmények a dolgozók szorgalmas, öntudatos munkájához fűződnek. Az egy főre jutó termelési érték egy év alatt 32,6 százalékkal növekedett — ugyanakkor a személyenkénti átlagkereset is emelkedett 31,2 százalékkal. Úgyhogy megyei szinten a termelékenység növekedés és a bérezés aránya jónak mondható.

A gazdasági eredmények javulása lehetővé tette, hogy az elmúlt évben fokozott gondot fordítsanak a jóléti beruházásokra — bár korántsem lehet azt mondani még, hogy itt minden rendben van. Mégis évről évre több mosdó, fürdő és más jóléti létesítmény bizonyítja a szövetkezeti dolgozók megbecsülését. Társadalombiztosításuk általában ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint az állami iparban foglalkoztatott munkásokat megilleti Az elmúlt évben pl. több, mint 10 000 szövetkezeti dolgozó és gyermeke volt kedvezményesen üdülni.

Ma, a 10 éves évfordulón ült össze kétnapos tanácskozásra a küldöttgyűlés. Épp azért, hogy ennél a határkőnél új irányt szabjon e> elkövetkezendő időre, évekre. Meg kell mutatnia ennek a tanácskozásnak, hogyan tölthetik be még jobban hivatásukat a szövetkezetek, hogyan szolgálhatják jobban a lakosság és a helyi igények kielégítését. fi

És ebben még bőven van tennivaló. A javítás és a Szolgáltatás részaránya a szövetkezetek termelésében 3.5 százalékkal csökkent a korábbi é"»khez képest. Ez olyan káros jelenség, amin még az idén feltétlenül változtatni kell. Feladatunk, hogy a lakosság igényeinek megfelelően fokozzuk a szolgáltatásokat — lehetővé tegyük szövetkezeti részlegeinkben a lakosságnak mé-etszerinti, jóminőségű kiszolgálását A nagysorozatú gyártás helyett — ami az állami ipar feladata — át kell térnünk a választékosabb cikkek gyártására, a „hiánycikkek’" készítésére.

Tovább kell javítani a szövetkezetek gazdálkodásé* is. Minden területen fokozottabb takarékosságra vasi szükség — s itt elsősorban az a szövetkezetek feladata, hogy felhasználják a hulladékot. Növelni kelt a szövetkezeti dolgozók szakmai színvonalát is, hosv a lakosság részéről jelentkező igényeket ki tudják elégíteni. Legalább ennyire fontos termékeink mmőságéndk állandó javítása és a törvényes árak betartása is.

Igen fontos, hogy a szövetkezeti tagság élhessen a szövetkezeti demokrácia adta jogokkal — s ezért a szövetkezeti vezetőknek mindent meg kell tenniök Ha 'bben vannak is eredményeink — még mindig tartozhatunk olyan jelenséggel, hogy a ktsz-t érintő fontos problémák megoldásánál — nem hallgatják meg a tagságot, vagy mellőzik véleményét. A szövetkezetek választott szervei, az ellenőrző bizottságok több helyen fe1 üle • tesen végezték az ellenőrzést. K így lehetővé vált hogy megkárosítsák a kollektívát. így pl. a Jáziákóha’nv Vegyesipari Ktsz-bsn a szövetkezet elnöke és főkönyvelője hosszabb időn át dézsmálta a közös pénzt, ■ vagyont, anélkül, hogy valaki megakadályozta volna.

Az ellenőrzés hiánya — amellett, hogy társadalmi helyeken — lehetővé tette számos területen az anyag- tulajdon elleni bűncselekményekhez adott tápot egyes pocsékolást, a szövetkezeti tulajdon rongálását is. Az elkövetkezendő időben az ellenőrzési munka megjavítása mellett fontos feladat hárul a szövetkezeti bizottságokra is, hogy a tagságot felvilágosítsák, meggyőzzék a szövetkezeti tulajdon védelmének fontosságáról és a belső mozgalmi munka szükségességéről.

A helyi vezető szervektől, pártbizottságoktól, tanácsoktól azt kérjük, hogy támogassák továbbra is a Szövetkezeteket, segítsék elő dolgozóink politikai fejlődését, a ktsz-ek gazdasági erejének növelését.

csak József

KISZÖV vezetőségi tag

„Nektek, magyar fiatalok, döntő feladatotok, hogy erősítsétek országotokban a munkáshatálmát4*

__ Bondi Gastone, a DÍVSZ olasz titkárának tissafötdvári látogatása —

Csü

törtökön délután emlékezetes napja volt a tiszaföldvári KISZ szervezetnek, Bondi Gastone, a DÍVSZ olasz titkára, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja látogatott hozzájuk.

Este hét órakor a községi KISZ szervezet nagygyűlést tartott a kultúrházban. Előtte Bondi Gastone ellátogatott a tanácsházára, a gimnáziumba és a községi pártbizottságra. Beszélgetést folytatott a község vezetőivel, ifjúságával.

A gimnázium udvarán a tanulók teljes létszámmal vettek részt ezen a beszélgetésen. Kérdések tömegével halmozták el Bondi Gastonét. A fiatalokat az olasz ifjúság élete érdekelte döntően.

Bondi Gastone elmondotta, hogy az ő fiataljai kapitalista országban élnek, s ennek megfelelő a helyzetük is.

Nehogy azt higyjék, — mondotta, — hogy Olaszországban olyan kék az ég az ifjúság felett, mint ahogy más országokban azt elképzelik. Sokkal sötétebb a »fiatalok helyzete.

Azt. meg kell mondani, kétféle fiatalságunk van. Egyik a gazdag, viszont nagyon-na- gyon kis réteg ez. És minket a nagyobb, a döntő rétegbe tartozó fiatalság sorsa érdekel. Azonban lehet osztályozni az ifjúságot a táj jellegének megfelelően az északi fiatalok, akik főként iparosok, tehát valamivel magasabb az életszínvonaluk, mint a délen levő parasztfiataloké. — Ellenben harcuk közös a tőkések, a kizsákmányolok ellen. Legnagyobb problémájuk az olasz fiataloknak a munkanélküliség.

Jelenleg több mint kétmillió ember van munka nélkül Olaszországban, s ebből több mint 200 ezer fiatal.

A fiatalságot állandóan a munkanélküliség fenyegeti. —

Míg a kapitalisták haszna az utolsó öt évben ötszörösére emelkedett, addig a munkások életszinvonala nem változott.

A délieknél a napi kenyérért folyik a harc. Reggel még nem tudják mit esznek majd délbe. Ha munkát nem tudnak kapni, akkor bizony nem is biztos az ebéd. Ezért van az, hogy a fiatalok elhagyják hazájukat, s már többszázezer fiatal, — főként a déliek közül — délamerikai bányákban vállal munkát. A fiatalok már 14 éves kortól dolgoznak, ha ugyan kapnak munkát és a tőkés csak fél munkabért ad nekik.

A baráti beszélgetés folyamán meleg kapcsolat épült ki Bondi Gastenéval. Ugv- annyira, hogy a diákok éneklése után ő is elénekelt egy olasz partizándalt.

Az esti ünnepi gyűlésen Fadgyas Károly, községi KISZ titkár üdvözölte meleg szavakkal a küldöttet. A zsúfolásig megtelt kultúrház nagytermében a fiatalok lelkesen üdvözölték a DÍVSZ olasz titkárát. Majd Bondi Gastone emelkedett szólásra. Szeretettel köszöntötte a ti- szaföldvári KISZ-fiatalokat a függetlenségükért harcoló '"'■nrmati ifiűság napjai alkalmával. üdvözölte a gyarmati fiatalok nevében a megjelentekét. s elmondotta:

— Azoknak a fiataloknak harcos üdvözletét adom át, akik lehet, egy pár év múlva cgvütt dolgoznak majd velünk a demokrácia, a szocializmus építéséért. Azon fiatalok harcos üdvözletét adom át. akik jelenleg fegyverrel harcolnak a gyarmati elnyomás ellen.

A gyarmati népek harca megrendítette a kapitalizmus alapjait. Vörös zászlót bontottak a fiatalok és e zászló alatt indultak a harcba. Ez a harc közös. A népi demokráciák fiataljai a szocializmus építésének különböző területein dolgoznak a szocialista fejlődés érdekében. Ezzel szemben a gyarmati fiatalság szervezetein keresztül küzd a kapitalista elnyomás ellen. Megkönnyíti ezt a munkát a Szovjetunió és Kína jelenléte ’ és nagy jelentőségű az a tény, hogy a felszabadult népek, népi demokratikus rendszerünkben bebizonyították, hogy a munkások tudják vezetni és irányítani az országot.

Az utóbbi három év alatt több mint húsz ország szabadult fel a gyarmati elnyomás alól.

Ez az elnyomás olyan volt, hogy a gyarmati népeket nap- ról-napra az éhhalál tartotta félelemben.

A kapitalista országok mindent megtesznek azért, hogy a gyarmati függetlenségi mozgalmat, — ha kell, állatias módon is —, letörjék. Al- giriában gyilkolják a tömegeket, melyek a haladásért harcolnak, de azért minden szemrebbenés nélkül írják zászlóikra a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavát. Üdvözöljük innen az algiriai harcoló fiatalokat, s biztosítjuk őket, hogy velük van ebben a harcban, az egész haladó világ ifjúsága és a kapitalista országok haladó ifjúsági mozgalma.

Ennek fényes bizonyítéka volt, hogy az olasz kommunista ifjúság ötmillió értékben vásárolt orvosságot, —•

gyógyszert az algiriai fiataloknak.

Nektek, — magyar fiataloknak, — döntő feladatotok, hogy erősítsétek országotokban a munkáshatalmat és legyetek erős bástyája a szocializmus építésének,

mert ezzel segítitek a gyarmatok' felszabadulásáért folyó küzdelmet.

Bondi Gastone lelkes beszéde után Baráth Bálint elvtárs, az MSZMP Járási VB elsőt tikára köszönte meg a DÍVSZ titkárának, hogy tájékoztatta a tiszaföldvári KISZ fiatalokat a világ ifjúságának harcáról. Többek között ezeket mondotta:

— Mi figyeljük az olasz fiatalság harcát, magunk mellett éreztük az ellenforradalom ideje alatt is.

Éreztük a világ demokratikus erőinek a segítségét és az. elmúlt időben bebizonyítottuk, hogy nem térünk le a béke, a szocializmus építésének útjáról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi proletáriátus összefogásának ereje mindenek feletti.

Mi is zárjuk sorainkat és a béke megvédésének ránkesű szakaszán mindig helyt fogunk állni.

Az ifjúsági gyűlés után martfűi és tiszaföldvári fiatalok megajándékozták Bondi Gastonet, majd utána kultúrműsor szórakoztatta a megjelent vendégeket, fiatalokat.

Mikojan megérkezett Nyugat-Németországba

Frankfurt (Reuter). A. I. Mikoján szovjet mirüszterel- nökhelyettes ma repülőgépen Nyugat-Németországba érkezett.

Ugyancsak Nyugat-Németországba érkezett P. N. Kü- mikin szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes, M. Szemjonov külügyminiszterhelyettes, L: F. Hjicsov, á szovjet külügyminisztérium európai osztályának vezetője.

A szovjet vendégeket a repülőtéren Brentano nyugatnémet külügyminiszter, Von Braun protokollfőnök és Szmimov, a Szovjetunió bonni nagykövete fogadta. (MTI)

A termelőszövetkezeteket szívesen segítjük, de igényeljék is a segítséget

' A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács VB., a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága februári együttes ülése határozatot hozott. A határozat a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén az előttünk álló legfontosabb feladatokat jelölte meg. Foglalkozik az állami gazdaságok tennivalóival is, a többi között azzal, hogy szakembereink. mezőgazdászok, üzemgazdászok, könyvelők patronáljanak egy-egy termelőszövetkezetet.

Felkerestük Pólyák István elvtársat, a Bánhalmi Állami Gazdaság igazgatóját és megkértük: Mondja el véleményét, beszéljen ezzel kapcsolatos terveiről. Pólyák István a következőket mondotta:

— Az ilyenirányú segítést magam is hasznosnak, gyümölcsözőnek tartom. Gondolom, az állami gazdaságokban, a kutató intézetekben, a tangazdaságokban, a szakiskolákban és a vállalatoknál dolgozó szakemberek hasonlóképpen vélekednek.

Csak az a meglepő, hogy ennek ellenére véleményem szerint a patronálási mozgalom még mindig nem talált széleskörű visszhangra, s nem bontakozott ki megfelelően. Szerintem ez abból adódik, hogy a tsz-ek nem keresik, — nem igénylik az ilyenirányú segítséget.

— A különböző munkaterületen dolgozó mezőgazdasági szakemberek pedig tartózkodnak attól, hogy hívatlan vendégként kezeljék őket, — hogy azt mondják róluk — ha esetleg ajánlkoznak, — hogy tolakodók, ^gy — s ez legrosszabb. — bele akarnak szólni a szövetkezet ügyeibe.

— Őszintén szólva, mi is ettől tartunk, mi sem akarunk hivatlan vendégek lenni.

— A mi gazdaságunk tízéves múltra tekint vissza. Nálunk jelenleg egy számosállatra 5.77 kh terület jut. Ez az arány még nem a legjobb, a fejlődést vizsgálva azonban más képet kapunk. Kezdéskor ugvanis húsz holdra jutott egy számosállat. Az ál- laüenvésztés terén hogyan jutottunk el idáig, és milyen

terveink vannak a jövőre nézve? Ezt is elmondanánk.

— De különböző egyéb dolgokban is segítenénk. Például számvitel, különböző önköltségi számítások, stb. Mi megvizsgáltuk és vizsgáljuk állandóan a teljesítmények elérésének költségeit, így gazdaságunkban minden kifizetett száz forint munkabér 421.59 forint értékű teljesítményt eredményez. Más vonatkozásban ugyan, de mégis hasonló módon efféle számításokat

a tsz-ek is végezhetnek olyan formában, hogy egy munkaegység ráfordítással milyen értéket termelnek.

Ha túlsók a munkaegység- ráfordítás, milyen módon csökkenthetik azt. És mi okozza a túlnagy ráfordítást? Ezek nagyon hasznos számítások és gazdaságunk szakemberei ilyen tekintetben is segíteni tudnak a szövetkezeti vezetőknek.

— Vagy vegyünk más példát. Mi megvizsgáltuk a nyersbevételek alakulását. Ha őszi búzából tíz mázsás termést érünk el, akkor holdanként. az összhozam 1792 forint, Miért jó ezt tudni? Azért, mert ennek alap* ján gyors számvetést végezhetünk, hogy a különböző agrotechnikai eljárások alkalmazása mennyibe kerül, milyen mértékben növekedhet az átlagtermés, s fehéren-fe- ketén előttünk van, mennyire érdemes a többtermés elérése érdekében például mű- írását használni.

— Azt is megállapítottuk, hogy viszont cukorrépából a nagyon alacsony 100 mázsás átlagtermés holdanként már 4.952 forint bevételt jelent. A hagyma 50 mázsás átlagtermést számítva; 5.750 forintot. íme, ezek a számok, — persze sokkal részletesebben megvitatva — bizonyítják,

mennyire érdemes a belterjességre törekedni.

— Végül pedig újból azt szeretném mondani, hogy mi segíteni akarjuk a tsz-éket. Legközelebb a kunhegyesi Vörös Október Tsz vezetőit vendégül is látjuk- A kende* resi Béke Tsz-nek tiz te- nvészüszőt adunk- A? 3 kérésünk. hogy a környező termelőszövetkezetek igényeljék, kérjék a segítségünket.